A személy és a társadalom integráns fejlődéséhez szükség van arra, hogy a Krisztushívők és az iszlám követői képesek legyenek együtt munkálkodni a béke és a közjó érdekében. Ezt írja üzenetében Ferenc pápa, amelyet a libanoni iszlám-keresztény imanapra küldött. A kezdeményezésre immár nyolcadszor került sor Jamhour városában, a Miasszonyunk templomban március 25-én.
Libanonban Gyümölcsoltó Boldogasszony napja négy éve állami ünnep. Nyolc éve pedig a jamhouri Miasszonyunk templomában imára gyűlnek össze keresztények és muzulmánok. Olyan esemény ez, amely örömmel tölti el Ferenc pápát – olvassuk a vatikáni államtitkár, Pietro Parolin bíboros által aláírt üzenetben, amelyben a Szentatya köszönti a résztvevőket és együttműködésre bátorítja a keresztényeket és a muzulmánokat.
A Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsának titkára, Miguel Ángel Ayuso Guixot atya a párbeszéd jelentőségéről beszélt a libanoni találkozón. Egymás meghallgatása és saját véleményünk kifejtése kölcsönösen gazdagít bennünket. A dialógus saját hitünk tanúságtételére és a másik vallása iránti nyitottságra épül. Ez nem jelenti azt, hogy eláruljuk az egyházat, sem pedig azt, hogy újabb módszereket adnánk a keresztény térítéshez. Sokkal inkább e négy alkotóelem tartja össze: az élet, a cselekedetek, a teológiai eszmecserék és a vallási tapasztalatok.
Ferenc pápával összhangban Ayuso atya fölhívja a figyelmet Máriára, akit a keresztények és a muzulmánok egyaránt tisztelnek. A Szűzanyát többször említi a Korán, és a hozzá kapcsolódó tisztelet segíthet abban, hogy a két vallás baráti érzelmekkel viseltessen egymás iránt, kialakuljon az együttműködés és a szolidaritás közöttük. Arra ösztönöz, hogy kölcsönösen elismerjük egymást az egyetlen Isten gyermekeinek, akik ugyanahhoz az emberi családhoz tartoznak. A vatikáni képviselő szerint az egyház megbecsüléssel fordul az iszlámhívők felé, és a jelentős teológiai eltéréseken túl éppen a Mária iránti tisztelet segíthet megfelelő talajt előkészíteni a két közösség együttéléséhez.
(gá) VR




December
17-én védte meg doktori dolgozatát Darvas Kozma József csíkszeredai
plébános. A csíkszeredai római katolikus plébánia történetét dolgozta
fel levéltári forrásokra alapozva, az első dokumentumok keresésében
budapesi és bécsi könyvtári és levéltári forrásokig is eljutott.
Témavezetője, Marton József egyetemi tanár, valamint az opponensek
egybehangzó értékelése szerint alapos kutatást végzett és az összegyűlt
anyagot szakszerűen, ugyanakkor olvasmányosan dolgozta fel. A doktori
munka bemutatását nyilvános vita követte, amelynek során a felmerült
kérdésekre a jelölt kielégítő, helyenként székely humorral fűszerezett
feleletet adott. A védésre az egyházi és tudományos élet személyiségei
mellett Csíkszereda polgármestere, Ráduly Róbert is eljött, ezzel
fejezve ki a világi hatóságok elismerését a katolikus egyház kulturális
teljesítménye és jelentősége iránt.