Forr az Igazi Csíki Sör

Elvi határozatot hozott Hargita Megye Tanácsa arról, hogy kiáll az Igazi Csíki Sör mellett – számol be a megyei önkormányzat sajtóirodája.

 

Lénárd András (balról) úgy vélte, egy több mint kétszáz országban jelen lévő vállalkozással szemben egy elvi határozat nem tud segíteni (Fotó: Hargita Megye Tanácsa sajtószolgálata)

A január 30-ai rendkívüli tanácsülésre meghívták az említett sört előállító vállalkozás, valamint a felperes Heineken képviselőit is, ám csak az előbbiek voltak jelen. Mint ismeretes, a Marosvásárhelyi Ítélőtábla jogerős ítéletében helyt adott a Heineken Románia Rt. keresetének, és megtiltotta a Lixid Projekt Kft.-nek az Igazi Csíki Sör márkanév használatát, illetve az ezen a néven futó termék további gyártását és forgalmazását.
A megyei tanács mezőgazdasági szakbizottsága nevében Kolumbán Dávid tanácsos egy felkéréstervezetet terjesztett elő, amelyben Hargita Megye Tanácsa közvetítő szerepet vállal az ügyben, és kéri a felperest, oldják meg békés úton a helyzetet.
A tervezetet a testület egyhangúlag elfogadta. Elhangzott, az Igazi Csíki Sör is rendelkezik a Hargita Megye Tanácsa által létrehozott Székely termék védjeggyel, ezáltal pedig a megyei tanácsnak szerződése van a termelővel. Ráadásul a térség identitását jeleníti meg a termék, erre pedig már turizmus is épül.
Szót kapott Lénárd András, az Igazi Csíki Sört előállító cég tulajdonosa, aki kilátástalannak tartja a kialakult helyzetet, mivel a bírósági döntés értelmében harminc napon belül vissza kell vonnia a csíki sörös címkével ellátott termékeket a mintegy ötezer értékesítési pontról. Elmondta, hogy Csíkszentsimonban kisebb vállalkozói központ kezdett létrejönni a sörgyár révén, és a brandre számos más tevékenységet épített. Értékelte a megyei tanácsi testület segítő szándékát, de úgy vélte, egy több mint kétszáz országban jelen lévő vállalkozással szemben egy elvi határozat nem tud segíteni.
Hajdu Gábor, a vállalkozás jogi képviselője szerint ugyanakkor minden segítség jól fog, így a testületé is, amelynek tagjaira összesen több mint százezren szavaztak a tavalyi helyhatósági választásokon, ezért a megye több mint háromszázezres közössége nevében véleményt nyilváníthat.

székelyhon.ro

Hirdetés: 2017. január 29.

1. A plébániai hittanórákat a beosztás szerint, vagyis kedden, csütörtökön és pénteken tartjuk. Az elsőáldozásra készülőknek pénteken du. 3-4., és 4-5 óráig van a felkészítő hittanóra. 

Az elsőáldozás május 7-én és 21-én lesz.

2. A bérmálkozók felkészítője péntek este 7-8 óráig tart. A bérmálás Pünkösdvasárnap, június 4-én lesz.

3.Csütörtökön  Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe, hozzanak gyertyát magukkal, amit a szentmisék kezdetekor megáldunk. Szentmisét végzünk: 6,30; 7 órakor, délelőtt 11 órakor és este 18 órakor.

4. Pénteken 17 órakor keresztelői felkészítőt tartunk a plébánia hittantermében.

Elsőpéntek lévén meglátogatjuk betegeinket.

4. Szombaton 10 órakor a ministránsképző.

5. Köszönjük kedves híveink adományát, amit a tűzkárosult, Gyurka Valentin moldvai magyar tanító megsegítésére adtak.  
A persely és a külön adomány összege 5600 lej. Isten fizesse!  

Ha valaki még hozzá szeretne járulni, a Külsőrekecsin-i magyar tanító házának újjáépítéséhez, akkor adományát juttassa el keddig a plébániánkra vagy átutalhatja a következő bankszálaszámra: RO29RNCB0159015413200001 Ag. BCR M-Ciuc. Parohia Rom. Cat. 1. M-Ciuc, Str. Kossuth Lajos nr. 38. jud. Harghita.

Gyurka Valentin a térdeplő sor elején (Fotó: Csángókért szól a harang)

A hét legolvasottabb bejegyzései:
Betiltották az IGAZI CSÍKI SÖRT! 
Segítsünk a tűzkárosult moldvai magyar tanítónak!
Hargitafürdő - Esztergomi Boldog Özsébre emlékeztünk 
Áldd meg hazánk, hogy a remény átölelje lelkünk!
Lázadunk a boldogság ellen? 
Nemzeti gyásznap - a tanár vallomása 

Ez a mi himnuszunk

 

 
 

Fogadalommegújítás és gyermekek megáldása a pécsi pálosok ünnepén

Január 15-én tartották Remete Szent Pál, a pálos rend névadójának ünnepét a pécsi pálos Szent Imre-templomban. Ezen a napon a pálos szerzetesek minden évben megújítják rendi fogadalmukat az ünnepi szentmise keretében.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Az ünnepi szentmisét a pécsi pálos atyák koncelebrálásával Darvas-Kozma József pápai káplán, címzetes esperes, csíkszeredai plébános mutatta be. Szentbeszédében, felidézve a szent remete életét rámutatott: Pál azért vonul el a sivatagba, mert a vagyonára és az életére törtek. Még fiatal, fél a szenvedéstől. Hányszor érezzük mi is, amikor a világ vihara eltemet, hogy elbujdosnánk, hogy a pusztaságba mennénk, és ott várnánk azt, aki szabadulást hoz.
A thébai Pált félelem, ugyanakkor a Krisztus szeretete is vezeti arra, hogy a pusztába menjen – tette hozzá Darvas-Kozma József. – Fülébe csengenek a szavak, amiket Jézus mondott a gazdag ifjúnak: ha tökéletes akarsz lenni, add el mindenedet, és kövess engem. Ezért Istenben bízva vág neki az ismeretlennek, a sivatagnak. Egyedül akar lenni az egyedül való Istennel. Istent választani azt jelenti, hogy hősiesen, odaadóan kell őt szeretni – és ez nem más, mint a hűséges, odaadó házasság vagy papi, szerzetesi élet – tette hozzá a csíkszeredai plébános.  – Pál barlangot és forrást talál. Mindannyiunk életében megismétlődik ez: Isten szólít, és a nehéz helyzetben megtapasztaljuk gondviselését. És Istent nem lehet felülmúlni a nagylelkűségben.

Pál elmenekült a sivatagba, és élete egyetlen imádság lett – összegezte Darvas-Kozma József. – A mi életünk is lehet az, ha reggel felkelve a Szentháromság nevében nyitjuk meg napunkat: így minden helyes gondolatunk, jó szavunk, tettünk és kötelességteljesítésünk imádsággá, istendicsőítéssé válik. És ha este végiggondoljuk, mi mindenért adhatunk hálát, és miért kell bocsánatot kérnünk, akkor már az egész napunk imádság. A mai embernek így kell az életszentségbe menekülnie.
A liturgia végén a pálos hagyományoknak megfelelően Remete Szent Pál ereklyéjével megáldották a gyermekeket.

A gyermekek megáldásának szokása egészen Nagy Lajos királyig nyúlik vissza. Nagy Lajos 1378-ban háborút indított Velence ellen, amely győzelemmel zárult. Az ezt szentesítő torinói békeszerződés egyik pontja kötelezte Velence városát Remete Szent Pál ott őrzött mumifikálódott holttestének átadására. Az ereklyék az akkori pálos főmonostorba, Budaszentlőrincre kerültek, amely ennek köszönhetően az ország egyik legnépszerűbb zarándokszentélye lett. Nagy Lajos király az ereklye magyar földre hozatalával Remete Szent Pál oltalmába ajánlotta hazánkat, és ettől kezdve a thébai sivatag szentjét Magyarország társvédőszentjeként tartották számon. Az ereklyénél nagyon sok csodálatos gyógyulás is történt, elsősorban a gyermekek körében, ezért vált hagyománnyá a pálos rendben, hogy Remete Szent Pál ünnepén az ő ereklyéivel áldják meg a gyermekeket.
Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye
Magyar Kurír

Betiltották az IGAZI CSÍKI SÖRT!

Ez az eljárás is mutatja, hogy milyen a román "jogállamiság".
Hiába "Európai Unió bíróságai kétszer is igazat adtak az Igazi Csíki Sörnek a márkahasználatot illetően". 
Meghalt Mátyás király!
Mátyás király sör vagy Alcsíki sör névre kellene keresztelni. 
- Mit is mondott az amerikai nagykövet?
-Tessenek az utcára vonulni!!!

** 

Meg kell semmisíteni mindent, ami az Igazi Csíki Sör márkanévhez kapcsolódik, a termékek gyártását és forgalmazását pedig meg kell szüntetni – döntette el pénteken a Marosvásárhelyi Táblabíróság. A jogerős ítéletet a dokumentumok kiközlésétől számított 30 napon belül kell végrehajtani.

 

Munka vállalati trikóban. Át kell öltözni vagy abba kell hagyni?

Döntő pert vesztett a Csíki Sör Manufaktúrát működtető cég és tulajdonosa, Lénárd András a Heineken Romániával szemben, miután a Marosvásárhelyi Táblabíróság helyt adott utóbbi keresetének. A végleges döntés értelmében a kiközléstől számított 30 napon belül meg kell semmisíteni mindent, ami az Igazi Csíki Sör márkanévhez kapcsolódik, a termékek gyártását és forgalmazását pedig meg kell szüntetni.
Az Igazi Csíki Sör Facebook-oldalán péntek délben jelent meg az a bejegyzés, amely szerint „a román táblabíróság” betiltotta a termék gyártását. Hajdú Gábor jogász, aki a cég jogi tevékenységét koordinálja, érdeklődésünkre elmondta, hogy még 2014-ben kérte a Heineken az Igazi Csíki Sör gyártásának és forgalmazásának leállítását.
„Ez a per ért véget most végleges táblabírósági döntéssel Marosvásárhelyen, miközben ez idő alatt az Európai Unió bíróságai kétszer is igazat adtak az Igazi Csíki Sörnek a márkahasználatot illetően: kétszer is megállapították, hogy alapfokon és felsőfokon jogosult a cég a márkanév használatára. Mindezen döntéseket, amelyeket az EU-ban tiszteletben kellene tartani, kétszer is felülírta a romániai igazságszolgáltatás” – magyarázta a jogi képviselő, utalva a Hargita megyei törvényszék és a marosvásárhelyi táblabíróság döntésére.

 

Úgy tűnik, megszakad egy sorozat

A döntés kapcsán a jogász hangsúlyozta, egy egész vállalkozás és sok ember munkahelye forog kockán. „Keressük a megoldást, próbáljuk értelmezni, hogy mit jelent ez a döntés, amely egyébként végleges. Még nem kaptuk meg, kiközlés után lép érvénybe, és azt kérte a Heineken, hogy 30 napon belül mindent, ami az Igazi Csíki Sör márkanévhez kapcsolódik, meg kell semmisíteni” – fogalmazott Hajdú, hozzátéve, „az utolsó percig azt tartották fenn a táblabíróságon, hogy az Igazi Csíki Sör megtéveszti a fogyasztókat, és össze lehet téveszteni a Heineken termékével”. A jogi képviselő szerint annak ellenére állították ezt, hogy „az elmúlt két évben egyetlen fogyasztói panasz sem érkezett arra vonatkozóan, hogy valaki összetévesztette volna a két terméket”.
Mint Hajdútól megtudtuk, az ítélet bármikor megérkezhet, ez a bírók szorgalmától függ, hogy mikor indokolják meg a döntést és közlik ki. Az Igazi Csíki Sörnél arra számítanak, hogy egy-két hét múlva kapják meg a döntést. Ezután a Heineken kérheti a végrehajtót, hogy lépjen fel és állítsa le a termék forgalmazását.

 

Egy korábbi tüntetésen. Archív felvétel

„Fellebbezésre most nincs esély, de a márkanevet illető per az Európai Unió bíróságánál fog folytatódni, és lehet, hogy több év múlva majd nekünk adnak igazat” – beszélt a folytatásról a jogász, aki szerint lehet, hogy addigra túl késő lesz.

Mi lesz a gyárral, a munkásokkal?

„Lénárd Andrást olyan embernek ismerem, aki a végsőkig kitart. Az emberek, a vállalkozás és a munkahelyek nagyon fontosak, ezért próbálunk megoldást keresni. A gyár és a gyártás Székelyföld szívében van, ezt megfogni és elköltöztetni, nem egy könnyű dolog” – magyarázta Hajdú, aki úgy tudja, az ítéletet még egyelőre nem lehet megtalálni az igazságszolgáltatás internetes felületén, ám valószínűleg néhány órán belül egy rövid bejegyzést feltesznek a táblabíróság honlapjára. Ez pedig arról fog szólni, hogy „elutasítják a fellebbezésünket” – véli a jogi képviselő.

székelyhon.ro

Lázadunk a boldogság ellen?

Van-e különbség a hívő ember boldogsága és a nem hívő ember boldogsága között? 

Ha van, akkor Jézus mai tanítása a hívő embereknek szól. A boldogság állapotára utal A boldog ember inge mese, amely a boldogtalan királyról szól, aki akkor gyógyul meg az orvosai szerint, ha egy boldog ember ingét öltheti magára. Nosza, szaladtak is a kengyelfutók, kérdezgették a hercegeket, grófokat, bárókat, kereskedőket meg a válogatott cigánylegényeket, hogy boldogok-e. Mind azt felelte, hogy ó, igen, boldog ő, hogyne volna boldog a fölséges király uralkodása alatt, de még boldogabb lenne, ha az övé lehetne még ez vagy az. … Végül az egyik fullajtár talált egy napszámost, aki a határban kapálgatott. Boldog vagy-e, jóember? – kérdezte a király legénye. 

– Hogyne volnék boldog – válaszolt a béres. Megvan nekem mindenem, még a jókedvem is. 

– És mondd, odaadnád-e az ingedet a királynak? Annyi aranyat kapsz érte, amennyit a hátadon elbírsz. 

– Oda én, ingyen is, nevetett a napszámos. Csak egy a bökkenő, hogy nekem nincs is ingem! 

Eddig a mese, melynek tanítása, hogy a boldogság nem a külső dolgok birtoklásában rejlik, hanem bennünk születik meg és Istenben teljesedik ki. 

A boldogság utáni vágyat Isten oltotta szívünkbe, hogy Őt keressük, mert senkivel nem lehetünk igazán boldogok csak Vele. Ezért is egyengeti boldogságkereső utunkat. De hogyan? 

Idézzük fel újra Jézus szavait: Boldogok a lélekben szegények, akik sírnak, a szelídek, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, ... (Mt 5,1-12a) 

E boldogság mondás ellen hányszor lázadunk mi is fel? Uram, hogy mondhatod ezeket boldognak? És persze fordítva még inkább igaz a paradoxon: vannak akik nem szegények, nem szelídek, nem irgalmasok, nem üldözik őket – és mégsem boldogok. 

Akiket Jézus boldognak mond, nem azért boldogok, mert nélkülöznek, hanem azért, mert eljutottak annak felismeréséig, hogy Isten a minden.  

Az egyház amikor boldoggá avat valakit, csak azt fejezi ki, hogy annak beteljesült élete van. Szofoniás próféta Kr. e. VII. század második felében hirdeti, hogy az Úr a szegények vigasztalója. (Szof 2,3; 3,12-13) A végveszélyben „meghagyom közöttetek a szegényeket és alázatosakat, akik az Úr nevében reménykednek.” Üdvösséget, jövőt ígér azoknak, akik Isten gondviselésére támaszkodnak, és nála keresnek menedéket. Ezeknek a lelki szegényeknek és egyszerű szívűeknek hozta meg Jézus az üdvösséget. 

Isten azt választotta ki, ami a világ szemében gyönge, hogy erőssé tegye; a balgákat, hogy bölcsekké tegye. (1Kor 1,26-31) Éljünk Jézus érdeméből, kegyelméből, mert ő tárta fel, hogy mi a bölcsesség, az igazság és a boldogság.

„Örüljetek, ujjongjatok, mert nagy lesz a jutalmatok az égben.”  Mt 5,12.
 **

Ajánló:
Ez a mi himnuszunk

Ez a mi himnuszunk

Az alázatos szeretet himnusza - a jóban és rosszban egyaránt az Isten szeretete jön felénk, és csak úgy lehetünk gazdagok, ha elfogadjuk, és mi is adjuk magunkat a szeretetben.

Az ószövetségi kinyilatkoztatás lényegének a Tízparancsolatot tartották, amelyet Isten a Sínai-hegyen hirdetett ki. Ennek megtartása körül már kezdetben gondok voltak. Később a próféták keményen bírálták a lélek nélküli vallásosságot, a puszta rítust. 

Mivel Isten boldoggá akar tenni bennünket, ezért Fiát a szeretet alázatában küldte hozzánk, amely felemel, nemessé tesz, kivirágoztatja életünket, kiteljesíti személyiségünket. Istenünk alázatos szeretetre hív, nemcsak szóval, hanem elsősorban tettel: maga kezdi az alázatot, ő maga ajánlja magát alázatosan szeretetünkbe, hogy magával ragadjon minket ugyanilyen alázatos szeretetbe. Mert ez az egymásért élő, egymást elfogadó szeretet Isten belső boldogsága a Szentháromság életében, és ez a magatartás teremhet boldogságot a mi szívünkben is. Ő pedig számos tanítást ad, az alázatos szeretetről. A nyolc boldogság pedig az alázatos szeretet himnusza. (Mt 5,1-12a) Ez az, amit az Újszövetség, az Istenországa támaszt, vagyis alázatosnak, embernek kell maradni. Alázatosnak lenni tehát annyi, mint elfogadni Isten felkínált szeretetét, és cserébe a magunk szolgáló szeretetét ajánlani. Jézus a Hegyi beszédben mondta el a keresztény tökéletesség lényegét, ami az istengyermeki lelkület kialakításával kezdődik – elfogadom Isten felkínált szeretetét –, és az erények gyakorlásán nyugszik, vagyis a magunk szolgáló szeretetét adjuk. Mindezt nem parancs, hanem vonzó hívás formájában közölte. Eljött már az Istenországa javaival, kincseivel, de ezeket csak az tudja befogadni, akiben megvan a megfelelő lelkület. Másképp fogalmazva, az isteni Szeretet a világban, az emberekben, az adottságokban ajánlja magát nekünk, tehát ezekben kell is elfogadnunk őt. Erről beszél a nyolc boldogság.

Nyolc boldogság-hegyi templom

Első helyen a lélekben szegényeket említi. Jézus nem az anyagi szegénység állapotát mondja boldognak, hanem azt a belső magatartást, azokat akik alázatosan megnyitják lelküket az isteni Szeretet végtelen gazdagságára. Amikor az ember elismeri, hogy nem elegendő önmagában a boldogsága eléréséhez, ezért Istenbe helyezi bizalmát. Istenre rá vagyunk utalva. Szegények vagyunk, akik élhetünk, ha ő megszán bennünket. Ennek ellentéte az önelégültség, a kevélység, a magában bízó lelkület, csak a szellemi tudásra vagy az anyagi javakra való támaszkodás.

A szomorúak, akik az élet megpróbáltatásait viselik, vállalják azt is, ami miatt sírni kell, és egy pillanatra sem vonják kétségbe Isten atyai szeretetét.  

A szelídek, akik nem akarnak maguknak erőszakos eszközökkel jobb helyzetet teremteni, s nem akarnak leigázni másokat. Nagyobb igazságosságra, életszentségre törekszenek. Lemondanak a bosszúállásról és Istenre hagyják, hogy megfizessen kinek-kinek cselekedetei szerint. 

Az igazságra éhezők és szomjazók, akik Isten megismerését és szeretetét tartják a legtöbbre, a teljes emberi (természetes és természetfölötti) értékgazdagság kibontakozását. 

Az irgalmasok, akik meg tudnak bocsátani, és együtt tudnak érezni szenvedő embertársaikkal és erejükhöz mérten enyhíteni is akarják szenvedésüket. 

A tiszta szívűek nem elégednek meg a külső látszattal, hanem a szándék tisztaságát mindennél fontosabbnak tartják. Akiknek lelkét nem homályosítják el szenvedélyek és bűnök, hogy megértsék Isten dolgait. 

A békességszerzők azon fáradoznak, hogy elsimítsák az emberek közt felmerülő ellentéteket. Ők, akik Istennel és önmagukkal szeretetben élve, útjukon mindenütt békét vetnek. 

Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, az evangéliumért, és azt Jézushoz hasonló lelkülettel viselik, mert részük lesz a dicsőségben. 

Ezekben a „boldog” emberekben van egy közös magatartás, az alázatos lelkület, amely alkalmassá teszi őket Isten országára: az Isten felé való nyitottságuk. Ezek az emberek egyedül Istenben bíznak és színelátására vágynak. 

Jézus meghív, hogy a nyolc boldogság útján alázatosan kövessük őt, bármilyen legyen a sorsunk, hogy boldoggá tegyen bennünket. Az erények gyakorlása által megadja a kegyelem mellett az erkölcsi emelkedettség tudatát, s ezzel is besegít a boldogok, a kiteljesedett életűek sorába.

D-K. József

Áldd meg hazánk, hogy a remény átölelje lelkünk!

Krisztusban Kedves Testvérek!

1.   Tíz évvel ezelőtt egy őszi délután Botond atya autóval meghordózott a Pilisben, hogy megmutassa a pálos remeték szent helyeit. A fenséges romok eszembe juttatták, amit Heinich Heine költő mondott, amikor a kölni dómot meglátta: Ezeknek az embereknek, akik építették, volt hitük, nekünk csak elméleteink vannak!

Botond testvér a hármas barlang alatti forrásnál a remeték egykori anyaházának romjainál felidézte a múltat. Boldog Özséb atyánk monostorának maradványai annyira megigéztek a Kesztölc melletti Klastrompusztán, hogy valahányszor Esztergom fele vitt az utam, mindig kitértem, tiszteletemet tettem az egykori remeték előtt a Klastrompuszta-i ősi alapoknál. Az áhítat szent csendjében megrendültem és szent borzongás fogott el, átéltem Isten jelenlétét. És lelki szemeim előtt megelevenedett a gazdag múlt: az egykor élt remeték kétkezi munkája, nemzetünk megmaradásáért végzett imádsága, virrasztással és engeszteléssel teli napjaik, évtizedeik és évszázadaik.

Ami maradt a sok vész után, olyan mint a lerágott csontok, ez az amit az enyészet meghagyott, de ami fölötte leng azt minden nyitott lelkű ember megérzi, átéli, az a genius loci, a hely szelleme!

A hely szelleme, az emberek által megtapasztalt Isten szeretet egyszerű és fönséges világa, az áldozathozatal hősies oltára, amely mindig megihleti a természetfeletti világra beállított lelkeket. Ilyen szent hely a Pilis, a Mecsek, a Mátra, nektek itt a Börzsöny, nekünk székelyeknek a Hargita és Csíksomlyó, mert mindezek a helyek a középkori magyar misztika szent berkei.

Kedves Testvérek!

2. A liturgikus naptárban ma Árpád-házi Szent Margit ünnepe van, és a mai nap tartjuk a pálos testvérek és konfráterek találkozóját, ezért ünnepi szentmisénket Esztergomi Boldog Özsébről, az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok atyjáról vesszük.

Ünnepi szentmisénk nyitánya a 23. zsoltár két verse: „Ezek azok a szentek, akiket megáldott az Úr, és kegyelmével elhalmozott az üdvözítő Isten, mert ők az istenkeresők nemzedéke.” Mondanom sem kell talán, hogy ebben a zsoltárversben a hangsúly – itt és most – az áldó Úr és üdvözítő Isten, valamint a szentek és az istenkeresők nemzedéke szavakon van, amelyek számunkra, magyarok számára kulcsfogalmak.

Párizs boldogemlékű bíboros-érseke, Lustiger nyilatkozta egy alkalommal a következőket: „A történelemben két népnek a fennmaradása valóságos csoda. Ez a két nép: a zsidóság és a magyarság. A zsidók a mózesi törvény megszabta elkülönülésüknek, illetve teljes különállásuknak, a magyarok pedig a keresztény népekhez való csatlakozásuknak köszönhetik fennmaradásukat.” A francia főpap helytálló megállapításának a második felét kissé pontosítanunk kell a magunk számára olyan formában, hogy az Istennel szövetségre lépett magyar nemzet szentjeinek, köztük a ma ünnepelt Árpád-házi Szent Margit és Boldog Özsébnek is köszönhetjük megmaradásunkat. Mindkettőben egyszerre szemlélhetjük a magyart, a keresztényt, a szerzetest és nemzetünkért engesztelőt. Félig kortársak, Özséb 1200 körül, Margit 1242-ben született, de égi születésnapjuk 1270. januárban volt. Margit 18-án a róla nevezett Margit-szigeten, míg Özséb 20-án hunyt el. Mindkettő magyar és keresztény. Találó rájuk Prohászka Lajos kultúrfilozófusunk megállapítása: gens sibi prodiga! A magyar önmagát pazarló nemzet! Vagyis akit vagy amit megszeret, attól nem sajnál semmit, azért kész az életét is feláldozni. Hát ezt tette Szent Margit és Boldog Özséb.

Krisztusban Kedves Testvérek!

3. Esztergomi Özséb, ez az Istentől kiválasztott tehetséges férfiú, hitbuzgóságával először érseke elismerését vívta ki, majd a remeték beleegyezését apostoli művéhez, amit szerre felismernek követői, támogatják a püspökök és elismeri a Szentszék.

E rövid történelmi visszapillantás és bevezető után nyissuk meg szívünk ajtaját Isten mai igéinek a befogadására, s röviden fontoljuk meg azt a nevünkre címzett üzenetet, amely megfogalmazódott a három szentírási olvasmányban.

A Királyok első könyvében (1Kir 17,2-6) Illés prófétának mondja az Úr: menj a Kerit patak mellé, igyál a patakból, a hollóknak pedig megparancsolom, hogy gondoskodjanak rólad. Illés elment és úgy tett, amint az Úr parancsolta. A Kerit patakhoz ment és a hollók vittek neki reggel kenyeret, este húst, a patakból ivott.  A pálos rend ilyen prófétai rend, amely Isten gondoskodására bízta magát, ahogy fogadalmukban mondják: Isten segedelméből és két kezi munkánk segítségével tartjuk el magunkat. Ahogy égi pártfogójuk, Remete Szent Pál bízva Istenben, neki vágott a sivatagnak, úgy tett Boldog Özséb is. Találkozott Istennel, aki új utat mutatott neki:  azt hogy hősiesen, odaadó módon kell őt szeretni. Csodálatos a magyar nyelv. Leírom: odaadó és visszafele is olvasom: odaadó! Akár az oltár előtt álló menyasszony és vőlegény szeretete, odaadó szeretet. Erre is, arra is! Ilyen a pálos szerzetes szeretete is: Istennek adó szeretet.

A Filippiekhez írt levél üzenete: Jézus élete sarjad bennünk – minden bizonnyal Özsébet is megihlette. (Fil 3,8-14) Pál apostol felejti szenvedélyes múltját, mely nem Istenre irányult. Most pedig a keresztség révén benne sarjadó életre figyel, azért igyekszik mindent megtenni Krisztusért. Mindent vállal, mert magában érzi az Úr feltámadásának erejét, ahogy a beléje vetett hit naponta új életet sarjaszt. Most már tudja, hogy Isten Krisztus feltámadásában mutatta meg igazi erejét, s bennünket is biztosított, hogy van örök élet. Ha Vele szenvedünk, akkor Vele meg is fogunk dicsőülni.

Esztergomi Özséb életének kibontakozásában szerepet játszanak a pilisi remeték, akik látják a világ mulandóságát, Istent engesztelik imádságukkal és gondviselésében bízva kétkezi munkával tartják fenn magukat. Özséb vendégszeretete vonzotta a pilisi remetéket, akiket annyira megkedvelt, hogy gyakran fölkereste őket, társaságukat élvezte. Hisz ő is tanította: aki Istennek akar szolgálni, a családról való lemondással önmagát tagadja meg. Ezért elhatározta, hogy elhagyja a világot, otthonát, vagyonát, önmagát és övéit, hogy alázatossággal az Úr táborában harcolhasson; hogy az Úr iránti szeretetből a pilisi remeteségben életét engesztelésül áldozza népéért, és hogy a szétszórtan élő remetéket összegyűjtse.

Az isteni szeretettől vezetve, a szeretet kötelékét, mely Istenhez kötötte, nem volt képes elrejteni, hanem néhány ismerőse és az erények virágaival díszített, vallásos lelkülettől hevített barátja előtt fölfedte, ahogy Pál apostol írja: „futok utána, hogy magamhoz ragadjam, ahogy Krisztus is magával ragadott engem.”

Ismerősei annyira fölbuzdultak tervén, hogy gazdagságukat elfelejtvén, csak Krisztust akarták megnyerni. Elhatározták, hogy vele mennek és együtt laknak. Amikor szüleik, barátaik és rokonaik értesültek erről a tervről, bizalmas rábeszélésekkel, jutalmakkal, tanácsokkal és nyájas suttogással igyekeztek szándékuktól eltántorítani őket.

4. Esztergomi Özséb, aki már az isteni kegyelemtől megerősödött, imádkozott értük, állhatatosan böjtölt, zsoltározott és az örök életről beszélt nekik. Így elérte, hogy ezek az Úr szeretetéért elsőnek készek voltak elhagyni a világot, de az országra szakadt mongol dúlás megakadályozta célkitűzésükben. Elhatározták, hogy Esztergomot nem hagyják el, amíg a béke helyre nem áll.

Özséb látja a haza siralmas állapotát és vállalja a néppel, érsekével a szenvedések között is az újjáépítés feladatát. Látja a feltámadás és a megújulás lehetőségét. Ekkor élete célját, értelmét, hivatását még világosabban, kikristályosodva látja.

Ezt fejezi ki az 1956-os mártír, Gérecz Attila himnusza, amit 1955-ben a Váci börtönben írt:

„Egybeomlott könny és a vér,                         Szállj, ragyogj te mennyei fény,
nyílt seb lett az ország,                                    angyalszárnyú ének,
nyugatra pernyét hord a szél;                          fájó szívén: magyar szívén
tanyák, falvak sorsát.                                      minden remetének,
Csillag sincs, sötét az erdő,                             add Urunk, hogy rab és szegény,
mégis mécsek égnek!                                      mind testvérre leljünk,
Boldog Özséb szól az első                              áldd meg hazánk, hogy a remény      
pálos remetéknek.                                           átölelje lelkünk!”  (Gérecz Attila 1929-1956.XI.7.)

Mikor a béke valóban beköszöntött, Boldog Özséb szól az első pálos remetéknek. Hasonló szándékkal, de nem hasonló korúak mentek a remetehelyekre, hogy együtt odaadó szeretettel, őszintén szolgálják Jézus Krisztust, és engesztelést nyújtsanak a nemzetért.

Indulásuk előtt Özséb kijelentette, hogy „Jézus szerette édesanyját, János apostolt is, keresztje alatt látta szenvedni a Szentszülőt, a szeretett tanítványt is, de nem szállt le a keresztről, mert ott akart meghalni értünk, ott akarta lelkét az Atya kezébe tenni! Hasonló módon mi sem akarunk a vezeklés keresztjéről leszállni, azért mert értünk szenvednek, utánunk sírnak, hanem tántoríthatatlanul Krisztus útján maradunk.”

5. Özséb mindenről lemondva, érseke beleegyezésével kivonul a fővárosból a Szántó-i völgybe és a hármas barlang alatt, a vízforrásnál 1246 körül letűzte a keresztet: In Cruce salus! A keresztben az üdvösség! Ahogy a válaszos zsoltárban énekeltük: „Istenem, te vagy nékem az én örökségem” (Zsolt 15,1-2a és 5. 7-8. 11) – és elkezdték a remete életet, ahogy azt Pál apostol írja: „elfelejtem, ami mögöttem van, és neki lendülök annak, ami előttem van. Futok a kitűzött cél felé, az égi hivatás jutalmáért, amelyre Isten meghívott Krisztusban.” A költő pedig így adja a kivonulók, az anachoréták ajkára a Krisztushoz intézett imát:    

“Nézz le ránk, kik romok felett
fohászkodunk Hozzád
áldd meg mind, kik fegyver helyett
kereszted hordozzák!”

Krisztusban Kedves Testvérek!

6. Az evangélium a meghívottak Jézus követéséről szól. (Lk 9,57-62) Ha belegondolunk meghívásunkba, akkor mindig találunk egy szűk mondatnyi magyarázatot arra, hogy miért is szegődtünk Jézus nyomába. Azért, mert vonzott az oltár … megmozgatott egy papnak az élete ... mert Jézust mindennél jobban szeretem. Mindenki másképp mondja el, mégis olyan egyforma: „Követlek, bárhová mégy!” Ez olyan mint a házasságkötéskor a holtomiglan-holtodiglan. Vakmerőnek tűnik ez a mondat. Jézus is tudja, ezért figyelmeztet az akadályokra: „A rókáknak van vackuk, az ég madarainak fészkük, de az Emberfiának nincs hová fejét lehajtania!” Jézus Krisztus odaadó szeretetet, hősies áldozatot kér.

Özséb és társai számoltak mind ezzel. Ezért akartak Szent Ágoston regulája szerint élni, vagyis testvéri szeretetben és vagyon közösségben, de megtartva a remete jelleget. A hivatásos embernek, bárki is legyen az, számolnia kell naponta az Emberfia sorsával, és bíznia kell a gondviselésében.

Visszaemlékszem kispapi éveimre, ahol az intézetben minden adva volt, amire szükségünk volt, de aztán nem volt biztos, hogy nyugodtan hajthatjuk álomra fejünket.

(1965-ben papunkat elvitte a szekuritate. 2 évig nem tanulhattam középiskolában, két alkalommal el akartak távolítani a Hittudományi Főiskoláról!)

Jézus követése nem könnyű napjainkban sem, sőt néha nagyon kényelmetlen. Ezért nagy kísértés, hogy építsünk vackokat, odúkat, fészkeket magunknak már jó előre és ha nem vigyázunk, ez a kettősség bizony felemészt.

Vacok, odú, fészek? – Mindez menekvés a küldetés, a feladat elől. Látszólagos Krisztus követés ez, mert megvan a magam kis menedékhelyem, ahol elpihenek. A magam teremtette légkör, ahol jól érzem magam (számítógép, hobbi). Az odú, a vacok, a fészek a hívatás vészkijárata, az élet mellékvágánya.

„Kövess engem!”- Jézus a feltétlen odaadást kéri.

A válasz: Eltemetem előbb apámat. - „Hagyd a holtakat, hadd temessék halottaikat!” Azt jelenti: A meghívásban az isteni élet szikráját, a kegyelmet kaptad és mint élőnek, már semmi közöd a halott dolgokhoz. Radikálisan Krisztus vett birtokába, csakhogy abban meg is kellene maradni. – Kövess engem! - De ott van a család is. Ez határvonal. Dönteni kell.

A határvonalnál megfelelő okmányok szükségesek. - Jézus int: „Aki az eke szarvára teszi kezét és hátrafelé néz, nem alkalmas Isten országára.” S ha mégis ráteszi, s még akkor is jobb, ha arra megy, amerre néz! Mert nincs értelme a helyben maradásnak. Példát adtak ebben a remeték, akik Özsébet követték. Isten pedig életüket alakítja.

7. Özsébnek egy alkalommal fény látomása volt. Az égi hang bátorítására fölkereste Pécs mellett a Szent Jakab-hegyi remetéket és egységbe vonta. Közösségük égi patrónusává Remete Szent Pált tették meg, és monostori életet kezdtek élni. Özsébet pedig rendi elöljáróvá választották, aki IV. Orbán pápához ment Orvietóba és kérte rendje számára Szent Ágoston szabályainak engedélyezését, de nem kapta meg azonnal. Szabályzatot viszont a veszprémi Pál püspök is adott. Özséb két évtizeden át volt rendi elöljáró, aki testvéreit az Isten imádására, a  kereszt szeretetére, a Szentírás ismeretére és testvérei szolgálatára, azaz kétkezi munkára tanította. Ezalatt testvéreinek több kolostora létesült magyar és horvát földön, de főmonostor a szentkereszti maradt, ahol évente a nagykáptalant tartották.

Özséb előre megérezve halálát, a köréje gyűlt testvéreket buzdította: mindenekelőtt Istent szeressék, azután pedig embertársaikat. Az erények közül az engedelmességet gyakorolják és őrizzék az Úr parancsát egybetartozásuk jeleként. Imádkozó testvérektől körülvéve szép öregen őseihez megtért 1270. január 20-án. Rendje 1308-ban pápai elismerést nyert.

8. Tegyük fel a gyakorlati tanulságot kereső kérdést: melyek voltak Özséb munkája során az ő és rendje hatékonynak bizonyult „munkaeszközei”? Hogy megjegyezzük és valami meg maradjon emlékezetünkben a mai igehirdetésből, ezért három k-betűs szót jegyezzünk meg: kereszt, könyv és kétkezi munka.

-          Mit jelentett Boldog Özséb és a remeték számára a kereszt?

Isten végtelen szeretetét. Jézus tanítása nyomán annak felismerését, hogy Isten gondviselő atyja mindenkinek, minden embernek. Ebből következően mi, emberek, az ő gyermekei, egymásnak testvérei vagyunk, akik nem pusztán máról holnapra élünk, de kifejezetten neki és érte élünk! E hit nélkül élni csak gyötrelem! Antiochiai Szent Ignác írta: Az élet kezdete a hit, a beteljesedése a szeretet! A keresztény élet egy folyamat, de csak akkor, ha meglátom a megértem a kereszt üzenetét. A Gyulafehérvár melletti, Tövis pálos templomának feszület szalagfelirata figyelmeztet: Aki jobban szeret téged, mint én, azt jobban szeretheted, mint engem!

-          Mit jelentett Boldog Özséb és a remeték számára a könyv?

A szellem és lélek táplálását, állandó ápolását és művelését, mindenek előtt a Szentírás rendszeres olvasását és elmélyítését. Az isteni parancsoknak és útmutatásoknak a megismerését és megtartását, megélését, „mert Isten szíve dobog benne” (Gárdonyi G., Írás a Bibliába). Remete Szent Pál életét megíró Szent Jeromos egyházatya mondta: „Aki nem ismeri a Szentírást, nem ismeri Krisztust.”

-          Mit jelentett Boldog Özséb és a remeték számára a kétkezi munka?

A Teremtő dicséretét, a föld megművelését, a mindennapi kenyér előteremtését, hittel való verejtékezést és fizikai erőfeszítést. Példaadást a népnek. A székelykapu feliratában visszaköszön amit Özséb és a remeték vallották, ami minden pálos fogadalomban visszhangzik: „Isten segedelmével és kétkezi munkánkkal!” Márton Áron mondotta: „Minden nép annyit ér, amennyi értéket magából ki tud termelni. S addig él, amíg életét a maga erejével tudja táplálni.”

Gyöngyösi Gergely a pálosrend történetének megírására azért vállalkozott a XVI. század elején, mert „bíztam ama remetéskedő testvérek érdemeiben, akik hajdan mélyedésekben, barlangokban laktak, de nem földön mászkáló állatokkal sétálgattak, hanem inkább az erények szárnyain és a szemlélődés vágyain felhőként emelkedtek a magasba, és lelküket az égi szépség szerint alakítva az üdvözült lelkekkel egyesültek. (...) Bizony minden hívőnek elegendő követésre méltó példát hagytak.” És ez így is volt. Megerősítette Kapisztrán Szent János is, aki azt mondta: „Ha valaki élő szenteket akar látni, menjen Márianosztrára a pálosokhoz!”

9. Befejezésül tegyünk fel egy lelkiismeret vizsgáló és vizsgáztató kérdést: hogyan viszonyulunk a kereszthez, a könyvhöz és a kétkezi munkához mi, Boldog Özséb mai magyarjai?

Viszonyunk a kereszthez – van-e hitünk, vagy lázadunk (értetlenkedünk, hőbörgünk) vagy belezuhanunk a kétségbeesésbe?

Viszonyunk a könyvhöz – olvasunk-e Szentírást, lelkiolvasmányt, keresztény sajtót vagy megelégszünk a tv-nyújtotta szappanoperákkal, mesékkel?

Viszonyunk a kétkezi munkához – nyafogunk, sopánkodunk? Mikor kezdjük el az építő munkát?

Özséb és társai megtették a magukét, mert volt víziójuk, jövőképük. Bölcs Salamon mondta: „Vízió nélkül elpusztul a nép!”

Most rajtunk a sor: rajtam és rajtad, hogy odaadó szeretettel fogadjuk a Keresztet, szívvel-lélekkel olvassuk a Könyvek könyvét, és kétkezi munkánkkal szenteljük meg napjainkat.

A költő szavaival mondjuk:

S barlang ölén, cellák sötét
mélyén fények gyúlnak.
Népedért szólj, Boldog Özséb,
mondj imát az Úrnak,
hívd egybe ki hív és magyar!
Hív ki sebbel ékes!
Győzni fog, ki hinni akar,
s áldozatra képes! Ámen.

Elmondta, Darvas-Kozma József confr., Márianosztrán 2017.  január 18-án.