Az erőszak ellen fogalaltak állást a közel-keleti nunciusok

Ferenc pápa kívánságára október 2. és 4. között csúcstalálkozót tartottak a Vatikánban a közel-keleti térség pápai képviselői a régió egyes országainak drámai helyzetéről – tájékoztat a Vatikáni Rádió.

Az összejövetel résztvevői az egész egyház imáiról biztosították a Közel-Kelet pátriárkáit, főpásztorait, keresztény hívőit, valamint más vallások és etnikai csoportok tagjait, akik az egész térségben – különösen Irakban és Szíriában – dúló erőszak miatt szenvednek. „Az erőszakot azonnal be kell szüntetni – szögezték le. – Fennáll ugyanis annak a veszélye, hogy az emberek hozzászoknak mint mindennapos eseményhez. Azonnal abba kell hagyni a háborút, amely már eddig is számtalan áldozatot követelt.”
A csúcstalálkozó résztvevői elítélték az erőszakot – kiemelten a gyermekeknek és a nőknek okozott szenvedést –, amely sérti a legelemibb nemzetközi humanitárius jogot. „Továbbra is gátlástalanul folytatódik a fegyverkereskedelem – állapították meg –, sőt ami még ennél is súlyosabb, maguk az emberek válnak kereskedelem tárgyává.”
Utalva a számtalan kitelepített és más országba menekült drámai helyzetére, a közel-keleti nunciusok hangsúlyozták, sürgős szükség van arra, hogy humanitárius segélynyújtásban részesítsenek mindenkit, bármiféle diszkrimináció nélkül.
„Nagy aggodalomra ad okot egyes szélsőséges csoportok működése, különösen az ún. Iszlám Államé – jelentették ki. – Az általuk elkövetett erőszakkal szemben nem lehetünk közömbösek. Nem hallgathatunk és a nemzetközi közösség sem maradhat tétlen ártatlan emberek lemészárolásával szemben, akiknek egyetlen bűne vallási és etnikai hovatartozásuk. Nem maradhatunk közömbösek emberek nyilvános lefejezésével és keresztre feszítésével, ezrek kitelepítésével, istentiszteleti helyek lerombolásával szemben.”
A résztvevők megállapították, hogy jogos az igazságtalan agresszor megállítása, mindig tiszteletben tartva a nemzetközi jogot. A problémát azonban nem lehet pusztán katonai válaszadással megoldani, el kell mélyíteni azokat az okokat, amelyek a fundamentalista ideológia alapját képezik. Fontos szerepet kell betölteniük ebben a vallási vezetőknek, keresztényeknek és muzulmánoknak egyaránt, közösen segítve elő a párbeszédet és a kölcsönös megértésre nevelést, világosan elítélve, hogy a vallást az erőszak igazolására használják fel.
„Nem lehet beletörődni egy keresztények nélküli Közel-Kelet gondolatába – nyomatékosítják nyilatkozatukban a csúcstalálkozó résztvevői. – A keresztények kétezer éve Jézus nevében vallják meg hitüket. Továbbra is hozzá kívánnak járulni a társadalom javához, egyenrangú állampolgárokként részt akarnak venni nemzetük társadalmi, kulturális és vallási életében.”
A zárónyilatkozat külön hangsúlyozza, milyen fontos a világi hívek részvétele a szociális és politikai életben, ezért szükséges, hogy megfelelő képzésben részesüljenek az egyház társadalmi tanítását illetően is.
Fotó: En.abouna.org
Magyar Kurír

Közel-Kelet lázadóit a Nyugat támogatta

Hollande megerősítette, hogy Franciaország fegyvert szállított a szíriai ellenzéknek

© Fotó: FOTOBANK/Getty Images

Franciaország fegyvert szállított a szíriai ellenzéknek. Ezt megerősítette Francois Hollande francia elnök az indiai-óceáni Réunion szigetre tett látogatása során.

A fegyvereket „sok hónappal ezelőtt” szállították ki – mondta az államfő. Hollande szavai szerint Párizs a mérsékelt szíriai ellenzéket látta el fegyverrel, mert azok „egyszerre kerültek szembe a kormánycsapatokkal és az iszlámistákkal”.

A francia vezető nem mondta meg, hogy pontosan milyen fegyverről van szó.

Korábban Párizs azt állította, hogy nem látta el fegyverrel a szíriai ellenzéket.

OH

Gyűjtés a Közel-Kelet számára az egyesült Államokban

Joseph E. Kurtz, Louisville érseke, az Egyesült Államok Katolikus Püspöki Konferenciájának elnöke felhívást intézett a püspökökhöz, melyben rendkívüli gyűjtésre buzdítja őket a Közel-Kelet rászorulói javára – tájékoztat az Egyesült Államok Katolikus Püspöki Konferenciájának weboldala.

Joseph E. Kurtz, a Kentucky-i Louisville érseke, az Egyesült Államok Katolikus Püspöki Konferenciájának elnöke felhívást intézett a püspökökhöz egy rendkívüli gyűjtést kezdeményezve azért, hogy „humanitárius segítségről és lelkipásztori támogatásról gondoskodjunk érintett testvéreink számára a Közel-Keleten”. Augusztus 19-ei levelében azt kérte püspöktársaitól, hogy szeptember első, vagy második hétvégéjén tartsák meg a gyűjtést egyházmegyéikben.
Az a lendület, amely e felé a különleges ügy felé fordít, nem más, mint „komoly aggodalom a Közel-Keleten, kereszténység bölcsőjében zajló válság miatt” – fogalmaz Kurtz érsek levelében. „Egyházunk kesereg az Irakban, Szíriában és Gázában élő keresztények borzalmas szenvedései és az erőszak más ártatlan áldozatai miatt, akik harcolnak a túlélésért, gyermekeik védelméért és azért, hogy méltósággal tudjanak élni szörnyű körülményeik között.”
A gyűjtés során befolyó pénzösszeget a Katolikus Segélyszolgálat (CRS) és egyéb katolikus segélyszervezetek fogják felhasználni a helyi egyházzal együttműködve humanitárius szükségletekre. Ezek a szervezetek, Kurtz érsek szerint, nagyon jó kapcsolatot ápolnak a katolikus egyházzal a közel-keleti régióban, és ez elősegíti a gyors és hatásos segítségnyújtást az áldozatoknak a néhány legnehezebben megközelíthető térségben. A gyűjtés olyan egyházi programok megvalósításához is alapot teremt, melyek egyrészt segítenek az üldözött keresztényeknek, másrészt lehetővé teszik a katolikus egyházmegyék újjáépítését az érintett területeken.
„Keresztény testvéreinknek és a többi ártatlan áldozatnak a Közel-Keleten haladéktalanul szüksége van az Egyesült Államok katolikus közösségének segítségnyújtására” – véli Kurtz érsek. „Köszönet ennek a rendkívüli gyűjtésnek a támogatásáért és a krízis áldozataiért mondott állandó imákért.”

Magyar Kurír
(jpb)

Az iszlám világ válságot él át

Samir Khalil Samir SJ a római Pápai Keleti Intézet és a bejrúti Szent József Egyetem egyiptomi származású iszlamológusa a Vatikáni Rádiónak adott interjút.

P. Samir Khalil Samir SJ a római Pápai Keleti Intézet és a bejrúti Szent József Egyetem egyiptomi származású iszlamológusa a Vatikáni Rádiónak adott interjújában rámutatott az izraeli-palesztin konfliktus egyetlen megoldására: tartsanak tűzszünetet és vitassák meg két állam létrehozásának a lehetőségét, amelyek kölcsönösen elismerik egymást, és amelyeket a nemzetközi közösség is elismer.

Ki kell lépni az erőszak értelmetlen spiráljából – hangsúlyozta Samir atya. Érvényre kell juttatni a már elért pozitív vívmányokat, mint például a Ferenc pápa által június 8-án összehívott vatikáni találkozó. Peres és Abbász elnökök, és minden jelenlévő: rabbik, imámok, papok egyetértettek abban, hogy tűzszünetet kell tartani, és el kell jutni egy nemzetközi békeegyezmény megkötéséig.

A közel-keleti konfliktus kiéleződése egybeesik az ún. Iszlám Állam (ISIS), Abu Bakr al-Baghdadi kalifátusának létrehozásával iraki és szíriai területen. P. Samir összefüggést lát a két esemény között. „Mindkét jelenség mögött a fanatizmus áll, amely egyre növekszik kis csoportok révén, mind izraeli, mind arab és muzulmán körökben. Mindkét fél esetében sajnos vallási háttérről beszélhetünk, ami nem könnyít a helyzeten” – mutatott rá az egyiptomi iszlamológus.

A muzulmán világ identitásválságot él át. Nyitnia kell a modernség felé. El kell fogadnia egy olyan szemléletet, miszerint az állam, legalábbis részben, elkülönül a vallástól. Ezt a lépést várja a nagy többség, és ebből az elvárásból fakadt az arab tavasz is. Az emberek ezt mondják: mi tiszteletben tartjuk a vallást, de azt akarjuk, hogy a vallás is tartson tiszteletben bennünket. Ezt a mozgalmat, amely három évvel ezelőtt erősödött meg, ellenzi a muzulmánok szélsőségesen radikális szárnya. Vagyis a Muzulmán Testvériség, még inkább a szalafiták és a terroristák. A kalifátust részben támogatják azok a muzulmán fiatalok, akik azt vélik, hogy az iszlám válságát a VII. századba való visszatérés oldaná meg. Ez volt az a korszak, amikor Mohamed próféta vallása a Közel-Kelet nagy területét meghódította. Azonban nem lehet visszafordítani a történelem kerekét – nyilatkozta P. Samir jezsuita. A muzulmánok nagy többsége ellenzi a kalifátus tervét, amely a múlt mítoszát szeretné újjáéleszteni.

Ennek bizonyítéka, hogy az izraeli-palesztin konfliktus esetében a tűzszünetet Egyiptom javasolta, vagyis egy olyan arab ország, amelyben nincs demokrácia, de amely így közvetett módon elítélte a Hamász mozgalmát. Az izraeli-palesztin kérdés megoldásához nagyobb szükség lenne a nemzetközi közösség segítségére, nem annyira az immár túlságosan gyenge ENSZ, hanem a nyugati országok részéről. Samir atya interjúját azzal a meggyőződéssel zárta, hogy amíg nem ébrednek tudatára az egyedüli lehetséges megoldásnak, vagyis a két állam létrehozásának, addig nem lesz béke a Közel-Keleten.

Magyar Kurír

A pápa újabb felhívása Közel-Kelet békéjéért

A Szentatyának az egyház egyetemességéről szóló katekézisét jól tükrözte a gyakorlatban a Szent Péter teret megtöltő zarándokok színes tömege, akik a világ minden részén jelen lévő részegyházakat képviselték. A szakadó eső ellenére mintegy 80 ezren gyűltek össze, hogy találkozhassanak a pápával, aki nyitott autóján, esernyő nélkül járta körbe a Szent Péter teret, hogy közvetlenül köszönthesse a híveket, megáldja a felé nyújtott gyermekeket. A legnépesebb csoportot az olasz hívek alkották, mintegy 15 ezren.

A francia nyelvű zarándokok között a pápa köszöntötte a francia és kanadai egyházmegyék híveit, valamint az Észak-Afrikai Regionális Püspöki Konferencia főpásztorait, arra buzdítva őket, hogy szilárdítsák meg kapcsolataikat muzulmán testvéreikkel.

A pápa angol nyelvű köszöntése a következő országok zarándokainak szólt: Anglia, Skócia, Írország, Dánia, Svédország, Ghána, Nigéria, Ausztrália, Indonézia, Fülöp-szigetek, Kanada és az Egyesült Államok. Különösen sok német fiatal volt jelen ez alkalommal az általános kihallgatáson.

Ferenc pápa külön köszöntötte a Német-Magyar Kollégium diakónus- és papszenteléseire érkezett zarándokokat, valamint a Pápai Svájci Gárda bemutatkozó hetére érkezett fiatalokat. Jelen voltak hívek Spanyolországból, számos Latin-Amerikai országból. A pápa üdvözölte a Rio de Janeiro-i plébániák híveit, valamint a Rómában élő brazil szerzeteseket.

Az arab hívekhez a következő köszöntést intézte: Kedves arab hívek: egy évvel ezelőtt, 2012. október 10-én Benedek pápa, libanoni látogatását és a Közel-Kelettel foglalkozó szinódus utáni apostoli buzdítása átadását követően beiktatta az arabot is az általános kihallgatások nyelvei közé. Ez volt ugyanis a szinódusi atyák kérése, hogy kifejeződjön a katolikus egyház közelsége a Közel-Kelet minden kereszténye számára. Ma, amikor a „hiszek a katolikus egyházban” kifejezésről beszéltünk, arra kérlek benneteket, hogy imádkozzatok a Közel-Kelet békéjéért: Szíriában, Irakban, Egyiptomban, Libanonban és a Szentföldön, ahol Jézus Krisztus, a Béke Fejedelme született. Imádkozzatok, hogy Krisztus világossága eljusson minden szívhez, minden helyre, egészen a föld határaiig. Az Úr áldása kísérjen mindig benneteket! – hangzott a pápa kívánsága az arab nyelvű hívekhez.

Ferenc pápa az audiencia végén köszöntötte az alexandriai rítust követő etiópiai és eritreai püspököket, akik ezekben a napokban Rómában tartózkodnak a Keleti Egyházak Kongregációjának ülésén. Mint ismeretes, a lampedusai tragédiában az ősi keleti egyházak több híve is életét vesztette. A Szentatya imádkozik értük és osztozik a szeretteiket gyászolók fájdalmában.

A lengyel csoportok közül a pápa külön megnevezte a gniezno-i főegyházmegye V. nemzeti ministráns zarándoklatát, arra buzdítva őket, hogy mindig örömmel végezzék az oltárszolgálatot.

(vm-gá)