Csíkszeredai ételszentelés: idén csak online követhető, de idővel Guinness-rekord is lehet

Szász István Szilárd készített interjút a csíkszeredai ételszentelésről

Ahhoz, hogy föltámadjunk, előbb meg kell halnunk – fogalmaz Darvas-Kozma József, a csíkszeredai Szent Kereszt-plébánia plébánosa, a csíkszeredai húsvétvasárnapi ételszentelések szervezője. Különösen érvényes ez a kijelentés most a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelésére, amelyen több ezren vettek részt az elmúlt években, a koronavírus-járványra való tekintettel azonban idén csak online lesz követhető az esemény, amellyel kapcsolatban az is felmerült, hogy bekerüljön a Guinness Rekordok Könyvébe. Egy kis meghalásnak tűnhet, hogy a közösség fizikailag nem lehet együtt, azonban nem kell lemondani az ünneplésről.

A koronavírus-járvány miatt állami és egyházi korlátozásokat vezettek be a nyilvános rendezvényekre vonatkozóan. Milyen döntés született a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelése kapcsán, amelyet évek óta Csíkszereda főterén tartanak húsvétvasárnap?

Mi is éppúgy készülünk a húsvétra, mint világszerte sok-sok millió keresztény testvérünk. Hisszük, hogy a keresztség szentségében Krisztussal feltámadtunk, új teremtmények lettünk. Húsvétvasárnap szentleckéje, Szent Pál apostol kolosszeiekhez írt leveléből van: „Keressétek tehát azt, ami odafönt van, ahol Krisztus ül az Isten jobbján. Az égiekre irányuljon figyelmetek, ne a földiekre” (Kol 3,2). Ez az intés időszerű, amikor az állami és egyházi rendelkezések a jó cél érdekében, a járvány megfékezése miatt korlátozásokat rendeltek el. Nem ünnepelhetünk úgy mint eddig. Ezért fordulunk egyszerűen „befelé”, az Isten felé. 

Az idei ételszentelésre már a tavaly kezdtünk készülni a városi vezetéssel. Megvallom, hogy akkor a Guinness Rekordok Könyvébe kerülésről is beszéltünk. A mostani húsvétunk teljesen más lesz, ez új élettel tölti meg hitünket.

Ahhoz, hogy föltámadhassunk, előbb meg kell halnunk. Nemcsak a bűnnek, hanem valóságosan mindannak, ami beférközött az életünkbe, pontosabban a hitéletünkbe. Meg kell halni a sok megalkuvásnak, a sorozatos becsapásoknak, vagyis a pusztulásra ítélt világnak. A világméretű járvány is keményen nyitogatja szemünket, hogy belássuk, amit Európa egyik atyja, Isten szolgája Robert Schuman mondott: „Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz”. A Krisztushoz tartozás az egész embert igényli, ezért a társadalmi, gazdasági és kulturális téren keresztény magunkat kell adjuk. Ez totális szakítást jelent a bűnnel és mindazzal, ami a bűnt védelmébe veszi, a jópofáskodó és mosolygós álszentséggel. Én egy ilyen húsvétra készülök, ezt szeretném, ha megértenék közösségeink is, mert csak akkor tapasztalhatjuk meg Krisztus föltámadásának erejét, a mennyet, amely már a szívünkben van.
Az ünnepélyes ételszentelést húsvét reggel 8 órakor tartjuk a Szent Kereszt-templomban, Tamás József nyugalmazott püspök úr végzi. Híveink pedig otthonaikban olyan lelkesen kapcsolódhatnak be az ételszentelésbe – mert online közvetítjük –, mint a katona nemzet fiaiként felsorakozva a főtéren. Végezetül elénekeljük a pápai himnuszt és nemzeti imánkat.

Fr. Imre, Virág László, Kovács József, Darvas-Kozma. József, Exc. Tamás József, Bálint Emil, Györfy Szabolcs, Bátor Botond, Csedő István. Anno 2019.

 
Ezt követően a püspök atya bemutatja a szentmisét, amibe a hívek be tudnak kapcsolódni.

Említi, hogy felmerült annak a gondolata, hogy az esemény bekerüljön a Guinness Rekordok Könyvébe. Mi volt az eredeti terv ezzel kapcsolatban? Amennyiben lejár a járvány, a jövőben ismét előkerül ez a lehetőség?

Minden egyházi rendezvényt, amit Csíkszereda közterületén tartunk, előtte a város elöljáróival megbeszélünk és azok engedélyezését kérjük. A tavaly a főtéren kívüli részeket is igénybe kellett vennünk: a Kossuth utcán, a Temesvári úton a Majláth Gusztáv Károly tér felé eső részen. Ekkor esett szó arról, hogy ha már az ételszentelés is növelte Csíkszereda hírnevét a világban, akkor jó lenne, ha a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerülne. A terv szerint a főtér maradt volna továbbra is a mag, onnan a városházáig a Temesvári sugárutat, a Szabadság tér utcáját és a Kossuth utcát jelöltük ki, mivel a hangosítás e részeken könnyen megoldható. 

Mivel a járvány jelentkezett, ezért nem is közöltük a tervet. Isten segítségével, ha túl leszünk a járványon, a jövőben elővesszük a tervet, hiszen e hagyomány keresztény hitünk nyilvános megvallása és a székely nép, a katona nemzet fegyelmezett voltáról tanúskodik.

Hogyan fognak zajlani a nagyheti szertartások?

A nagyheti szertartásainkat hagyományos rend szerint végezzük és közvetítjük. A hét első három napján reggel és este 7 órakor szentmisét tartunk.

Nagycsütörtökön, pénteken és szombaton reggel fél 8 órától Jeremiás siralmait végezzük.

Nagycsütörtökön este 7 órakor az Oltáriszentség szerzésének és a papság szentségének alapítását szentmisével ünnepeljük.

Nagypénteken szigorú böjt van. Délután 3 órakor keresztutat végzünk. A liturgiát 18 órakor kezdjük. 

Nagyszombaton este 8 órakor tartjuk a vigília-misét. A szentmise végén a feltámadási liturgia és belső körmenet következik. 

Egyszerű körülmények között végezzük a szertartásainkat, a hívek pedig virtuálisan tudnak bekapcsolódni otthonról.

 Archív felvétel
 

Ön szerint minek köszönhető a csíkszeredai ételszentelés ilyen mértékű „népszerűsége”? Miben rejlik sajátos ereje?

A csíkiak évezredes hitét és ragaszkodását Jézus Krisztus húsvéti misztériuma (szenvedése, halála és feltámadása) élteti és teszi örömtelivé. Szent Pál megírta: „Ha csak ebben az életben reménykedünk Krisztusban, minden embernél szánalomra méltóbbak vagyunk. De Krisztus feltámadt a halálból elsőként a halottak közül” (1Kor 15,19-20). Jézus Krisztus mindannyiunk megváltója, ezt közvetlen módon az ételszentelésben tudjuk kifele megélni a protestáns testvérekkel is. Az ételszentelés népszerűsége sajátos erejében rejlik. Huszonnyolc évvel ezelőtt Budapesten az volt egy konferencia témája, hogy mi az a megtartó erő, ami a diaszpóralétbe taszított, politikai széttagoltságban élő népeket (zsidókat, örményeket) megtartotta. A végkövetkeztetés pedig ez volt: az apák hitének és hagyományainak a megőrzése és továbbadása. Keresztény hitünk és önazonosságunk kommuniója az ételszentelés.

Mire bíztatják a híveket most, hogy nincs lehetőség a közös ünneplésre? Van valamilyen tervük arra vonatkozóan, hogy az eseménynek a személyes találkozástól függetlenül megmaradjon valamiképpen a közösségi jellege?

Híveinket arra biztatjuk, hogy most is úgy készüljenek a húsvétra, mint eddig. Az idősek 11 és 13 óra között kint sétálhatnak. Ez alatt mi a templom udvarán sétálva imádkozunk. Aki odajön, elvégezheti a szentgyónását és áldozhat. Délután 4 és 5 óra között szintén felkínáljuk ezt a lehetőséget. Otthon bekapcsolódhatnak a gyulafehérvári székesegyházból, a templomunkból, vagy a Mária Rádió, tévé által közvetített katolikus liturgiába. 

Lényeges, hogy ne a külsőségeket tekintsük, hanem legyen szívünkben szeretet. Ezt Morus Szent Tamás példájával illusztrálom. Amikor VIII. Henrik az angol egyház fejének nyilvánította magát, akkor minden alattvalóját esküre kötelezte. Morus Tamás megtagadta az esküt, ezért a londoni Towerbe zárták. Hite miatt szenvedett, de minden vasárnap felvette ünneplő ruháját a cellában is. A börtönőr meg is jegyezte: „De hiszen hiába öltözködik, mert nem látja senki”. Erre Tamás így válaszolt: „Nem az emberek kedvéért, hanem a szent nap miatt teszem”. 1635. július 6-án elnyerte a vértanúság koronáját. Mi sem az emberek kedvéért, hanem a húsvét miatt ünneplünk.

Az étel, a táplálék létfontosságú az életben maradáshoz. Viszont egyre nehezebb az élelmiszerek beszerzése, ami a legnagyobb kihívást talán éppen az időseknek jelenti, akik a legveszélyeztetettebb csoportot jelentik ebben a helyzetben. A plébánia, a közösség miképpen tud segíteni most az éhezőknek, hogy az otthoni kosaruk ne legyen üres? 

Plébániánkon lelkiségi, karitatív csoportok működnek. Évtizedek alatt kialakult az egymásra figyelés, a gondoskodás. Az ünnepek előtt meg szokták látogatni azokat, akik valamilyen segítségre szorulnak, és gondoskodnak róluk. Most fokozottabb figyelemmel vannak egymás iránt. Az élelmiszerek beszerzése nem jelent gondot, mert az emberek nem ürítették ki az üzleteket. Van józanság és betartják az egészségügyi előírásokat. Vannak azért kéregetők is. Ők a plébánián részesülnek élelmiszer-adományban. 

Ugyanígy a lelki táplálékra is szüksége van a keresztény embernek. Hogyan töltekezhetnek a közösség tagjai?

A közvetített templomi liturgián kívül a családi Szentírás, az Egyházközségi Apostol hetilapunk, a Krisztus világa folyóirat, a blog és facebook, a katolikus honlapok kínálata által lelki, szellemi és informális „táplálékhoz” jutnak. Ez olyan virtuális svédasztal, ahonnan mindenki vehet igénye szerint. Ezen kívül pedig naponta felkínáljuk a gyónás és áldozás lehetőségét is.

A katolikus közösségekben a papok, több helyen a világi lelkipásztori kisegítők is minden hónap első péntekén meglátogatják a betegeket. Ebben a megváltozott helyzetben ez a gyakorlat is nehézségekbe ütközik. Úgy tudjuk, áthidaló megoldást ajánlott kollégáinak e kérdésben, mi lenne az?

Elsőpénteken elsősorban időseinket, betegeinket akarjuk óvni, a törvény előírásaira is tekintettel kell lenni, ezért most a személyes látogatás elmarad. Mivel híveink is rendelkeznek telefonnal, ezért telefonon fogjuk felhívni őket. Pár biztató szóval köszöntjük, mert a jó szónak is megtartó ereje van, és egy-egy krisztusi igével is megerősítjük őket. Betegeink irányában amúgy ritkán gyakorolt emberi gesztus ez. Ferenc szentatya ebben is előttünk jár. 

Szerző: Szász István Szilárd 2020. március 31.  
Forrás: romkat.ro 

 

Jézus új élettel tölti meg hitünket - Nagyböjt 5. vasárnap

Bevezető: Vannak olyan pillanatok életünkben, amikor különös módon átéljük végességünket. Különösen ha családtagunk vagy barátunk koporsója mellett állunk. Ilyenkor mindenkinek eszébe jut a valóság: az én életem is véget ér. A halálközeli élményt az tudja felfogni helyesen, aki hisz és tudja, hogy a halál csak átmenet és nem igazi elmúlás. Az életnek három szakasza van: a fogantatástól a születésig – ez a magzati élet. A születéstől a halálig – ez a földi, biológiai élet. A földi élet végén kezdődik az örök élet. Aki hisz, már világosan látja az életet, mint Szalézi Szent Ferenc: „Az élet – az Isten-keresés ideje; a halál – az Istenre-találás ideje; az örökélet – az Isten-birtoklás ideje.”

A hitre jutott ember krédója az, amit Jézus mondott Mártának Lázár feltámasztása előtt: „Én vagyok a feltámadás és az élet. Aki hisz bennem, még ha meghal is, élni fog.  Mindaz, aki úgy él, hogy hisz bennem, nem hal meg örökre.”

A jelen világjárvány idején döbbentünk rá, hogy „úgy gondoltuk, örökre egészségesek maradunk egy beteg világban” – mondta Ferenc pápa az engesztelő este (március 27-én). 

Most a járvány feltárja sebezhetőségünket, feltárja hamis biztonságérzetünket. Megmutatja elhatározásainkat, az álarc alatt viselt dolgainkat.

A múlandóság útján Jézus társul mellénk teremtő igéjével és Szentlelkével, hogy az örök élet vágányára állítsa életünket. Szentmisénkben megvalljuk, hogy Jézus Krisztus a kezdet és a vég: kezdete és vége a napnak, életünknek és világunknak. Hogy tőle jövünk, általa élünk és hozzá térünk vissza. Összekuszált világunkban, csak benne találunk erőt, értelmet és célt. Ő az, aki életre kelti ma is a lelki halottakat egyházára bízott szentségek által. Húsvétra készülőben ne feledkezzünk meg idős és beteg testvéreinkről sem, hogy kellő időben részesüljenek Jézus szentségi vigasztalásában és kegyelmében. Jézus, amit a hit által előidéz bennünk, az nincs alávetve a biológiai halálnak. - Bánjuk meg bűneinket...

*

Krisztusban Szeretett Testvéreim!

1. A lelki megújulás kezdeményezője mindig az Isten (Ez 37,12b-14). Ezekiel próféta tevékenységét a száműzöttek közt Babilonban fejtette ki 593-571 közt. A babiloni fogságot a nép úgy fogta fel, mint a halál állapotát. Hiányzott a szentély, az áldozat, az istentisztelet, s erőt vett rajtuk az elhagyatottság érzése. Ekkor Isten látomásokban mutatta meg Ezekielnek a nép jövőjét. Két vigasztaló üzenet hangzik el, hogy Isten erejéből a nép megszabadul és hazájába visszatér. Így szólt az Úr: „Nézzétek, kinyitom sírjaitokat és kihozlak benneteket sírjaitokból, én népem, és elvezetlek benneteket Izrael földjére.” Amikor mindez megtörténik, akkor Isten új lelket lehel beléjük. Ezzel szívük-lelkük teljesen átalakul: „Belétek oltom lelkemet és életre keltek.”

Ezekiel által Isten útnak indított egy tiszta lelkiséget, amely keresztül haladt a zsidóságon és betorkollott az újszövetségbe.  Ezekiel próféta hirdette jó Pásztor, Jézusnak az előképe. Jézus Krisztus hozta el a lelki megújulást, a lélekkel telítődött új istentiszteletet. Ő beszélt erről a szamariai asszonynak, és érzékeltette a vakon született testi-lelki meggyógyításával, és a negyednapos halott Lázár feltámasztásával jelezte, hogy  neki nemcsak létbehívó, hanem létünket átváltoztató isteni igéi vannak.

2. Jézus a feltámadás és az élet (Jn 11,1-45). János evangéliuma szerint az Ige azért lett emberré, hogy életet és világosságot hozzon. Lázár feltámasztása Jézusnak talán a legjelentősebb csodája. A tett színhelye Betánia, Jeruzsálemtől 2 km-re az Olajfák-hegye keleti lejtőjén. Itt lakott Lázár nővéreivel. Jézus szerette ezt az előkelő vallásos családot, tanítványaival többször meglátogatta és tanította. A családtagok a barátságon alapuló lelkivezetés, valamint Lázár halála és feltámasztása által jutottak el Jézusban kiteljesedő hitre.

Mivel Jézusnak az előző ünnep alkalmával nagy vitái voltak Jeruzsálemben, azért utána átment a Jordán keleti oldalára, Pereába és ott tanított. Ott közölték Jézussal a nővérek üzenetét: „Uram, akit szeretsz, beteg”. Jézus az üzenet hallatán ezt mondta: „Ez a betegség nem okozza halálát, hanem Isten dicsőségére lesz, hogy megdicsőüljön általa az Isten Fia”. Szent János előadásában megfigyelhetjük, hogy mindig az ember kezdeményez, erre Jézus válaszol és cselekszik, majd a csoda megtörténte után valami nagyon fontos igazságot közöl.

Az üzenet után két napra, Jézus tanítványait felszólítja, hogy menjenek Judeába. Erre halálfélelem fogta el azokat. Jézus kijelentette, hogy az Atya az ő idejét éppúgy kijelölte, mint a nappalét és az éjszakáét. Ő az Atya akaratát követi, tehát nem botladozik, nem téved. Ami vele fog történni, attól nem kell félni, mert mind benne van az Atya tervében.

Majd így folytatta: „Barátunk, Lázár elaludt, de elmegyek és fölébresztem”. A tanítványok félelmét igazolja magyarázkodásuk: „Uram, ha alszik, akkor meggyógyul” – ezt mondják csak azért, hogy ne menjenek Jeruzsálembe. Ekkor Jézus világosan megmondta nekik: „Lázár meghalt”. Tamás lemondóan hozzá fűzi: „Menjünk mi is, haljunk meg vele együtt!” Jézus tudja, hogy életre kelti Lázárt, azért halálát alvásnak nevezi. Mondta mindezt azért, mert amilyen könnyű nekünk az alvó embert felkölteni, épp oly könnyű neki isteni hatalmával a halottat életre kelteni. Jézus többnapos késlekedés után „elindul, hogy felébressze és új élettel töltse meg hitünket”. (Ferenc pápa).

Kr. Sz. T.! A következő helyszín Betánia. Amikor Jézus megérkezett, Lázár már negyednapja a sírban volt. Lázár nővérei nagyon remélték Jézus segítségét, ezért is ismételték mindegyre a találkozáskor: „Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg testvérem. De most is tudom, hogy bármit kérsz az Istentől, megadja neked”. Jézus megígéri Lázár feltámadását, de Márta csak a végső feltámadásra gondol. Jézus kinyilatkoztatja magát Mártának úgy, mint a szamariai asszonynak és vakon születettnek: „Én vagyok a feltámadás és az élet. Aki hisz bennem, még ha meghal is, élni fog.  Az, aki úgy él, hogy hisz bennem, nem hal meg örökre. Hiszed ezt?” Jézus most hitet kér. Márta ekkor felemelte tekintetét Jézusra, élő hittel belátott Isten természetfeletti világába és ez a húsvéti vallomás fakadt ajkán: „Igen, Uram, - felelte -, hiszem, hogy Te vagy a Messiás, az Isten Fia, aki a világba jön”.

Mária is megérkezett, fájdalmasan mondja azt, amit már Márta elmondott, és sírva odaborult Jézus lábához. Jézus most emberségét mutatja meg, hogy lássuk, hogy együtt érez fájdalmainkkal: könnyekre fakadt. „Hová tettétek? – kérdezte megindultan. A barlangsírhoz érve Jézus kéri, hogy hengerítsék el a követ. Márta tiltakozik, hogy már szaga van. Jézus kéri a külső cselekedetet, kihangsúlyozva: „ha hiszel, meglátod Isten dicsőségét.” Isten dicsősége, valamilyen jel, amely tanúsítja Isten jelenlétét, erejét, segítségét. Jézus teremtő isteni szavával hangosan beszól a sírba: „Lázár, jöjj ki. S a halott kijött.”

Jézus úgy áll a sírnál, mint a feltámadás és az élet. Ő a halál legyőzője, aki Istenfiúi szavával az Atya akaratát teljesítette. Teremtő szava nemcsak létbe hívó szó, hanem létezésünket átváltoztató, örök életbe emelő szó is.

Jézus ezeket az életadó szavakat önmagában bírja, az Atyától kapja. Jézus az örök életben akar részesíteni bennünket, amely az övé, és amelyet húsvétvasárnapján ki fog nyilvánítani. Ez az átváltoztatott élet, amely már túl van a halál határán, nem érezhető itt a földön, mégis életcsíraként van bennünk.

Jézus nagy felfordulást okozott Lázár feltámasztásával, mert a jelen természet rendjét borította fel. Lázárt a halálból a földi életbe szólította vissza, hogy megváltásával a földi életből az Isten világába tudja beemelni. Lázár feltámasztásának híre rövid idő alatt az egész országban elterjedt, nagyon sokan hittek Jézusban, ezzel az Atya is, a Fiú is megdicsőült. Ekkor napvilágra kerül a nép vezetőinek elhatározása, hogy Jézust is, Lázárt is megölik.

Húsvéti keresztségre és a keresztségi fogadalom megújítására készülve tudatosítsuk, hogy feltámadásunk alapja az isteni életből való részesedésünk, mely szentségi módon az Egyházban folyamatos. Sőt mindenki életre támadhat a lelki halálból, ha hisz és újjászületik a szentségek által. Amint Jézus is átment a halálon a másik életbe és onnan győztesként tért vissza, s felragyogtatta előttünk a föltámadást és az örök életet, úgy segít át minket is e földi életből az örök életbe a szentségek révén, mert szavai el nem múlnak. Megkeresztelkedésünk óta a föltámadást hordozzuk magunkban, amit hittel fogadott teremtő igéi idéztek elő bennünk. Ehhez az élethez mérjünk minden földi dolgot és eseményt, soha semmit se nézzünk önmagában. Így már nem a mulandóknak élünk, hanem az örökkévaló Istennek.

3. Krisztus a bennünk lakó Lelke által halandó testünket is életre kelti (Róm 8,8-11). Az apostol vallja, hogy a testi ember földi vágyainak uralma alatt áll (lásd a farizeusokat és a főpapokat), míg a hívő ember a keresztségben megkapta a Szentlelket, aki Krisztus feltámadásában is közreműködött. Ő alakít át bennünket lelki emberré. Testi gyöngeségeink megmaradnak, de a kegyelem győzedelmeskedik a kísértések felett, s így teljesíthetjük Isten akaratát. Isten megengedi a megpróbáltatást, mert az erényeket csak nehézségek között lehet gyakorolni. Jézus megdicsőül bennünk, ha életünket átadjuk neki, és Ő is nyilvánosan megdicsőít a maga dicsőségével a végső időben.

Kr. Sz. T.! Egyházunk minden gyermekét meghívja, hogy Krisztus húsvéti misztériumát (szenvedését, halálát és föltámadását) együtt ünnepeljük. Hívja a megigazultakat és a bűnösöket, a járvány miatt korlátozottakat és karanténban levőket egyaránt. És arra kér, hogy engedjük leoldani magukról a bűnök bilincseit. Mert mindenki számára Krisztus a „feltámadás és élet” itt a földön, és Ő lesz az eljövendő örök boldogságban is. Ámen.

Csíkszereda, 2020. március 28.         Darvas-Kozma József

Hirdetés: 2020. március 29.

1. Ma a nyári időszámítás kezdődött, vagyis az óra mutatóit előre vittük. Szentmisét végzünk és közvetítünk vasárnap reggel 8 órakor, délelőtt 11 órakor. Délután keresztutat fél 5 órakor végezzük. 5 órakor és este 7 órakor szentmisét végzünk.

2. Hétköznap reggel és este 7 órakor szentmisét végzünkés közvetítünk az előjegyzések szerint. Az esperes úr facebookján követhetik.

3. A járvány miatt kiadott rendelkezések értelmében arra kérjük a híveinket, hogy maradjanak otthon, ne járjanak kint fölöslegesen. A rendkívüli állapotban szentmisét hallgathatnak még az Erdélyi Mária Rádióban mindennap (8 órakor és 18 órakor). Továbbá a Duna TV-ben április 5-én (vasárnap) 10 órakor.

4. Péntek elsőpéntek. Mivel híveinknek is van telefonjuk, pénteken felhívjuk telefonon és pár jó szóval köszöntjük, és evangéliumi igével próbáljuk bátorítani őket. Ferenc szentatya ebben is előttünk jár. Mi ezt fogjuk tenni.

5. Jövőhéten 11 és 13 óra között mi papok a Millenniumi-templomtéren sétálva imádkozunk, hogy akik szentgyóást akarnak végezni akkor elvégezhessék.  

A kerítés melletti padokra is le lehet ülni, csak a távolságot tartsák be. Utána meg is áldoztatjuk.

6. Az Egyházközségi Apostol és Krisztus világa a templomból elvihető időseink és betegek részére.

7. Az elsőáldozásra készülő gyerekek a szüleikkel  végezzék naponta az imádságokat.

8. Bérmálkozók készülhetnek A bérmálkozók kiskatekizmusa

füzetből. 

A bérmálkozók olvassák, lapozzák és a családtagokkal beszéljék át a katekizmus 23 témáját. 

A következő linken találjátok a letölthető verziót: 

https://drive.google.com/open?id=1CxkrT3EZMyA2MW3UDZAmjcEg5pDQCUWe

vagy egyszerűbb formában

https://www.yumpu.com/hu/document/view/63171368/a-bermalkozok-kiskatekizmusa

Jó készületet kívánok és maradjanak egészségesek! 

http://dkjozsef.blogspot.com/