2021. 10. 31.

Mindenszentek - Libera a temetőben

Mindenszentek napján, amikor kijövünk a temetőbe, akaratlanul is az emberi élet értéke, értelme és célja foglalkoztat, ilyenkor visszamegyünk a kezdetekhez, a teremtéshez. A bibliai teremtéstörténet első fontos tanítása a teremtés ténye, amely az egész világmindenséget meghatározottságba helyezte.

A mindenség nem a végtelenségből eredeztethető világfolyamat, és nem is a meghatározhatatlan végtelenségbe megy tovább, hanem Isten teremtése indította el. Ezzel a világról alkotott képünk alapvetően új értelmet nyer, kezdete van, és vége is lesz, azaz a világfolyamat valaki felé tart.

1. A teremtéstörténetben fontos szerepet tölt be az egyes cselekményeket megelőző első vers – Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet.” (Ter 1,1) –, amely összefoglalja Izrael hitét a teremtő Istenről és a világ eredetéről. Minden, ami létezik, Isten teremtő akaratából jött létre.

Mindehhez hozzávesszük az Újszövetség tanítását is, amelyben Isten a történelem végét követő uralma nemcsak az embert és az emberi történelmet, hanem az emberi üdvösséggel összefüggésben a világmindenséget is megújítja a Krisztusban való megváltás következményeként. Szent Pál apostol tanítja: „Mert a teremtett világ sóvárogva várja, hogy Isten fiai megnyilvánuljanak. Hiszen a teremtett világ hiábavalóságnak van alávetve, nem önként, hanem az által, aki alávetette, mégpedig azzal a reménységgel, hogy a teremtett világ is felszabadul majd a romlandóság szolgaságából Isten fiai dicsőségének szabadságára. Tudjuk ugyanis, hogy minden teremtmény együtt sóhajtozik és vajúdik mind ez ideig.” (Róm 8,19–22).

A bibliai szemléletmód szerint az élet nem csupán a testi életet jelenti, hanem mindig az Istennel való közösség lehetőségét: Isten áldásának és segítségének megtapasztalását, barátságát. Az ember Isten védelmét élvezi. Ez fejeződik ki a zsoltárokban. A világban élő ember és emberiség Isten gondoskodásában él. Jézus a hegyi beszédben visszamegy a teremtésig. „Én viszont azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok üldözőitekért, hogy fiai legyetek mennyei Atyátoknak, mert ő fölkelti napját a gonoszokra és a jókra, s esőt ad igazaknak és gonoszoknak.” (Mt 5,44–45)

A testi végesség szorításában élő ószövetségi ember kérdéskörét, a szenvedéssel való viaskodását főként a Zsoltárok, Jób és a Prédikátor könyve őrizték meg. A hívő izraelita abban a meggyőződésben élt, hogy egy olyan világrend létezik, amelyben az ember jó és rossz cselekedetei döntik el sorsának alakulását, ahol Isten igazságot szolgáltató hatalma fog érvényesülni. Vallották, hogy a hívő ember nincs reménytelenül kiszolgáltatva a szenvedésnek, mert Isten irgalma és jósága mindig segítő, befogadó a bajban. A hívő ezért imádságban, kérésben, panaszban és hálában egyedül Istenhez fordul, abban a tudatban, hogy egyedül Ő ajándékozhat gyógyulást, és a végső kérdésre, a halálra pedig ő ad majd választ.

2. Az Újszövetségben Jézus szavai és megváltó tette alapján a szenvedés eddig legsúlyosabb oka, a bűn elhárult és a szenvedő ember új szabály alá helyeződött, mégpedig Krisztus szenvedésének, halálának és feltámadásának összefüggésében. Jézus Kisztus lehetővé tette a szenvedés pozitív és gazdag értelmezését. Pál apostol szerint: „Tudjuk, hogy az Istent szeretőknek minden javukra válik, azoknak, akik az ő végzése értelmében meghívást kaptak, hogy szentek legyenek.” (Róm 8,28)

Az Ószövetség embere hitte, hogy személyes léte a halál után is megmarad. Vannak azonban az Ószövetségnek olyan részei, amelyek szerint Izrael Istene és a hívő ember közössége a halál után is elszakíthatatlan (Zsolt 16,8.,10); Istennek pedig hatalma van arra, hogy az életet visszaadja (Iz 25,8); és a halottak feltámadása is megjelenik (Dán 12,2; Makk 7; 12,38–45).

Az emberi sors kimenetelének kérdésében Jézus hozott fordulatot. A halál hatalmát halálával és feltámadásával végérvényesen megtörte, és a véges élet határát kitárta a végtelen Isten felé, aki az embert magáénak vallja és kész befogadni őt.

3. Az ember halálával a földi élet határát átlépve a végtelen Isten világába lép. Ezt a helyzetet Jézus tanítása és sorsa, halála és feltámadása, valamint második eljövetele tárja fel előttünk. Pál apostol a korintusiakhoz írt második leveléből (5,1–10) is egyértelmű, hogy a halál után Istennél folytatódik az emberi élet; ebben a véges élet teljesen eltűnik és a beteljesedés vonásait ölti fel; lényege az Istennel szemtől szembe való találkozás – a feltámadt Krisztussal, az Úrral találkozunk, aki megméri tetteinket.

Az ember és az emberiség nem a semmiből jön, és nem a semmibe megy. Élete, életünk Istentől indult el és Istenhez tart. Az Istennél beteljesedő életünkre az Úr a föltámadt Krisztusban adott biztosítékot és megerősítést, aki feltámadt életében részesíteni fog minket. Ezért az emberiség helyzete nem reménytelen, mert mindig arra a végső befejezésre tekinthet, amelyről a Jelenések könyve azt mondja: „Ekkor új eget és új földet láttam, mert az első ég és az első föld elmúlt, és a tenger sem volt többé. Hallottam, hogy egy harsány hang a trón felől azt mondta: »Íme, Isten hajléka az emberek között! Velük fog lakni, s ők az ő népe lesznek. Maga a velük levő Isten lesz az ő Istenük. Isten letöröl majd a szemükről minden könnyet, és nem lesz többé sem halál, sem gyász, sem jajgatás, és fájdalom sem lesz többé, mert az elsők elmúltak.« A trónon ülő így szólt: »Íme, megújítok mindent!« És azt mondta nekem: »Írd: Ezek az igék hitelesek és igazak.” (21,1.3–5)

Kr. K. T.!
Itt a temetőben látjuk az elmúlás törvényszerűségét, de azt is tudjuk, hogy Isten sokkal többet ad az örök hazában, mint amit a földön itt hagyunk. A neves francia író, Antoine de Saint-Exupéryvel azt mond­juk: „Ha meghalok, az Úrhoz jutok, mert az ő nevében mű­veltem lelkem földjét, de övé a termés. Én készítem életem gyertyáját, de neki kell meggyújtania. Én építem lelkem templomát, de ő tölti be jelenlétével, és ő ékesíti fel.”
Mindenszentek ünnepe van, holnap halottak napja, ami­kor a mulandóságra emlékezünk. Mindenszentek délutánján halottaink sír­jához jöttünk; virágot, koszorút hoztunk, és az örök világos­ságot jelképező gyertyákat is meggyújtottuk. 
Mindenszentek estéjén érintsen meg a zsoltáros gondolata:
Az ég és föld a te kezed alkotása, Uram. Ezek elmúlnak, de te megmaradsz, és mint a köntös, elavulnak mind. Cseréled őket, mint a ruhát, és megváltoznak. De te ugyanaz maradsz, és éveid nem érnek véget.” (Zsolt 102, 26-28).
„A világ csak híd, amin átmegyünk, s mindig eszünkbe juttatja a túlsó partot, a legtöbb ember akkor találja meg újra az Istenhez vezető utat, amikor érzi, hogy minden földi tá­masz meginog a lába alatt és minden érték kiesik kezéből.” (Gál Ferenc)
A világirodalomnak is gyöngyszeme Ady Endre: Az Úr érkezése c verse.

Mikor elhagytak,
Mikor a lelkem roskadozva vittem,
Csöndesen és váratlanul
Átölelt az Isten.  

Nem harsonával,
Hanem jött néma, igaz öleléssel,
Nem jött szép, tüzes nappalon,
De háborus éjjel.

És megvakultak
Hiú szemeim. Meghalt ifjuságom,
De őt, a fényest, nagyszerűt,
Mindörökre látom.

Ebben a hitben temettük el családtagjainkat, és imádkozunk anyaszentegyházunkkal elhunyt testvéreinkért: „Tekints le az égből és figyelj ránk szent és dicsőséges lakóhelyedről! … Ne tartsd vissza tőlünk könyörületed, mert te vagy a mi atyánk...” (Iz 63, 15-16). Irgalmazz mindazért, amit gyarlóságból elkövettek, és jutalmazd meg őket mindazért, ami jó volt éle­tükben. Ámen.

2021. 10. 30.

Hirdetés: 2021. október 31.

1. Téli időszámítás  kezdődik vasárnap, azaz hajnal 3 órakor az órát visszaállítjuk 2 órára. Mától kezdve a vasárnapi és hétköznapi esti szentmisék 18 órakor kezdődnek.

2. November 1-jén,  holnap Mindenszentek napja, kötelező ünnep. Szentmisét végzünk: reggel fél 7-kor, 7 órakor, 11 és este 6 órakor. A temetőben du. 3 órakor tartjuk halottainkért a Liberát, utána a síremlékek megáldását. Minden szentmisén gyónási lehetőséget kínálunk.

3. November 2-án Halottak napja. Az egyházközség halottaiért végezzük a szentmisékek reggel fél 7-kor, 7 órakor, 11 és este 6 órakor. Az esti misét felajánljuk azokért, akik egykor városunk lakóit, híveinket  szolgálták, után félórás csendes szentségimádást tartunk.

4. Az Apostoli Penitenciária okt. 22-én közölte, hogy teljes búcsú nyerhető egész novemberben a halottak részére, a testi épséget biztosító járványügyi normák figyelembe vételével, ha szentségekhez járulunk, meglátogatjuk a temetőt vagy templomot és imádkozunk a halottakért. 
5. Elsőpénteken meglátogatjuk betegeinket.
6. A bérmálkozók felkészítőjét péntek este 7 órától tartjuk.
7. Szombaton 10 órától ministráns képző. Várjuk a gyerekeket.
8. Figyelmükbe ajánljuk a Krisztus világát. A tartalomból:
Az Eucharisztikus Kongresszus élményéről. Európa tragédiája, hogy kórosan fáradt 1. rész – Európa története az EU létrejöttéig. A Bibliai nyelvek – dr. Jakubinyi György Miklós ny. érsek atya csodálatos történelmi és nyelvi utazáson vezet. A nyelvek mellett még sok derűs csemege található írásában. Az elveszett bárány – egy gyermektörténet és feladat. Derűs oldalon kép és szöveg. – Keresztrejtvény - Reményik Sándor – Károli Gáspár emlékezetének című versét találjuk.
9. Újságok, naptárak, világításra mécsesek kaphatók a kegytárgyboltban.
10. Köszönetet mondunk azoknak, akik résztvettek a hívatásokért végzett szentségimádáson.

2021. 10. 29.

Az ördög és az új világrend 20.

Ki volt Marx? – Karl Marx eredetileg zsidó volt, majd a családja áttért a kereszténységre. Hitbuzgók lettek, és Karl Marx néhány szép verset írt Urunkhoz, Jézus Krisztushoz. Majd a Berlini Egyetem hallgatója lett, ahol az úgynevezett Doktor Klubhoz csatlakozott. Ez egy sátánista klub volt, és ő maga is sátánista lett. Ezután a sátánhoz kezdett költeményeket írni. Élete végéig részt vett sátánista szertartásokon. Ez az ember Lucifer sugalmazására írt. Művei A tőke és A kommunista kiáltvány igen sok népnek és országnak megváltoztatta a történelmét. A marxizmusból fakadó kegyetlenkedés sokmillió ember halálához vezetett. Megfertőzött helyeket, elméket és egyetemeket. Megteremtette a felszabadítási teológiát, amely kereszténynek mutatja magát, de nem az. Ez egyszerűen kereszténységnek álcázott marxizmus.

Az emberek tévednek, ha azt gondolják, hogy a marxizmus halott? – Sajnos a marxizmus nem halott. Nagyon is élő, és még mindig nagy veszélyt jelent. De azért ha valaki ezt mondaná Washingtonban, vagy a londoni Downing Street 10 szám alatt vagy az Élysée Palotában Párizsban, kinevetnék. A gondolkodásmódjukba az illik bele, hogy minden rendben van. Egy másik térségben 15 évig etettük Saddam Husseint. Nagyon szerettük. Támogattuk őt. Utána meg azt mondjuk róla, hogy egy kutya, mert ellenünk fordult.

A kommunizmus egyszerűen csak átalakulóban van? – Így van! Ugyanakkor álöltözetet is visel. Hadd magyarázzam meg. Tételezzük fel, hogy azt mondom: szeptemberben felszámoljuk a szövetségi kormányt. Hogyan lehetne ehhez hozzákezdeni? Bezárjuk a szövetségi kormány hivatalait? Elbocsátjuk a kormány alkalmazottait? Évek kellenének ennek a végrehajtásához. De mégis azt mondják, hogy már az egész szovjet kommunista apparátus eltűnt. Hetvenhárom éven keresztül egy több mint 22 millió tagból álló párt létezett, tele hóhérokkal, kémekkel, börtönőrökkel és KGB ügynökökkel. Voltak különleges alakulataik, hatalmas kémszolgálataik, aztán televíziójuk, rádiójuk és műholdas távközlésük. És most mindez eltűnt? Ugyan dehogy! Mindez nem tűnt el. A kommunizmus nem halt meg, csak megváltoztatta a nevét. Minden városnak, falunak marxista a vezetője. Ezért még mindig veszélyben vagyunk.

Mi volt a jelentősége az 1991-1995 közötti jugoszláviai háborúnak? – Két tényező működik itt. A nyilvánvaló ok az, hogy a történelem folyamán a szerbek és a horvátok ellenségeskedtek. A második világháborúban a harc heves volt. A múltban elkövetett tetteik gyűlöletet szültek, amit nem tudnak elfelejteni. Hasonlóképpen Észak-Írországban a britek olyan gyűlöletet keltettek, amit az írek soha nem bocsátanak meg nekik. Emiatt megy a harc és a küzdelem. Ez a történelmi ok. A harc valódi oka az, hogy azok az emberek, akik a világ sorsa felől döntenek, fel akarták szabdalni Jugoszláviát oly módon, hogy ez a két nép csak az ENSZ-erők beavatkozása következtében élhessen. Az ENSZ által történő szigorú rendőri felügyelet lényeges része az új világrendnek. Ha az ENSZ közbelép, egyik oldal sem lesz képes moccanni és mindkét fél szenved. Ellátják katonai felszereléssel, tanácsokkal és pénzzel mindkét felet. Egy olyan helyzetet kreálnak, amelyben mindkét ország szükségszerűen betagolódik a nemzetközi közösségbe. Az elv az emberek függővé tétele, hogy azok az ő fennhatóságuk alatt éljenek.

A nemzetközi konfliktusokat arra használják fel, hogy létrehozzák az új világrendet? – Így van! Ez fontos része az új világrend létrehozásának. Mindez ideig a szuverenitást mindenki értékelte. Ma azt mondják, hogy a szuverenitás többé nem stratégiai fontosságú. Aztán ott vannak bizonyos csoportok, akiket felhasználnak azok, akik új világrendet akarnak kreálni. Ellátják mindkét oldalt fegyverekkel. Így olyan helyzetet idéznek elő, amelyben végül a felsőrendű hatalom közbelép, és így nyilatkozik: „Legyen béke! Senki se mozduljon, vagy lőni fogunk!” Mindez egy terv alapján történik. Az új világrendben keresztény és katolikus elemeknek nincs helye. Ezt a béke és a kereskedelem megkönnyítésének gyakorlati érdekében hajtják végre. Semmi érdekük nem fűződik az elmék harmóniájának az előmozdításához.

– folytatjuk –

 


A II. rész:  Az ördög és az új világrend:

A sötétség birodalma II. 15.

A sötétség birodalma II. 16

Az ördög és az új világrend 17.

Az ördög és az új világrend 18.

Az ördög és az új világrend 19.

**

A sötétség birodalma I. rész: 

Malachi Martin - A sötétség birodalma 1-2.

A sötétség birodalma 3-4. rész

A sötétség birodalma 5. rész

A sötétség birodalma 6. rész

A sötétség birodalma 7.

A sötétség birodalma 8. rész

A sötétség birodalma 9.

A sötétség birodalma 10.

A sötétség birodalma 11.

A sötétség birodalma 12.

A sötétség birodalma 13.

A sötétség birodalma 14.

Az ördögűzés valójában örömteli esemény 

Félévezred tömören

Bolberitz Pál professzor mondta egy interjúban:
„Az ateizmushoz vezető út három nagy lépést jelent: az egyház elvetését, Jézus Krisztus elvetését és végül Isten elvetését. Ez a történelem során is pontosan így történt. Három évszámra hívnám fel a figyelmet. 
1517-ben Luther Márton kitűzi a wittenbergi vártemplom kapujára a maga reformszándékú téziseit: Isten van, Jézus Krisztus a második isteni személy, de a katolikus egyházat elveti. 
Kétszáz évvel később, 1717-ben Londonban megnyílik az első szabadkőműves páholy. Azt vallják: Isten van, Jézus Krisztus nem volt Isten fia, lehet, hogy nem is élt, az egyház pedig reakciós. 
Újabb kétszáz év múlva, 1917-ben Szentpéterváron – a későbbi Leningrádban – összehívják az első ateista világkongresszust. Azt mondják: Isten nem kell, Jézus nem kell, és az egyház sem kell. Minden egyéni életben is ebben a sorrendben következik be az Istentől való elfordulás.” (Bolberitz Pál – Eperjes Károly, Thália és Teológia, Bp, 2003, 100.).
Félévezredet tömören összefoglalva látjuk Európát. És belátjuk, hogy azért ilyen, mert elveszítette azt az objektív értékrendet, amely Európává tette, és amely föléje helyezte minden más kontinensnek.

Jézus üdvözít

A földi élet Isten ajándéka, amit szeretettel és Isten törvényeinek megtartásával köszönünk meg. Mózes hasonlóan beszél a néphez mert csak Istennel alapozhatják meg életüket és sorsukat Kánaánban, a tejjel-mézzel folyó országban: „Féld az Urat, Istenedet egész életedben, tartsd meg parancsait és törvényeit, amelyeket meghagyok neked, fiaidnak és unokáidnak is, hogy sokáig élj.” (Mtörv 6,2-6) Mózes kétszer szólította meg népét Isten törvényeinek meghallgatására és megtartására: „Halld, Izrael! Az Úr, a mi Istenünk az egyetlen Úr! Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, ...” Héberül Smá Jiszraél – ez vált alapvető zsidó hitvallássá, amit a jámborok naponta kétszer elmondanak. E törvényt tanítani kell a gyermekeknek, hogy életük minden mozzanatát halálukig tudja áthatni. Ezért viselnek imaszíjat (tefillin) homlokon vagy a balkaron, és erősítik a ház jobb ajtófélfájára a bibliai szöveget tartalmazó tokot (mezuzah), amit mindig megérintenek. Az érintés a szövetség Istenéhez tartózást jelenti. 
A szövetség Istenéhez való hűség és az Egyiptomból való szabadulás másik jele volt a húsvét ünnepe. Jézus is rendszeresen elzarándokolt Jeruzsálembe. Utolsó útján megtisztította a templomot. Ezért ellenfelei csalárd kérdéseikkel támadtak rá, vitába szálltak vele. Amikor már harmadszor is elhallgattatta őket, akkor egy írástudó lépett hozzá és megkérdezte: az ószövetségi törvény 613 parancsa közül melyik a legnagyobb. (Mk 12,28b-34) Jézus két ószövetségi idézet összekapcsolásával válaszolt (Mtörv 6,4k és Lev 19,18). Jézus ezzel először hithűségét hangsúlyozta, utána az ember belső és alapvető készségeire helyezte a hangsúlyt, hogy az ember minden lehetséges erejével szeresse Istent. Jóllehet a kérdés csak egy parancsra vonatkozott, Jézus hozzáfűzte a másikat is. Ezt a szeretet készségével köti az elsőhöz. Jézus részéről az egymás mellé helyezés a Törvény szintézise, eredeti teológiai eljárás, a többi csak magyarázat. 
Az írástudó azzal fejezte ki Jézussal való egyetértését, hogy saját szavaival megismétli a két parancsot és hozzáfűzi: „úgy szeretni, mint saját magunkat többet ér minden égő- és véres áldozatnál.” Jelentése az, hogy az Isten és a felebarát iránti szeretet alkotja a vallás gyakorlás alapját, elvét. 
Ezt majd Jézus fogja végérvényesen hatályossá tenni húsvéti misztériumával. Jézus az okos felelet hallatára megdicsérte az írástudót: „Nem jársz messze  Isten országától.” Mivel az írástudó felismerte a Törvény lényegét, a szeretetet, ez a vallomása közel vitte őt a Jézussal megvalósuló országhoz és segíti ennek megfelelő befogadásában. Isten országa valóság lett, amikor Jézus egyszer s mindenkorra feláldozta önmagát a bűnösökért. (Zsid 7,23-28) A mennyei Atya az örökre tökéletes Fiút, Jézust tette főpappá, s így papsága is örökké tart. „Ezért tudja mindörökre üdvözíteni azokat, akik általa járulnak Isten elé, hiszen örökké él, hogy közbenjárjon értünk.”

 

„Aki szeret engem, megfogadja szavamat, Atyám is szeretni fogja...” Jn 14,23.