Orbán: Európa biztonságot koldul Törökországtól

A miniszterelnök a vallettai európai uniós csúcsot értékelve az M1 aktuális csatornának csütörtökön azt mondta: az egykor büszke Európa „biztonságot koldul”, ahelyett, hogy saját erőből védené meg határait.
Orbán Viktor nyilatkozott az M1 csatornának a máltai EU-csúcsot követően, a miniszterelnök szerint nem sült ki semmi jó az értekezletből.
„A helyzet egyre inkább aggasztónak tűnik. Miközben mindenféle kontroll és válogatás nélkül érkeznek hozzánk a migránsok, aközben folytatódik a sehová sem vezető tanácskozások sorozata” – nyilatkozta a kormányfő. Orbán Viktor elmondta, bár elméletileg helyesnek tartja, hogy Törökországgal tárgyalásokat kezdjen az EU, jelen pillanatban ez elhibázott lépés, mivel így az Unió beismeri, hogy nem képes saját erőből megoldani a migránsválságot. Ehhez egy harmadik félre, Törökországra van szüksége.
„Úgy tűnik, hogy Európa föladta azt a tervét, álmát, kötelességét, hogy képes legyen saját határait saját erőből megvédeni, és helyette a törökökkel folytatott diplomáciai tárgyalásoktól reméli a (…) védelmet” – mondta.
A kormányfő a máltai Vallettában tartott nem hivatalos uniós csúcstalálkozót értékelve arról is beszélt: bár „erről soha senki nem döntött, senki nem hagyta jóvá”, mégis kezd körvonalazódni annak terve, hogy Törökországból Európába egymillió migránst szállítsanak át, és osszanak szét. Magyarországnak ezt el kell utasítania – mondta.

Német alkancellár: Berlinnek szükség esetén egyedül kellene fizetnie Törökországnak

Németországnak szükség esetén egyedül ki kellene fizetnie Törökországnak a menekültek ellátására szánt uniós pénzügyi támogatást – mondta Sigmar Gabriel német alkancellár csütörtökön Berlinben.
A szociáldemokrata párt (SPD) elnöke SPD-s önkormányzati vezetőkkel folytatott megbeszélése után újságíróknak elmondta, hogy „falak helyett hidakat” kell építeni, vagyis biztosítani kell az uniós külső határokat, és az EU segítségére szoruló menekülteket rendezett, legális módon, kontingensek révén kell befogadni.
A politikus hangsúlyozta, hogy lassítani kell a Németországba irányuló emberáradatot, ezért Németországnak meg kell előlegeznie vagy egyedül ki kell fizetnie a tervezett uniós pénzügyi támogatást Törökországnak, ha nem haladnak megfelelő ütemben az EU és Törökország tárgyalásai a közös válságkezelési akciótervről.
A tervek szerint az EU 2016-2017-re 3 milliárd eurót ajánl fel Törökországnak a területén tartózkodó menekültek ellátására, helyeztük javítására, és mindenekelőtt a görög-török uniós külső határ biztosításához kér nagyobb együttműködést az ankarai vezetésről.
Az akciótervről várhatóan még novemberben tárgyalnak, a Brüsszelben megrendezni tervezett EU-Törökország csúcstalálkozón.
Az egyelőre nem ismert, hogy a 3 milliárd euróból a tagállamokra jutó rész miként oszlik meg a huszonnyolcak között. Német sajtóértesülések szerint Németországnak 534 millió eurót kellene befizetnie. A migrációs válság kezelésében való közreműködésért pedig az EU a török állampolgárok vízummentességéről szóló tárgyalások felgyorsítását, illetve az uniós csatlakozási tárgyalásokon új fejezetek megnyitását is felajánlhatja Ankarának.
Angela Merkel kancellár csütörtökön a máltai Vallettában tartott nem hivatalos uniós csúcstalálkozó után – német televíziókban közvetített – sajtótájékoztatóján arra a kérdésre, nem fizet-e túl nagy árat az EU a menekülthullám feltartóztatásáért Törökországnak, azt mondta, hogy nem „politikai árról” van szó, hanem egy mindkét fél számára előnyös, „nyertes-nyertes szituáció” létrehozásáról.

MTI

Orbán: Európa a legjobb hely a világon

"Európa értékeit védelmezzük" címmel közölt interjút Orbán Viktor miniszterelnökkel a Focus című német hírmagazin a szombaton megjelenő, digitális formátumban péntek este kiadott számában.

 

Orbán Viktor szerint az EU 2000-ben kitűzött céljai nem valósultak meg, de így is "Európa a legjobb hely a világon", de egyensúlytalanság alakult ki Brüsszel és az EU-tagállamok között, és ez a mai problémák egyik forrása. Ilyen probléma a "menekültkérdés", amelyben "inkompetens, tanácstalan benyomást keltünk", mert "Brüsszelből várjuk a megoldást", amely azonban "nem fog jönni". Ezért el is maradt a felkészülés az előre látható folyamatokra, és most "minden ellenőrizetlenül zajlik".

"Felmerül a kérdés, hogy Brüsszel a jövőben ismét hozzátesz a nemzetek tehetségéhez és cselekvőképességéhez, vagy elvesz belőle, mint eddig" - mondta a kormányfő. A hatáskörök nyílt vita és az államok beleegyezése nélkül, "lopakodva" kerülnek Brüsszelhez, és egy "hatalmas bürokratikus gépezet" alakult ki, amely a saját logikáját követi és nem partnerként, hanem vetélytársként kezeli a nemzetállamokat.
Helmut Kohl volt német kancellár soha nem ezt akarta, ő a "kis nemzetek legnagyobb barátja" volt, és a kisebb országok soha egy német kancellár iránt nem viszonyultak akkora bizalommal, mint Kohl iránt. "Ez a bizalom elveszett" - jelentette ki Orbán Viktor.
Arra a kérdésre, hogy Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök vagy Angela Merkel jelenlegi német kancellár felelős-e ezért, a kormányfő azt mondta, hogy az egyensúlyt "gazdasági rendszerünk válsága" bontotta meg, és a "hiba nem Junckerben vagy Merkelben van, hanem a gazdasági válság rossz kezelésében".
A miniszterelnök igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy a menekültpolitikának tagállami hatáskörben kell-e lennie. Kifejtette: a görögök nem tartották be a schengeni szerződés előírásait, és ezzel "lehetetlen helyzetbe hozták Magyarországot és Ausztriát". Magyarország azonban a magyar-szerb határon érvényesíti a szerződés előírásait, és ettől a héttől kezdve a magyar-horvát határon is így tesz. "Meglehet, hogy ez egyeseknek nem tetszik" - mondta Orbán Viktor.
Arra a felvetésre, hogy a német kancellár szerint kerítésekkel nem lehet megállítani az életük védelmében rohanó embereket, a kormányfő úgy reagált: Magyarország nem szomszédos sem Szíriával, sem Irakkal, és "akik idejönnek, nem az életükért menekülnek". "Legtöbbjüket migránsnak tartjuk, akik egy jobb életet akarnak" - tette hozzá.
Mindenkit megillet az emberi méltósághoz és a biztonsághoz fűződő jog, de "egy német élet vagy egy magyar élet nem jár mindenkinek", csak azoknak, akik "megdolgoztak érte" - mondta Orbán Viktor. Hozzátette: Európa legfeljebb átmenetileg fogadhat be szükségben szenvedőket, és amikor hazájukban helyreáll a rend és nincsenek többé veszélyben, vissza kell térniük oda. "Nem tudunk mindenkit befogadni" - mondta a kormányfő.
Arra a felvetésre, hogy "illiberális Európát", egy új konzervatív mozgalmat szorgalmaz, elmondta: bizonyos témákat csak bizonyos "kontextusban szabad interpretálni", például a "menekültkérdést", amellyel kapcsolatban a befogadás kultúrája és a határok nyitottsága a divatos, holott a határoknak "nem nyitottnak, hanem ellenőrzöttnek" kell lenniük, de ez "illiberális gondolat és politikailag inkorrektnek számít".
Az európai elit nyelve "ideologikus és doktriner", és rögtön szívtelennek és kirekesztőnek bélyegzi azt, aki kimondja, hogy a migránsok 80 százaléka katonai szolgálatra alkalmas korban lévő fiatal férfi. Ez egy "antidemokratikus, liberális nyelv", amelynek megjelenése "ironikus" fejlemény, hiszen a liberalizmus egykor a szabadságot célozta meg, ma viszont annak ellentétét jelenti - mondta Orbán Viktor.
Arra a felvetésre, hogy Angela Merkel a kereszténységre, emberiességre, szolidaritásra hivatkozik, a kormányfő kifejtette: ő mindezen értékek alapján állva más következtetésekre jut, mint a német kancellár. A keresztényi felelősség azt jelenti, hogy hozzá kell segíteni az embereket ahhoz, hogy "folytathassák eddigi életüket", és a keresztény ember elsősorban a gyermekei, szülei, szomszédjai és hazája iránt tartozik felelősséggel.
Európa pedig egy életforma, amelynek része a gondolat és a vallásszabadság, a jogegyenlőség, a férfiak és nők egyenlősége. Ezek "kulturális értékek, amelyeket meg kell védenünk", most viszont Európában "párhuzamos társadalmak" jönnek létre, amelyek nem akarnak igazodni ezekhez az értékekhez.
Az iszlám vallás és kultúra nem olvad össze a keresztény vallással és kultúrával; egy másmilyen életformáról van szó - vélekedett a kormányfő. Kijelentette: "Nem olvasztótégely jön létre, hanem multikulturalizmus egymástól elválasztott társadalmakkal", Magyarország pedig nem akarja ezt.
Az "iszlám kultúra ma erősebb, mint a miénk", jobban tiszteli az életet és nagyobb értéket tulajdonít a családnak, amit a demográfiai mutatók is jeleznek. A magyarok érzik a csontjaikban a 150 éves oszmán uralmat, amelynek idején "egy muzulmán és egy magyar világ létezett". Franciaországban járva ennek "modern változatát" látni, így azt ugyan nem lehet tudni, hogy az integráció sikere eleve kizárható-e, de a példák azt mutatják, hogy eddig "nem sikerült".
"Az iszlám soha nem volt Európa része, hanem bejött ide", és szellemi értelemben nem tartozik Európához - mondta Orbán Viktor. Hozzátette: nem zárja ki, hogy az iszlám összeegyeztethető a demokráciával, de az arab tavasz "legkeserűbb tanulsága" az, hogy nem a szabadság kibontakozásához vezet a nyugati demokrácia "rákényszerítése" olyan országokra, ahol az "idegenszerű", hanem még "az a kevés is veszendőbe megy, ami volt".

napi.hu

Miért jutott válságba Európa?

Az EU létrejöttét a kereszténydemokráciának köszönheti.
A kereszténydemokrácia az a politikai irányzat, amely a közjót a demokrácia révén, a minden emberhez szóló evangéliumi üzenetből merített elvek szerint akarja szolgálni.

A 19. század második felében a szekularizáció térnyerésére, 

a liberális társadalomszervezési elvekre, 

a szabad versenyes kapitalizmus következményeire, 

a terjedő szegénységből fakadó negatív társadalmi jelenségekre adott válaszként vált szükségessé a keresztény politika. 

A 20. század elejére világossá vált a német Centrum párton belül a Vatikánhoz szorosabban kapcsolódó, konzervatívabb és jobboldalibb irányzat, ami aztán a főszerepet inkább a két világháború között játszotta. A kereszténydemokraták jelentették az igazi ellenállást a totalitárius rendszerekkel szemben. – A Vatikánhoz kapcsolódása természetes, mert XIII. Leó pápa Rerum Novarum enciklikával 1891-ben felvázolta a katolikus mozgalmak jövendő egységesítésének alapvonalait. Bírálta mind a forradalmi mozgalmat, mind a kapitalista gazdasági rendszert, de elfogadta a polgári berendezkedést és ösztönözte az államnak a gazdaságon belüli szerepvállalását. Tíz évvel később kiadott Graves de communi enciklikájában (1901. január 18.) a Szentatya elfogadhatónak nyilvánította a „kereszténydemokrácia” kifejezést, amely nem jelent mást, mint a keresztények társadalmi tevékenységét.  

A kereszténydemokrácia legfontosabb három elve: a perszonalizmus, a szubszidiaritás és a szolidaritás.  

A perszonalizmus vagyis személy-központúság, a személyt középpontba állító filozófiai és teológiai irányzat. Az ember Isten képmása, feladata a világ átalakítása, az istengyermekség pedig a személyes szabadságra való felszabadulás.

(A liberális individualizmustól eltérően, azt hangsúlyozza, hogy a személyes fejlődést leginkább a társadalmi kontextusban lehet kivívni.

A szocializmussal ellentétben, ahol az individuum azért van, hogy a társadalmat szolgálja, a kereszténydemokrácia felfogása szerint a társadalom való arra, hogy az egyén fejlődését lehetővé tegye. E szerint az állam szerepe korlátozott, kiegészítő jellegű kell, hogy legyen, de elég erős ahhoz, hogy a közjót társadalmi politika révén elérje.)

A szubszidiaritás. A szó jelentése: kisegítés, felsegítés. A kereszténydemokrácia második alapelve, amely szabályozza az egyes emberek, a kisebb-nagyobb közösségek, a társadalom és az államhatalom kölcsönös viszonyát. A személyi szabadsággal és a közösségi élettel kapcsolatos feszültségek feloldására is szolgál (ApCsel 6,1-7).

A szubszidiaritás azt kívánja, hogy mindazt, amit az egyes ember vagy egy kisebb közösség céljának megfelelően meg tud valósítani, azt a nagyobb közösség vagy az államhatalom ne sajátítsa ki önmagának. A magasabb szervezeti szintek feladata a kisegítés, az önszerveződés támogatása, és döntés a helyi szinten bizonyíthatóan nem kezelhető kérdésekben.  

A szolidaritás – testvériség: minden közösségben akkor hatékony, ha különböző tagjai személynek ismerik el egymást és felelősek egymásért. 

Akiknek nagyobb a befolyásuk, mert nagyobb vagyonnal és több szolgáltatással rendelkeznek, érezzék magukat felelősnek a leggyengébbekért, és legyenek készek részt adni tulajdonukból.  

A legszegényebbek – ugyanezen szolidaritásnak megfelelően – nem különülhetnek el és nem lehetnek társadalom-ellenesek, ellenkezőleg, miközben küzdenek törvényes jogaikért, tegyenek meg mindent, ami rájuk tartozik, a közösség javára. 

A társadalom középrétegeinek nem volna szabad csupán a saját egyéni hasznukat nézniük, hanem figyelembe kell venniük mások érdekeit is.

Az EU születése 

A kereszténydemokrata pártszervezés Nyugat-Európában az 1922-ben szervezetileg beindított Actio Catholica jegyében épült ki. – Nem véletlen tehát, hogy a kereszténydemokrata pártok Olaszországban, Németországban, Hollandiában, Ausztriában és Belgiumban a háború utáni évtizedben jóval 40% feletti szavazati arányt tudhattak magukénak. Ezért a második világháború után Európa talpra állása, egységesülése és megerősödése nagy részben a kereszténydemokrata pártoknak és kiemelkedő történelmi személyiségeiknek köszönhető. Az európai egység megálmodói, alapító atyái, Konrad Adenauer, Robert Schumann, Alcide de Gasperi mind kereszténydemokraták voltak.  A keresztény Európáért dolgozó Robert Schuman mondotta, hogy „az állam saját magának okozna kárt azzal, hogyha nem ismerné el a vallás szerepét az állampolgári erények gyakorlásában, a társadalmat széthullással fenyegető erők elleni fellépésben, amely erők mindenütt jelen vannak. Mindenképp el kell ismerni az egyház hatalmas morális erejét és tanításának értékeit.”

Az Európai Unió megteremtése az első lépésektől kezdve magán viseli a kereszténydemokrata eszmeiséget, nem véletlen, hogy elvei a kereszténydemokrata alapelvekkel azonosak.

A kereszténydemokraták hisznek a parlamentáris rendszerben, és a természetes közösségek (család s különböző egyesülések) meghatározó szerepében. Gondolkodásmódjuk előnyben részesíti a decentralizációt a régi hagyományokkal egyetemben, miközben egyidejűleg pártolja a nemzetek feletti autoritás egyes formáit és a nemzetközi együttműködést.

A kereszténydemokrácia az EU valódi sikertörténete a 20. század második felében, amely 1980-as évekig Európa politikai kultúrájának meghatározó irányzata volt. 

Az EU válság okai

A ’80-as évektől visszaesés figyelhető meg a kereszténydemokrácia elvein nyugvó pártokban. Egyrészt a pártok (CDU, CSU) elfásultak, belefáradtak a hosszas kormányzásba. Másrészt nagy mértékű szekularizáció figyelhető meg Nyugat- és Északnyugat-Európában, a választók számára már kevésbé fontos a vallás. 

A hidegháború is véget ért,  ebből kifolyólag nincs szükség a baloldallal szembeni olyan markáns alternatívára sem, amelyet a kereszténydemokrácia képviselt. Ehhez kötődik, hogy a szocialista pártok a politikai centrum irányába mozdultak el, így ott egyre kevesebb hely maradt a kereszténydemokraták számára. 

Egy új jelenség az individualizmus erősödése. A vallásos pártok eszmerendszere fokozatosan eltávolodott az egyháztól, mondván, hogy az már nem fejezi ki világképüket. 

A kereszténydemokráciára jellemző szociális progresszivitást lassan kiszorította az amerikanizmus, a liberális piacgazdaság.

A vallási kérdések fontosságát háttérbe szorította az individualista felfogás. Ahol meggyengül a hit, ott meggyengül az erkölcs is. Az erkölcsi rendben pedig a szabadosság ("másságok") erőszakos érvényesítését vitték diadalra.

Az egyház, főleg a katolikus egyháznak, mint nemzetek feletti és nemzeteket összefogó Egyház befolyásának kiiktatása az internacionalista, kozmopolita orientáltsággal.  

Az EU válság okai: a nyereség orientáltság, a gazdaság uralma, az individualista felfogás (a keresztény értékrend mellőzése), az erkölcsi elmezavar (moral insanity) és a nemzeti értékek elvetése.

Az EU válságát ezek a tényezők okozzák.

Megújulás csak akkor várható, ha visszatér Európa a gyökereihez.

"Az egyesült Európa vagy keresztény lesz, vagy nem is lesz!" - nem más jelentette ki ezt, mint Robert Schuman, az Európai Unió alapító atyáinak egyike.