A feltámadás a kereszténység
központi igazsága, a nagy örömhír, s mégsem járta át kellőképpen a keresztények
gondolatvilágát. Éppen ezért halaszthatatlanul fontos a föltámadás tényét a mai
ember gondolkodásmódján megközelíteni.
A világűrt és az atomok világát
egyaránt kutató emberi elme sem birkózott meg a kérdéssel: mi az élet? Már csak
ezért sem számíthatunk pontos válaszra, ha azt tudakoljuk, hogyan támad fel
Jézus. Három napja merev tagjaiba, álló szívébe hogyan tért vissza az élet?
Az igazság az, hogy Jézus nem
erre a világra, nem ebbe az életbe támadt fel: nem úgy, mint Lázár, a naimi
ifjú, vagy Jairus leánya. A feltámadt Krisztus életerejét, életenergiáját nem a
táplálkozás, a szervezetbe jutó kalóriák biztosították, hanem a lélek. A
feltámadt Krisztus teste azonos volt ugyan a keresztről levett testtel, a
szervezet működése, az emésztés, lélegzés még sem volt azonos a halál
előttivel. Szervezete már nem működött földi organizmusok módján.
A feltámadt test élete más,
mint a mi testünk élete... Most a testen múlik megmaradásunk, a feltámadás után
a lelken. Életünk most a test jegyében folyik, lehetőségeit és határait a test
szabja meg. A feltámadás után már a lélek a döntő. Mostani életünk a test
élete, noha lelkünk is van. Akkori életünk a lélek élete, noha testünk is lesz.
Mai életformánk alapvetően a testé, a feltámadás utáni létformánk alapvetően a
léleké.
Jézus feltámadását így
fogalmazhatjuk meg: Jézus egyesítette testét a lelkével, de nem a test életére,
hanem a lélek életére támadt fel. Testével mintegy a szellem létformáját
öltötte fel. Teste mintegy átszellemiesedett. Nem kötötték többé a test
igényei, az anyag törvényei. A feltámadás utáni étkezése nem a rendes, hanem a
rendkívüli tevékenységei közé tartozott (Lk24,41k). Ezért Krisztus áthatolása a
zárt ajtón vagy falon igazában nem csoda, mert a feltámadt test számára éppen
ez a természetes (Jn 20,19). Még azt is hozzá kell tenni, hogy a feltámadt
Krisztus természete szerint láthatatlan, hiszen a láthatatlan lélek életformáját
vette fel. Ezért tudott ismételten megjelenni az apostolok körébe és eltűnni
szemük elől.
Jézus Krisztus feltámadásával csak egy másik dimenzióba, létrendbe
ment át, ami nem jelenti azt, hogy térben és időben eltávolodna (Mt28,20).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése