A szenzációs leletek a környékbeli bányászok kutatásai révén tárultak fel, akik megpróbáltak a közelben aranyhoz férkőzni. Jelenleg egy kanadai székhelyű cég próbálja kitermelni az ott lévő közel 45 tonna aranykincset, akik nem riadnak vissza attól sem, hogy a sírokat lerombolják, hogy az alatta lévő aranyhoz hozzájussanak. A mongoloknak most választani kell, hogy mi a fontosabb, a bányászatból származó bevétel, avagy őseik sírjai. Úgy tűnik, hogy a közvélemény a sír megmentése mellett sorakozott fel, közösségi oldalakon hívják fel a figyelmet az ügy fontosságára,de rendszeresen cikkeznek a lapokban arról, hogy milyen veszélyes lenne ennek a különleges kulturális örökségnek az elpusztítása.
Első feltárások
Nojon úl és környéke a belső-ázsiai országban 1912-től vált ismertté, amikor a mai Ulánbátortól északra 130 kilométerre fekvő Haraa-folyó forrásánál, Nojon úl nevű helyen aranyat találtak burját szakemberek. A keresés közben rábukkantak egy nagy temetkezési helyre és az egyikbe beleástak. A szakemberek azonnal értesítést küldtek az orosz akadémikusoknak, de az első világháború miatt figyelemre sem méltatták a felfedezést és ásatásra nem került sor. 1924-ben azonban Peter Kozlov vezette távol-keleti expedíció meglátogatta a helyszínt és több mint 200 sírhelyet számolt össze. Megkezdődött a feltárás, ahonnan csodás leletek kerültek elő. Kozlov volt az, aki megállapította, hogy a hunok emlékeiről van szó.
Leletek és sorsuk
A sírokból nagyon sokféle tárgy került elő, ezek között voltak kínai lakkcsészék, bronztükrök, edények, hatalmas hombárok, amelyben gabonát tároltak. A sírból köles szemek kerültek elő, amely arra hívta fel a figyelmet, hogy a hunok nem voltak nomádok. A fagyos talaj konzerválta a sírt, ezért onnan épen maradt ruhák, hajfonatok, illetve nemez darabok kerültek elő. Néhány nemezszőnyeg darabot is találtak, amely hasonlít az altaji kazak szőnyegek formavilágára. A leletek nagy részét Szentpétervárra szállították az orosz feltárók, az ott talált ezüst és aranykincseket – Geleta József szerint – széthordták.
A hun ruhák szabása máig tanulmányozható az Ermitázs Múzeumban, Szentpéterváron. Kiderül, hogy az megegyezik a későbbi lovas népek öltözetével. Különös egybeesés lenne, hogy Attilának a ruháját a nojon úli hun sírok ruhájához hasonlóan ábrázolja a Képes Krónika? A sírokban lévő hajfonatokat a hun előkelőt sirató hivatalnokok és szolgák hagyták hátra. A kínai források szerint levágott hajtincsükkel gyászolták az elhunytat.
Egységes szerkezet
A Nojon uuli sírok szerkezete megegyezik a többi, nemrégen feltárt hun előkelő sírokéval. A mongol régészek szerint ezeket szabvány szerint készítették. A sír bejáratát kővel rakták ki, a sírgödröt magát mélyre ásták, van olyan, ahol eléri a 20 méter mélységet. A sírokba elhelyezett tárgyak is nagyjából hasonlók: ékszerek, a mindennapi viselet tárgyai, fegyverek, feláldozott állatok.
Obrusanszky Borbála
