2018-ban bérmálkozóknak 5.

V. Keresztény erkölcsi vagy hit szerinti élet.

Cél: A hit következményeire és a vele járó felelősségre figyelmeztetni.

Bertolt Brecht – A kaukázusi krétakör. Brecht szerint a legvéresebb időkben is élnek jó emberek. Egy nő menekül a háború közepén, karján egy gyerekkel. Ki utasítja el? Ki fogadja be? Övé-e a gyermek, ha nem ő szülte, de ő mentette meg az életét? Átmenetileg ismét béke lesz: a vér szerinti anya visszaköveteli a gyereket, akit egyszer már elhagyott. A korrupt országban egy korrupt bíró elé kerül az ügy. Mi lesz az ítélet? Gruse, a cseléd és Azdak, a bíró történetén keresztül A kaukázusi krétakör a segítségnyújtásról és a döntéshozás felelősségéről szól.

A hit szerinti élet döntésről és kötelességekről szól.

1) A hit tevékenység. Mint láttuk, a hit nem elméleti ismeret, hanem tevékenységre, életünknek a hit szerinti alakítására vezet. Sőt összefügg a gyakorlati élettel, hogy ennek arányában elfogy vagy növekszik.

a) A hit tettek nélkül halott. Isten nem elégszik meg a puszta hittel. Szent Jakab apostol által tanítja: „Testvéreim, mit használ, ha valaki azt állítja, hogy van hite, tettei azonban nincsenek? Üdvözítheti a hite? … a hit is, ha tettei nincsenek, magában holt dolog.” (Jak 2,14-19). „A tanítást váltsátok tettekre, ne csak hallgassátok, mert különben magatokat csaljátok meg.” (Jak 1,22-24).

b) A hit tanúságtevő cselekedet. Krisztus azt kívánja, hogy életünkkel tegyünk tanúságot mellette, bizonyítsuk a kereszténység erejét és értékét. „Ti vagytok a föld sója… Ti vagytok a világ világossága. ... Ugyanígy a ti világosságotok is világítson az embereknek, hogy jótetteiteket látva dicsőítsék mennyei Atyátokat!” (Mt 5,13-16).

Az Egyház is elvárja, különösen napjainkban híveitől ezt a tanúságtételt.

2) A hit szerinti keresztény élet alapja. Mi különbözteti meg a hívő embert másoktól? A különbséget a keresztény ember tetteinek a miértjében kell keresnünk. Diognétoszhoz írt levél: „A keresztényeket ugyanis nem különbözteti meg a többi emberektől sem a száj, sem a nyelv és sokszor még az életmód sem. ... Testben vannak, de nem test szerint élnek. Engedelmeskednek a meghatározott törvényeknek, de életükkel felülmúlják a törvényeket. Mindenkit szeretnek, mindenki üldözi őket. Szegények és sokakat gazdagítanak. Gyalázzák őket és a gyalázatban megdicsőülnek. Káromolják őket és megigazulnak. Egészen egyszerűen: ami a testben a lélek, azok a keresztények a világban. A lélek is a testben lakik, de nem a testből való. A keresztények is a világban vannak, de nem a világból valók..” (Ókeresztény írók 3. 371).

Arra a kérdésre válaszolva, hogy mi különbözteti meg a hívő embert másoktól, azt mondhatjuk, hogy a keresztények nem a világ elvei szerint élnek.  Amíg a nem hívőt ösztönei, szenvedélyeinek kielégítése, a haszonlesés és az érvényesülési vágy vezérli cselekedeteiben, addig a hívő embert Isten Lelke vezérli.

a) A nem hívő ember azért él, hogy jól egyen-igyon; hogy kielégítse érzéki, testi vágyait (Carpe diem); még a tisztességtelen módoktól sem riad vissza. Törtet, másokat elgáncsol, ha kell meg is rágalmaz, hogy előbbre jusson. Mindezek érdekében gátlástalanul színészkedik, lelkiismerete ellen beszél és cselekszik.

b) A hívő ember úgy fogja fel egész életét, mint Isten szolgálatot. Minden tettét Isten szolgálatnak tekint: „akár esztek, akár isztok, vagy bármi mást tesztek, tegyetek mindent Isten dicsőségére” (1Kor 10,31). Amíg a nem hívő ember, amikor valamit tennie kell, mindig azt kérdezi, hogy „mit használ ez nekem?”, addig a hívő ember azt kérdezi „mit kíván az Isten tőlem?”.

3) Miből ismerhetjük fel Isten akaratát?

a)  Isten törvényeiből. Isten törvényeit úgy kell tekinteni, mint a hegyi ösvény védőkorlátját. Az emberi ösztönök romboló erőkké is válhatnak. Szükség van tehát ezek szabályozására.

b) Az Egyház törvényeiből. Az Egyház feladata minket a krisztusi hitben és életben megtartani, valamint elvezetni az Istennel való földi és örök közösségre. Ezért a tapasztalt Egyház figyelmeztet a veszélyekre.

c) Az emberi társadalom törvényeiből. Az állam kötelessége gondoskodni biztonságunkról, ezt csak akkor teheti, ha polgárai is megteszik kötelességeiket a közjó érdekében, munkájukkal, kötelességeik teljesítésével.

d) Állapotbeli kötelességeinkből. A keresztény számára a foglalkozás nem csupán kenyérlehetőség, hanem istenszolgálat is a társadalom szolgálata által: „Odaadással szolgáljatok, mert az Úrnak szolgáltok” (Ef 6,7). e) Életünk eseményeiből. Ami akaratunk nélkül történik velünk, abban Isten akarata jelenítődik meg.

f) Isten közvetlen, kegyelmi indításaiból: imádságban, Szentírás olvasása közben, a lelkivezető vagy mások szavában. „Ez most egyenesen nekem szólt!” Kövessük az ilyen és ehhez hasonló indításokat.

4) A lelkiismeret. Isten akaratának felismerése nem mindig könnyű. Különösen a pályaválasztás, a házasság stb. és más döntéseknél. Ezért adta a lelkiismeretet, hogy eligazítson a nehéz helyzetekben, csupán csak össze kell vetnünk az adott helyzetet a keresztény élet követelményeivel. Álljon előttünk Krisztus példája, aki teljesen az Atya akaratát követte a megszégyenítő kereszthalálig. Nekünk is döntéseinkben embertársaink javára és épülésére kell törekednünk. „És Ő azért halt meg mindenkiért, hogy akik élnek, ne maguknak éljenek, hanem annak, aki értük meghalt és föltámadt.” (2Kor 5,15).

**

V. B. Isten tízparancsolata

A Sínai-hegyen Istentől adott parancsok a vallás-erkölcsi élet örök érvényű alaptörvényei (Kiv 20).  Az embernek Isten és embertársai iránti kötelességeit összegzi. Érvényessé minden időben megmarad, mivel Jézus azt mondta: "Nem megszüntetni jöttem a Törvényt, hanem beteljesíteni" (Mt 5,17).

I. Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!

II. Isten nevét hiába ne vedd!

III. Az Úr napját szenteld meg!

IV. Atyádat és anyádat tiszteld!

V. Ne ölj !

VI. Ne paráználkodj !

VII. Ne lopj !

VIlI. Ne hazudj, és mások becsületében kárt ne tégy!

IX. Felebarátod házastársát ne kívánd!

X. Mások tulajdonát ne kívánd!

A főparancs

Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből! Szeresd felebarátodat, mint önmagadat! (Mk 12,30-31)

Jézus parancsa:  Úgy szeressétek egymást, amint én szerettelek titeket! (Jn 13,34)

A nyolc boldogság

"A tömeg láttára fölment a hegyre és leült. Tanítványai köréje gyűltek, ő pedig szólásra nyitotta ajkát. Így tanította őket:

l. Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa.
2. Boldogok a szelídek, mert ők bírják a földet.
3. Boldogok, akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak.
4. Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert ők kielégíttetnek.
5. Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmasságot nyernek.
6. Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják az Istent.
7. Boldogok a békességesek, mert ők Isten fiainak hívatnak.
8. Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa." (Mt 5,1-10.)

Válaszolj az alábbi kérdésekre!

1. Hogyan függ össze a Tízparancs és a nyolc boldogság?

2. Hogyan fér össze a törvény teljesítése a szabadsággal?

    Hogyan lehetsz szabad a törvény teljesítése közben?

3. Számodra mi a vonzóbb: ha egy külső törvényt, vagy ha a te belső törvényedet követed?

4. Mikor (hogyan) szereted helyesen önmagadat?

5. Ahhoz, hogy szeresd a másikat, szükséges-e érezned is?

6. A gondolatban elkövetett bűnök hogyan mérgezik meg az életünket?

A bérmálkozási felkészítő anyaga megtalálható: http://dkjozsef.blogspot.ro/

Előző leckék: 

2018-ban bérmálkozóknak 1. 

2018-ban bérmálkozóknak 2.
2018-ban bérmálkozóknak 3. 
2018-ban bérmálkozóknak 4.

2018-ban bérmálkozóknak 4.

4. Hiszek

Cél: Helyes fogalmat alkotni a hitről, valamint megerősödni a hitben.

„Jézus Krisztus, én akkor veszélyeztetem/ a mások hitét,

ha én magam sem élem azt,

ha megcsúfolom hitemet.

De lelkiismeretem is lehet a másik,

valahányszor látom,

hogy ő is jó, és mások is jók,

ha nem is hiszik Istent.

Segíts, hogy higgyek,

hogy éljem a hitet,

s mint hívő, együtt éljek mindazokkal,

akik tagadják a Te létedet.

Nyújtsd felém minden nap megint és megint segítő kezed.”

Így fohászkodik korunk írója Roth Paul. Nős, és öt gyermek apja.

Ami a hívő keresztény embert másoktól megkülönbözteti, az elsősorban a hit. Hiszi, hogy a látható, érzékelhető világ mögött létezik egy másik sokkal szebb és csodálatosabb világ.

1) Mit jelent hinni?  - Hinni annyit jelent, mint igaznak tartani valamit, valakinek a tekintélye, ill. a megbízhatósága alapján. A keresztény „hit elsősorban az ember személyes ragaszkodása Istenhez; ugyanakkor ettől elválaszthatatlanul az Istentől kinyilatkoztatott egész igazság szabad elfogadása”. (KEK 150).

a) A hit alapja a bizalom. Életünk erre a kölcsönös bizalomra épül fel. Szülők, szaktudósok... A hívő ember bízik az Isten mindent meghaladó tudásában és a hozzánk való szeretetében. Isten ugyanis nem akar minket félrevezetni. Szent Pál apostol szerint a hit „szilárd bizalom abban, amit remélünk, meggyőződés arról, amit nem látunk” (Zsid 11,1).

b) A hit alapja a meggyőződés, hogy Isten létezik és ez a létező Isten szólott hozzánk, vagyis kinyilatkoztatta önmagát. „Amit hallottam Atyámtól, azt mind tudtul adtam nektek” (Jn 15,15). c) A hittel az ésszerűség mellett mindig együtt jár egy bizonyos homályosság. Úgy vagyunk a hittel, mint amikor valaki egy gömböt néz” (Gálos László). Ebben Isten részéről egy bizonyos pedagógia van.(Pascal) A tudósok munkája is addig érdekes, amíg kutatják az igazságot.

d) A hit magatartás is, rábízzuk magunkat Istenre. (Allegria: Kötéllel a Niagara felett)

2) A hit belső és külső nehézségei.

a) Belső nehézségek:- A hit nem puszta elmélet, hanem megkívánja életünk Krisztusnak adását. - Isten világa, amelyre hitünk irányul nem látványos. - A hit nem hasonlítható egy üzleti alapokon nyugvó szerződéshez. - Az ember képtelen elképzelni, átélni a hit nagy igazságait. - Helytelen fogalmak a hit igazságairól.

b) Külső nehézségek: - A tudomány és a hit viszonya. - A vallás akadályozná az embert, hogy megvalósítsa önmagát, kifejlessze tehetségét és egy jobb, igazságosabb világot építsen fel. - Mások közönye, a hívő emberre is hat. Ez az alkalmazkodás. Isten a benne való személyes hitet kíván tőlünk: Kinek tartasz?” (Mt 16,17). - Kisebbrendűségi komplexus, ha nem elég tudatos a hite, akkor megtorpan, és leveti azt.

3)  A hitet, mint Isten ajándékát el kell fogadni. Isten ajándéka, természetfeletti megismerő képesség az ember számára. Az elfogadáshoz két út vezet: az ész és a szív útja.

a) Az ész útja. Ismergetjük a világegyetemet, de mégsem rendelkezünk vele. Végső vonatkozásaiban titok marad számunkra (Berzsenyi Dániel: Fohászkodás). Apolló 8.

b) A szív útja. A dán S. Kierkegaard szerint, ha Istennek van felelete számunkra, akkor elfogadjuk őt. Az emmauszi tanítványokra hivatkozik: „hát nem lángolt a szívünk” (Lk 24,32).

4) A hitre való eljutáshoz támaszra van szükségünk, olyan emberek példájára és tanácsára, akik eljutottak a hitre, van tapasztalatuk és tudnak tanácsot adni. A hitet közösségben lehet megélni. Ezért van Egyház, ezért jött el a Szentlélek. (Lk 10,16).

5) A hit három alaptétele. A hitnek három alaptétele van, és ezekhez kapcsolódnak a többi hitigazságok: Isten, Jézus Krisztus, Egyház. A fontos hitigazságokat az apostoli hitvallás és a nicea-konstantinápolyi hitvallás sorolja fel..

6) Érdemes-e hinni?  „Ha az embertől elveszik az igazságot, puszta illúzió az állítás, hogy föl akarják szabadítani. Az igazság és szabadság vagy együtt járnak, vagy mindkettő nyomorultul elvész.” II. János Pál.

Hitünk főigazságai

1. Egy Isten van. Az egy Istenben három személy van: az Atya, a Fiú és a Szentlélek.

2. Isten a világ Teremtője és gondviselő Atyánk.

3. A Fiúisten emberré lett, hogy minket megváltson és üdvözítsen.

4. Isten igazságos, aki a jókat megjutalmazza, a gonoszokat megbünteti, de a megtérő  bűnösnek szívesen megbocsát.

5. Isten kegyelme az üdvösségre szükséges.

6. Az ember lelke halhatatlan, teste pedig feltámad.

7. Jézus Krisztus Egyházat alapított, és ennek legfőbb pásztora a római pápa.

8. Jézus szent evangéliuma (örömhíre): Mennyei Atyánk végtelenül szeret minket, gyermekévé fogad, és földi életünk után hazavár az örök életre.

A szentmisében a Nicea-konstantinápolyi Hitvallást (Credo-t) imádkozzuk. A Szentháromságról és Krisztus isten-emberi természetéről szóló tanítás hitünk és keresztény életünk alapja. Minden torzítás, ami e tekintetben a századok folyamán jelentkezett, következményeiben az egész hitrendszert, az erkölcsi és szertartási életet is fenyegette. Ezért az Egyház különös gonddal lépett föl minden ilyen tévedéssel szemben, s újból és újból kifejtette az igaz hitet. Az Apostoli Hitvallást a niceai (325) és konstantinápolyi (381) zsinatokon bővítették ki az ősi hit részletesebb kifejtésével. Ne tekintsük e szöveget fölösleges teológiai részletezésnek. Inkább hatoljunk be a szöveg segítségével még jobban Isten titkaiba. Váljék ajkunkon imádássá, s egyben hálaadássá, amiért Isten önmaga életét az Egyházon keresztül föltárta nekünk. 

Válaszolj az alábbi kérdésekre!

1. Hogyan formált téged eddig a hited? Mit köszönhetsz a hitednek?

2. Hogyan magyaráznád meg Isten tulajdonságait a nem hívőnek?

3. Jézus miért az egyetlen közvetítő az Atya és az emberek között?

4. Miért mondjuk külön: „és emberré lett”?

5. Mit jelent számodra a feltámadás?

6. Kit nevez „Urunknak és éltetőnknek” a hitvallás és miért?

7. Milyen utakon lehet megközelíteni Istent? (pl. Berzsenyi Fohászkodás és Ady Az Úr érkezése)

8. Sorold fel a hit négy alaptételét!

9. Melyek azok a kérdések, amelyek minden embert érdekelnek?

10. Hol lehet megélni a hitet?

11. Hány katolikus van a világon?

2018-ban bérmálkozóknak 1.

Bérmálkozni akarunk

1.   Az életvágy korunkban soha nem látott méreteket öltött. Egyrészt a pénzvilág által gerjesztett fogyasztói szemlélet, másrészt az emberi haladás kínálta lehetőségek fokozzák. Istenünk azért oltotta belénk az élet (mindig többet akaró) szeretetét, hogy ez az örökké dinamikus életvágy utat és kifutást keressen és találjon a végtelenben, a Szentháromság egy Isten világában.

Az ember nem képes életének a célját önmaga megalkotni, de képes a célt felismerni és keresni. Személyes információnkat is nem magunktól, hanem kivülről, szüleinktől kaptuk. A magunk alkotta célok, sohasem vezetnek túl önmagunk korlátain, megrekednek az önzésben és az önmegváltónak vélt emberi okoskodásokban.

Nekünk, akik hiszünk Istenben és az ő Fiában, jobban kell szeretnünk az életet, mint bárki másnak, lobogjon bár benne az alkotásnak vagy az élvezésnek égig érő lángja.

2.   Hogyan szerethetem jól az életet, és hogyan lehet részem az elképzelhetetlenül teljes életben, az Isten szentháromságos életében? Hogyan érhetem el a keresztény nagykorúságot?

Ifjú barátom, ahhoz hogy Lélek szerint is nagykorúvá érjél, ne sajnáld magadtól a legjobb befektetést. Ehhez nem pénz, hanem másféle tőke szükséges. Azzal a tőkével te is rendelkezel, úgy hívjuk, hogy jóakarat, értelem és idő. Ha valaki vagy valami, számodra érték, tőle semmit sem sajnálsz. Lehet-e valami fontosabb ezen a világon, mint az élet, amely örök?

Egy kenyai néger mondta: „Ti európaiak, értékes órákat viseltek kezeteken, de soha sincs időtök semmire. Nekünk nincsenek drága, tetszetős óráink, de van időnk mindenre.” (Hitélet 1999, 12).

3.   Törekedj tehát megismerni Jézust, akiben Istenünk gazdagon megajándékozott minket a földön és a mennyben. Ha megismered Jézust és szeretetében magadat, akkor megtalálod életed célját: szeretni fogod Őt, tökéletesedsz hitedben, és boldog leszel.

4.   Ha magunkat mindennap átadjuk Jézusnak, ha szentségi módon gyakran találkozunk Vele, akkor Szentlelkével alakít, gazdagít és jó irányba tereli életünket. Tehát az élet meghatározója a Jézussal történő tudatos találkozás, mert lehetővé teszi a keresztény élet teljes élését. A szentségek vétele meg lépten-nyomon fokozza bennünk az életérzést, az életgazdagságot, mert Krisztusban minden a mienk, nemcsak a jelenvalók, hanem az eljövendők is. Csak Őáltala, Ővele és Őbenne találja meg életvágyunk kifutóját az örök Szeretet felé. A keresztény ember élete e szeretet vonzásában alakul igazzá, jóvá, harmonikussá és szentté.

Az irodalom és művészetek a maguk módján szintén sokat jelentenek az egyház élete számára. Egy műalkotás többet mondhat Istenről, mint sok elvont ismeret, világosabbá teheti az értelem számára az evangéliumi tanítást, és azt úgy képes bemutatni, mint ami hozzátartozik az élethez. A képek és irodalmunk gazdag tárházából választott versek tegyék élményé a krisztusi tanítást (vö. GS 62). E könyv mélyítse el benned Krisztus misztériumának ismeretét, és ebből igaz megtérés és Isten akaratával jobban megegyező élet születhessék. (CT 49).

Kívánom, hogy a Szentlélek adományait, amit a bérmálás szentsége ad, tudd mindig felismerni és használni. Ennek gazdagsága által légy boldog ember. Légy a világ számára Krisztus levele, amelyet az élő Isten Lelkével írtunk, nem is kőtáblára, hanem az élő szív lapjaira (2Kor 3,3).

           

Sajgó Szabolcs:

Legyen időd...

Legyen időd gondolkodni...

ez az erő eredete.

Legyen időd játszani...

ez az örök fiatalság titka.

Legyen időd olvasni...

ez a bölcsesség forrása.

Legyen időd imádkozni...

ez a legnagyobb erő a Földön.

Legyen időd szeretni, s hogy mások szerethessenek...

ez Isten adta kiváltság.

Legyen időd barátságosnak lenni...

ez az út a boldogság felé.

Legyen időd nevetni...

ez a lélek muzsikája.

Legyen időd adni...

túlságosan rövid a nap, ahhoz hogy önző legyél.

Legyen időd dolgozni...

ez a boldogulás ára.

Legyen időd cselekedni tiszta szeretetből...

ez a mennyország kulcsa.

Figyelj a Mára!

a Tegnap csak egy álom,

a Holnap csak egy látomás:

a helyesen megélt Ma tesz

boldog álommá minden Tegnapot,

és minden Holnapot reményteljes látomássá.

A bérmálkozó EMBERKE

csak négy betűből áll:

Érteni akarja az evangéliumot,

Öntudatossá akar válni,

Tanúságot akar tenni és

Áldássá akar lenni.