Verespatak nem lesz aranybánya

Védett műemlékvédelmi területté nyilvánította a román kulturális minisztérium az erdélyi Verespatak települést, ahol a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) vállalat akart aranybányát nyitni.

Adrian Balteanu, a román kulturális miniszter műemlékvédelmi tanácsadója elmondta, hogy a területen nem lehet bányászati tevékenységet folytatni. A települést 2 kilométeres övezetben nyilvánították védetté úgy, hogy felkerült az A kategóriás műemlékvédelmi listára – írta az AFP hírügynökség.
Romániában az A kategóriás műemlékek nemzeti fontosságúnak számítanak. Verespatakon a Rosia Montana Gold Corporation kanadai-román vegyesvállalat akart ciántechnológiás aranybányát nyitni. A beruházást számos román civil szervezet, az ortodox egyház, a Román Tudományos Akadémia és Magyarország is ellenezte környezetvédelmi aggályok miatt.
A kanadai Gabriel Resources több mint tizenöt éve próbálja megszerezni a Verespatakon és környékén rejlő mintegy 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst kitermelési engedélyét. A román parlament 2014 júniusában utasította el bányaberuházást elősegítő törvénytervezetet. Verespatak védett műemlékvédelmi területté nyilvánítása újabb akadályt jelent a beruházás útjában.

MTI

Stop! Verespatak Stop!

Dolgozóinak mintegy 80 százalékát elbocsátja a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai-román vegyes vállalat, amely Verespatakon ciántechnológiás aranybányát akar nyitni, de nem kapta meg az ehhez szükséges engedélyt.

Az RMGC 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt akar kitermelni ciántechnológiával Verespatakon és környékén. A beruházás engedélyezését elősegítő törvényt tavaly elutasította a parlament úgynevezett Verespatak különbizottsága, amely további felméréseket és kutatásokat rendelt el. Ugyanakkor a román állam nem mondott le arról, hogy megfelelő körülmények között kitermelje az aranyat és az ezüstöt, és az RMGC beruházási tervét sem utasította el végérvényesen.

Az RMDSZ ismételt kormányzási pozícióba kerülése óta magyar kézben van Verespatak, vagyis a tervezett bányanyitás ügye. Most éppen újabb szakértői vizsgálatok készülnek a parlamenti bizottság, és a Korodi Attila vezette környezetvédelmi tárca számára. A környezetvédők azonban azonnali döntést, elutasítást követelnek.
Sükösd Levente, a Kossuth Rádió munkatársa erről a témáról előbb Korodi Attila környezetvédelmi miniszterrel beszélgetett. A miniszter szerint az RMGC belátta, hogy felkészületlenül, szakmaiatlanul, rengeteg jogi és technikai hibát elkövetve nem lehet a román állam előtt ezt az ügyet megvédeni. Egy biztos, a Verespatakon levő aranyat a román állam valamikor kifogja termelni, de nem mindegy, hogyan – jelentette ki Korodi. Hozzátette: ez az év nem fog radikális változást hozni, ő pedig garantálja, hogy ez ügyben az elmúlt két év túlkapásai nem fognak megismétlődni. Korodi úgy látja semmi esély nincs arra, hogy a cianidos bányászatra engedélyt adjanak ki.

Illés Zoltán, magyarországi környezetügyi államtitkár szerint álláspontjuk változatlan és egyértelmű: cianidos technológiát sem Romániában, sem Magyarországon, sem Európában ne használjanak. Ez az ügy a jogállamiságról szól: betartják-e Romániában a törvényeket, vagy sem – szögezte le az államtitkár. Hozzátette: reménykeltő miszerint Romániában most olyan kezekben van a környezetvédelem ügye, hogy végleg lezárható lehetne Verespatak ügye.

Kovács Zoltán Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke szerint politikai szempontból ez az ügy nagyon kényes, mert választási évben vagyunk, kormányzati szinten ezért halogatják a döntést erről a kérdésről. Az elnök szerint a parlamentben folyamatosan napirendre van tűzve a Verespatakról szóló törvénytervezet, de csak 70. vagy 80. napirendi pontként. Amennyiben elszeretnék ezt utasítani, megtehetnék, de folyamatosan „tolják maguk előtt” ezt a problémát, erről szól ez a játszma – magyarázta Kovács. Az RMGC által elbocsátott 400 alkalmazottnak nem termelői feladata volt, ők a lobbi-tevékenységben tevékenykedtek – szögezte le a Zöld Erdély Egyesület elnöke.

Kossuth Rádió

89 halott a felsőcsertési katasztrófában 1971. okt. 30.

Kolozsvár főterén ma déli tizenkettőkor, amikor a harangok megszólaltak, több tucat ember „holtan rogyott össze”. A főtéren fekvő emberek így kívántak megemlékezni a felsőcsertési áldozatokról.

42 éve a Hunyad megyei Felsőcsertésen átszakadt az aranybánya zagytározója. A településre zúduló 300.000 tonna savas iszap letarolta az útjában álló épületeket és 89 embert ölt meg álmában. A kommunista rezsim igyekezett eltitkolni a katasztrófát, senkit nem vontak felelősségre.

Kolozsvár főterén ma déli tizenkettőkor, amikor a harangok megszólaltak, több tucat ember „holtan rogyott össze”. A főtéren fekvő emberek így kívántak megemlékezni a Felsőcsertési áldozatokról és felhívni a figyelmet az aranybányászat veszélyeire, kockázataira kérve a verespataki és csertési aranybányatervek elutasítását.

VERESPATAKON Európa legnagyobb külszíni fejtésű ciántechnológiás aranybányáját akarják megnyitni. A Rosia Montana Gold Corporation verespataki gigantikus bányaterve számos környezeti, műemlékvédelmi, jogi, gazdasági, erkölcsi problémát és kockázatot vet fel. Négy hegyet lisztfinomságú kőzetporrá őrölnének és ciánnal mosnának át, hogy kinyerjék belőle az aranyat.

A keletkező iszapszerű, nehézfémekkel és ciánnal terhes 215 millió tonna zagyot egy 185 méter magas kőgáttal elzárt völgyben helyeznék el, mindenféle szigetelés nélkül. Innen iszonyatos mennyiségű (ezer tonnás nagyságrendű) ólom, cink, arzén és egyéb nehézfém szivárogna a felszíni és felszín alatti vizekbe.

Ezek folyamatosan és megállíthatatlanul elterjednek, mint tintafolt az itatóspapíron, végérvényesen elszennyezve Erdélyben vizeinket, földjeinket, élelmünket és minket embereket.

Nagy mennyiségű kénsav jutna a környezetbe, amely önmagában képes elpusztítani folyóvizeinket. Egy esetleges gátszakadás példa nélküli katasztrófát okozhat itt. A kétszáz millió köbméter ciános, nehézfémes, kénsavas iszap kizúdulása a 185 méteres gát mögül elképzelhetetlen rombolást végezne.

FELSŐCSERTÉSEN is újabb bányát akarnak nyitni, amelyhez már meg is kapták a környezetvédelmi jóváhagyást a minisztériumtól.

Itt két új meddőhányót létesítenének: egy 140 és egy 190 méter magasat, amiben összesen 84.5 millió tonna meddőt helyeznek el.

Két új zagytározó is készül: egy 95 méter magas, 1 millió köbméter zagy befogadására képes ciántartalmút és egy 160 méter magas 6,6 millió köbméter zagy befogadására képes ciánmenteset.

Zöld Erdély Egyesület
Szöveg és fotók: www.greendex.ro
Forrás: www.erdely.ma