Ferenc pápa kihirdette azt, ami következik

Ferenc pápa 2015. április 11-én, szombaton, húsvét 2. vasárnapjának, vagyis az isteni irgalmasság vasárnapjának előestéjén, a Szent Péter-bazilika átriumában tartott vesperás keretében adta át az irgalmasság rendkívüli szentévét meghirdető bullát.

A Szent Kapu előtt egy apostoli protonotárius felolvasott néhány jelentősebb részletet a Misericordiae vultus (Az irgalmasság arca) kezdetű bullából, este pedig Ferenc pápa vezette az Isteni Irgalmasság vasárnapjának első vesperását. Ennek során átadta a világegyház hat képviselőjének a dokumentum egy-egy példányát.

Ferenc pápa a Szent Péter-bazilikában március 13-án tartott nagyböjti bűnbánati szertartás során mondott homíliájában hirdette meg az irgalmasság rendkívüli szentévét, mely ez év december 8-án, a Szeplőtelen Fogantatás ünnepén veszi kezdetét a Szent Péter-bazilika szent kapujának megnyitásával, és 2016. november 20-án, Krisztus Király ünnepén zárul.

Alábbiakban közreadjuk a Szentatya prédikációját:

Még fülünkben csengenek a szavak, amelyekkel a feltámadt Jézus köszöntötte tanítványait húsvét éjszaka: „Béke veletek!” (Jn 20,19). A béke, kivált ezekben a hetekben, vágyként marad meg sok nép számára, amelyek hallatlan erőszakot szenvednek: hátrányosan megkülönböztetik és legyilkolják őket pusztán azért, mert keresztények. Mi pedig még buzgóbban imádkozunk, és imádságunk az irgalomban gazdag Atyát esdeklő segélykiáltássá válik, hogy erősítse meg szenvedések között élő testvéreink és nővéreink hitét, magunknak viszont azt kérjük, hogy térítse meg szívünket, hogy ne legyünk közömbösek, hanem együtt érzők.

Szent Pál emlékeztetett minket, hogy a megváltást az Úr Jézus halálának és feltámadásának misztériumában nyertük el. Ő, Jézus a voltaképpeni kiengesztelő, a köztünk élő Krisztus az, aki megnyitja számunkra az Istennel és a testvéreinkkel való kiengesztelődés útját. Pál apostol emlékeztet minket, hogy az élet nehézségei és szenvedései ellenére növekszik reményünk az üdvösségben, amelyet Krisztus szeretete elvetett szívünkbe. Isten irgalmassága elárasztott minket: igazzá tett minket és békét hozott nekünk.

Sok ember szívében felmerül a kérdés: Miért szentelünk külön jubileumi évet az irgalmasságnak? Egyszerűen azért, mert az egyháznak ebben a korszakos változásokkal terhelt időszakban az a feladata, hogy erőteljesebben kínálja fel Isten jelenlétének és közelségének jeleit. Ez nem szórakozottságra szánható időszak, hanem épp ellenkezőleg, ébereknek kell lennünk, fel kell élesztenünk azon képességünket, hogy a lényegesre figyeljünk.

Olyan időszak ez, amikor az egyháznak újból rá kell találnia annak a küldetésnek az értelmére, amelyet az Úr bízott rá húsvét napján, hogy tudniillik az Atya irgalmasságának jele és eszköze legyen (vö. Jn 20,21–23). Ez az oka annak, hogy a szentévnek elevenen kellene tartania arra irányuló vágyunkat, hogy meg tudjuk ragadni Isten gyengédségének mindmegannyi jelét, amelyet az egész világnak ad, de főként azoknak, akik szenvednek, magányosak, elhagyatottak, és akik már elveszítették azon reményüket, hogy az Atya megbocsáthat nekik és megérezhetik az ő szeretetét.

Arra szolgál ez a szentév, hogy erősen megérezzük annak örömét, hogy Jézus ránk talált, ő ugyanis jó pásztorként azért jött, hogy megkeressen minket, akik eltévedtünk.  
Arra szolgál ez a jubileumi év, hogy megérezzük szeretetének melegét, amikor vállára vesz, hogy visszavigyen minket az Atya házába.  
Arra való ez az év, hogy megérintsen minket az Úr Jézus, átalakítson minket az ő irgalmával, hogy mi is az irgalmasság tanúságtevői legyünk.
Ez tehát a jubileum oka: mert ez az irgalom időszaka! Az alkalmas idő, hogy begyógyítsuk a sebeket, hogy fáradhatatlanul elébe menjünk mindazoknak, akik szeretnék látni és kézzel tapintani Isten közelségének jeleit, hogy felajánljuk mindenkinek – mindenkinek! – a megbocsátás és a kiengesztelődés útját.

Az isteni irgalmasság Anyja nyissa meg szemünket, hogy felismerjük, mire hív minket Isten, és nyerje el számunkra a kegyelmet, hogy ezt az irgalmasságnak szentelt jubileumi évet hűséges és termékeny tanúságtétellel tudjuk megélni.

Fordította: Tőzsér Endre SP

Forrás: Vatikáni Sajtóosztály

Fotó: CTV

Magyar Kurír

Korunk égbekiáltó bűnei - A Szentatya reakciója

A kateketikai hagyomány emlékeztet arra is, hogy vannak "égbekiáltó bűnök" is, melyek mintegy Istenhez kiáltanak büntetésért.  Ezek olyan bűnök, melyeket a Szentírásban Isten nevezett meg. Azért is „égbekiáltó”, mert őket Isten már itt a földön megtorolja.
A négy égbekiáltó bűn: 
1. Szándékos gyilkosság (Ábel vére - Ter 4,10).
2. Természet elleni testi bűn (A szodomaiak bűne - Ter 18,20; 9,13.).
3. A szegények, özvegyek és árvák nyomorgatása (Kiv 3,7-10; Ez 22,20-22).
4. A szolgák és munkások bérének visszatartása vagy megrövidítése (MTörv 24,14-15; Jak 5,4).

Korunk baja:
1. Az élet Isten ajándéka. Parancsban kéri: Ne ölj! Védd az életet!
A világ különböző országai pedig gyilkos eszközökkel: abortusz és eutanázia alkalmazásával, háborúval akarnak élhetőbb, igazságos és békés rendet teremteni. Gyilkos csoportokat képeznek ki és fegyverrel támogatják. Nem lépnek fel az emberiesség elleni gaztettek ellen.
2. A tisztességes családi életet megvetik. A természet elleni bűnöket dicsőítik. Nemzetközi törvényekben szentesítették a fajtalanság minden formáját, miközben a családi élet kereteit igyekeznek lerombolni. Az EU is próbálja rákényszeríteni a tagállamok törvényhozására, hogy a fajtalanságot legalizálják. A természetes környezetet pusztítják.
3. Az igazságos világ szolgálatára vagyunk hivatva. A gazdag államok nem igyekeznek a szociális igazságosság megvalósítására, a szegények és éhezők megsegítésére. A természeti katasztrófák és háborúk sújtotta (Haiti, Dominikai Köztársaság, Irak, Nigéria stb) országok támogatása elmaradt. Éhség és járványok megszüntetésén nem fáradoznak. A migráció a nyomor, az éhség következménye.
4. Az igazságos bérezést kellene bevezetni. A világ pénzuralma kiuzsorázza a szegény államok polgárait. A nyereség központú gazdaság elszegényíti a népeket, nem biztosítja a tisztességes munkáért járó tisztességes fizetést. A sportot is vagyonuk gyarapítása eszközének tekintik. A föld alatt dolgozó bányász és egy futballista keresete közötti aránytalanság is égbe kiáltó!
Ezek a 21. század égbekiáltó bűnei, amit a pusztulás, a bűnhődés fog követni! 

És van-e gyógyír e bűnökre?

A gyógyírt Ferenc Szentatyánk megmutatta:

Az irgalmasság rendkívüli jubileumi szentévét hirdette meg Ferenc pápa 2016-ra. 
„Kedves Testvéreim és Nővéreim, sokszor gondoltam arra, hogyan tudná az egyház hatékonyabbá tenni a küldetését az irgalmasság  tanújaként. Ez egy olyan út, mely a lelki megtéréssel kezdődik. Éppen ezért döntöttem úgy, hogy meghirdetek egy rendkívüli jubileumot, amelynek középpontja az Isten irgalmassága. Az irgalmasságnak a szentéve lesz ez. Az Úr Szava fényénél kívánjuk azt megélni: „Legyetek irgalmasok, mint az Atya” (v.ö. Lk 6,36).
Ez a Szentév december 8-ával, Szeplőtelen Fogantatás ünnepével veszi kezdetét és 2016. november 20-ával zárul, a mi Urunk Jézus Krisztus, a Mindenség Királya ünnepén. Rábízom ennek a jubileumnak a megünneplését az Új Evangelizálás Pápai Tanácsára, azért, hogy keltse életre azt, mint az egyház útjának egy új szakaszát abban a küldetésében, hogy elvigye minden személynek az irgalmasság evangéliumát.
Meggyőződésem, hogy az egész egyház örömét találhatja ebben a jubileumban, hogy felfedezze és termékennyé tegye Isten irgalmasságát, amivel mindnyájan meghívást kaptunk arra, hogy vigaszt vigyünk korunk minden emberének. Rábízzuk azt az Irgalmasság Anyjára, hogy fordítsa felénk  a tekintetét és virrasszon az utunk fölött”.