Częstochowa és Csíksomlyó 2.

Ez a térden kerülés hagyománya ma is él a csíksomlyói Szálvátor-kápolnánál, amely a Kis-Somlyó-hegy tetején és a Nagy-Somlyó-hegy lábánál épült. A zarándokok, amikor imádkozva feljönnek a Jézus-hágóján a Salvator-kápolna oltára előtt térdreborulnak és térdenállva háromszor megkerülik az oltárt. A kápolna építéséről több hagyomány maradt ránk, melynek időíve Szent Istvántól Hunyadi Jánosig tart. A legujabb régészeti kutatás szerint a kápolna szentélye a 14. század közepéről származik, akár csak a Somlyói kolostor. Az bizonyos, hogy itt a Salvator hegyen remeték laktak, és ők voltak a Kis-Somlyói kápolnák őrzői. A helynevek mellett, a történelmi múlt jelzi, hogy Nagy Lajos (1342-1382) király alatt, az 1345-ben a tatárok fölött aratott győzelem emlékére, Laczkfi András (Endre) székely ispán alapította a pálos remeték számára. A Csíkban megtelepedett rend kiváló (oltárépítő, kő- és fafaragó, orgonaépítő és szentképfestő, gyógyszerkészítő, betegápoló) tagokkal ékeskedett. Égi pártfogójuk Remete szent Pál a Salvator-kápolna festett mennyezetén és oldalképén is meg van örökítve. A szombati Mária tiszteletük, valamint kolostoraik és templomaik védőszentjeinek napján tartott búcsúk is fénypontjai a magyar katolikus életnek. A monostort az 1421-es és az 1432-es török, tatár pusztítás hamvasztotta el. 

Csak a remeteségekben éltek tovább. Csík és Moldva között, a Csigafalvi vámnál is állt a pálos kápolna, s ennek breviárium-töredéke fentmaradt, melyet 1672-ben Kájoni  egybekötött kéziratos kalendáriumával. E kápolnáról a Rómában tanuló Kun Szeráfin ferences növendék 1630 nyarán így nyílatkozott: “Szép havas, hoc est Beatae Virginis, ubi in praesens quoque extat capella miraculosa Beatae Virginis in regione Czik.” Vagyis: Szép Szűz Mária havasa, ahol a jelenben is áll a csodatevő Boldogasszony kápolnája Csíkban. A pálos kegyhelyeken a csodatévő Mária szobrát vagy képét őrizték, s vallásos tiszteletben részesítették. Nekik köszönhető, hogy a Mária-tisztelet az ország lakosságának széles rétegeiben elterjedt, s mint Patrona Hungariae, Magyarország védasszonya kultusza valósággal nemzeti eszmévé finomult.

A pápák kiváltságokkal ruházták fel a pálosokat. Többek között VIII. Ince pápa (1484–1492) 1484-ben pünkösd szombatjára és pünkösd napjára teljes búcsút engedélyezett, amelyet VII. Kelemen pápa 1525-ben, és XII. Kelemen pápa 1732. aug. 23-án kiadott brévéjében megerősített: „teljes búcsút engedélyez mindazoknak, akik a keresztény fejedelmek egyetértéséért, az eretnekek kiírtásáért és az Egyház felmagasztalásáért imádkoznak, ha előzőleg azonban pünkösd előtti szombaton, esetleg a nagykáptalan kezdetén (pünkösdnapján) valamely pálos templomban szentgyónáshoz és áldozáshoz járulnak.” A Kis-Somlyó-hegyi Salvator remeteség sokat szenvedett a járványok és harcok idején. A legsúlyosabb csapás 1782. március 26-án következett be, amikor II. József rendeletére a karhatalom hat remetét elűzött a Salvátor-kápolnától.

A csíksomlyói pálos monostor helyére, Hunyadi János erdélyi vajda és Újlaki Dénes pápai vizitátor 1442-ben letelepítette az obszerváns (szigorú szabályzatot követő) ferenceseket. Ezáltal Csíkszék lelki központja évszázadokra Csíksomlyó maradt. A ferencesek által újra épített templomot Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték (júl. 2.), melynek IV. Jenő pápa külön búcsút engedélyezett. A kolostoregyüttes újraépítését 1448-ra befejezték. A konvent – amely 12 felszentelt papból áll –, munkálkodni kezdett. Lelkipásztori munkát végeztek és középfokú oktatást tartottak. Hunyadi 32 un. konfrátert rendelt a kolostor szolgálatára. 1556-tól a szultán kinevezte Petrovics Pétert helytartónak, aki az erdélyi püspököt széke elhagyására késztette, és megindította a katolikus egyház teljes felszámolását. Attól kezdve, 150 éven át az erdélyi katolicizmus mentsvára Csíksomlyó lett. 

- folytatjuk -

Częstochowa és Csíksomlyó

A címben szereplő két kegyhely a lengyel és a székely nép életében évszázadok során meghatározó volt, és szinte azonos szerepet töltött, tölt be. Az idén felavattuk a Mária utat, mely Mariazelltől Csíksomlyóig, Częstochowától Megjudorjeig összeköti Közép-Európa keresztény hitből táplálkozó népeit. 2013. jún. 24-27 között harmadszorta zarándokolunk el a FEKETE MADONNA ZARÁNDOKVONATTAL a Fénylő Hegyre. A címben szereplő két kegyhely hagyományának és áhítatának gyökere és vonása azonos. Częstochowa pálos kegyhely, Csíksomlyó  volt pálos, most ferences kegyhely. A kegykép és a kegyszobor Szűz Máriát a gyermek Jézussal ábrázolja.

1. Częstochowa Fényes Hegyén (Jasna Góra) a 14. században Nagy Lajos király rokona, Opuliai László herceg, nádorispán 1382-ben alapította a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt pálos kolostort. Az egyik legenda szerint Szent Lukács festette a Boldogságos Szűz képét, amelyet az oroszországi Belz várában őrizett László herceg. A tatárok beütésétől féltvén a Mária-ikont Oppelnbe akarta vinni. A képet kocsira rakta, de a kocsi elé fogott ökrök nem bírták a kocsit megindítani. A jámbor fejedelem az imában keresett tanácsot és vigaszt a csudálatos jelenséggel szemben, s íme megálmodja a tenni valót, és pedig, hogy a képet ne vigye Oppelnbe, hanem Jasna Górá-ra Częstochowa mellé. Nyomban fogadást tett a boldogságos Szűznek, hogy az intés szerint fog eljárni. A kocsi most már könnyű szerrel megindult Jasna-Góra felé, hova 1382. szeptember 9-én meg is érkezett.  

A képet egy fából készült kápolnában Henrik prépost helyezte el, s a fejedelem ennek a szomszédságában telepítette le a Márianosztráról jött tizenhat pálos szerzetest, kiknek jámborsága és Mária iránti tisztelete híres volt. Megépíttette a pálos kolostort, melynek jelentősége folyton nőtt a rend életében. Az ikon és a czennstochowai kolostor története összeesik Lengyelországéval. Falai alatt sokszor megtorpantak ellenséges hordák. 1430-ban a rabló huszitáknak sikerült egyszer lábukat a kolostor földjére tenni, s azt kirabolni. A csodatévő Madonna-képet nem tudták magukkal vinni, a szekér nem indult el a képpel. Ekkor egy huszita oly erővel taszította le a szekérről, hogy a kép három részte tört. A kép közepén a Szűzanya alakja sértetlen maradt. Ekkor a másik huszita dühében lándzsájával két sebet ejtett Mária arcának jobb oldalán. A két rabló erre kővé dermedt, a többi pedig rémülten elrohant. Az ijedelemből magukhoz tért atyák a csodás jelenség tanúi voltak. Amikor a szennytől meg akarták tisztítani a képet, de vizük nem volt, hirtelen forrás fakadt azon a helyen. A Mária-ikon lenyűgöző erejével a viharos lengyel történelem során kegyképpé magasztosult és a Regina Poloniae (Lengyelország királynéja) nevet kapta. A csodás Madonna képét minden ellenséges támadással szemben megvédték, ha kellett, s féltő gonddal rejtegették.  A veszedelem elmúlása után pedig nagy ünnepségek közepette helyezték vissza templomukba mély tiszteletük eme tárgyát. A pálosok kegyhelyük vonzásában 1634-ben építették fel Częstochowában a harmadik kolostorukat, a Szent Borbálát és nyították meg híres noviciátusukat. 1682-ben ünnepelték a kolostor 300 éves évfordulóját, amelyen Sobieski János lengyel király is részt vett. És innen 1683 szeptemberében a török hadaktól szorongatott Bécs megmentésére vonult, ekkor magával vitte a kegykép egyik másolatát, amely előtt imáit végezte. A győztes hadvezér a csata színhelyén, a kahlenbergi kápolnába hagyta, az általa tisztelt ikont, amely ma is ott van.

A 17. században két ízben jutott szorongatott helyzetbe a czenstochowai várszerű kolostor. 1655. november 18-tól december 25-ig Károly Gusztáv svéd király több ezernyi hada ostromolta, de a hős pálosok és Zamoysky István közel 400 emberével nagy elszántsággal megvédték a kolostort. 1703-ban XII. Károly svéd király a kolostor alatt elvonultában meg sem kísérelte az ostromot. Megelégedett a kivetett váltságdíjjal. A Fekete Madonna tisztelete még jobban felerősödött, bár czenstochowai zarándoklatokat már a 15. század elejétől ismerünk. A templom főbúcsúja május 3-án van.

Az újabb kutatások megállapították, hogy a hársfa lapra festett ikon egy jeles itáliai festő, Simone Martini műhelyéhez kapcsolható, amely kapcsolatban állt az Anjoukkal. Mária balkarján tartja áldást osztó fiat, a gyermek Jézust, akinek bal kezében az élet könyve látható. Az ikon királyi eredetére utalnak a Szűzanya köpenyét díszítő Anjou-liliomok. A Fekete Mária néven ismert ikon (a megpróbáltatásokra utal) nemcsak a lengyelek királynője lett, hanem a pálos szerzetesek patrónája is. A lengyelek nem feledkeztek meg egykori bölcsőjükről a magyar rendtartományról. A törökök kiűzése után a kegykép másolatát minden magyarországi pálos templomban elhelyezték, hogy évszázados kultusza, oltalmazó ereje kisugározzék a kolostor körzetére, s minél több Mária-tisztelőt vonzzon ősi helyükre. A kegykép népszerűségét a zarándokok sokasága mellett bizonyítják a különböző fogadalmi jegyek, offerek, melyeket a zarándokok ajánlottak fel hálából. Ezek mellett a czenstochowai kolostorban számos magyar vonatkozású emlék található (23 olajfestmény és 5 freskó), Szent Hedvig készítette miseruha, Báthori István király aranyozott díszkardja. Mindezek az emlékek arról tanúskodnak, hogy a hívő ember Márián keresztül eljutott Szent Fiához. A hajdani és mai zarándokok hitük és hálájuk jeléül a Fekete-Madonna oltárát térdenállva háromszor szokták körül járni. A czenstochovai Mária-ikon háromszori és Remete Szent Pál budaszentlőrinci sírjának többszöri térden állva történő körüljárása pálos hagyomány. 

- folytatása következik -