Folyik a per, a mi perünk!

„Folyik a per és egyre nagyobb a civakodás” – írja Habakuk próféta (Kr. e. 605-597). Habakuk kis könyve igen gondosan van megszerkesztve. Az Isten és a próféta közti beszélgetéssel kezdődik: a próféta két panaszának két isteni orákulum felel meg. Eltérően az eddigi prófétáktól, Habakuk meg merészeli kérdezni Istent a világ kormányzásáról. Elismeri, hogy Juda vétkezett, felsorolja társadalma hibáit, de Isten, aki szent, akinek szeme mindent lát, miért választotta a barbár kaldeusokat megbüntetésükre? Miért kellett a gonoszt még gonoszabbal megbüntetnie? Miért segíti győzelemre a jogtalan hatalmat? Ez a rossznak a problémája a nemzetek síkjára helyezve. Habakuk botránkozása sok embernek a botránkozása ma is. Ezeknek szól az isteni válasz: a mindenható Isten ellentétes utakon készíti elő az igazság végső diadalát. Az igaz élni fog hűsége, hite jutalmául. A jövendölés Kr. e. 539-ben teljesedett be, amikor Kürosz perzsa király legyőzte Babilont. Az igaz a hite által él, annyira találó, hogy Szent Pál bevette a hitről szóló tanításába. 

Az apostolok Jézussal Jeruzsálem felé haladva a fejlődő hit határához értek. Felismerték, hogy az Isten országához - a Krisztusban megvalósuló üdvösséghez - kegyelem kell. Ezért kérték az Urat: „Növeld bennünk a hitet.” (Lk 17,5-10) A hit is kegyelem, Isten ingyenes adománya. 

Jegyezzük meg, hogy „a hit nem intellektuális fogalom, hanem egzisztenciális fogalom. Vagyis nem elég elméletileg elfogadni, hanem át is kell élni. Minden esetben valamilyen viszonyban fejeződik ki” – írja Benyik György. 

A keresztény „hit elsősorban az ember személyes ragaszkodása Istenhez; ugyanakkor ettől elválaszthatatlanul az Istentől kinyilatkoztatott egész igazság szabad elfogadása”. (KEK 150). 

Én Uram, én Istenem!

A Krisztusban vetett hit által felülmúljuk az egész teremtett világot, mert Jézussal és általa az Atyával kerülünk közvetlen kapcsolatba. Ha megvan a Krisztusba vetett „mustármagnyi hit”, mely által megindul a fejlődés, az ember új világot építhet, az Isten országát. A statikus, földi világot Istenhez köti, átalakítja.

Megvan-e a hegyeket mozgató hit a családban, az egyházban, a társadalomban? Az apostoli munka csak akkor nem lesz nehéz, lehetetlennek tűnő feladat, melyet meg nem tudnánk oldani, ha valóban hittel tekintünk Istenre és az érte végzendő munkára. (2Tim 1,6-8. 13-14) 

A hitből fakadó szeretet erejét mutatja, hogy Pál apostolt vértanúsága idején, a Birodalomban már több millió keresztény él. A hit, mely belülről motivál, három évszázad alatt átalakította a birodalmat. 

Minden keresztény felelős testvére hitéért, ma is, amikor szavazhatunk. 

II. János Pál pápa 2002. okt. 3-án boldoggá avatta IV. Károly (+1922. 04. 01.) magyar apostoli királyt, kinek hitét és emberszeretetét emelte ki. Életét és halálát országa népeinek megbékéléséért ajánlotta fel. Nyolcvan év után a történelem IV. Károlyt igazolta és nem Trianont. 

Dolgozzunk, szavazzunk hittel, mert változnak a csillagok felettünk.

„Őrizd meg a rád bízott kincset a Szentlélek erejével, aki bennünk lakik,” 2Tim 1,14.

Szent István örökében Márton Áron

Szent István öröksége magyar nyelvünk, kultúránk és nem utolsó sorban katolikus hitünk. Királyunk az országszervezés mellett az egyházi keretek megszervezését is szívén viselte. 1003-ban rokonát, az erdélyi gyulát, Prokot legyőzte. (Prok nevét őrzi Parajd és nyári szállásterülete Prahova folyó völgye.) Erdőelvi Zoltán irányításával és a székelyek szolgálatával megalapítja az erdélyi püspökséget Gyulafehérvár székhellyel (1009). Az általa épített háromhajós székesegyház és a püspökség égi pártfogójának Szent Mihály arkangyalt választotta. A mai katedrális nagy részben Szent László király bőkezűségét dicséri, aki a székeskáptalant két hellyel bővítette. Így a papképzés zavartalan volt. Átvészelte székesegyházunk a tatár, a vízaknai szászok és a törökök pusztításait.

A reformáló fejedelem, János Zsigmond 1565-ben elveszi a székesegyházat a katolikusoktól. Ekkor vesznek el a székesegyház kincsei, amelyeket a máig fennmaradt 1531-ből való leltár felsorol. 

A katolikus megújulás idején, III. Károly császár rendeletével, 1717-ben a székesegyház és a püspöki vár visszakerül a katolikus püspökség tulajdonába. Azóta töretlen a Szent Mihály napi búcsútartás. 

Isten szolgája Márton Áron püspök születésének 120. évfordulóján, az Emlék Év kiemelkedő eseményére négy autóbusszal 169 személy zarándokoltunk Gyulafehérvárra. Velünk tartottak a Segítő Mária Líceumból ötvenketten. Ifjaink közül huszonhárman. A Miguel nuncius úr celebrálta szentmisében érsek atyánk beszédét két gondola köré építette fel: 1) Mit üzen Szent Mihály a 21. századnak? Válasza: A boldogságot kereső ember csak Istennel lehet boldog.  2) Márton Áron hitvalló püspök, a haldokló Tours-i Szent Márton püspöktől vette jelmondatát: Non recuso laborem – Nem utasítom el a munkát, szenvedést! 

 II. Szent János Pál pápa felmentő levelében “integerrimus Domini famulus”-nak nevezi, azaz az Úr legbecsületesebb, legteljesebb szolgájának. Ebben benne van a “fehér vértanúság”. A szentmise végén három köszöntő hangzott el: Msgr. Kovács Gergely posztulator rámutatott, hogy a kősíremlék most lehetővé teszi a főpásztor tiszteletét népe körében. 

Soltész Miklós államtitkár kiemelte, hogy a szentek segítséget nyújtanak nekünk. Márton Áron példája biztat, hogy mindenféle izmussal szemben a krisztusi igazságot kell követni. Majd feltette a kérdést: Ma hányan hoznánk olyan döntést, mint ő? Kiállunk-e a magzatokért, a családokért, mint ő? Követjük-e jelmondatát? Marton József professzor három jelzőre építette beszédét: Márton Áron az igazság őre, az üldözöttek védelmezője és népének jó pásztora volt.

Végül a kősír megáldását a nuncius úr, a lucernáriumot Tamás József püspök úr végezte és letettük koszorúinkat, virágainkat Isten szolgája Márton Áron előtt.

Köszönjük a csíkszentkirályi Hargita Gyöngye RT-nek a huszonhatezer palack ásványvizet és a csíkszeredai Harmopan Rt-nek az 500 kalács támogatást, melyhez a csíkszeredai Szent Kereszt plébánia is még egy ennyivel hozzájárult. 

Búcsú és Márton Áron kősírjának felavatása

Megtartották a főszékesegyház búcsúját és felavatták Márton Áron erdélyi püspök kőkoporsóját csütörtökön a gyulafehérvári érseki székesegyházban. A 36 évvel ezelőtt meghalt Márton Áron újratemetési ceremóniáját a Szent Mihály székesegyház templombúcsúja keretében tartották, Miguel Maury Buendía apostoli nuncius vezetésével.

Szentbeszédében Jakubinyi György gyulafehérvári érsek arra emlékeztetett, hogy Márton Áron két totalitárius rendszer, a nácizmus és a kommunizmus idején teljesítette maradéktalanul a püspöki jelmondatában vállaltakat: nem utasította el a munkát és a szenvedést. Mint felidézte: a boldog emlékezetű püspököt talán – az azóta szentté avatott – II. János Pál pápa jellemezte a legtalálóbban, amikor 1980-ban, a püspök nyugdíjba vonulási kérelmét jóváhagyó táviratában „az úr legteljesebb, legkifogástalanabb szolgájának" nevezte. Márton Áron hivatali utódja felidézte azt is: 36 évvel ezelőtt éppen zúgtak a székesegyház harangjai, és a Szent Mihály napi templombúcsúra hívták a híveket, „amikor Márton Áron visszaadta lelkét az urának".
A szentmise utáni ünnepi beszédében Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős magyar államtitkár megemlítette: a rekordok könyvébe illene, hogy a Securitate 75 ezer oldalnyi feljegyzést készített Márton Áronról. Az államtitkár szerint a püspök bűne az volt, hogy rávilágított a liberalizmus, a bolsevizmus és a fasizmus egyaránt elfogadhatatlan ideológiájára. Úgy fogalmazott: a látszólag különböző ideológiákban az a közös, hogy tagadják istent, és nevetségessé tették az isten tiszteletét. Az államtitkár megemlítette: az Észak-Erdélyt Magyarországnak visszajuttató 2. bécsi döntés után Márton Áron a Romániához tartozó Gyulafehérváron maradt, hogy védje híveit, és támaszt nyújtson az árván maradt magyarságnak.

„Észak-Erdélyben a románok ellen elkövetett bűnök miatt tiltakozott a magyar hatóságoknál. Elfogadhatatlannak tartotta a bosszút. Sok-sok megaláztatás, támadás ellenére vallotta, hogy az egymásba ékelten élő két népnek békében, egymást tisztelve kell élnie. Felismerjük-e a mai kor keresztényellenes időszakában, hogy ortodox, protestáns és katolikus keresztények csak összefogással maradhatunk fenn? Tudunk-e következetes fegyelemmel és a megbocsátás eszközeivel élni, mint ahogy ő tette a megtévedt papjaival, akik a békepapságban látták az egyetlen menekülési lehetőséget?" – tette fel a kérdést Soltész Miklós.
Kovács Gergely, Márton Áron boldoggá és szentté avatásának a vatikáni posztulátora (előkészítője) elmondta: Márton Áron esetében a Szentszék már a boldoggá avatás előtt engedélyezte, hogy a püspök hamvait a székesegyházban kő koporsóba helyezzék. A posztulátor szerint a Gergely Zoltán szobrászművész által elkészített mészkő szarkofág hűen idézi Márton Áron szellemét: egyszerűségében nemes, hagyományőrző és korszerű. A gyulafehérvári ünnepségre hívek ezrei érkeztek az egész Kárpát-medencéből. A templomon kívül kivetítőkön tették számukra láthatóvá a ceremóniát.

Mint arról a Krónika beszámolt, Márton Áron hamvait szeptember elsején exhumálták a székesegyház altemplomából, és helyezték el az új szarkofágban. A hamvak számára azért készíttettek a templom egyik déli mellékkápolnájában kőkoporsót, hogy bárki számára lehetővé tegyék a sír látogatását, és elősegítsék a püspök boldoggá, majd szentté avatását. A kőszarkofág Hunyadi János és fia, Hunyadi László síremléke közelébe került a székesegyházban.
A gyulafehérvári római katolikus főegyházmegyét 1939 és 1980 között vezető Márton Áron püspök a 20. századi erdélyi magyar közélet egyik legkiemelkedőbb alakja volt. 1944-ben felemelte szavát a zsidók deportálása ellen, amiért 1999-ben a jeruzsálemi Jad Vasem intézet a Világ Igaza címet adományozta neki. A második világháborút lezáró párizsi béketárgyalások idején az erdélyi magyarság, a székelység önrendelkezésének egyik szószólója volt. A kommunista hatalommal szemben is állást foglalt. 1949-ben letartóztatták, 1951-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, majd 1955-ben nemzetközi nyomásra szabadon bocsátották. 1956-tól 1967-ig nem hagyhatta el a gyulafehérvári püspökség épületét, de látogatókat fogadhatott.
Márton Áron püspöksége idején az erdélyi római katolikus egyház nem kötött konkordátumot a román kommunista állammal. A budapesti nemzetpolititikai államtitkárság 2016-ot, a püspök születése 120. évfordulójának az évét Márton Áron-emlékévvé nyilvánította.

erdély ma

Pénteken legalább vedd ki a levélcsomagot!

Már csak egy nap maradt hátra az október másodikán zajló kvótanépszavazásig, amely előtt az RMDSZ és az EMNT irodahálózata is vállalta, hogy eligazítást nyújt az érdeklődők számára. Sokan vették igénybe a felajánlott segítséget.

 

Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának Gál Sándor utcai épülete

Tiboldi László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) országos alelnöke megkeresésünkre elmondta, folyamatosan érkeznek hozzájuk az érdeklődők, akik elsősorban a levélszavazatok leadásával kapcsolatosan, valamint az azonosító nyilatkozatok kitöltésében kérnek segítséget, mivel – mint fogalmazott – nem igazán értenek hozzá.
„A múlt héten hétfőtől péntekig több mint 8000 levélszavazatot adtunk már le a csíkszeredai főkonzulátuson. Tömeges érdeklődés van minden irodában, remélem, hogy ezen a héten még több be fog gyűlni, mint a múlt héten. Jól tudjuk, hogy sokan az utolsó két-három napban mozdulnak meg. Múlt héten elsősorban az idősebb korosztály jelentkezett, remélem, hogy az elkövetkező két-három napon a fiatalabbak is leadják szavazataikat” – tette hozzá Tiboldi.
Becze István, a RMDSZ Csíki Területi Szervezetének ügyvezető elnöke is megerősítette: sokan igénylik a segítséget. „Folyamatosan van a csíkszeredai irodánkban valaki, továbbá levélben és személyesen is tájékoztatjuk a helyi szervezeteinket, illetve polgármestereinket. Nagy az érdeklődés, már több ezren látogattak a városi és vidéki irodáinkba. Sokan hozták be a borítékokat, csütörtök folyamán el kell vigyük a Piac utcai irodánkban lévő urnát a konzulátusra, mivel már nem fér több levél bele. Leginkább a kitöltésnél kérnek segítséget, kevesen fognak neki otthon kitölteni a dokumentumot, inkább behozzák, és a kollégáink segítenek nekik. Leggyakrabban az idősebb korosztály fordul hozzánk” – fogalmazott Becze.

Péntek a határidő
Zsigmond Barna Pál, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetőjét arról kérdeztük, hogy mire érdemes odafigyelni az utolsó napokban. „Két üzenet van, amit szeretnénk tudatni a szavazókkal: az egyik az, hogy aki a csíkszeredai főkonzulátusra kérte a levélcsomagot, és még nem vette át, az péntekig tegye meg, mert október 2-án már nem lehetséges. A másik az, hogy a levélszavazatok postai feladását nem javasoljuk, mivel késve érkezik meg a küldemény. Ez a két fő üzenet. Ugyanakkor a borítékokat másodikán is le lehet adni, viszont átvenni csak péntek estig lehet a csíki zónában. Mindenkinek joga és felelőssége részt venni a választásokon!” – emelte ki a főkonzul.

A piarista generális meghirdette a rend jubileumi évét

Pedro Aguado generális „Nevelni, hirdetni, átalakítani” mottóval meghirdette a piarista jubileumi évet a rendalapítás 400. évfordulója alkalmából.

Az 1617-ben alapított tanító rend jubileumi éve november 27-én ünnepi szentmisével kezdődik a római San Pantaleo-templomban, amelyet João Braz de Aviz bíboros, a Megszentelt Élet Intézményei és az Apostoli Élet Társaságai Kongregációjának prefektusa mutat be. Ezen az ünnepen felolvassák a jubileumi év szentszéki bulláját. Ferenc pápa teljes búcsút ad az egyház vonatkozó előírásai szerint mindazok számára, akik jelen lesznek a megnyitó szentmisén, vagy technikai eszközök segítségével követik azt. A jubileumi év 2017. november 25-én fejeződik be a San Pantaleo-templomban bemutatott szentmisével, a piarista rend generálisának vezetésével.
A piarista közösség tagjai hálanapot tartanak hivatásukért január 31-én, a rendi konstitúció jóváhagyásának évfordulóján. Szent Dorottya vértanú emléknapján, február 6-án pedig megújítják a keresztény nevelés szolgálata melletti elköteleződésüket.
A jubileumi év központi napja március 6-a lesz, amikor a rend első formája, a páli kongregáció alapítására emlékeznek. Pedro Aguado kérésére ezen a napon ünnepélyes szentmise keretében az összes piarista szerzetes nyilvánosan megújítja szerzetesi fogadalmát ott, ahol él. Hozzájuk csatlakoznak a piarista testvériség tagjai, akik szintén megújítják Jézus követésére és Kalazanci Szent József szellemi és spirituális örökségének megélésére tett ígéretüket.

Az első piaristák beöltözésének napján, március 25-én a rend novíciusaiért tartanak imanapot. Április 2-án, a piarista missziók napján reflexiós és imanapot szerveznek, amelynek témája a piarista missziós szellemiség lesz. A szerzetesek április 15-én emlékeznek a rend II. vatikáni zsinat iránymutatásai szerinti, új konstitúciójának jóváhagyására. Ebből az alkalomból nagyobb figyelmet fordítanak a szerzetesrend igazgatása alatt álló iskolák megújításának lehetőségeire.
Május 8-án a Boldogságos Szent Szüzet, a kegyesrendi iskolák édesanyját ünnepelik. Ezen a napon minden piarista helyszínen megújítják intézményeik Máriának szenteltségét. Május 31. Kalazanci Szent József segítője, a fiatalon elhunyt Glicerio Landriani tiszteletre méltóvá nyilvánításának emléknapja, a piarista hivatásokért tartott imanap.
Július 8-án a befogadó otthonok napja alkalmából a piaristák megújítják a szegény gyermekekkel való törődés és a társadalom átalakításának szolgálata melletti elköteleződésüket. Július 16-án, Kalazanci Szent József szentté avatásának 250. évfordulóján a piarista iskolákban imanapot tartanak az életszentség ajándékáért. Ezt követi a rendalapító ünnepe augusztus 25-én.
A hagyomány szerint szeptember 26-án tartják az imanapot a fiatal piaristákért, akik arra készülnek, hogy szerzetesként a kegyes iskolák rendjében szolgáljanak.
A piarista rend generálisa a jubileum meghirdetéséről szóló körlevelében az évfordulóhoz kapcsolódó programsorozat ismertetése mellett lelki iránymutatást ad arra nézve, hogy miként érdemes megélni ezt a kegyelmi időt. Arra hív minden piarista területi egységet és testvériséget, hogy a jubileumi évben köteleződjenek el egy konkrét ügy mellett, Kalazanci Szent József iránti tiszteletük jeleként. Ez a rendalapítónak felajánlott ajándék lehet – miként Pedro Aguado fogalmaz – „egy új küldetés vállalása, egy új válasz a szükséget szenvedő gyermekeket és a fiatalokat érő kihívásokra”.
Biztosak vagyunk abban, hogy Kalazancius azt szeretné, ha ily módon ünnepelnénk az évfordulót – tette hozzá a generális.

A körlevél teljes szövege ITT olvasható.

Forrás és fotó: Piarista Rend Magyar Tartománya
Magyar Kurír

Mi van Markó Bélával? - Szavazzatok NEM-mel!

Szavazzatok NEM-mel! Sajnálom, hogy Markó Béla emlékezetéből kiesett a magyar történelem. De még a költészet is. Dsida Jenő verse hátha jobb belátásra készteti:

Dsida Jenő:Tekintet nélkül

Be kell látnunk:
Ha kérdeznek, becsületesen
felelni kell.
A harcot becsületesen
fel kell venni,
az úton becsületesen
végig kell menni,
a szerepet becsületesen
el kell játszani,
keményen és tekintet nélkül.
A kapuk mögül ebek vicsorognak,
az ablakokból kiköpdösnek
és röhögnek.
Száz közbiztonsági gócpont
adja ki az elfogatási parancsot.
Kemény tárgyak zuhognak a fejünkhöz,
súlyos, vérező kövek,
de néha röppen sóhaj is,
szeretet is, rózsa is.
És este a tűzhely mellett,
vagy szuronyos zsandárok között
hátrakötött kézzel,
mégis mondogatni kell
a fellebbezhetetlen,
sziklakemény,
erősítő,
vigasztaló
igét:
Krisztusnak és Pilátusnak,
farizeusoknak és vámosoknak,
zsidóknak és rómaiaknak
egyformán szolgálni
nem lehet.

1928

**

Az RMDSZ volt elnöke szerint nem helyes olyasmiről szavazni, aminek aztán nem érzi a következményét a saját bőrén valaki.

Forrás: maszol.ro

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) volt elnökének, Markó Bélának a véleménye szerint nem helyes olyasmiről szavazni, aminek aztán nem érzi a következményét a saját bőrén valaki. Mindezt a határon túli magyar kettős állampolgárok magyarországi választáson való szavazásáról mondta a Népszavának adott hétvégi interjújában, amelyben magyar belpolitikai kérdések is szóba kerültek.
Markó Béla úgy látja, nagyon központosított döntési mechanizmus alakult ki Magyarországon, nemcsak informálisan, hanem formálisan is, ami megváltoztatta a rendszert. Az RMDSZ volt elnöke szerint az önkormányzatok igencsak meggyengültek “miközben nekünk magyaroknak Romániában egy hasonló centralizációs folyamat már-már katasztrofális lenne”.
A politikus szerint Európa nem tudott még igazi választ adni a menekültkérdésre. A kvóta egyelőre nem válasz, csak pillanatnyi tűzoltás, de azt sem tartja szerencsésnek, hogy azt a látszatot keltik, miszerint az ország külön utakon jár, mert ez nem lehetséges sem ebben a régióban, sem másutt Európában. Vagy ha ideig-óráig lehetséges is, nem igazán hasznos – fűzte hozzá.
“Meg aztán, ami ebben a történetben a legszomorúbb, az a zsigeri kampány, az a felelőtlen gyűlöletkeltés, amit a plakátokon is látni, televízióban vagy rádióban is hallani. Ezzel egy erdélyi magyar mit kezdjen?”

népszava

A televízió 13. századi védőszentje

Hogy ki a televízió 13. századi védőszentje? 1957-ben Assisi Szent Klárát választotta erre a feladatra XII. Piusz pápa – meglepő, hogy miért.

Kicsit talán meglepően hangzik, hogy egy 800 évvel ezelőtt élt apácát választottak a televízió védőszentjének. És mégis, pontosan ez történt: 1957-ben Assisi Szent Klárát nevezte ki XII. Piusz pápa a televízió patrónájának.
Klára Assisiben született a 12. század végén. Családja az ősi és gazdag Offreducci-Favarone nemzetséghez tartozott, palotájuk Assisi központjában, a San Rufinóról elnevezett székesegyház terének egyik oldalán állt.
1210-ben Klára hallotta Ferencet, amint a dóm mellett prédikált. Szavai, melyekkel Krisztus radikális követéséről beszélt, megindították. Ferenchez fordult tanácsért, mit tegyen, aki azt mondta Klárának, hogy virágvasárnap (1211. március 18-án) ünnepi öltözékben menjen a székesegyházba misére. A püspököt értesítették Klára tervéről, ezért, miután megszentelte a pálmaágakat a körmenet előtt, lejött a szentély lépcsőjén, és egy ágat a lépcső aljában álló Klára kezébe adott, jelezvén ezzel, hogy a maga részéről hozzájárul kolostorba vonulásához.
Klára tudta, hogy családja minden erejével ellenezni fogja kolostorba lépését, ezért egy barátnője kíséretében megszökött szülei házából. A Porciunkulában Klára letette minden ékességét, és Szent Ferenc kezéből magára öltötte a bűnbánók szürke ruháját, fátylát, és derekára kötötte a bűnbánat kötelét.
Klára egészsége idővel egyre romlott, 1244-től szinte folyamatosan fekvőbeteg volt – és ezzel függ össze kapcsolata a televízióval. Egy karácsonykor elkeseredett, hogy gyengesége miatt nem vehet részt a szentmisén – mire a Szentlélek sietett a segítségére, aki a szentmise képeit és hangjait Klára szobája falára vetítette, így lehetővé tette számára, hogy mégis „jelen legyen” a szertartáson.
XII. Piusz rögtön Szent Klárára gondolt, amikor először hallott a televízióról a 20. század közepén – melynek görög eredetű neve szó szerint: „távol(ról) látás”. A pápa így írt a felfedezésről: „Ez a nagyszerű találmány – mint azt mindenki észleli, és mi magunk is kifejeztük már – nagy gazdagság forrása lehet, ugyanakkor sok nehézséget is okozhat.”
Mindezeket látva Piusz 1957-ben egy szegénységet szerető, alázatos, az Úr szeretetében elmerülő szentet választott, hogy mennyei közbenjárónk legyen ebben a kérdésben.

Forrás és fotó: Aleteia.org
Magyar Kurír
(vn)

Az Európai Parlament kitüntetését vehette át Kozma Imre és Major Balázs

Az Európai Polgár díjat szeptember 23-án Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében vette át Kozma Imre irgalmasrendi szerzetes, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke és Major Balázs történész, régész, a PPKE BTK külügyi dékánhelyettese.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Kozma Imrét Hölvényi György európai parlamenti képviselő, míg Major Balázst Pelczné Gáll Ildikó, az Európai Parlament (EP) alelnöke javasolta a kitüntetésre.

Lakatos Balázs, a Budai Irgalmasrendi Kórház osztályvezető főorvosa és Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke köszöntője után Hölvényi György laudációjában kiemelte, hogy a mostani díjátadó biztatás lehet Európa számára, hiszen Kozma Imre a szentet és a profánt tudta felmutatni a múlt rendszerben veszélyeket is vállalva a fiatalok körében végzett papi szolgálatával, a rendszerváltozáskor a keletnémetek befogadásával, a délvidéki háborúktól sújtott emberek segítésével, a hazai elesettek gondozásával. Az európai parlamenti képviselő kiemelte, az irgalmasrendi szerzetes szinte lehetetlennek tűnő dolgok megvalósítója.

Kozma Imre, miután átvette a díjat, hangsúlyozta: az ő Európája a kereszténységben született, melynek értékei a keresztény gyökereken alapulnak.

A másik díjazott, Major Balázs arabista, régész, történész, a Szíriai–Magyar Régészeti Misszió alapítója és vezetője szakmai munkája elismeréseképpen 2006-ban megkapta a szíriai Margat várának régészeti koncesszióját. A Szentföld legnagyobb keresztes lovagvára, a Jeruzsálemi Szent János Lovagrend egykori erődje feltárását végző magyar misszió az egyedüli külföldi kutatócsoport, amely nem hagyta el Szíriát a 2011-es harcok kitörését követően sem.

Pelczné Gál Ildikó laudációjában elmondta, hogy Major Balázs mint „megszállott kutató” munkájával a magyaroknak több mint egy évtizede nagy elismerést szerez, a múltat, a kereszténység ősi kincseit tárja fel, próbálja az utókornak megőrizni. A díj révén Európa-szerte még jobban megismerhetik nevét és munkáját, amely ugyan nem hétköznapi, azt mégis nagy szerénységgel, áldozatkészséggel végzi.


Az Európai Polgár díjat idén ötvenen vehetik át. Az Európai Parlament által 2008-ban alapított elismerést olyan kivételes teljesítményt nyújtó személyeknek és szervezeteknek ítélik oda, akik és amelyek hozzájárultak a közös megértés, a polgárok és a tagállamok közötti szorosabb integráció előmozdításához, vagy az Európai Unió értékeinek képviseletére hivatott programokat alakítottak ki. A díjazottak a saját országukban veszik át a kitüntetést, valamint meghívást kapnak az októberben, Brüsszelben rendezendő díjátadó ünnepségre.
Fotó: Lambert Attila
Bókay László/Magyar Kurír

Módszer a Szentírás közös olvasásához

A Szentírás olvasásához hét lépést ajánlunk ahhoz, hogy az együttlét hatékony legyen, a csoportnak nem szabad 5-10 személynél nagyobbnak lennie.

1. Hívjuk az Urat. Az imádság és elmélkedés alapvető feltétele. Hívjuk Jézust imában, hogy jöjjön közénk. Nyissuk meg előtte lelkünket.

2. Elolvassuk a szöveget. Valaki hangosan felolvassa a szentírási részt.

3. Elgondolkodunk a szöveg értelmén kb. három perc csend. Ekkor a résztvevők szerre elmondják azt a szót vagy mondatrészt, amely hatással volt rájuk. Ez a megosztás. Minden megosztás után rövid csendet tartunk. Már látjuk, hogy mi minden megragadott bennünket.

4. A csoport egyik tagja felolvassa a szentírási szöveget. Csendben megnyílunk Isten előtt és hagyjuk, hogy ránk tekintsen, megérintse a lelkünket. Arra gondolunk: milyen kapcsolat van a felolvasott rész, a megragadó szó vagy mondat és az életem között.

5. Ezután elkezdődik a csoportbeszélgetés, megosztás. Először megosztjuk egymással sorban, ami számunkra fontosnak tűnik a szöveg üzenetéből. (1-2 perc. Ha valami nem világos, a kérdések tisztázásánál segítenek bennünket a Szentírásban szereplő lábjegyzetek, vagy ha azok nem kielégítőek, forduljunk - akár utólag is – a plébánoshoz, illetve teológiát végzett szakemberhez).

6. Mit kér tőlünk az Úr. Ezután a szentírási részt valaki hangosan ismét felolvassa. Isten szava hallgatásának szükségszerűen el kell vezetnie a cselekvéshez. El kell döntenünk együtt, hogyan valósítható meg ez a szentírási rész a hétköznapi életben és milyen utasításokat, ösztönzéseket nyújt számunkra.

7. Imádkozunk. Imában válaszolunk Istennek, aki szólt hozzánk a Szentírás szavai által. Az imádság formája különféle lehet: hálaadás Isten működéséért életünkben, amire rájöttünk a szentírási szöveggel való találkozás során. Lehet kérés is, hogy segítsen minket akaratának megvalósításában stb. (Llehet kötött imát is mondani, ami az alkalomhoz talál.) Amennyiben lehetséges, a beszélgetés során felszínre került gondolatainkat, törekvéseinket foglaljuk imába. Tetszés szerint mindenki imádkozzék.

** 

A dúsgazdag és a szegény Lázár. (Lk 16,19-31)

¹⁹Volt egy gazdag ember. Bíborban és patyolatban járt, és mindennap nagy lakomát rendezett. ²⁰Volt egy Lázár nevű koldus is, ez ott feküdt a kapuja előtt, tele fekéllyel. ²¹Örült volna, ha jóllakhat abból, ami a gazdag ember asztaláról hulladékként lekerült. De csak a kutyák jöttek és nyalogatták a sebeit. ²²Történt, hogy a koldus meghalt, és az angyalok Ábrahám kebelére vitték. Meghalt a gazdag ember is, és eltemették. ²³Amikor a pokolban kínjai közt feltekintett, meglátta messziről Ábrahámot és kebelén Lázárt. ²⁴Felkiáltott: Atyám, Ábrahám! Könyörülj rajtam! Küldd el Lázárt, hogy ujja hegyét vízbe mártva hűsítse nyelvemet. Iszonyúan gyötrődöm ezekben a lángokban. ²⁵Fiam – felelte Ábrahám –, emlékezzél csak vissza, hogy milyen jó dolgod volt életedben, Lázárnak meg hogy kijutott a rosszból. Most tehát neki itt vigasztalásban van része, a te osztályrészed pedig a gyötrelem. ²⁶Ráadásul köztünk és köztetek nagy szakadék tátong, hogy akik innét át akarnának menni hozzátok, ne tudjanak, se onnét ne tudjon hozzánk átjönni senki. ²⁷Akkor arra kérlek, atyám – mondta újra –, küldd el legalább az atyai házba. ²⁸Van még öt testvérem, hadd figyelmeztesse őket, nehogy ők is ide jussanak a gyötrelmek helyére. ²⁹Ábrahám ezt felelte: Van Mózesük és vannak prófétáik. Azokra hallgassanak. ³⁰De az erősködött: Nem hallgatnak, atyám, Ábrahám! De ha a halottak közül megy el valaki, bűnbánatot tartanak. ³¹Ő azonban így felelt: Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, ha a halottak közül támad fel valaki, annak sem hisznek.”