A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szent Hedvig. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szent Hedvig. Összes bejegyzés megjelenítése

2023. 07. 18.

Szent Hedvig

Szent Hedvig. Magyarországon született 1374-ben, Nagy Lajos (1326-1382) királyunk és Kotromanics Erzsébet harmadik leányaként. Már hat éves korában eljegyezték Vilmos osztrák herceggel. Nyolcéves korában árvaságra jutott, s két évre rá 1384-ben Lengyelország királynőjévé koronázták. Mint lengyel királynő is ragaszkodott gyermekkori vőlegényéhez, de nemsokára új kérője akadt, Jagelló Ulászló, Litvánia hercege. A még pogány fejedelem rendkívüli ajánlatot tett: megígérte, hogy népével együtt a katolikus hitre tér, országát örökre egyesíti Lengyelországgal, minden lengyel foglyot szabadon bocsát, minden kincsét és tehetségét új birodalmának felvirágoztatására fordítja.

Hedvig szerelmét Isten titkának rendelte alá. Egyháza és új népe megszenteléséért meghozta a nehéz áldozatot és igent mondott a fejedelem követeinek.
Jagelló 1386. február 12-én bevonult Krakkóba, 18-án megkeresztelkedett és még aznap egybekeltek a szépséges magyar királylánnyal. Hedvig férjével együtt a litvánok megtérítésén fáradozott. A hitterjesztés végett megalapította 1388-ban a vilniusi püspökséget. Templomokat épített, kolostorokat és iskolákat alapított, korházakat nyitott és hathatósan támogatta férjét. A Krakkói egyetemet megújította és létrehozta a hittudományi kart. Az irgalmas szeretet műveinek gyakorlásában éppoly kifogyhatatlan volt, mint az imádságban és az önsanyargatásban. A szegények védangyalukat tisztelték benne. Népe „erkölcsi magatartása miatt már életében a szentség példaképeként tisztelte”, halála után mindjárt, mint szentet (LH. III. 1432.). 
Első gyermeke szülésébe halt bele 1399. június 15-én. A krakkói székesegyházban ma is áll az a két oltár, melyet Hedvig készítetett, és ott áll az a csodás kereszt, amely előtt sűrün imádkozott. De ott magasodik szarkofágja is, mely földi maradványait őrzi, amely előtt Szent II. János Pál pápa is imádkozott.

Istenünk, te Szent Hedviget a hit és szeretet buzgó terjesztőjévé tetted. Közbenjárására add, hogy példáján felbátorodjunk és Krisztus áldozata által mi is az igazság és a jóság apostolai legyünk. Ámen.

2013. 07. 19.

Szent Hedvig


Szent Hedvig. Magyarországon született 1374-ben, Nagy Lajos (1326-1382) királyunk és Kotromanics Erzsébet harmadik leányaként. Már hat éves korában eljegyezték Vilmos osztrák herceggel. Nyolcéves korában árvaságra jutott, s két évre rá 1384-ben Lengyelország királynőjévé koronázták. Mint lengyel királynő is ragaszkodott gyermekkori vőlegényéhez, de nemsokára új kérője akadt, Jagelló Ulászló, Litvánia hercege. A még pogány fejedelem rendkívüli ajánlatot tett: megígérte, hogy népével együtt a katolikus hitre tér, országát örökre egyesíti Lengyelországgal, minden lengyel foglyot szabadon bocsát, minden kincsét és tehetségét új birodalmának felvirágoztatására fordítja.
Hedvig szerelmét Isten titkának rendelte alá. Egyháza és új népe megszenteléséért meghozta a nehéz áldozatot és igent mondott a fejedelem követeinek.
Jagelló 1386. február 12-én bevonult Krakkóba, 18-án megkeresztelkedett és még aznap egybekeltek a szépséges magyar királylánnyal. Hedvig férjével együtt a litvánok megtérítésén fáradozott. A hitterjesztés végett megalapította 1388-ban a vilniusi püspökséget. Templomokat épített, kolostorokat és iskolákat alapított, korházakat nyitott és hathatósan támogatta férjét. A Krakkói egyetemet megújította és létrehozta a hittudományi kart. Az irgalmas szeretet műveinek gyakorlásában éppoly kifogyhatatlan volt, mint az imádságban és az önsanyargatásban. A szegények védangyalukat tisztelték benne. Népe „erkölcsi magatartása miatt már életében a szentség példaképeként tisztelte”, halála után mindjárt, mint szentet (LH. III. 1432.). 
Első gyermeke szülésébe halt bele 1399. június 15-én. A krakkói székesegyházban ma is áll az a két oltár, melyet Hedvig készítetett, és ott áll az a csodás kereszt, amely előtt sűrün imádkozott. De ott magasodik szarkofágja is, mely földi maradványait őrzi, amely előtt Boldog II. János Pál pápa is imádkozott.
Istenünk, te Szent Hedviget a hit és szeretet buzgó terjesztőjévé tetted. Közbenjárására add, hogy példáján felbátorodjunk és Krisztus áldozata által mi is az igazság és a jóság apostolai legyünk. Ámen.

2012. 07. 18.

Szent Hedvig királynő


Nagy Lajos magyar király harmadik és legkisebb lánya 1373-ban született. Anyja II. István boszniai herceg lánya volt. Apja a kor szokása szerint négy éves korában eljegyezte és odaígérte Habsburg Vilmosnak, III. Lipót osztrák herceg fiának. Mivel Lajosnak nem volt fiúgyermeke, Hedviget a lengyel trónra jelölte, Máriát pedig a magyar trónra. 1348-ban az alig 11 éves Hedviget lengyel királynővé koronázták. A „magas” politikai érdekek miatt 1385-ben nem Vilmoshoz, hanem a nálánál jóval idősebb Jagelló litván nagyherceghez ment, mert tudta, hogy ezáltal tudja elérni a litvánok megtérését és a két nép közötti béke biztosítását. Hedviget litván királynővé koronázták, Jagelló megkeresztelkedett és mint lengyel király II. Ulászló nevet veszi fel. Ígéretéhez híven térítő munkába kezdett. 
Hedvig férjével együtt alapítja 1388-ban a vilniusi püspökséget. A litván papság képzésére szervezte a prágai kollégiumot. A lengyelek és litvánok részére templomokat építtet, liturgikus könyveket és felszerelést szerez be. Segítette a klarisszákat, mert az imádságból és a szeretet szolgálatból mind többre és többre van szükség. Krakkóban a bencéseknek kolostort alapít, ahol az istentiszteletet a nép nyelvén tartják. 1397-ben teológiai fakultást állít fel a krakkói egyetemen. Nagy gondot fordított mind a maga, mind a népe üdvösségére. A szeretet szolgálatban fáradhatatlan: a szegények, özvegyek és árvák őrangyala. 
Alig 26 évesen 1399-ben Krakkóban gyermek szülésben hunyt el, itt is temették el. Sírja a Wawel székesegyházban van. A lengyelek és litvánok Jadwigában legnagyobb királynőjüket veszítették el. Vagyonát, örökségét a szegények között osztatta szét és alapítványt tett a krakkói egyetem részére. Hamarosan szentként tisztelték. 1426-ban már okirat erősíti meg nyilvános kultuszát. 1979-ben Karol Voytila krakkói érsek egyházmegyéje számára „kötelező megemlékezést rendelt el. II. János Pál pápaként 1997. július 8-án a szentek közé iktatta.
Könyörögjünk: Istenünk, aki híveid élete vagy és az alázatosak dicsősége, te Szent Hedvig királynét a hit és a szeretet buzgó terjesztőjévé tetted. Közbenjárására add, hogy az igazság és a jóság apostolai legyünk.