Putyin és Angela Merkel telefon beszélgetése

Putyin kiemelte az alkotmányos reform fontosságát Ukrajnában

Fotó: EPA

Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon megbeszélte Angela Merkel német kancellárral, milyen nemzetközi segítséget nyújthatnak Ukrajnának a stabilitás helyreállításában – jelenti a Kreml sajtószolgálata.

„Megvitatták az ukrán helyzet különböző aspektusait. Putyin hangsúlyozta, hogy mennyire fontos az alkotmányos reform az országban. Annak elsősorban minden ukrán régió lakossága jogos érdekeinek biztosítására kell irányulnia” – emeli ki a jelentés.

Putyin orosz elnök hatékony intézkedések foganatosítását sürgette, amelyek a Dnyeszteren túli terület blokádjának megszüntetésére, és a terület problémái igazságos megoldására irányulnának.

Pénteken Putyin hasonló nyilatkozatot tett Barack Obama amerikai elnökkel folytatott beszélgetésben. Az orosz vezető felhívta Obama figyelmét arra a tényre, hogy a blokád jelentősen megnehezíti a Transznisztria lakosainak életkörülményeit, akadályozza a mozgásukat, a normális kereskedelmet és gazdasági tevékenységüket.

Oroszország hangja

Oroszország felmondta a megállapodást

Fotó: RIA Novosztyi

Az orosz Állami Duma törvényt fogadott el, amelyben felmondja a Fekete-tengeri Flottáról szóló orosz-ukrán megállapodásokat.

A vonatkozó dokumentumot Putyin elnök március 28-án nyújtotta be az Állami Dumába.

A törvény rendelkezik a Fekete-tengeri Flotta statusáról, és más kérdésekről szóló, 1997-ben aláírt megállapodások felmondásáról.

Továbbá megszüntetheti a Fekete-tengeri Flottával kapcsolatos kölcsönös elszámolásokról szóló megállapodást is.

Oroszország hangja

Visszaadja a Doctor Honoris Causa címet

Forrás: mixonline.hu

Kedden a sajtó nyilvánossága előtt adja vissza a MOGYE díszdoktori címét Dr. Péterffy Árpád, a Debreceni Egyetem nyugalmazott szívsebész-professzora, tiltakozásul az egyetem szenátusa általa a magyar oktatás ellen elkövetett törvénytelenségek ellen.

A MOGYE román többségű szenátusának vezetője valótlanságokkal érvel a magyar nyelvű gyakorlati oktatás és a magyar tanszékek létrehozása ellen azzal a végső céllal, hogy a magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzést elsorvassza és megszüntesse Marosvásárhelyen – írja Leonard Azamfirei rektorhoz írt nyílt levelében a professzor. Ezt látszik bizonyítani az egyetem szenátusának legutóbbi (március 20.) törvényellenes döntése, amikor újból elhalasztották a magyar karok létrehozását – teszi hozzá.

A továbbiakban személyesen szólítja meg a rektort:

Tisztelt Rektor Úr! Fölöttébb sajnálatos és egyidejűleg teljesen hibás az Ön diszkriminatív – hivatalosan is elítélt – nyilatkozata a magyar nyelvről (2013. 12. 10.), ugyanis az egyetemi oktatásban nem az a legfontosabb, hogy románul tanuljanak a hallgatók, hanem az, hogy lehetőleg az anyanyelvükön minél jobban elsajátítsák a szükséges ismereteket. Marosvásárhelyen erre megvannak a feltételek és a lehetőség, úgy a magyar, mind a román hallgatók számára, de az egyetem jelenlegi vezetése gátolja és állandóan akadályokat gördít a magyar nyelvű oktatás elé.

Végezetül közli, hogy tiltakozásul a MOGYE jelenlegi magyar nyelvű oktatást hátrányosan megkülönböztető diszkriminatív politikája miatt, az egyetem által a „Doctor Honoris Causa” 2005-ben számára nyújtott megtisztelő címet visszaadja.

Forrás: közlemény

Băsescu román elnök a bíróság elé fog kerülni

Fotó: EPA

Traian Băsescu román elnök a bíróság elé kerül majd, miután az év végén elhagyja posztját, és elveszíti az immunitást. Ezt ma jelentette ki Victor Ponta miniszterelnök.

„Sok ügy van, ami egyelőre csak fekszik és várja, mikor szűnik meg Băsescu úr immunitása” – mondta Ponta. A miniszterelnök arra is panaszkodott, hogy Băsescu gátolja a kormány tevékenységét, és ő alig várja, hogy mikor jár le hatásköre.

A 2012-es decemberi választás eredményei nyomán a Szociál-liberális Unió koalíciója Ponta-val az élén 60 %-ot kapott a parlamentben, így Băsescu-nak nem volt más választása, mint ismét Ponta-t ajánlani a miniszterelnöki posztra.

Oroszország hangja

Egy EP-képviselő nyilatkozata

Siettetném az időt. Jó lenne már túl lenni a választáson. Most van a legundorítóbb szakasz, az ellenzék gátlástalan. Gyurcsány a szemétdobra kívánja Orbán Viktort, és ő csak az egyike a mocskolódó szocialista hordószónokoknak.
Mélységesnél mélységesebb a kampányuk színvonala, ezért is volt kiemelkedően üdítő Orbán beszéde, hiszen egyetlen szót sem vesztegetett arra, hogy bárkit is személyében támadjon. Az ellenünk indított európai támadások kapcsán Joseph Daul a HírTV-nek adott interjúban arra emlékeztetett, hogy a szocialisták rendszerének lebontása érdeksérelemmel járt. Ez természetes, mondta, nem lehet rántottát készíteni a tojás feltörése nélkül. Ezt úgy is fordíthatjuk magyarra, hogy ezek a támadások a tojáshéj reccsenései voltak.
A választási győzelem esélyeseként vágunk bele az utolsó hétre. Halljuk viszont a figyelmeztetést: az esély még nem győzelem.
A feladat egyszerű, csupán többen, sokkal többen kell elmennünk szavazni, mint ellenfeleinknek. Ez meg nem kerülhető feladat, két szavazólapot kapunk, mindkettőn a Fidesz-KDNP jelvények mutatják, hová tegyük az ikszet.
Szavaznunk kell, izgulnunk nem. Rossz állapotban van az ellenzék. Látható ez abban, hogy szónokai, főleg Gyurcsány ordítanak. Aki kiabál, annak nincs igaza. De van más is. Bajnai mintha, azt sem tudná, hogy fiú vagy lány. Ez azért jutott eszembe, mert saját fülemmel hallottam egy híradásban, hogy felháborodott azon, hogy Orbán az ő szülővárosában, Baján is kampányol. Érdemes megnézni, mi olvasható Bajnai saját honlapján. Egyértelmű, hogy Szegeden született. Szülőhelyét általában álmából felébredve is tudja az ember.
És még azt hiszik, hogy a választók kezükre adják az országot? Hogy a szocialista pártigazgató szava szerint kifizethessék klienseiket?
Nyugodtan, de határozottan. Már csak hat nap.
Barátsággal köszönt:
Surján László
**
Mesterházy, Gyurcsány és Bajnai beszédének meghallgatása nagy áldozatomba került. Ilyen minősíthetetlen módon még csak Gyurcsány beszélt a Balatonöszödi villában. És ők akarnak kormányváltást? Az ATV-riportere Gyurcsánynak meg is mondotta, hogy Orbán Viktort a szemétdombra küldeni, ez nem tisztességes beszéd. És a böszme hebegni kezdett...
Kedves Olvasó! Menj el szavazni, hogy a közmondás szerint essenek bele Gyurcsányék abba a gödörbe, amelyet Orbán Viktoréknak ástak!

A fiatalok kizárása a közéletből rettenetes!

A fiatalok legyenek az egyház főszereplői, az igazságosság és a béke munkásai – a pápa beszéde a szalézi rend nagykáptalanjához

Március 31-én, hétfőn délelőtt Ferenc pápa kihallgatáson fogadta a Szalézi Rend Nagykáptalanját, élükön az újonnan megválasztott legfőbb elöljáróval, Don Ángel Fernández Artime-vel. Megújult a rend Általános Tanácsa is.
A pápa beszédében utalt a nagykáptalan témájára: „Az evangéliumi radikalitás tanúi”. Bosco Szent Jánosnak, a rend alapítójának a következő volt a mottója: „Lelkeket adj Uram, a többit vedd el” (Da mihi animas, cetera tolle) – emlékeztetett rá a Szentatya. Ezt a programot két újabb elemmel erősítette meg: a munkával és a mértékletességgel.
Amikor a lelkek javáért dolgozunk, leküzdjük a világi gondolkozás kísértését. Nem keresünk mást, csak Istent és Országát. A mértékletesség józanságot is jelent, azt, hogy megelégedünk az egyszerű dolgokkal. Bosco Szent János és anyukája, Margherita szegénysége ihlessen minden szalézi szerzetest és közösséget az egyszerű életre, a szegényekhez való közelségre, a javak felelős kezelésére.
A fiatalok evangelizációja az a küldetés, amelyet a Szentlélek az egyházra bízott. Ez szorosan kapcsolódik nevelésükhöz. Don Bosco tapasztalata, „megelőző módszere” támogassa mindig a rend tagjait, hogy elkötelezetten éljenek a fiatalokkal.
A pápa utalt még a hivatás dimenziójára. Az Istennek szentelt életet olykor összetévesztik az önkéntességgel, és ez a torz nézet nem tesz jót a szerzetesi intézeteknek. 2015, a megszentelt élet éve jó alkalom lesz arra, hogy bemutassák a fiataloknak ennek az életnek a szépségét.

A fiatalokkal dolgozva a szalézi rend tagjai megtapasztalják a fiatalok kizárását a mai életből, ami rettenetes: szörnyű arra gondolni, hogy itt, Nyugaton több mint 75 millió a fiatal munkanélküli. Ennek negatív következményei közé tartoznak a függőségek, de közös gyökerük a valódi szeretet hiánya – mondta a pápa. A fiatal kirekesztettek közé menni bátorságot, érettséget és sok imát igényel. Erre a munkára a legjobbakat kell küldeni – hangsúlyozta a Szentatya.
Don Bosco születésének közelgő kétszázadik évfordulója jó alkalom lesz arra, hogy megismertessék a világgal Alapítójuk karizmáját. A Segítő Szűzanya közbenjárása nyerje el számukra a remélt és várt gyümölcsöket – mondta búcsúzóul Ferenc pápa, majd a szalézi rendtagok imáit kérve mondott mindnyájuknak köszönetet.
(vm) VR

 Don Boscoról itt: "Sarokba Szorított Szent"
Sarokba Szorított Szent és a börtönbeli fiúk
Sarokba Szorított Szent és a szürke farkaskutya
Sarokba Szorított Szent a szeretettől lángol
A nevelés titkos módszere
Nyolcvan éve avatták szentté Bosco Jánost

Az elfeljtett háború

Március 31-én, hétfőn délelőtt Ferenc pápa kihallgatáson fogadta a Vatikánban Mario Zenari érseket, apostoli nunciust, aki beszámolt a Szentatyának a szíriai lakosság drámai helyzetéről.

A félórás találkozó után a nuncius rádiónknak adott nyilatkozatában elmondta: a pápa követi a szíriai eseményeket és szívében hordozza az egész nép szenvedését. Zenari érsek megállapította, hogy nemzetközi szinten sajnos a három éve tartó szíriai konfliktus is az elfelejtett háborúk közé tartozik. Egy egész nemzet drámájáról van szó.

A Szentatya arról biztosította a nunciust, hogy szívében hordozza az egész lakosság, keresztények és muzulmánok szenvedését, mindnyájukhoz közel áll. Zenari érsek hozzátette: Szíriában mindenki nagy csodálatot érez Ferenc pápa iránt: keresztények és muzulmánok, egyszerű állampolgárok és politikai vezetők egyaránt.

A Vatikáni Rádión keresztül a szíriai apostoli nuncius megismételte a pápa aggódó felhívását: nagyobb emberséggel kezeljék a szíriai lakosság rettenetes drámáját.

(vm) VR

II. János Pállal néztem, ahogy összeomlik a kommunizmus -

így nyilatkozott Tomáš Halík. 

A berlini fal ledöntése előtti este Tomáš Halík, az idei Templeton-díj nyertese, éppen II. János Pálnál járt vendégségben. A tévében a berlini tüntetéseket mutatták, és a pápa odafordult Halíkhoz: „Ez a kommunizmus vége” – mesélte Halík az Ed Westnek, a Catholic Herald újságírójának adott interjúban.

Halík azt felelte: „Szentatyám, elnézésedet kérem, de azt gondolom, a pápai tévedhetetlenség nem működik a politika világában. Most jön az öt év peresztrojka.” De II. János Pál azt mondta: „Nem-nem, tíz napon belül vége.” És neki lett igaza. Másnap ledőlt a berlini fal, és kilenc nappal később Prágában is összeomlott a kommunista rezsim.


Azon a héten kanonizálták Prágai Szent Ágnest, és Tomáš Halík, aki egyszerre volt pap, filozófus és tudós, és annyi idős volt, mint maga a kommunista állam, ezt a szentté avatást egy prófécia beteljesítésének érezte, mely így szólt: amikor Ágnest szentté avatják, akkor jön el a szebb jövő Csehország számára.
Most, negyedszázaddal később, mikor maga II. János Pál lép hamarosan a szentek sorába, Halík már nemzetközi ismertségnek örvend, művei számos nyelven láttak napvilágot, világszerte előadásokat tart vallásfilozófiai és valláspszichológiai témákban, és több díjat kapott, mint amennyi meleg vacsorában többségünknek részünk volt – összegzi frappánsan Ed West.
Amint azt korábban megírtuk, a „vallási Nobel-díjnak” is nevezett Templeton-díjjal Halík a szovjet megszállás alatti, vallásszabadságért folytatott küzdelmét jutalmazták. Az amerikai Templeton Alapítvány évente egy személynek ítéli oda a világ egyik legnagyobb anyagi elismeréssel járó díját, olyasvalakinek, aki munkásságával „kivételes módon járul hozzá az élet spirituális dimenziójának felmutatásához”. A díjat 2013-ban a Nobel-békedíjjal is kitüntetett dél-afrikai érsek, Desmond Tutu, 2012-ben pedig a Dalai Láma kapta. Az első kitüntetett 1973-ban Teréz anya volt.
Talán meglepő, de Halík maga hitetlen családban nőtt föl, teljesen vallástalan környezetben, egy ateista társadalomban. Édesapja irodalomtörténész volt, a cseh értelmiségi elit tagja. „A szekuláris humanizmus légkörében nőttem fel – emlékezett vissza Halík –, megtartottuk a keresztény ünnepeket, de soha nem mentünk templomba. A Biblia a műveltség részének számított, csakúgy, mint a görög mítoszok.”
Napjainkban a Cseh Köztársaságban a legalacsonyabb a hívők száma Európában, ami nem csupán a kommunizmusnak köszönhető, hanem a vallásreformerek hosszú sorának is, mely Husz Jánossal kezdődött. Rendkívül erős az antiklerikális hagyomány – magyarázta Halík. „Ez megnyilvánult már az első köztársaság idején is [a két háború között], és talán emiatt választották a kommunisták pont Csehszlovákiát a társadalom teljes vallástalanításának kísérleti terepévé.” Szemben Lengyelországgal, ahol rendkívül erős volt a katolicizmus, és ezt a rezsim kénytelen volt bizonyos mértékben elfogadni. „Ugyanakkor a cseh gondolkodásmód is közrejátszott, amelyre jellemző, hogy mindig a gyengék oldalára állunk – ez is hozzájárult, hogy az én generációm számára vonzóvá vált a katolicizmus, hiszen a templomba járás politikai tiltakozásnak számított.”
Halíkot fiatalkorában „a katolikus kultúra vonzotta, később az intellektuális hatás” – különösen megérintette az angol katolicizmus. „Apám irodalomtörténész volt. Ő szerkesztette Karel Čapek műveit, Čapek pedig nagyon közel állt Chestertonhoz. Úgyhogy apám könyvtárában minden megvolt Chestertontól.” Chestertont nagyon megszerette, majd Graham Greene-t és John Henry Newmant is. Az, hogy Newman a lelkiismeretre helyezi a hangsúlyt, egybevág a cseh hagyománnyal – emelte ki Halík.
1968-ban Wales-be ment vallásfilozófiát tanulni. Majd jött a szovjet bevonulás, s döntenie kellett: marad vagy hazamegy. „1969-ben Jan Palach felgyújtotta magát a Vencel téren. Szerveztem a gyászmisét, és úgy döntöttem: otthon maradok. Nehéz döntés volt, mert nagyon szerettem a brit kultúrát. Nagyon jól éreztem magam Angliában. De mikor Palach feláldozta magát, azt gondoltam: 'Többet kell kezdenem az életemmel. Nem élhetek csak a karrierért, a pénzért. Valami értékesebbnek kell szentelnem az életemet. Azt hiszem, ez volt az egyik első lépés afelé, hogy a papság mellett döntsek.”
Titokban tanult teológiát és titokban szentelték pappá 1978. október 21-én Kelet-Németországban. Az első papszentelések egyike volt II. János Pál pápasága alatt, és amikor nézte a német tévében a lengyel pápa beiktatását, arra gondolt: egy nap talán találkozhat majd vele.
Illegális szemináriumokat tartott magánházaknál és szamizdat anyagokat terjesztett. Minden püspöki palotát lehallgattak – Halík nevetve idézi fel az interjúban azt az esetet, amikor a müncheni érsek meglátogatta a prágai érseket, és megkérdezte: „Itt nyíltan beszélhetünk?” Mire a prágai érsek azt válaszolta: „Igen” – de közben nemet intett a fejével.
A kommunista rendszer bukása egy csapásra mindent megváltoztatott: Halík egyik pillanatról a másikra közellenségből az új elnök, Václav Havel barátjává lépett elő. A barátságuk 1967-ben kezdődött, amikor Havel elkezdett járni Halík apjához az értelmiségi vitakörbe. Átcsempésztek vendégeket Nyugatról, hogy előadjanak. Később Havel hívta meg a vitakört a nyaralójába. „Hős volt” – összegzi Halík.
Halík távol tartotta magát a politikától, ehelyett a Károly Egyetemen végzett plébánosi teendőire koncentrált, ahol a hívők száma – az Európában általános tendenciákkal szemben – egyre nő. Eddig ezer fiatalt keresztelt meg, és csak „idén 105 katekumenünk van, a templomaink pedig tele vannak”. A dolog nyitja szerinte az, hogy élő egyházat kell nyújtani, sok lelki programmal, lelkigyakorlatokkal, elmélkedésekkel – és a nem-hívőknek ugyanúgy, mint a katolikusoknak. És úgy tűnik, ez működik – szögezi le Ed West –, a kommunizmusnak vége, a kereszténység viszont felemelkedőben van Csehországban.
Magyar Kurír
(vn)

Ki is tartja el Erdélyt?

Forrás: ziarulunirea.ro

Nagy felháborodást keltő elemzést tett közzé nemrég a Ziarul Financiar című gazdasági napilap, amely a romániai megyék gazdasági állapotát mutatja be a 2012-es végleges mérlegadatok alapján. Az összeállításban a magánszféra cégeinek összforgalma alapján – nem vették figyelembe a bankok, biztosítók, egyéb pénzügyi intézetek forgalmát – Kovászna megye a 42-es lista 38., Hargita pedig a 27. helyén landolt, mindketten 2 milliárd euró alatti forgalommal: előbbi 1,1, utóbbi 1,9 milliárd eurós összforgalommal.

Zavaros szempontok

„Torz adatokat közölnek a háromszéki gazdaság állapotáról, Háromszék valós gazdasági ereje az országos középmezőnyhöz sorolja a megyét, nagyobb megyéket is magunk mögé utasítunk” – jelentette ki a Székely Hírmondónak Ambrus Attila, a Kovászna Megyei Közpénzügyi Igazgatóság vezetője. A szakember szerint ennek az az oka, hogy több fontos gazdaságbefolyásoló tényezőt is figyelmen kívül hagynak. Például hogy a nagy vállalatok, bankok, pénzügyi intézmények Bukarestben adóznak – a megye gazdasági teljesítményének több mint felét jelentik –, másrészt a megyék pénzügyi igazgatóságait régiós központokba összpontosították, ami ugyancsak nem segít az amúgy is zavaros kép letisztulásában.Másik toplistatorzító tényező, hogy nem veszik figyelembe az egyes megyék lakosságának létszámát. A 210 ezres lélekszámú Háromszéken 1,1 milliárd lejes volt az összforgalom, ugyanakkora, mint a közel 400 ezres, 42. helyezett Botoșani megyében, míg a 809 ezernyi lakosú Prahova megye 7,5 milliárdos összforgalmat regisztrált. Ambrus szerint Háromszék hét nagyobb megyét is maga mögé utasít adóbevételek tekintetében.

A Ziarul Financiar összeállításának egyik szerzője, Dana Ciriperu elárulta a listaállítás paramétereit: kikérték a cégbíróságtól a cégek forgalmi adatait, az alkalmazottak számát, nettó profitot. A cégek számát, a nettó átlagbért és a munkanélküliségi rátát tették egymás mellé, így alakult ki a táblázatuk, amely szerint a román magánszféra 2012-ben évi 230 milliárd eurós összforgalmat bonyolított le Bukarestben és további 41 megyében. Táblázatukból már első rápillantásra is kiderül, mennyire veszélyesen polarizálódott a román gazdaság, hiszen Bukarestnek 81,9 milliárdos forgalma volt – a teljes forgalom egyharmada –, az első tíz pedig a teljes forgalom 70 százalékát bonyolítja le, ők foglalkoztatják az alkalmazottak 80 százalékát. Közel fél ország pedig „bukásra” áll, hiszen 17 megye még a 2 milliárd eurós forgalmat sem éri el.

A listában szereplő adatok tartalmazzák a nagy adófizetők forgalmát is, de Dana Ciriperu szerint annyira kicsi Kovászna megye forgalma, hogy már ez is ráosztja a sereghajtó szerepét. „Alegnagyobb Kovászna megyei cég a görög Olympus által létrehozott Brassó Tejgyár, amelynek 169 millió lejes volt a forgalma, de a többi megye forgalmával összehasonlítva nagyon kicsi” – fogalmazott a bukaresti újságíró. ők ugyan nem nézték a bevételeket, de lehetségesnek tartják, hogy a 12 nagy adófizető a megye forgalmának 40 százalékát jelentse.

Kiválasztás és státus

A nagy adófizetők Bukarestbe költöztetése tízéves találmány, az azokat adminisztráló főigazgatóság létrejötténél a Világbank és az IMF bábáskodtak – legalábbis rájuk hivatkozott a román kormány, amikor találmányával előállt. Az indoklásban az szerepelt, hogy a cégek globalizálódására való tekintettel ezeket külön kell kezelni, és 2004 óta egyetlen kormány sem akadt, amelyben felmerült volna a főigazgatóság decentralizálása, vagy legalább az általa megvalósított eredmények népszerűsítése. Mi több, néhány hónapja még a jelenleg ellenzékben lévő pénzügyér Gheorghe Ialomițianu is vészharangokat kongatott: ha „a nagy adófizetők a megyékhez kerülnek, a helyi bárók erőteljes nyomást gyakorolhatnának rájuk, ami nem tenne jót a költségvetésnek.” A bukaresti költségvetésnek valószínűleg nem tenne jót, de a megyei költségvetéseknek kifejezetten jól jönne – állítják egyhangúan a megyei pénzügyi igazgatóságok és az önkormányzatok vezetői. A nagy cégektől származó adóbevételek fele a nagy adófizetőktől származott, de csak becsült értéket mondhattak, ugyanis egyetlen megyei pénzügyi hivatalnak sincs rálátása azokra a bevételekre, amelyeket a megyéjükben tevékenykedő nagy adófizetőtől bevételez az állam.

Ezek közül tavaly Fehér megyében 22, Brassó megyében 64, Kovászna megyében 11, Hargita megyében 12, Maros megyében 42, Szeben megyében 50 működött, vagyis összesen 195 nagy cég, négyszer kevesebb, mint Bukarestben. Hasonló, megkülönböztetett státusban volt 2013-ban Bukarestben 799 nagy cég, Ilfov megyében pedig 141. A DGAMC által adminisztrált nagy cégek száma 2014. január elsején 2500 volt.

Székelyföld nagy adófizetői

Az Országos Adóügyi és Pénzügyi Hivatal honlapján található nagy adófizetők listája alapján a 12 háromszéki „nagy” összforgalma 1 850 776 245 lej volt – azaz a 4,89 milliárdos teljes megyei forgalom 37 százaléka. És hol vannak a bankok, pénzügyi intézetek, biztosítók? Ez a 12 cég 4019 alkalmazottat foglalkoztatott. Az alapul használt honlapon a Domo Kft.-nek csak a 2011-es mérlege hozzáférhető. A Ziarul Financiar listáján 27. helyen áll Hargita megye, ugyancsak alacsony összforgalommal, 1,9milliárd euróval. Hargita megye 13 nagy adófizetője 2 287 579 969 lejnyi forgalmat bonyolított, szemben a megye 8,4 milliárd lejes forgalmával, ami 27 százalék körüli értéket ad 7898 alkalmazott foglalkoztatásával. A 11. helyen áll 4,9 milliárd eurós forgalommal Maros megye, ahol a 42nagy adófizető cég összforgalma 11 973 930 715 lej (2,69 milliárd euró), valamivel több mint a megye forgalmának fele, 19 418 alkalmazott foglalkoztatása mellett.

A középrégió tíz legnagyobb cégének: E.On, Azomureș (Maros) Romgaz, Continental, Polisano (Szeben), Selgros, Autoliv, Schaeffler, Europharm (Brassó) és Holzindustrie Schweighofer (Fehér) összforgalma 2012-ben 5,2 milliárd euró volt, ami Bukarest-Ilfov, a déli régió és a délkeleti régió után a tisztességes negyedik helyet jelenti az országos összevetésben. A középrégióban az egyfőre eső GDP 6018 euró, az alkalmazottak átlagos száma 556 ezer, a nettó átlagbér 299 euró volt 2012-ben. Bukarest-Ilfovban 14 772 euró volt az egy főre eső GDP, 959 ezer alkalmazottat foglalkoztattak 491 eurós nettó átlagbérért.

Néhány hete a Kolozs Megyei Tanács elnökénél is elszakadt a cérna, Horea Uioreanu úgy nyilatkozott a Look Tv-nek, hogy „1919-ben az erdélyiek pénze Románia bruttó nemzeti össztermékének 85 százalékát tette ki, jelenleg pedig 20-szor kevesebb pénz jön vissza Bukarestből, mint amennyi az erdélyi megyék hozzájárulása.” No comment.

Willman Walter
erdelyinaplo.ro

erdély ma

MOGYE - az államnak kellene lépnie

„Ha az oktatásügyi minisztérium, a kormány meg tudja oldani a helyzetet, lesznek magyar főtanszékek a marosvásárhelyi egyetemen, ha nem, akkor nem lesznek” – fejtette ki portálunknak adott interjújában Szilágyi Tibor, a MOGYE rektor-helyettese, az egyetem helyzetével kapcsolatosan.

 

Szilágyi Tibor, a MOGYE rektor-helyettese

– Milyen helyzetet szült a MOGYE szenátusának legutóbbi döntése, miszerint a 2012-ben kötött egyezség ellenére, ismét elodázza egy évre a magyar főtanszékek megalakításáról szóló vitát?
– A román többség döntése új helyzetet teremtett, hisz elértünk egy bizonyos út végére, melynek során minden tőlünk telhetőt megtettünk. Eddig lehetett vitázni az akkreditációról meg azon feltételekről, amelyeknek a magyar tagozatnak meg kell felelnie. Mostantól, hogy sikerült megszereznünk az akkreditációt, már nem a mi térfelünkön a labda. Ha az oktatásügyi minisztérium, a kormány meg tudja oldani a helyzetet, lesznek magyar főtanszékek a marosvásárhelyi egyetemen, ha nem, akkor nem lesznek. Az államnak kellene lépni, és arra kötelezni az általa finanszírozott egyetemet, hogy tartsa be a törvényt, különben a román kollégák soha nem fogják megszavazni a nekünk járó főtanszékek létrehozását.
– Az utóbbi hónapokban ön többször is járt az oktatási tárcánál; miként érzékeli, létezik politikai akarat a helyzet megoldására vagy az egyetemi autonómia nevében a két miniszternek sokkal kényelmesebb áthárítani a felelősséget a MOGYE szenátusára?
– Amióta az RMDSZ kormányra került, a magyar tagozat vezetősége nem járt Bukarestben. Eddig, minden egyes bukaresti látogatásunk során azt tapasztaltuk, hogy mi hosszasan, dokumentálva magyarázzuk a problémánkat, vázoljuk a lehetőségeket és követeljük a törvény nyújtotta jogokat, miközben a miniszterek a felvetett kérdések túlnyomó részében egyetértenek velünk. Sok mindenről még a Felsőoktatási Minőségbiztosító és Akkreditációs Ügynökség tagjait is meg tudtuk győzni. Csakhogy azt is láttuk, hogy így soha nem jutottunk bizonyos támogató nyilatkozatokon túl. Mindig azzal nyugtattak, hogy ők megértenek, támogatnak, de azt is minden esetben hozzáfűzték, hogy a döntést az egyetem szenátusának kell meghoznia. Ez egyféle fejsimogatás volt, ami után hazaküldtek, mondván, hogy itthon próbáljunk barátkozni és megegyezni a román kollégákkal. Az eredmény közismert: a dolgok nem úgy történtek, ahogy a törvény tisztán leszögezi vagy a 2012 őszén kötött egyezségben a kollégák vállalták.
– Intézményen belül mivel próbálja magyarázni a román fél a rosszindulatú és csökönyös ellenállását?
– A legutóbbi szenátusi ülésen egy indulatos vita alakult ki, melyben egyesek azt taglalták, hogy egyáltalán jó-e ez, amit akarunk, egyáltalán szükség van-e rá. Következett az uniós törvények szokásos kiforgatása, a 36-os számú irányelv felemlegetése, amelyik igazából az európai munkaerő-vándorlásra vonatkozik és miszerint, ha valaki más országban szeretné gyakorolni az orvosi mesterségét, kötelező módon ismernie kell az állam nyelvét. Mi hiába mondtuk el, hogy nem áll szándékunkban költözni, elvégre őshonosok vagyunk. Aztán kitalálták, hogy a szenátus nem is tűzheti napirendre a kérdést mindaddig, amíg a kari tanács nem javasolta. Mondtuk, hogy a kari tanácstagok mind itt vannak, tartsanak egy rendkívüli tanácsülést, a kvórum megvan. Akkor váltottak, mondván, hogy az általunk megszerzett akkreditáció nem is az igazi. Holott teljes jogú akkreditációról van szó, annyi megjegyzéssel, hogy egy év múlva monitorizálás alá esünk. Ezzel a stratégiával akár a végtelenségig el lehet odázni a kérdés megoldását.
– Úgy tudjuk, egyvalaki még azt is felhozta, hogy a tanügyi törvényt nem a jelenlegi formájában fogadta el a parlament, hanem a magyarok kedvéért a Hivatalos Közlönyben való megjelenése előtt csempésztek be egy-két passzust. Vagy ez csak mendemonda?
– Tényleg az egyik kolléga idáig feszítette a húrt, és egy ilyen képtelenség állításától sem riadt vissza. Igen, kijelentette, hogy internetes információi szerint a nyomdakész szövegbe még becsempésztek egy-két olyan dolgot, amely nyilván nekünk kedvez. Az ilyen eszmefuttatásokra miként lehet replikázni? Egyesek tényleg azt hiszik, hogy ha nekik nem tetszik egy törvény, azt nem is kell betartaniuk.
– Egy ilyen feszült hangulatban zajló szenátusi ülés után milyenek a magyar és román tanárok hétköznapjai?
– A kollégák többsége a mindennapjaiban nem is érzékeli ezt a feszültséget. Úgy vannak vele, hogy a tagozati vezetőség a szenátusban egy nagyot veszekedett, de a többiek a napi életüket töretlenül folytatják. Kissé aggaszt, hogy sokan egy afféle várakozási álláspontra helyezkedtek. Az az érzésem, hogy sokan a magyar tagozat problémáinak megoldásától teszik függővé a lelkesedésüket, holott egyénileg, saját hatáskörükben a jelenlegi helyzetben is sok mindent meg tudnának valósítani. Elvégre senki nem akadályozza a magyar kollégákat, hogy nekiálljanak anyanyelvű tankönyvet írni vagy folytassák kutatásaikat. Nem mondom, zajlik a munka, de az élet felpezsdüléséhez szükség lenne egy pozitív löketre. A diákok annyit érzékelnek az egészből, hogy nem állt be semmiféle változás.
– Említette, hogy a labda már nem az önök térfelén van, hisz mindent megtettek, amit törvényes úton megtehettek. Radikálisabb fellépésre, tiltakozó akciók beiktatására nem gondoltak?
– Elvileg bármire lehet számítani. Hétfőn lesz egy tanácsülésünk, kedden meg közgyűlésünk, ahol felmérjük az eddig megvalósítottakat, azt, hogy mit nyertünk, mit veszítettünk, és akkor majd dönthetünk a következő lépésekről.
– Több mint egy éve a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület első orvosi bálján elhangzott egy javaslat: a Sapientia mintájára hozzuk létre a saját önálló egyetemünket. Távlati, utópisztikus vagy egyenesen értelmetlen álmodozás ez?
– Gondolkodni lehet ezen, azonban mindenképpen figyelembe kell venni azt is, hogy adott egy magyarul is oktató állami egyetem. Az erdélyi magyar adófizetőket megilleti ez az egyetem. Sokkal célszerűbb lenne ezen javítani, mint egy teljesen újat létrehozni. Kérdés, hogy ezt ki bírná finanszírozni. Aki komolyan gondolkozik egy orvosi egyetemről, tudja, hogy ez miből áll. Laboratóriumokra, kórházakra és minősített tanerőkre van szükség a színvonalas oktatáshoz. Úgy érzem, az RMOGYKE túl idealistán látja ezt az igencsak bonyolult kérdést.

székelyhon.ro

A választások kapcsán

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tavaszi ülésén az alábbi közleményt fogadta el a választások kapcsán.
Az idén sorra kerülő országgyűlési, önkormányzati és európai uniós választásokon való részvételre bátorítjuk a katolikus hívőket. Érezzük át annak jelentőségét, hogy a választások révén tevőlegesen, felelősen és méltó módon részt vegyünk hazánk, szűkebb közösségünk és Európa sorsának alakításában. Az előttünk álló lehetőségeknek megfelelően járuljunk hozzá a következő időszak feladatainak megvalósításához.

Budapest, 2014. március 6.
Magyar Katolikus Püspöki Konferencia

**

Imádkozzunk népünkért:

Mindenható örök Atya, a Te kezedben van az emberek sorsa és Te szabod meg a népek jogait: tekints kegyesen reánk, akiknek jövőjét és boldogságát első szent királyunk a te Szent Fiad édesanyjának,  a mi Nagyasszonyunknak kezébe tette le.

Tekints reánk, válságos időket élő népedre, és áraszd ránk Szentlelkedet, hogy segítségével mindnyájan meglássuk az igazság útját, építsük nemzetünk egységét, és szolgáljuk javát.

Adj, Urunk, vezetőinknek kellő bölcsességet és elszánt, erős akaratot, hogy a Te szíved szándéka szerint előmozdítsák a szociális igazságosságot és az emberhez méltó életet.

Világosíts meg és támogass minket, hogy szentjeink és nagyjaink példája nyomán felelősséget érezzünk szülőföldünkért és a szükséget szenvedőkért.

Kérünk, áldd meg mindennapi fáradozásunkat, hogy az a Te dicsőségedre és ami boldogulásunkra váljék.

Magyarok Nagyasszonya Csíksomlyói Boldogasszony, Szent Mihály arkangyal, Szent István király, Szent László király -  könyörögjetek érettünk a mi Urunk, Jézus Krisztusnál. Ámen.

Egyházi jóváhagyással: 18/2012. január 31.

1900 mecset, 98 templom dőlt romba Szíriában

Szomorú jubileum köszöntött Szíriára. A három éve tartó polgárháború tragikus mérlege: 140 ezer halott, kétmilliónál több menekült, romba dőlt mecsetek és templomok. A Vatikáni Rádió német szerkesztősége és az osztrák Kathpress számol be a helyzetről.

Földönfutóvá váltunk saját otthonunkban – fogalmazzák meg helyzetüket az országban maradó lakosok.
Szíria katolikus püspökei tanácskozásra gyűltek össze Libanonban. Nyilatkozatukban kifejezték országukkal, népükkel és kormányukkal való szolidaritásukat. Boutros Marayati, Aleppo örmény katolikus püspöke a nyilatkozat indoklásaként azt hangsúlyozta: fontos, hogy egy népnek legyen kormánya. Az országot kormányozni kell, a nép nem maradhat fej nélkül, az ország intézményeinek irányításra van szükségük. Ahhoz, hogy átmeneti kormány fel tudjon állni, meg kell szűnnie a terrorizmusnak. Az első lépés a fegyverszünet lenne, anélkül nem lesz elmozdulás.


A három éve dúló polgárháború mérlege drámai: 140 ezer halott, több mint két millió menekült, 1900 romba dőlt mecset és 98 földig rombolt templom. Megsemmisült 1600 iskola, a kórházak 60 százaléka romhalmaz. Az otthon maradottak földönfutóvá váltak saját hazájukban. Sokan sátrakban élnek, mások otthonukban éhínségtől, hidegtől, víz- és áramhiánytól szenvednek, de nem akarják elhagyni házaikat, mert félnek, hogy hátrahagyott holmijaikat kifosztják és felégetik.


Ebben a helyzetben Boutros Marayati püspök szerint a szembenálló feleknek meg érteniük: a terror nem vezet sehova. „Ebben a háborúban mindannyian csak veszítünk, nyerni nem lehet. Országunk lassan romhalmazzá válik” – nyilatkozta a főpásztor.

Magyar Kurír

Keresztény üldözés Laoszban

Egy laoszi falu keresztényei üldözést szenvednek hitükért – a Pápai Missziós Művek tájékoztat az esetről.

Azok a keresztény vallást követők, akik a laoszi Natahall faluban laknak, Phin megyében,  Dél-Laosz Savannakhet tartományában, komolyan harcolnak, hogy megvédjék az alkotmányban előírt jogukat a keresztény vallás gyakorlására és az otthonukul szolgáló lakóhelyük tulajdonlására – írja a Fides hírügynökség nyomán a Pápai Missziós Művek honlapja.

A faluban nyolc keresztény család – több mint három hónapja tartó erőszak és megfélemlítési kampány után – fellebbezett a Phin Megyei Vallásügyi Hivatal vezetőihez, de nem kaptak választ.

2014 márciusában a falu vezetője a megyei rendőrtisztviselőkkel együtt beidézte a nyolc keresztény családot. A tisztviselők kigúnyolták a keresztényeket és rá akarták venni őket, hogy tagadják meg keresztény hitüket. Azt mondták, hogy ez egy „idegen hit, amely az amerikaiakhoz tartozik”. A falu vezetője elkészítette a dokumentumokat, amelyek az áthelyezésükről szólnak, mondván: „nincs számukra hely Natahallban”, de a keresztények azt mondták, hogy nincs szándékukban elköltözni. Annak érdekében, hogy erőszakkal rávegye őket az áttérésre, a falu vezetője nyíltan azt mondta, hogy a keresztények „felelőssé lesznek téve bármely halálesetért vagy ellenségeskedésért,” amely Natahall lakosságának körében történik”. A falu időseinek véleménye szerint az a tény, hogy eltérő hitet vallanak, megszentségteleníti az ősi szokásokat, hitvilágot és káros hatásai lehetnek.

A keresztény családok számára szóló kitelepítő rendelkezés 2013. december 2-i keltezésű. A családok elhatározták, hogy nem adják fel és harcolni fognak, tartományi és nemzeti szinten követelve a jogaikat, amelyet előír az alkotmány, hogy szabadon gyakorolhassák vallásukat, imádkozva minden laoszi polgárért. Az Emberi Jogok Laosz Szabad Vallásgyakorlásáért (HRWLRF) nevű civil szervezet sürgeti a laoszi kormányt, hogy biztosítson vallásszabadságot, amint az az Alkotmányban és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezményében is áll, amelyet 2009-ben Laosz is ratifikált.

Magyar Kurír

Janukovics ismét hallatott magáról

Fotó: RIA Novosztyi

Ukrajnában az elnökválasztás helyett az ország föderalizációjáról kellene népszavazást kiírni. Ezzel az ajánlattal fordult az ukrán néphez a posztjától megfosztott elnök, Viktor Janukovics.

A szakértők biztosak abban, hogy, bár a föderalizáció sok mindent megoldana az országban, ennek megvalósítására a közeljövőben kicsi az esély.

„Mint elnök, aki veletek van gondolatban és lélekben, felszólítok minden józan gondolkodású ukrán állampolgárt: ne engedjétek, hogy a csalók kihasználjanak titeket! Követeljétek a népszavazást a föderalizációról” – ilyen szavakkal fordult Viktor Janukovics az ukrán néphez. Véleménye szerint csak egy ilyen népszavazás és nem pedig egy elnökválasztás oldhatja meg a helyzetet az országban, őrizheti meg annak szuverenitását és egységét.

Nyilatkozatában hangsúlyozta továbbá, hogy a változások, amelyeket az új vezetés alkalmazott az ország törvénykezésében, „kizárják az igazságos választások lehetőségét, bármikor is kerülne arra sor”. A föderalizáció valóban az, amire az országnak szüksége van, de a problémák a népszavazással és a választásokkal kapcsolatban nem a törvénykezésben alkalmazott változtatásokkal magyarázhatók – véli az ukrán politológus, Alekszandr Karevin:

A projektre valóban szükség van. A kérdés azonban az, hogy ki hallgatja meg a volt elnököt. Janukovicsnak mindene megvolt, hogy Ukrajnát Föderális Köztársasággá tegye. Ő azonban ezt nem tette. A másik probléma az, hogy nem tudom lehetséges-e most egy ilyen népszavazást tartani. A jelenlegi helyzetben, szerintem, tiszta népszavazásra nincs lehetőség. Akkor, amikor a Majdan védelmezői vagy a Jobb szektor tagjai bármilyen állami szerv épületébe betörnek és utasítják az ügyészeket, bírókat és mindenkit, akkor ugye nem gondolják, hogy nem fognak rátörni a választási bizottságok vezetőire és nem adják ki parancsba, hogy milyen végeredménynek kell születnie?

Érdemes hozzátenni, hogy Janukovics nem személyesen olvasta fel a nyilatkozatát, hanem átadta azt az információs ügynökségeknek. Ez pedig kételkedésre adott okot, hogy a szöveget valóban Janukovics állította-e össze. Kételkedett ebben Julija Timosenko is, aki a föderalizációt „Ukrajna megsemmisítéséhez vezető útnak” nevezte megjegyezve, hogy amennyiben a nyilatkozat szerzője mégis Janukovics, akkor „az Ukrajna elleni harc eszközévé” vált.

Oroszország hangja

Hirdetés: 2014. márc. 30.

1. Ma életbe lépett a nyári időszámítás. A vasárnapi miserend változatlan. Hétköznap ezentúl este 7 órától végezzük a szentmisét.

2. Az erdélyi Mária Rádió és a Segítő kéz felhívására ma, március 30-án 9 órától ¼ 2 óráig a templom előtti parkolóban, gyűjtést szervezünk tartós élelmiszerekből. Aki felkarolja ezt a kezdeményezést és segíteni akar a rászorulókon, adományát adja át a Mária Rádió önkénteseinek. Az összegyűjtött tartós élelmiszereket eljuttatják rászoruló testvéreinknek, akik a Segítő kéz adatlistáján szerepelnek Erdély szerte. Isten áldását kérjük minden adakozóra! Köszönet a rászorulók nevében!

3. Keresztutat végzünk ma fél 5-től, szerdán és pénteken fél 7-től.

4. A hónap utolsó vasárnapja van, ezért az 5 órás szentmisét a családokért ajánljuk fel.

5. Plébániai hittanórákra várjuk a gyerekeket.

- Pénteken elsőáldozók és bérmálkozók felkészítője. 

- A bérmálkozók folyamatos vizsgája húsvét után kezdődik. A vizsga anyagát megtalálják a blogban: Csak bérmálkozóknak vagy a http://szentkereszt.ro/ honlapon.

- Szombaton 10 órakor ministránsképző.

6. Előre jelezzük, hogy a háromnapos lelkigyakorlatot Nagyhét első három napján tartjuk. A lelkigyakorlatot P. Balla Barnabás, hargitafürdői pálos perjel vezeti. Az iskolások húsvéti gyóntatása április 7-én, egy hét múltán kezdődik, ahogyan a hitoktatók beprogramozzák.

7. Adójuk 2%-át felajánlhatják az Egyházközségi Apostol és a Krisztus világa támogatására.  Űrlap kapható a sekrestyésnél és a kegytárgyasnál.

8. Pénteken 6 órától Botár István, A CSÍKI  HELYNEVEK TELEPÜLÉSTÖRTÉNETI TANULSÁGAI címmel tart előadást  a  polgármesteri hivatal gyűléstermében.

9. A Czestochovai Fekete Madonna vonatos zarándoklat, amely június 22-26 között lesz (900 lej helyett, 620 lejbe kerül kedvezménnyel és biztosítással). Feliratkozni Veress Katalinnál és a plébánián lehet.

10. A 11 napos Nagy zarándoklat október 7-17 között lesz, Budapest-Lisszabon repülővel, Liszabontól-Fatima-Santiago de Compostella-Garabandal-Lourdes-Avignon-Nizza-Monaco-Pádua-Budapestre vissza autóbusszal (ára 950 euró mindenestől). Feliratkozni szintén Veress Katalinnál és a plébánián lehet.

11. Keresztény újságok, Krisztus Világa márciusi száma még kaphatók.

Nyári időszámítás: 60 percet előre!

Március 30-án kezdetét veszi a nyári időszámítás: szombatról vasárnapra virradóan hatvan perccel előrevisszük az óráinkat.  

A hivatalos nyári időszámítás március utolsó vasárnapjától október utolsó vasárnapjáig tart. Ez tehát azt jelenti, hogy március 30., vasárnap gyakorlatilag csupán 23 órából áll majd, míg március 29., szombat 25 órából.Nagy-Magyarországon 1916-ban vezették be először a nyári időszámítást.
Románia 1979-ben csatlakozott a nemzetközi egyezményhez, hogy optimálisan kihasználják – főként gazdasági szempontok miatt, a villanyfogyasztás csökkentéséért – a napfényt.

 
A csíkszeredai Szent Kereszt  Főplébánia vasárnapi miserendje változatlan marad.  
A szentmisék 7, 8, 1/2 10, 11, 1/4 13, 17 és 19 órakor kezdődnek.

Hétköznap: 1/2 7, 7, szombaton 1/2 8 órakor, minden este 19 órakor kezdődnek a szentmisék.

A román elnök Putyin „étvágyától” fél

© Screenshot: Oroszország Hangja

Traian Băsescu román elnök kijelentette, hogy „Putyin óriási étvággyal tekint” azokra a területekre, ahol a Duna a Fekete-tengerbe torkollik és Oroszország „kiszámíthatatlansága” azt jelentheti, hogy az Odesszai terület, a Dnyeszter-menti terület és Ukrajna keleti része orosz fennhatóság alá kerülhetnek.

A román elnök kijelentéséből világosan látszik, hogy egy olyan helyzetre készül, amelyben Oroszországnak és Romániának közös határai lesznek a Duna mentén.

Băsescu emlékeztetett, hogy 2005-ben azzal vádolta Vlagyimir Putyint, hogy a Fekete-tengert „orosz felségterületnek” tekinti és a közelmúltbeli krími események igazolják ezt az állítást. Băsescu azt követelte a román Honvédelmi Minisztériumtól és a román hadsereg vezérkarától, hogy sürgősen elemezzék a helyzetet és „dolgozzanak ki egy válaszreakciót”.

Március 28-án felszólalva a hadsereg vezérkara előtt, Băsescu ezt mondta:

„Egyértelmű, hogy Grúzia és Ukrajna után minden politikusnak és katonai vezetőnek fel kell tennie a kérdést: mi és ki lesz a következő? Lehetséges, hogy a Dnyeszter-menti terület és Moldova, Ukrajna déli régiói a Krímtől és Odesszától a Duna torkolatáig? Ezek azok a kérdések, amelyket mindenki feltehet magának Oroszország teljes biztosítékának hiányában”.

Băsescu nem részletezte, hogy hogyan kíván reagálni az általa felvázolt orosz lépésekre Ukrajnával kapcsolatban, de a román vezetés már a NATO-hoz fordult, hogy az erősítse meg katonai jelenlétét Kelet-Európában. Másrészről az elnök figyelmeztette a moldovai vezetést, hogy egy esetleges orosz „katonai agresszió” esetén, Románia nem avatkozik be katonailag, ugyanakkor a határmenti területek sajtóértesülései szerint a helyi vezetésnek sürgősen elő kell készíteni a mobilizációs terveket és annak költségvetését. A kaotikus, következetlen és néha agresszív kijlentések a román vezetés részéről arra engednek következtetni, hogy a fő veszélyt nem Oroszország „területi étvágya”, hanem maga Băsescu jelenti.

Oroszország hangja

Orbán Viktor miniszterelnök beszéde márc. 29-én

Az április 6-i parlamenti választáson még négy évet kérünk - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő szerint amikor majd megírják e négy év "példátlan történetét", le fogják írni, hogy a magyarok a modern Európában 2010-ben páratlan egységet hoztak létre, bevezették a méltányos közteherviselést, és kiterjesztették azt a bankokra és a multikra is.

Bár az április 6-i választáson a Fidesz-KDNP az esélyes, az esélyesség még nem győzelem, azért dolgozni kell - hangoztatta Orbán Viktor. Orbán Viktor szerint aki megosztja szavazatát, az egységet bont.

Orbán Viktor beszéde a Fidesz-KDNP nagygyűlésén - 2014.03.29 ...

► 22:48► 22:48 

www.youtube.com/watch?v=YYANsk1xUuI 

7 perce - Feltöltötte: qwerty999915 

Orbán Viktor beszéde a Fidesz-KDNP nagygyűlésén Hír TV - 2014-03-29 15:20 http://mno.hu/videok/95656.

EP választás - RMDSZ

A székelyudvarhelyi városi sportcsarnokban tartott rendezvényén nyitotta meg szombaton európai parlamenti (EP) választási kampányát a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ).

Kelemen Hunor, a szövetség elnöke beszédében nyomatékosította, az RMDSZ tovább kívánja folytatni a harcot azért, hogy az Európai Unió (EU) szabályozást fogadjon el az őshonos nemzeti közösségek védelméről. Az elnök hozzátette, a szövetség a luxemburgi bíróságon keresi igazát az Európai Bizottság által elutasított polgári kezdeményezése ügyében, de emellett meg akarja erősíteni az európai kisebbségi szolidaritást, és további partnereket keres a közös igazság érvényesítésére.

„Brüsszelnek is meg kell értenie, hogy nem dughatja fejét a homokba. Európa szabadsága azon is múlik, hogy szabadnak érzik-e magukat a nyelvi és etnikai őshonos kisebbségek" – jelentette ki Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke arra figyelmeztetett, ha az RMDSZ jelöltjei nem jutnának be az Európai Parlamentbe, helyeiket román képviselők foglalnák el, akik sem Bukarestben, sem Európában nem tudják, és nem akarják az erdélyi magyarság érdekeit képviselni.

Markó Béla, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője, a szövetség korábbi elnöke Trianont megemlítve idézte fel, hogy mi történik, ha a magyarság képviselői nincsenek jelen a döntések meghozatalakor, ha nem tudnak hatással lenni Európára. Markó úgy vélte, a közösségnek a közöny, a kishitűség a legveszélyesebb ellenfele.

Az RMDSZ jelöltlistáját vezető Winkler Gyula európai parlamenti képviselő arról beszélt, hogy a most kezdődő új tervezési időszak Erdély gazdasági fellendítésére, Székelyföld, a Partium, a Bánság modernizációjára is új lehetőségeket nyújt. Meglátása szerint a gazdasági fejlesztés eszközt ad a közösség kezébe, hogy az autonómia alapjait is megerősítse.

A kampánynyitó nagygyűlés „sztárja" Böjte Csaba ferences szerzetes volt, aki elmondta, azért nem vállalta, hogy az RMDSZ jelöltlistáján szerepeljen, mert úgy gondolja, mindenkinek a maga helyén kell végeznie a dolgát, ő pedig a maga helyét a nehéz sorsú erdélyi gyermekek mellett látja. A szerzetes bibliai példákkal próbálta erősíteni a politikusokban a párbeszéd erejébe vetett hitet.

MTI

A Székelyföldet Bukarest az éhhaláltól félti

1000 éve itt vagyunk, éhen nem hótunk!

Statisztikákkal próbálják lekicsinyelni a székelyföldi autonómiatörekvéseket Bukarestben, ismét Székelyföld siralmas gazdasági helyzetéről írnak a román lapok, de az erdélyi politikusok szerint ez propaganda, az autonómia elleni érvelés.

A Kossuth Rádió munkatársának, Oláh Gál Elvira mikrofonja előtt Tánczos Barna és Winkler Gyula RMDSZ-es politikusok is cáfolták a Székelyföld siralmas gazdasági helyzetéről időről időre megjelenő román statisztikákat.

Tánczos Barna szenátor szerint is propagandáról van szó. Hargita megye lakósságának számát nézve Brassó városhoz hasonlítható, a munkaerő elszívása, a cégek megtelepedése, a nagy cégek nagy városokba való bejegyzése és csak a munkapontok létrehozása Hargita és Kovászna megyékbe, torzítják a statisztikai adatokat – magyarázta a szenátor. Hozzátette: az biztos, hogy nem vagyunk húzó megye, de a legszegényebbek sem vagyunk, Hargita és Kovászna megye a középmezőnyben van, ha az egy főre jutó GPP-t számoljuk.
Az államelnöktől egészen az utolsó közhivatalnokig, aki a minisztériumban dolgozik, megpróbálnak egy agresszív médiakampányt folytatni az autonómiaküzdelemmel szemben, minket akarnak megvédeni az éhhaláltól – magyarázta Tánczos.

Winkler Gyula EP képviselő, volt gazdasági miniszter is hasonló véleményen van, szerinte játszanak a számokkal. Ez a kampány most azért erősödött fel, mert az RMDSZ újból kormányon van, és bizonyítani próbálják, hogy csak önös érdekeink vezérelnek – fejtette ki a képviselő. A statisztikát mindenre fel lehet használni és minden ellenkezőjére is – mondta Winkler.

Kossuth Rádió

A pápa újszerű tette

A bűnbocsánat szentségéhez járuló pápa

Jézus vár ránk az irgalmasságban a legutolsók és a szegények között – Ferenc pápa bűnbánati szertartást vezetett

A megtérés nem egy pillanat kérdése, hanem egy egész életen át tart – mondta Ferenc pápa. Március 28-án, pénteken délután a Szent Péter-bazilikában került sor a szertartásra, amelynek során a pápa meggyóntatott néhány hívőt. Még ezt megelőzően ő maga járult a bűnbocsánat szentségéhez a bazilikában szolgálatot teljesítő 61 pap egyikénél. Ez nyitotta meg az Új Evangelizálás Pápai Tanácsának kezdeményezését is, amelyet „24 óra az Úrért” – címmel hirdettek meg.

Aki megtapasztalja az isteni irgalmasságot, az késztetést érez arra, hogy irgalmasságot gyakoroljon a legutolsók és a szegények között. Erre emlékeztetett többek között a Szentatya, aki a híveket megelőzve az egyik gyóntatófülkéhez lépett, hogy részesüljön a bűnbánat szentségében.

Ezekben a kisebb testvéreinkben Jézus vár minket: irgalmasságot kapunk és irgalmat adunk. Menjünk elébe! És ünnepeljük Húsvétot Isten örömében! - buzdított a pápa. „Nagyböjtben az egyház Isten nevében újra a megtérésre hív, életünk megváltoztatására. A megtérés ugyanis nem egy pillanat műve vagy az év egy időszakához köthető, hanem olyan elkötelezettség, amely egy életen át tart. Ki feltételezheti magáról közülünk, hogy nem bűnös? Senki” – válaszolt a Szentatya.

Szent János arra szólít minket, hogy gyónjuk meg bűneinket, hogy az Úr megbocsásson és megtisztítson bennünket. A pápa a keresztény élet két alapvető elemére mutatott rá, melyek: az új emberbe öltözni és megmaradni a szeretetben.

Az új ember a keresztségben születik, ahol magától Istentől kapja az életet, aki gyermekeivé tesz minket, beilleszt Krisztus testébe és az ő egyházába.

„Ez az új élet lehetővé teszi számunkra, hogy más szemmel nézzük a valóságot, anélkül, hogy olyan dolgok vonnák el a figyelmünket, amelyek nem számítanak és nem tarthatnak sokáig, amelyek idővel véget érnek. Ezért arra kaptunk meghívást, hogy elhagyjuk a bűnös magatartást és tekintetünket a lényegesre függesszük”.

„Az Isten szerint megújult ember szívéből származik a jó magatartás: mindig igazat szólni és kerülni minden hazugságot; nem lopni, hanem inkább megosztani másokkal, főleg a rászorulókkal, amink van; nem engedni a haragnak, a neheztelésnek és a bosszúnak”. Ezzel szemben a jó magatartás azt jelenti, hogy „szelídek vagyunk, nagylelkűek és készek a megbocsátásra; nem mondunk rosszat másokról, ezáltal rossz hírüket keltve, hanem igyekszünk mindenkinek a jó oldalát nézni”.
Megmaradni a szeretetben – ezzel kapcsolatban Ferenc pápa leszögezte: „Jézus Krisztus szeretete örökké tart, sosem ér véget, mert magának Istennek az élete. Ez a szeretet legyőzi a bűnt és erőt ad arra, hogy fölkeljünk és újrakezdjünk, mert a szív bocsánata megújít és megfiatalít”.

„Amilyen mértékben képesek a keresztények megélni ezt a szeretet, annyira válnak Krisztus hiteles tanítványaivá a világban. A szeretet nem viseli el az önmagába való bezártságot. Természetéből fakadóan nyitott, terjed és bőséges, mindig új szeretetet hoz létre” – mondta még Ferenc pápa a pénteki bűnbánati szertartáson.

(gá) VR

Erdélyt Európába -12 órakor Székelyudvarhelyen

Erdélyt Európába – magyar érdeket Brüsszelbe címmel 29-én, azaz ma tartja a Szövetség kampányindító rendezvényét.

Az eseménynek a Városi Sportcsarnok (Bányai János utca 1. szám) ad otthont, és 12 órakor kezdődik.

„Az Erdélyt Európába – magyar érdeket Brüsszelbe szlogenek égisze alatt zajlik a szombati, nagyszabású kampányindítónk, amelyre ezerötszáz meghívottat várunk, az ország minden szegletéből" – nyilatkozta csütörtökön Kovács Péter főtitkár.

Hozzátette: a rendezvényen jelen lesz a Szövetség országos vezetősége, valamint bemutatkoznak az európai parlamenti képviselőjelöltek is.

A kampányfőnök tájékoztatója szerint a rendezvényen részt vesz és beszédet mond Böjte Csaba atya, valamint egy meglepetés felszólaló is lesz.
„Vizuális szempontból egy 21. századi politikai szervezet arculatát fogja tükrözni a rendezvény, újításként, pedig egy zenekarral is közreműködünk" – hangsúlyozta Kovács Péter.

Az RMDSZ kampányindító programja:

11:00 – 12:00 Regisztráció
12:01 – Himnuszok
12.06 – Köszöntők: Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere, Verestóy Attila szenátor, a rendezvény házigazdája
12:23 – Beszédek: Kelemen Hunor szövetségi elnök, Markó Béla szenátor, Borbély László politikai alelnök
12:57 – Az RMDSZ európai parlamenti képviselőjelöltjeinek beszédei: Winkler Gyula, Sógor Csaba, Vincze Loránt, Hegedüs Csilla, Antal Lóránt
13:33 – Böjte Csaba felszólalása

Közreműködik a Koszika & The HotShots zenekar

Közlemény

syékelyhon.ro