A nikápolyi
csatavesztés (1396) után a törökök be-be törtek Magyarországba. Murad szultán
1421-ben elfoglalta Brassót és seregei feldúlták a mai Székelyföldet
Besztercéig, megontották kőtemplomait, és ezt tették Fogaras fele is. 1432-ben
megismételték támadásukat.
1453. május 29-én II.Mehmed szultán elfoglalta Konstantinápolyt,
ezzel az ezeréves Bizánci Birodalom megszűnt. Várható volt, hogy a török sereg
hamarosan Magyarország ellen indul. 1455-ben egy 77 éves katalán bíboros III. Kallixtusz
pápa néven foglalta el Szent Péter székét, aki elsőként ismerte fel az akkor
széttagolt Európában a törökellenes harc világtörténelmi feladatát. Megesküdött
arra, hogy mindent elkövet a kereszténység érdekében. Három legátust nevezett
ki Európába - ezek egyike Széchy Dénes esztergomi érsek -, hogy a törökellenes
hadjárat ügyét előmozdítsa. A prédikációs propagandát a ferences szónokok
vállalták. A legtöbb eredményt s legnagyobb dicsőséget ezek között, Kapisztrán
Szent János érte el.
Magyarországon a közvetlen
török veszély két embert sarkallt azonnali cselekvésre: Hunyadi Jánost és III.Kallixtusz
pápa megbízottját, Kapisztrán Jánost. 1456. július 4-től II.Mehmed szultán
százezer főt számláló jól felszerelt hada Nándorfehérvárt ostromolja.
A várat
kezdetben Hunyadi sógora, Szilágyi Mihály védelmezte. Július 14-én sikerült
Hunyadinak a dunai török flottát felégetnie és a várba bejutnia. Július 21-én a
szultán általános rohamot indított, de a keresztények hősiesen visszaverték.
Másnap, 22-én Kapisztrán János belső sugallatra megindította az ellentámadást, és
döntő győzelmet arattak. A török mindent hátrahagyva az éj leple alatt
elmenekült.
A nándorfehérvári győzelem emlékét a déli harangszó, és Urunk
színeváltozásának ünnepe hirdeti. A keresztény magyar védőket az Isten- és a
felebarát szeretete hevítette.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése