P. Vezér Ferenc pálos újratemetése

Gyufásdobozba börtönözött misézőszett - Bucsy Levente írása

2012. április 30.

Az ország és a Magyar Pálos Rend állapota egymás tükörképe – Pázmány Péter több évszázados igazsága P. Bátor Botond, a rend tartományfőnöke szerint ma is áll. Vezér Ferenc pálos vértanú méltó újratemetése előtt a szerzetesi vezető arról is beszél, miért nem indítják meg a boldoggá avatási eljárást.

A középkori Magyar Királyságban megszervezett és magyar földön megszakításokkal ugyan, de ma ismét működő, több mint 700 éves Magyar Pálos Rend fontos szerepet játszott hazánk történelmében. A sokszor idézett pázmányi mondás szerint Magyarország és a rend sorsa egymás tükre: „Te is, Magyarország, édes hazám, a pálosokkal fogsz növekedni, és ugyanazokkal fogsz hanyatlani.”  Ez az állítás sokszor igaznak bizonyult az évszázadok során; a török idők lassú elmúlása után II. József rendelete szüntette meg 150 évre Magyarországon, míg legutóbbi hanyatlásuk a kommunista diktatúrának köszönhető; a hatalom 1950-ben betiltotta a működést, ám a szerzetesrend titokban mégis tovább élt. Ez tette lehetővé, hogy 1989 után, friss hajtásként indulhasson újra Remete Szent Pál ősi szerzetesrendje.

Pálos ereklyék a börtönből

Vezér Ferencet a Grősz-per mellékszálaként indult eljárás végén vitték akasztófára. A hazájához utolsó véréig hűséges atya életútjáról Bank Barbara történészt beszélt az MNO-nak, illetve külön összeállítást is olvashat életéről!

A föld alatti évtizedekben számos vértanú és hitvalló került ki a pálosok soraiból. A legismertebb közülük Vezér Ferenc (1914–1951), aki pálosszentkúti házfőnökként '44-ben a tanyai férfiakból védőőrséget szervezett a szovjet katonák garázdálkodása ellen. Ezt használta fel az ÁVH néhány évvel később, hogy harminc szovjet katona meggyilkolásának vádjával letartóztassa. Az állandó verések és kezelések miatt végül egy katona megölését „vallotta be” annak reményében, hogy elkerülje a Szovjetunióba történő deportálást. Ennél rosszabb következett be; halálra ítélték, kivégezték, álnéven eltemették. A közelmúltban, kriminológiai ritkaságszámba menő nyomozás során bukkantak földi maradványaira.

Misézőszett a gyufásdobozban

A rendet Boldog Özséb esztergomi kanonok alapította, amikor 1250-ben egyesítette a Patacs-hegyi és a pilisi remetéket. A rend központja jelenleg a lengyelországi Czestochowában, a Jasna Góra-i kolostorban van, a magyar tartomány székhelye pedig Pécsett. Magyar pálos közösségek vannak Budapesten (Sziklatemplom), Márianosztrán és Petőfiszálláson.

Ács Ferenc István (1912–1951) is a pálos vértanúk között foglal helyet, bár halálának körülményei ma sem tisztázottak. A szerzetesek letartóztatását és deportálását is sikerült elkerülnie, de egy hajnalon holtan találták egy vasúti kocsi kerekei alatt. Az ÁVH balesetnek igyekezett beállítani a halálesetet, de boncoláskor kiderült, hogy az áldozaton lőtt sebek vannak. Igazán megdöbbentő Kovács Ferenc Imre (1932–1958) fiatal káplán atya vértanúsága is, akit többek között a pálosokkal fenntartott titkos viszonya és édesapja háború utáni antikommunista tevékenysége miatt rendszeresen félholtra vertek a rendőrök. A kialakult szövődmények okozták halálát.

A pálos vértanúkról és más, a kommunista időszak bebörtönzött, megkínzott, megölt papjairól szól az a kiállítás, ami áprilisban nyílt a pesti Szent István-bazilika harmadik emeletén Számon-tartva címmel. A nagy teremnyi, júliusig látható tárlat anyagát naponta 10 és 18 óra között lehet megtekinteni. Különlegességei például egy gyufaskatulyába gyömöszölt misézőszett, egy paplanból varrt miseruha, kehelyként használt fagylaltos pohár, illetve „liturgikus” megmélyített kanál és egy drótból, kenyérbélből készített rózsafüzér.

A pálos vértanúk magvetése

Miért nem indít boldoggá avatási eljárást a pálos rend? Mit látnak a tükörben a szerzetesek? Válaszok P. Bátor Botondtól, a Magyar Pálos Rend tartományfőnökétől.


– Miért fontos a pálos rendnek Vezér Ferenc páter újratemetése?
– A kereszténység 2000 éve során úgy alakult, hogy minden egyes mártír tanúságtétele a hívő ember számára óriási erőforrás. Olyasmit kiált ebbe a világba, hogy az ideiglenesen hatalmon lévő emberek hatalmaskodása nem tart sokáig, ha erőszakkal párosul. Azokra, akik miatt Ferenc atya 37 évesen hurokba hajtotta a fejét, elítélték, megkínozták, gyötörték, már csak a történészek emlékeznek. Ők akkor azt gondolták, hogy erősek és hatalmasok. Hogy Ferenc atya magyarsága mellett kitartott mindvégig, számunkra küldetés. Vannak, akik most azt mondják, ez a pálos rend nem már az, amelyik. Nekik azt mondom, nézzenek Ferenc atyára vagy a társaira, akik börtönben ültek és újraindították a rendet '89-'90-ben. Ők a hazáért nagyon sokat szenvedtek. Hát kik a magyarok, ha nem ők?

– Vértanúk esetében fölvetődhet a boldoggá avatási eljárás lehetősége. Vezér Ferenc atya esetében is?
– A temetés is annyira az isteni gondviselés útja volt, hiszen most érkezett el a kellő idő, amikor ez megtörténhet. Most állt össze minden. Ugyanígy gondolom, hogy a boldoggá avatás ideje is el fog érkezni. Mi, pálosok erről azért sem tudunk beszélni, mert soha nem avatott a rend senkit boldoggá, még csak eljárást sem indított. Ez nálunk hagyomány. Más megteheti, akár a mi támogatásunkkal is. Hiszem, hogy ez az idő el fog érkezni, de ennél konkrétabbat nem tudok most.

– Pázmány Péter azt mondta, a pálos rend és az ország állapota egymás tükörképe. Hogyan állunk ezzel?
– Nem túlságosan, de azért bizakodóan látjuk a helyzetet. Említettem a '89-'90-es újraindulást, amikor 13-14 pálos kezdte, két generáció képviselőivel: az '50 előttiek, illetve akik egyházmegyés kispapként a hatvanas évek tájékán tettek fogadalmat, titokban. Róluk csak az ÁVH tudta, hogy pálosok... Most úgy vagyunk 22-en, hogy az első generációból már nem él senki. A második generációból még heten köztünk vannak. Pici fejlődés van, szerintem a Jóistennek vannak velünk tervei. Minden évben van egy-két jelentkező.

– És mi van a tükörben?
– Azt gondolom, hogy az országban is – bármennyire nehéz a helyzet, de – van valami belső megindulás. Valami belső erő, ami nyilván az ellenerőnek annyira nem tetszik, de lehet érezni, hogy vibrál valami a levegőben, ami pozitív változást hozhat. Nem feltétlenül anyagi változásra gondolok, hanem az emberek belső tartására; talán visszatérnek azokhoz az értékekhez, amire lehet alapozni az életet. Mert ahogy az elején mondtam a vértanúsággal kapcsolatban, ideiglenes dolgokra nem lehet ráépíteni egy ország sorsát.

Dr. Jakubinyi György püspökké szentelése 22. évfordulója

Először is egyházi énekünkkel köszöntjük Főpásztorunkat felszentelése 22. évfordulóján:
Jó Atyánkért esdeklünk, tartsd meg Isten őt nekünk.
Színed előtt nyerjen tetszést szíves kérelmünk.

Add néki bő malasztod, áraszd reá áldásod,
hogy mindenben teljesítse szent akaratod.

Szándékához adj erőt, bátorítsd a csüggedőt.
És ha szenved, vígasztalja a Szentlélek őt!
Dr. Jakubinyi Györgyöt 1990. április 29-én, a Csíksomlyói pápai kisbazilikában szentelték püspökké, mint Aquae Regia címzetes püspökét és gyulafehérvári segédpüspököt. A fő celebráns II. János Pál pápa képviseletében Francesco Colasuono érsek, az együttszentelő püspökök pedig Jakab Antal és Bálint Lajos voltak.
Püspöki jelmondata: „Magasztalja lelkem az én Uramat.”
Csíksomlyó ekkor pápai arany-fehér színekbe öltözött, s a kegytemplom fennállása óta először hangzott el benne püspökszentelési liturgia.
1946. február 13-án született Máramarosszigeten.
Teológiai tanulmányait a gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán fejezte be. Isten szolgája Márton Áron püspök szentelte pappá 1969. április 13-án.
1969-70. püspöki titkár Szatmár megyében.
1970-74 között Rómában tanul.
1974-92. között teológiai tanár Gyulafehérváron.
1978-ban teológiai doktor.
1990. április 14-én nevezte ki II. János Pál pápa a gyulafehérvári egyházmegye segédpüspökévé. 1991-ben a Romániai Örmény Katolikus Egyházmegye apostoli kormányzója Szamosújváron.
1994. április 8-án a gyulafehérvári főegyházmegye érseke lett.
Főpásztori teendői mellett hét művet jelentetett meg. Fordított külföldi szerzőktől, hogy ezzel is segítse papjait és híveit.
Főpásztori szolgálata alatt indult el Kolozsvárt a Babes-Bolyai Római Katolikus Teológiai kar.
Szakmai elismerései:
2001-ben a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem diszdoktora,
2002-ben Stephanus-díj,
2003-ban Bethlen Gábor-díj,
2003-ban Fraknói Vilmos-díj,
2006-ban Schreibert Sándor-díj,
2010-ben Gnilka-díj.
A Papi Hivatások Világnapján hálát adunk Istennek, amiért nekünk rendelte őt.
Püspökké szentelésének 22. jubileumán imádkozunk, hogy a gondviselő Isten körünkben sokáig éltesse!
Ad multos annos!

Fontos szereped van!

XVI. Benedek pápa a hivatások világnapjára írt üzenetének mottója: „A hivatások Isten szeretetének ajándékai.” Nagy igazság, hogy az életünk és hívatásunk Isten ajándéka. A hivatás nagy ajándéka, akkor valósul meg, ha Isten szeretetére a családok  és egyének is szeretettel válaszolnak. Már az ember fogantatásához is két szeretetre, két sejt találkozására van szükség. Szentatyánk a hivatásébresztésről mondja: fontos szerepet játszanak a keresztény közösségek és a hívő családok, az élet és a szeretet közösségei, az emberi és keresztény kibontakozás kiváltságos helyei. A családok a legjobb hivatást ébresztő „szemináriumok, veteményes kertek”. Arra kér, hogy lelkipásztorok és hívek együtt működjenek közre azért, hogy egyre több család legyen a názáreti Szent Család példájára a Szentháromság szeretetkapcsolatának földi visszatükröződése. Jó Pásztor vasárnapján különösen is imádkozunk papi és a szerzetesi hivatásokért. Az Istennel való kapcsolat kizárólag arra a Jézusra épülhet, aki összekötötte a két világot (ApCsel 4,8-12). Péter apostol tanúskodik arról, hogy az Egyház minden kegyelmi ereje a feltámadott Krisztustól ered. És ő Jézussal olyan egységben él, akin keresztül a jó Pásztor most is cselekszik. Ahhoz, hogy Isten hívására válaszoljunk, elég annak felismerése, hogy Krisztus megváltó kegyelme képessé tesz arra, hogy Isten szeretetét testvéreinknek továbbadjuk. A keresztény hívő képes behatolni a kegyelmi életbe, amelyben Jézussal él és cselekszik az egyház (1Jn 3,1-2). A világ nem látja át Krisztus és a keresztény egységét, mert a földi közösséget sem az Isten oldaláról akarja megérteni. A hívő a krisztusi mintában, az Atya iránti odaadásban és az emberek iránti önfeláldozó szeretetben vállalja a közösség szolgálatát a házasság, a papságban vagy a szerzetesi állapotban. A házasság olyan kegyelmi állapot, amelyben a hitvestársak naponta ajándékozzák és a kölcsönös szeretetben fogadják egymást. Így építik a családot. A papság és a szerzetesi állapot által a klerikusok, a sok kis család egységének, az egyháznak szentelik magukat, Krisztus odaadó és elfogadó szeretetével. Az evangélium hirdetésével, az Eucharisztia ünneplésével és a rájuk bízottak pasztorálásával. 

Akik a „legjobb részt választották”, azok életállapotukat Krisztus szeretetében élik meg. Erre az életállapotra Krisztus hív meg, hogy szeretetben az élet testi, lelki és szellemi nemzői és gondozói legyünk. A hívásra azok vállalkoznak, akik a keresztény közösségek és a hívő családok segítségével képesek Isten oldaláról nézni a világot. Ezért hívunk meg mindenkit, különösen a gyerekeket a Krisztussal való eucharisztikus barátságra, hogy „életük legyen, és bőségben legyen”. Ő úgy viseli gondunkat, mint jó pásztor (Jn 10,11-18), hogy a földi élet asztalától eljussunk vele a mennyei asztal lakomájára is. Isten szolgája Mindszenty József mondta: „Minden népnek annyi és olyan papja van, amennyit és amilyent becsületes egyéni és családi élettel magának szült, nevelt és kiimádkozott."

„A jó pásztor életét adja a juhokért.” Jn 10,11

Elmélkedő emberek voltak őseink

Elmélkedő emberek voltak őseink is. Erről tanúskodnak a 9. és a 10. századi arab és görög utazók feljegyezései, továbbá szavaink, a ház és telekrendszer, a családi szokások, a székely kapu, mind-mind őrzik eleink felfogását a nagy világról (makrokozmosz) és a családról (mikrokozmosz). Az élő világ a mennyből, az égből és a földből állt, mint egy piramis, melynek csúcsán a menny lakója – az ég és föld Ura – az egy Isten van, akit imádtak és akinek áldoztak. A világkép középső része az ég, két nagy világító testtel, a nappal és a holddal meg apró csillagokkal, melyeket tiszteltek, mivel a földön a növények, állatok és az emberek életét szolgálják. Áldottnak mondták a napot és szépnek (babbának) a holdat, de nem imádták.

A család volt őseink mikrovilága, melynek csúcsán az egy Isten állt. Ő a szeretet szálaival kötötte össze a férfi és a nő életét. A házassággal új állapotba léptek át, a "földi világból" az "égibe", és az új család egén úgy tündökölnek, mint a nap, s a hold. A férfi úgy jár-kel a családjáért, mint a nap az égen. A feleség úgy gondozza kis világát, mint a fényes hold, melynek udvara van. Az asszony is ki-kitelik (áldottá válik) és a szüléssel megújul, mint a hold. A férj és a feleség így teljesítik hivatásukat, szolgálják az életet: gyermekeknek adnak életet és őket nevelik, a megélhetés végett állatokat tartanak és a földet művelik. A tisztességben leélt élet jutalmaként átmenet a mennybe (Istenországába). Annyira tiszta volt eleink isten hite és a családról vallott felfogása, hogy Luitprand cremonai püspök, történetíró azt írta a 10. század közepén, hogy „a magyarok majdnem keresztények.”

A regensburgi esketési rituálé (10. század) a házasság kegyelmi hatását a gyűrűk megáldásával és felhúzásával emelte ki. A megáldott gyűrűk átadásakor végzett cselekedet és kérő ima szintén egy hármas tagoltságot fejezett ki. Az eskető pap a következőt tette és mondta: az egy Isten (ekkor a gyűrűvel megérintette a hüvelykujjat) fűzze össze a két szívet (ekkor a második, azaz mutató ujjat érintette meg): hitben, reményben és szeretetben (a három isteni erény mondásakor megérintette a harmadik, vagyis a középső ujjat) és ennek megpecsételését jelentette, amikor a gyűrűs ujjra felhúzta. A legkisebb közösség, tehát a család élete, az Isten színe előtt kötött házassággal kezdődött. Jó családként élve számíthattak arra, hogy a mennybe, Istenhez fognak érni.

Csak bérmálkozóknak! 4. rész

1.     Mi a liturgia?
Az Egyházban közösen végzett dicsőítés, hivatalos cselekmény. (SzSz 133. és 134.)

2.     Mi volt és mi most is Jézus istentisztelete?

Az Ő teljes engedelmessége és önátadása mennyei Atyjának. (133)

3.     Hol jelenül meg Jézus keresztáldozata?

A szentmiseáldozatban. (133)

4.     Ki végzi az Egyház istentiszteletét?

Jézus Krisztus az Egyház feje. (135)

5.     Mi az Egyház legfőbb és legértékesebb istentisztelete?

A szentmise, mert általa jut el hozzánk, ér el minket a megváltás, annak gyümölcsei. (134)

6.     Kit vesz maga mellé Krisztus a liturgiában, hogy dicsőítse az Atyát?

Az Egyházat. (135)

7.     Mi áll az egyházi év középpontjában?

Krisztus kereszthalálának és feltámadásának, vagyis a megváltásunknak az ünneplése áll. (136)

8.     Mikor kezdődik az egyházi év?

Adventi időszakkal. (137)

9.     Miért rendelte Jézus a szentségeket?

Jézus azért rendelte a szentségeket, hogy az embereket megszentelje,

- Krisztus testét  fölépítse,

- az Istennek kijáró tiszteletet megadja,

- mint jelek a tanítást is szolgálják. (139)

10. Mi szükséges az ember részéről a szentségek teljes hatásosságához?

Hitválaszunk, hittel vegyük fel. (140)

11.  Említs a Szentírásból vagy az Egyház történelemből 3 olyan személyt, akik Isten hívására nagylelkűen válaszoltak?

 Ábrahám, Mózes, Sámuel, Izajás, Jeremiás, János és Jakab, Máté (Lévi)  apostol. (145)

12. Hol alakulhat ki hivatás? 
 A közösségben. (146)

Hogyan szólít meg minket Isten?
Belső hangok, szívbéli vonzalmak, nagy horderejű álmok által és módosítja életünket. (147

13. Van-e, volt-e rokonaid között pap vagy szerzetes?
Néztél-e utána?

14. Mit mondott Jézus, amikor az apostolokat elküldte?
„Menjetek tehát, tegyétek tanítványommá mind a népeket! Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevére, és tanítsátok meg őket mindannak a megtartására, amit parancsoltam nektek. S én veletek vagyok mindennap, a világ végéig.” (Mt 28, 19-20)

15. Kitől van a szolgálati papság hatalma és megbízatása: Krisztustól vagy a néptől?
Jézus Krisztustól.

16. Hivatásod felismeréseért vagy papjaidért szoktál-e imádkozni?
..........

17. Ha téged Jézus a szolgálati papságra vagy a megszentelt életre hívna, vállalnád-e?

18. Miért értékes a szentmise?
Megjeleníti Krisztus végtelen értékű áldozatát,
részesít minket a megváltás gyümölcseiben,
a többi szentség ebből meríti hatékonyságát és egyesít Krisztussal. (161)

19. Mi ad értéket az áldozatnak?
Az önátadás. (160)

20. Hogyan veszünk részt a szentmisén?
A szentmisén imádkozunk, énekelünk, figyelünk Jézus tanítására és áldozunk.

21. Milyen hatásai vannak a szentmisének?
Tökéletes hódolatot és dicsőítést ad Istennek,
meghálálja jótéteményeit,
kiengeszteli Istent bűneinkért
és megszerzi a lelki és földi életünk számára szükséges kegyelmeket. (162)

22. Mi a szentmise lényege?
A szentmise lényege az átváltoztatás és az Eukarisztia magunkhoz vétele. (165)

23. Vasár- és ünnepnap hány olvasmány van?
Három olvasmány van: olvasmány, szentlecke és evangélium. (165)

24. Mikor lesz az én áldozatom is a szentmise?
Amikor részt veszek benne.

25. Az Oltáriszentségben jelenlévő Jézust misén kívül is tiszteljük. Mi a szentséglátogatás?
Az Oltáriszentségben jelenlévő Krisztust látogatni és vele beszélgetni. (166)

26. Mikor van az Oltáriszentség, vagyis Krisztus teste-vére ünnepe?
Úrnapján. (167)

27. Mikor áldozhatunk?
Amikor testileg, lelkileg felkészültünk Jézus fogadására.

28. Milyen időközönként szoktál áldozni?
Hetente, havonta, nagy ünnepeken, húsvéti időben.

29. A hónap melyik vasárnapján van szentségimádás?
Első vasárnap.

30. Mikor van a csíkszeredai Szent Kereszt plébánia örökös szentségimádása?
Szeptember 14-én.

31. Mi a súlyos és mi a bocsánatos bűn?

Súlyos vagy halálos bűnt követ el, aki fontos dologban, tudva és akarva nem engedelmeskedünk Isten parancsának.

Bocsánatos bűnt az követ el, aki kisebb dologban, vagy nem egészen tudva és akarva nem engedelmeskedik Isten parancsának.

32. Sorold fel a szentgyónás 5 részét!

1. Szentlélek segítségül hívása.

2. Lelkiismeret vizsgálat.

3. Bánat és erősfogadás.

4. Bűnbevallás és feloldozás,

5. Jóvátétel, hálaadás. (179)

Recept a bűn legyőzésére – 2012.

33. Valamilyen kérdésed van-e? 

Gratulálok! A 32 kérdésre nagyszerűen válaszoltál, talpon maradtál. 
Jöhet az 5. forduló. 

Küld el ismerőseidnek: ©Darvas-Kozma József

Köszönöm. Remélem, hogy jó apostol lesz belőled.

1848-2012: Megbüntetett Magyarország és a 7 követelmény

Kedves Olvasó és Hallgató testvérem! 

Fájdalommal készültem erre a beszédre, mivel fél éve annak, hogy az EU baloldali képviselői - a háttérből diktáló pénzoligarchák nyomására - szüntelenül támadják az igazságszerető Magyarországot és ezáltal a magyar népet. Az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc 164-ik évfordulóján körültekintően kívántam emlékezni, amolyan madártávlatból, hogy az összefüggéseket is látni s valamennyire érteni is tudjuk, hogy el ne bízzuk magunk, és reményünket se veszítsük el. Az élet fonákját, árnyoldalát kívántam bemutatni, hogy a dús magyar élet színterére és napos oldalára tudatosan törekedjünk Isten segítségével. Három fontos évszámot ragadtam meg. A pénzvilág Magyarország ellen eltökélt sorozatos támadásának éveit:

1848/49-et,

1903-at és

2011-et.

Ezután  rátértem a jelenben sarkalatosnak tartott 7 követelésre. Bevallom ez sem a magam agyából pattant ki, hanem történészekkel folytatott beszélgetés során született meg.

Hívatásomnál fogva elkötelezettje vagyok a népek közti testvéri együttélésnek. Sajnálom, hogy beszédemet nem elejétől végig közölték, hanem kiragadtak belőle részeket. Így is érthető és félre is érthető az üzenet.

A más értékrendet valló testvéreim, igazán csak akkor mondhatnak  véleményt vagy kritikát, ha beszédem egészét látják-hallják. Ugyanis, ha egy művet megvágnak, az már nem teljes. Ezért a baloldaliak vagy balliberálisok, ha nem az egészet tekintik, akkor az üzenetet félre fogják értelmezni. Ezért tisztelettel kérem, hogy beszédem mindkét részét hallgassák meg. A segítség szándékával ide másolom a YouTube-on és a Székelyhonon megjelent részeket. Így a kettő szinte egész.
Tisztelettel minden magyar testvérem iránt,

Darvas-Kozma József

1. Darvas-Kozma József beszéde 2012 március 15-én - YouTube

www.youtube.com/watch?v=1o1E6WdJ-30

2012. márc. 18. – Darvas-Kozma József beszéde a csíkszeredai Gál Sándor szobornál 2012 március 15-én ( részlet )

► 5:15► 5:15

2.Mit kíván ma a magyar nemzet? - Székelyhon.ro

szekelyhon.ro2012. márc. 16. - 5 perc
Hét követelményben fogalmazta újra 1848 követeléseit csütörtökön Darvas- Kozma József címzetes esperes, aki ...

S.O.S. - Szeretlek!

A nyílt vizeken, amikor léket kap egy hajó és süllyedni kezd, a parancsnoki hídról szikratávírón leadják a segélykérő S.O.S.-jelet. Ez egy angol mondat rövidítése, ami ezt jelenti: Mentsétek meg lelkeinket! Jöjjetek, segítsetek rajtunk! A hajók és helikopterek, ha meghallják a segélyhívást, azonnal odasietnek, hogy a bajbajutottakat megmentsék. A húsvéti időben átéljük mi is, hogy megmentettek vagyunk. Jézus önmagát adta értünk, hogy ne süllyedjünk az örök halálba. Húsvét és Pünkösd közötti ötven napot a húsvéti misztérium ünneplése jellemez. Kiemelkedő mozzanatot jelentenek a vasárnapok, amelyek az Úr föltámadását hirdetik, más-más megvilágításban.
Ma az apostolok hitre jutásával ismerkedünk meg (Lk 24,35-48). Azt el kell ismernünk, hogy Jézus megjelenésekor senki sem volt a régi; sem Jézus, sem az apostolok. Jézus feltámadásában valósult meg először a test és lélek egysége: szellemi test támadt fel. A test valóban kinyilvánulása lett a léleknek, tökéletes harmónia jött létre. Ezért Jézus más. 

A tanítványok is másak, mert Jézus halálakor nagy zavar keletkezett lelkükben. Amíg Jézus mellett éltek, szívükben kirajzolódott, hogy ő Istentől jött valaki. Nagypénteken minden reményük összeomlott. Már nem képesek sem a múltat, sem a jelent, pláne a jövőt átlátni. Semmiről sincs átfogó képük, életüket sem tudják elhelyezni. Erőt vett rajtuk a félelem és a szorongás. A megijedt apostolok körébe „Békesség nektek” – köszöntéssel jelent meg a Feltámadott. A feltámadás által Jézus külső megjelenése annyira megváltozott, hogy az Úrnak különféle módon kellett meggyőznie őket testi valóságáról. A tanítványok első reakciója a félelem. Jézus először rákérdez ijedségük és zavaruk okára, és nyomban kezét meg lábát mutatja, hogy tapintsák és nézzék meg. Elsőként testének fizikai valóságáról győzi meg: „Nézzétek meg kezemet és lábamat! Én vagyok. Tapintsatok meg és lássátok!” 
Meggyőzi, hogy nem kísértetet látnak, hanem egy megtapintható személyt, aki nem kizárólag szellem, hanem teste is van. Ekkor félelmük örömbe csapott át, de most sem hisznek. Az érzelmi felindulásból született örömnek is át kell alakulnia, mégpedig békességgé. Jézus körültekintően munkálja bennük a húsvéti hitet.
Megjelenése második mozzanata, amikor kapcsolatot teremt velük, ennivalót kér. Kérésére az odaadott sült halból szemük láttára evett és megmondta: be kellett teljesednie mindannak, amit rólam Mózes törvényében, a prófétákban és a zsoltárokban írtak. 

Harmadik mozzanatként megnyitotta értelmüket, hogy megértsék az Írásokat, a mindenkinek szóló örök érvényű üzenetet: szeretlek téged. A tanítványok csak ekkor jutottak hitre. Péter apostol arról tanúskodik, hogy az Egyház minden kegyelmi ereje, hatalma a feltámadt Krisztustól ered (ApCsel 4,8-12). Van bűnbocsánat, lelki béke, mert a feltámadt Krisztus a mennyből folytatja közbenjárását Egyházában (1Jn 2,1-5a).

„Ragyogtasd ránk, Uram, arcod fényességét!” (Zsolt 4,2)

Hét évvel ezelőtt írtam

Habemus papam!

Nagy öröm járja át szívünket: van Szentatyánk. Istennek hála!

Német pápát, és név szerint őt óhajtottam. Rá tippeltem a netten. Most ő a pápa. Ezért nagy az örömöm. Örvendek, mert Lengyelországon át most Németországot ébreszti fel minden értelemben az Örömhír.

Annak a népnek a fia Ő, ahol az újkori egyházszakadás 1517-ben elkezdődött.

Annak a népnek a fia, amelyet a 20. század két vesztes háborúja után durván megaláztak. Megalázták lelkileg, szellemileg, majd országukat megosztották a világ két ideológiája közt. Egymással szembe állították a német népet. Súlyos bűntudatot oltottak beléje, amit a mai napig tartó kártérítéssel is tetőztek.

Ez a nép, hála Istennek, talpra állt és él.

Ez a nép, II. János Pál pápa szolgálata elején újra egyesült területileg!

A lelki egyesülés is elkezdődött és nagy lépést jelentett a megigazulásról szóló közös nyilatkozat, amit Augsburgban írtak alá katolikus és evangélikus részről.

A német nép lelki egyesülésének nagy momentuma ezután következik be.

Húsvéti öröménekünk nagy igazságát már egy évtizede várom: amint a bűn fáján győztes sátánt, keresztfáján győzte le Krisztus, úgy a keresztények egyesülése ott kezdődjön el, ahol a szakadás is elkezdődött.

Szent reménységgel és imádsággal várom, hogy amint Németország "testi" egyesülése valóság lett, úgy valósuljon meg a katolikusok és evangélikusok között a "lelki egyesülés”. Ennek nagy munkása XVI. Benedek pápa lesz. Ez korunk égető, bár ki nem mondott óhaja és megvalósulása majd a hit nagy csodája lesz. 

II. János Pál pápa Lengyelországa az európai kereszténység látványos újjászületését hozta. Megbékéltek a lengyelek és németek. Lengyelország lelki felemelkedésének hatása Németországra is átterjedt. XVI. Benedek pápa Németországa a harmadik évezred európai kereszténységének újjászületését fogja eredményezni. Ennek nyitányát 2005. augusztusában a Kölni Ifjúsági Világtalálkozón fogjuk tapintani, mint szívünk dobogását az ütőéren. Az egyház egységének helyreállítása majd világméretű megújulást hoz. Ez lesz a Szentlélek műve és kora.

Szentatyánk neve is előre mutat.

Az utolsó Benedek nevű pápa,  XV. Benedek (1914-1922) volt, aki kiváló szellemi adottságokkal rendelkezett. Már 1915-ben béke közvetítéssel próbálkozott. A szabadelvű államfők azonban elutasították. A háború után széleskörű segélyakciókba kezdett, hogy a nyomort enyhítse. 100.000 hadifogoly a Szentszék közvetítése folytán szabadult meg. Az eltűntek felkutatására felállított irodája kb. 200 ezer eltüntet talált meg. Romain Rolland író mondta, hogy "a Vatikán a második Vörös Kereszt lett". Alatta a pápaság diplomáciai hatalommá nőtte ki magát. Hozzájárult az olasz katolikusok politikai pártjának felállításához (Partito Popolare), amely 100 képviselőt küldött a parlamentbe. Nagy gondot fordított a papképzésre. Az Egyházi Törvénykönyv (CIC) megjelenése 1918 pünkösdjén, uralkodásának legjelentősebb eseménye volt. 

Ma, amikor megjelent a Vatikán erkélyén XVI. Benedek pápa, valami különöset mondott és nevével is akar mondani a világnak és az egyesülő Európának. 

Őszentségét segítse a Szentlélek és mindnyájunk imádsága, hogy tudja megtenni mindazt a jót értünk, egyházáért és a világért, amely ott lobogott szerény és átszellemült szívében.

Csíkszereda, 2005. április 19-én.    Darvas-Kozma József

Hét éve választották pápává Ratzinger bíborost

A Katolikus Egyház ma ünnepli XVI. Benedek pápává választásának hetedik évfordulóját.

Joseph Ratzingert a bíborosi testület 2005. április 19-én választotta pápává. Pápaként a XVI. Benedek nevet vette fel, Nursiai Szent Benedek rendalapító, Európa védőszentje példáját követve és XV. Benedek nyomdokain haladva, akit a béke pápájának is hívnak. Jelmondata: Cooperatores veritatis (Az igazság segítőtársai).
„A feltámadt Jézus örömében, állandó segítségében bízva haladunk előre” – mondta hét évvel ezelőtt az újonnan megválasztott pápa a rómaiaknak és a világnak. 2005. április 19-én tartott beszédében „az Úr szőlőskertje alázatos munkásának” nevezte magát. Az elmúlt időszakban, a gazdasági világválság és az egyre elhatalmasodó bizonytalanság idején mindvégig határozottan kiállt az alapvető keresztény értékek mellett. Bátorítja a nyugati egyházakat és folyamatosan odafigyel a fiatal, növekvő egyházakra, Afrika, Közép- és Dél-Amerika, Ázsia népeire.
A L’Osservatore Romano igazgatója, Giovanni Maria Vian az évforduló kapcsán megjegyzi, hogy megválasztásakor Ratzinger bíboros alakját számos előítélet övezte, amelyek valójában abból fakadtak, hogy nem ismerték valódi személyiségét. II. János Pál utódjaként nem volt könnyű dolga, ő azonban nyugodt derűvel nézett szembe napról napra feladataival. Vian hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a Szentatya tudja: sokan szeretik, imádkoznak érte, vagy egyszerűen csak rokonszenvvel tekintenek rá, figyelmesen hallgatják szavait.
Tarcisio Bertone bíboros-államtitkár az évforduló kapcsán hangsúlyozta, hogy XVI. Benedek nem elszigetelt gondolkodó, hanem a kapcsolatok embere, aki hűséges és elkötelezett munkatársakkal van körülvéve. A vatikáni államtitkár azt emelte ki XVI. Benedek pápai tevékenységéből, hogy nem esetlegesen, nem a pillanat hatása alatt fogalmazódnak meg a prioritások, nem is a történelem vagy az egyes nemzetek aktuálisan előtérbe kerülő témái körül forognak, hanem egy átfogó cél, a kereszténység fő célja vezeti, ami nem más, mint a hit átadása. Így fogalmazott: „A minden más feladat felett álló elsődleges cél, hogy Istent jelenvalóvá tegyük a világban, hogy az emberek érzékeljék jelenlétét, hogy utat nyissunk az emberek számára Isten felé.”
Az évforduló alkalmából a Vatikán felhívta a figyelmet arra, hogy a jókívánságokat és a XVI. Benedeknek szóló személyes sorokat elektronikus levélben is el lehet juttatni a külön erre a célra létrehozott címre: auguri.benedettoxvi@vatican.va. Az e-mail üzenet közvetlenül a Vatikán hivatalos honlapján (vatican.va) keresztül is postázható. A pápának szóló jókívánságok XVI. Benedek Facebook-oldalán is tolmácsolhatók.
MK

+ Gáspár Mária Petronella nővér

Szárhegyen született 1930. április 29-én. Édesapja Gáspár Tamás szabómester és édesanyja Jánosi Anna. Édesapja mestersége mellett gazdálkodott, mert kilenc gyermeket vállaltak és neveltek fel, köztük a ferences nővérek rendjébe lépett Máriát. A nagy családban mindenki megtanulta a rendet és a fegyelmet. Megtanultak csapatban dolgozni. A család összetartó ereje az a Jézus Krisztusba vetett hit és a hitből forrásozó élet volt.  Elemi iskoláit Mária Szárhegyen végezte. Megismerte a szegénylelkeket segítő ferences szerzetes nővéreket és felismerte hívatását. A fiatal novícia betegápolónak készül. Rendi neve Mária Petronella. Petrozsényben elvégezte a Nővérképző iskolát. Dolgozott Lupényban, majd a gyulafehérvári Teológián konyhai munkát vállalt Lénárda nővér mellett. Segítette a kispapokat és a diákokat. A marosvásárhelyi Klinikán nővéri állást kapott. Az orvosok amúgy is nagyra értékelték a szerzetes nővéreket, akiket az állam eltiltott a rendi ruha viselésétől. Egy ideig dr. Rettegi Károly főorvos mellett dolgozott az ortopédián, majd átkerült a sebészetre. Ezután a műtőeszközök sterilizálását vállalta, mert lelkiismeretlen személyek miatt, a műtött betegek fertőzésben hunytak el. Értékelte az orvosok munkáját és az orvosok is tisztelték, becsülték. Attól kezdve, hogy Marosvásárhelyre került a kispapok, papok és azok rokonai állandóan Mária nővér segítségét kérték, mert ő ismerte az orvosokat és a klinikai procedúrát. Kérésemre számtalanszor önzetlenül segített, jött-ment, hordozta a betegeket az orvosokhoz. Szeretetszolgálatát az orvosok is értékelték, dr. Csidei  Ilona és férje, dr. Szabó László, dr. Binder Péter, dr. Kerek István, dr. Kun Imre és sokan mások, akiket jómagam is ismertem.

            A főegyházmegye alapításának ezredik évfordulóján, 2009. szeptember 28-án dr. Jakubinyi György érsek Millenniumi különdíjjal tüntetett ki 22 szerzetest és laikust – akik átfogó módon, egészében képviselik a főegyházmegye hitvalló híveit –, köztük Gáspár Mária Petronella nővért. Dr. Marton József ekképp méltatta: “Gáspár Mária Petronella ferences szerzetesnő novíciaként néhány évet dolgozott a gyulafehérvári Teológián, majd negyven éven át a marosvásárhelyi klinikán. Lelkiismeretesen végzett munkája mellett évtizedeken keresztül a beteg papok, kispapok és rászoruló laikusok segítője és eligazítója volt a bonyolult klinikai adminisztrációs eljárások terén.

A kórházba kerülő és gondozásra szoruló, több esetben haldokló papokat (hogy csak kettőt említsünk: Pálfi Gézát és Bálint Lacikát, és tegyem hozzá P. Gurzó György Anaklétot és P. Márk Vince Józsefet) önzetlenül ápolta és gondozta. Az irgalmasság testi és lelki cselekedeteit napjainkig magas fokon gyakorolja. Klinikai beosztása miatt sokszor kellett szembesülnie az egyházüldöző rendszer megalázásaival, a szekuritáté zaklatásaival. Istenbe kapaszkodó és imádságos élettel fogadta az őt ért igazságtalan eljárásokat.”

Szerette Marosvásárhelyt, szerette a templomot, szerette az embereket. Az oltár és a szentségház tisztaságára és szépségére különös gondja volt. Napját mindig a korai szentmisével kezdte és utána jött az emberek szolgálata, zsolozsma és rózsafüzér. Hetente betértem hozzá, nyomban megkérdezett, hogy éhes vagyok-e, s máris terítette az asztalt.

Felejthetetlen marad számomra 1987. júliusának egyik hétfője. Akkor építettük a maroskeresztúri templomot öt évi hiábavaló engedélyvárás után. Már tizenhárom napot dolgoztunk az első csákányvágástól és állt a szentély alatti altemplom, a 25x9 m nagyságú templomnak fala 7 m magasan emelkedett, mikor az állami szervek kiszálltak szombat délelőtt és leállították az építkezést. Munkásokat bilincseltek meg, őröket állítottak és engem megbüntettek előbb 3000 lejre, majd a megyei KISz titkár parancsára még 15000 lejre. Összesen 18000 lej büntetést fizettem, ami 11 havi fizetésem összege volt (akkor egy új Dacia ára 60000 lej volt). A bajt tetézték, hogy törvényszéki eljárást kezdeményeztek ellenem. Amikor haza engedtek, nyomban felhívtam Lestyán főesperes urat, hogy az ügy tiztázása végett hétfőn jöjjön el velem Cornel Hărşan megyei titkárhoz. Vállalta és hétfőn reggel a marosvásárhelyi plébániára mentem. A bejárati folyósón találkoztam a szentmiséről jövő néhány hívővel, köztük Mária Petronella nővérrel. Köszöntöttem őket és igyekeztem Lestyán atyához az emeletre. Ekkor utánam szólt Mária nővér: “Tisztelendő úr, tessék megállni. Egy nővértársam a templomban átadott egy borítékot, hogy adjam annak a papnak, akivel ma először találkozom. Tessék.”  Átvettem a borítékot és megköszöntem. Megnéztem mi van benne, hát 18.000 lej! Ekkor elszállt minden félelmem, mert Istentől jelet kaptam. Elmondtam, hogy a templomépítés miatt szombaton ennyire büntettek meg. Ez számomra a gondvislés csodája volt, szabad út, mint az izaelitáknak a Vörös-tengeren. Aznap a többi akadályok is elhárultak. És felépült a templom, melynek építése során talán több csodát éltünk meg, mint a választottak a pusztai vándorlás alatt. Ennek a csodának Mária Petronella nővér is része volt.

            Ő Marosvásárhely különös színfoltja volt szemünkben Lestyán Ferenc prelátus úr idejében és utána is. A bátor, hitvalló nővér még az újságban is tiltakozott az egyik színműben elhangzott sértő kijelentések miatt: „Mélységes csalódással jöttem el az előadásról. Egy dolgot tudtam tenni, hogy nem tapsoltam... A magyar nemzetiségű szerzetesek – akik becsülettel megállták a helyüket a vérzivataros kommunizmus idején, a Szekuritaté kénye-kedvének kiszolgáltatva – nevében tiltakozom.” (Népújság, 2007. május 16.)

Sok-sok jót kellene megköszönjek neki a magma és mások nevében: a búcsúk és bérmálás idején nyújtott segítséget, az imádságot, a csíkszentimrei Büdösben nyaralók lelki támogatását, jó tanácsait. A tegnap édesanyám érte ajánlotta fel a Mária Rádióval együtt mondott rózsafüzéreit és csendesen elkönnyezte. Ma a kedvesnővér temetésén én is ezt tettem. A felajánláskor áldozatos, keresztekkel tüzdelt 82 éves Mária Petronella életét a minket szerető Úristen irgalmába ajánlottam, hogy áldozatos élete fakasszon új hívatásokat az erdélyi provinciában.

Kedves Mária nővér! Köszönjük, hogy hű maradtál Jézus Krisztushoz egészen a Golgotáig. Egy verset imádkozom érted és te is imádkozzál értünk. A viszontlátásra!

Túrmezei Erzsébet – MEDDIG? 

Uram, Teneked sok a Pétered,
sokak a nagycsütörtök-éjszakáid.
S olyan kevés a csendes Jánosod,
aki nem ígér, nem fogadkozik,
de elkísér egész a Golgotáig.

Mert olyan könnyű azt kimondani
egy izzó percben: Meghalok Veled!
De annyi minden visszahúzna még,
ha ránk borul a szörnyű éjszaka,
ha megérint a fagyos lehelet.

Talán csak egy kisgyermek mosolya,
vagy a hitves könnyfátyolos szeme...
Susognak a szélben ringó habok:
a halászbárka, az otthon képe hív...
Óh, legalább búcsúzni kellene!

Hamu alól az életösztön is
felparázslik: Óh., Ily hirtelen?
Egy percre olyan szép lesz a világ,
átölel minden színe, illata!
S már el is hangzott a 'Nem ismerem!'

Uram, Teneked sok a Pétered,
sokak a nagycsütörtök-éjszakáid.
Óh, bár lehetnék csendes Jánosod,
aki nem ígér, nem fogadkozik,
de hü marad egész a Golgotáig.

A hitre jutás

A hithez természetfeletti jel és belső kegyelem szükséges (Lk 24,35-48). Azt el kell ismernünk, hogy Jézus megjelenésekor senki sem volt a régi; sem Jézus, sem az apostolok. Jézus feltámadásában valósult meg először a test és lélek egysége: szellemi test támadt fel. A test valóban kinyilvánulása lett a léleknek, tökéletes harmónia jött létre. Ezért Jézus más. A tanítványok is másak, mert Jézus halálakor nagy zavar keletkezett lelkükben. Amíg a Megváltó mellett éltek, szívükben kirajzolódott, hogy ő Istentől jött valaki. Nagypénteken összeomlott minden reményük. Nem képesek sem a múltat, sem a jelent, sem a jövőt átlátni. Nincs átfogó képük semmiről, életüket sem tudják elhelyezni. Erőt vett rajtuk az ijedelem és a rettegés, mely nem alkalmas Jézus felismerésére. A félelem és szorongás képtelenné tesz Isten jelentkezésének a felismerésére, és szolgálatára. Ezért senkit sem szabad ijesztgetni Jézussal, mert akkor nem az igazi Krisztussal fog találkozni, hanem a rémületben megalkotott istenképpel.

            Krisztus feltámadása utáni megjelenése az apostolok elkeseredett állapotába lép be, „Békesség nektek” – köszöntéssel. A feltámadás által Jézus külső megjelenése annyira megváltozott, hogy apostolai számára sem volt könnyű felismerni. Ezért az Úrnak különféle módon kellett meggyőznie őket testi valóságáról. Az apostolok első reakciója a félelem. Jézus először rákérdez ijedségük és zavaruk okára, és nyomban kezét meg lábát mutatja, hogy tapintsák és nézzék meg.

Elsőként testének fizikai valóságáról győzi meg: „Nézzétek meg kezemet és lábamat! Én vagyok. Tapintsatok meg és lássátok!” Meggyőzi, hogy nem kísértetet látnak, hanem egy megtapintható személyt, aki nem kizárólag szellem, hanem teste is van. Ekkor félelmük örömbe csap át, de most sem hisznek. Az érzelmi felindulásból született örömnek is át kell alakulnia, mégpedig békességgé. Jézus körültekintően munkálja bennük a húsvéti hitet.

Megjelenése második mozzanata, amikor kapcsolatot teremt velük, ennivalót kér. Kérésére az odaadott sült halból szemük láttára evett és ezt mondta: be kellett teljesednie mindannak, amit rólam Mózes törvényében, a prófétákban és a zsoltárokban írtak. Ekkor megnyitotta értelmüket, hogy megértsék az Írásokat, melyekbe belefoglalta mindenkinek szóló örökérvényű üzenetét: szeretlek téged. A tanítványok csak ekkor jutottak hitre.

            Jézus az eddigi személyes tapasztalatot – a meggyőzést és kapcsolatot –, még értékesebb ajándékkal egészíti ki: az Isten tetteinek az értésével. Az apostolok egyetlen harmonikus egészben, hitben látják saját múltjukat, benne Jézus fontosságát, és hogy minden a Szentírás messiási jövendölései szerint történt. Ezzel az értelmi látással jutottak el annak a bizonyosságára, hogy amit tapasztaltak, az az egész ószövetség csúcsa és megkoronázása.

Ez a húsvéti hit, olyan ajándék, amely a tisztán látásra eljutottat feladattal is felruházza. Jézus mielőtt elbúcsúzna tőlük, a megtérés és a bűnbocsánat hírnökeiként küldi őket minden emberhez.

A Szentlelket is azért lehelte rájuk, hogy lelkükbe beálljon a békesség állapota. A békesség olyan nyugalom, amelyben Isten jelen van az ember számára, amelyben az ember teljesen rábízza magát Teremtőjére. Krisztus így vezette apostolait a Húsvét és Pünkösd izgalmából át az Egyház történelmi idejének, szentségi rendjének nyugalmába és békességébe.

XVIII. Felcsíki Egyházi Kórusok Találkozója - 2.

A XVIII. Felcsíki Egyházi Kórusok Találkozója végéhez értünk. Megköszönjük a résztvevő kórusoknak és őket vezető kántor-karnagyoknak, plébánosoknak munkáját. 

A Találkozót támogató intézmények és vállalatok mindennemű támogatását. 

A XVIII. Felcsíki Egyházi Kórusok Találkozója végéhez értünk. Megköszönjük a résztvevő kórusoknak és őket vezető kántor-karnagyoknak, plébánosoknak munkáját. 

A Találkozót támogató intézmények és vállalatok mindennemű támogatását. 

A házigazda Szent Kereszt Főplébánia egyházi és világi munkatársainak, a M. Á. Nőszövetség és Oltáregyletnek, a M. Á. Férfiszövetségnek a szervezésben és közreműködésben kifejtett munkáját.

Bakos-Mihály Károly kántor-karnagy és a Gaudete kórus fáradozását és irányítását.

Szép volt a mai nap. 

A Millenniumi-templom térről a csíkszentsimoni Fiatal Fúvósok Zenekara vezetésével vonultunk a Szakszervezetek Művelődési Házába, ahol ebéddel és muzsikával  várták a 750 kórustagot és meghívottakat.

Babits Mihály sorai világítják meg a nap szépségét:

Megmondom a titkát, édesem a dalnak: Önmagát hallgatja, aki dalra hallgat. Mindenik embernek a lelkében dal van, és a saját lelkét hallja minden dalban. És akinek szép a lelkében az ének, az hallja a mások énekét is szépnek.   Még egyszer megköszönjük mindazoknak a részvételét és közreműködését, akik által ilyen gyönyörű lett a Találkozó. Sík Sándor soraival búcsúzunk: Mit adjatok, ha adni kívántok? Egy kézszorítást, meg egy Miatyánkot. Viszontlátásra! Találkozunk Hidegségen 2013-ban! Iochom Zsolt készítette videófelvételt mellékelem. "E videó szűkös időkerete miatt mind a 19 kórust nem tudja bemutatni, csupán egy kis ízelítőt nyújt. Így elnézést kér azoktól, akik jelen voltak, de nem kerültek bele a videóba..." VIDEÓ - http://szekelyhon.ro/videos/view/1470/isten-dicsosegere-zengett-a-dal.html üdvözlettel: Iochom Zsolt