Tánczos és Korodi szerint logikátlan a hargitai tanügyi leépítés

Elfogadhatatlannak tartja Tánczos Barna szenátor és Korodi Attila képviselő, hogy az oktatási minisztérium statisztikái alapján rendelt el súlyos tanügyi leépítést Hargita megyében. 

 

Tánczos Barna és Korodi Attila

A két RMDSZ-es politikus közleményben szólította fel a megyei tanfelügyelőséget, hogy vegye fel a harcot a „logikátlan, súlyos következményekkel járó intézkedések ellen, értesse meg a szaktárcával a megye egyedi helyzetét, sajátosságait, kérje, hogy vizsgálják meg alaposan és részletesen” a körülményeket. Mint hangsúlyozták: a központilag, száraz számadatok alapján született döntés az érintett oktatási intézmények működését, „ezáltal pedig gyerekeinket, a felnövekvő generációt” veszélyeztetik.
A honatyák szerint minden egyes tanintézetet külön meg kellene vizsgálni, és csak ezt követően lehetne arról dönteni, hogy hány tagból álló személyzet tudná biztosítani az intézmény hatékony működését. Tánczos és Korodi felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabadna összehasonlítani az egyes megyékben jegyzett számadatokat, hiszen Hargita megye eltérő helyzetben van: „ott a lakosság szétszórtan él, semmilyen tekintetben nem lehet az oktatási rendszert az országos átlaggal egyenrangúan kezelni”. Hozzátették: a megye nagy részében ráadásul kisebbségi oktatás folyik, így a törvény szerint is másképp kellene kezelni a térséget.
Mint ismeretes, az oktatási minisztérium döntése értelmében Hargita megyében szeptember elsejéig 161 (+60) állást kell megszüntetni a tanintézetekben. A szaktárca a gyermeklétszám alapján állapította meg, hogy melyik iskolában hány személyt kell elbocsátani. A leépítés elsősorban nem a pedagógusokat, hanem a kisegítő személyzetet érinti, de az elmúlt időszakban több aligazgatói állást is megszüntettek.
Görbe Péter főtanfelügyelő nemrég úgy nyilatkozott: ha szeptember elsejéig nem is, októberre elérhetik a megyében az oktatási tárca által kért számot. Van olyan tanintézet, ahol csak részben hajtották végre a leépítést, és a tanfelügyelőségtől kértek segítséget, hogy megmenthessenek bizonyos fontos állásokat. Több iskola, óvoda vezetője ugyanakkor a tanfelügyelőségnek küldött jelentésben arra is felhívta a figyelmet, hogy ilyen körülmények között nehéz lesz a tanintézetek működtetése.

székelyhon.ro

Hirdetés: 2015. augusztus 30.

1. A Szent Ágoston templom  búcsúja ma fél 1 órakor kezdődik.

2. Kedden du 5 órakor könyvbemutató lesz a Segítő Mária Bentlakásának dísztermében. A 70 éves Tamás József püspök köszöntésére szerkesztette és kiadta az Erdélyi Magyar Egyházirodalmi Iskola, a könyv címe Legnagyobb a szeretet. Ára 25 lej. Kapható a kegytárgyasnál.

3. Szerdán du 6 órakor jegyeskurzus.

4. Pénteken du 6 órakor keresztelői felkészítő.

5. Csütörtökön az esti szentmise után találkozót tartunk az 1 Úton zarándoklat résztvevőivel és háttérimádkozóival a Millenniumi templomban.

6. Szeptember 14-én, hétfőn tartjuk a Szent Kereszt templom búcsúját és az örökös szentségimádást. A búcsúsmisét 12,30 órakor és este 7 órakor tartjuk.

7. Figyelmükbe ajánljuk a katolikus lapokat.

8. Megdöbbentett, hogy a román Oktatási Minisztérium diszkriminatív módon, Hargita és Kovászna megyék óvodáiban és iskoláiban személyzet csökkentést hajt végre. Viszont ezt az utasítást sem Brassó, sem Maros megyékben nem alkalmazzák. 

Itt nem a büdzsét csökkentik, hanem a személyzetet, ami az oktatás-nevelés tönkretételére irányul. Ezt a diszkriminatív intézkedést nem viselhetjük el. Szülőnek, diáknak, mindenkinek meg kell mozdulnia jogaink védelmében. Várjuk a Szakszervezetek és a politikum lépését, és közösen tiltakozzunk!

  Tánczos és Korodi szerint logikátlan a hargitai tanügyi leépítés 

Nem a látszat a fontos - EU!

 

Történelmi zarándoklat az Úz-völgyébe

Évről évre egyre többen vesznek részt a megemlékezésen. A szerző felvételei

Több mint két évtizedre visszatekintő múltja van immár az úz-völgyi ünnepségnek: évente augusztus 26-án, az 1944-ben ezen a napon történt szovjet támadásra emlékezve, zarándokok százai, ezrei népesítik be a máskor kihalt, kirándulók által is csak ritkán látogatott Úz-völgyet. Az egykori harcosokból, a székely határőrökből évről évre kevesebben vehetnek részt az ünnepségen, de ahogy számuk fogy, úgy gyarapszik az ünneplőké: évszázados hagyományhoz híven apák fiaikra örökítik az emlékezés kötelességét.

Tradíció szerint az úz-völgyi ünnepség helyszíne a temetőkert, hol az első és második világháború számlálhatatlan hőse nyugszik. A huszonegy évvel ezelőtt, az 1944. augusztus 26-i események ötvenedik évfordulóján felavatott kőtömbös-kopjafás emlékműre még csupán kilencven, a második világháborúban elesett úz-völgyi katonahalott neve került fel, mára az azonosított hősök száma elérte a 126-ot.

Az azonosított hősök zöme jeltelen sírokban nyugszik, szerte az Úz völgyében, hiszen a harcok után legtöbbjüket ott kaparták el, ahol holttestüket megtalálták. Emlékükre az Erdélyi Kutatócsoport Egyesület az elmúlt évek során fakereszteket állított a temetőben, egyformákat, jelöletleneket, katonás sorokban: ezek akár széksorok, a temetőkertet uraló hatalmas fenyőfa pedig oltára egy szabadtéri templomnak. Az emlékezők, a Háromszékről, Csíkból, Erdélyből, a Kárpát-medence minden magyarlakta részéből érkező zarándokok itt gyülekeznek a csak lelkekben felhangzó déli harangszóra, hiszen a még száz esztendeje népes közösséget számláló Úz-telepen ma a lélegző múltra csak a fűrészgyár máló alapjai, a valamikori lakóházak nyomai utalnak.

Az egykori katonai laktanyák legtöbbje üresen áll, kitört ablakaik utalnak a gondozatlanságra és gondatlanságra, abban az egy-kettőben, mely lakható, egyenruhások mozgolódnak: hogy egész évben ott tartózkodnak-e, vagy csak „véletlenül” épp augusztus 26-án kerültek oda, ők tudják. Mégis, a tiltások, az erdő-visszaszolgáltatási akadályoztatások ellenére is – Adyval szólva – „az Élet él és élni akar” – ennek jele a temetőtől alig pár lépésre a csíkszentmártoni közbirtokosság által felhúzott csinos, új épület.

Az úz-völgyi ünnepség hagyományosan egyházi szertartással kezdődik, előbb Csík népe zömének hite, a katolikus rítus szerint. Idén a protestánsok nevében a Sepsiszentgyörgyi Református Vártemplom beosztott lelkipásztora, Bucsi Zsolt Tamás szólalt fel, prédikációját a rómaiakhoz írt levélből vett idézetre alapozta: „Ha a gyökér szent, az ágak is azok”. A gyökér maga az emlékezet, ápolása mindannyiunk kötelessége, figyelmeztetett. Ünnepi beszédet, akárcsak az elmúlt években, Gergely András, Csíkszentmárton polgármestere mondott. A magyar azzal „büszkélkedhet”, hogy bármerre lép, Isonzótól Galíciáig, Doberdotól a Donig mindenütt olyan katonatemetőkbe botlik, hol nemzete fiai nyugszanak.

A több száz katonatemető egyike az úz-völgyi, ahol nem csak az első világháború többnyire anyaországi, felvidéki hősei alusszák örök álmukat, hiszen a történelem ismétli önmagát, a hetvenegy éve ismét csatatérré változó Úz-völgyben immár a székely határőrök hősi halottjai is végső pihenőre leltek. A polgármester, ki néhány napja az Isonzó környéki megemlékezéseken vett részt, örömmel állapította meg, hogy az Úz-völgybe zarándoklók között nagyon sok a fiatal. Az öregek tehát betöltötték feladatukat, átadták az utánuk következő nemzedékeknek mindazt, ami fontos, és ez ad reménységet: a mai kor fiataljai megtanulják az igaz történelmet, és tanulnak is belőle.

Az Úz völgyét megnyugtató oázisnak nevezte, mely egyedi szellemével újabb lendületet ad a holnaphoz, s bár a felszín alatt háborog a mély, mert „egyesek nagyon vigyáznak ránk” – utalt az úton folyamatosan járőröző egyenruhásokra –, elsősorban magunkra kell vigyáznunk.

Az évek során megfogyatkozott veteránok nevében – az idei ünnepségen már csak hárman vehettek részt: Páll Sámuel, Bartha Mihály és dr. Szőts Dániel – utóbbi szólalt fel (fotó), hálát adva Istennek, hogy még egyszer elmehetett az Úz völgyébe. Az 1944. augusztus 26-i harci eseményeket röviden felelevenítve kiemelte, bár az elavult fegyverzettel felszerelt, gyengén kiképzett székely határőröknek hatalmas szovjet túlerővel kellett harcolniuk, az Úz-völgyet az ellenség csak akkor tudta elfoglalni, amikor a honvédség megkapta a visszavonulási parancsot. Hogy a szeptember 11-ig tartó harcok során a völgyet – hazájukat – védők közül hányan estek el, pontos adatok mai napig sem állnak rendelkezésünkre, mondta, az egykori bajtársaknak hát azt kívánta, nyugodjanak békében, tisztelet illesse hősi emléküket.

Az ünnepség folytatásaként Lőrinc József, az Erdélyi Kutatócsoport Egyesület tagja szavalta el Wass Albertnek az Erdélyi hitvallás című versét, a Szentivánlaborfalvi Férfikórus katonanótákat énekelt – a nagyszámú közönség tetszését vívták ki nemcsak gyönyörű dalaikkal, hanem azzal is, hogy fellépésük előtt a magukkal hozott galambokat szabadon engedték –, a Csernátoni Dalcsoport pedig előadta Sylvester Lajosnak az Úz-völgyi hegyomlás dokumentumriportja alapján összeállított Vérvölgy című műsorát.

Záró eseményként, a Csíkszentmártoni Poszogó Fúvószenekar kísérete mellett, az emlékmű koszorúzása következett, az első koszorú elhelyezésének joga, míg élnek, a veteránokat illeti meg. A székely himnusz eléneklésével zárult ünnepség után a talán ezret is meghaladó zarándoksereg szétoszlott, sokan az első világháborús hadikápolnához látogattak még el, egy népesebb csoport Szabó József János hadtörténész vezetésével az egykori Mátyás király erődöt kereste fel, a falatozás után aztán estére ismét a csend lett úrrá az Úz völgyében, hogy jövőre ismét fogadhassa a zarándokok évről évre népesebb seregét.

Váry O. Péter
Háromszék

Nem a látszat a fontos - EU!

A Millenniumi-templom melletti székelykapu megrendelésén fáradoztunk 2002 tavaszán. Elmentünk egy távolabbi hely felkapott faragómesteréhez megbeszélésre. Megmutattuk a tervrajzot, hogy milyen kaput szeretnénk és árajánlatot kértünk. Az ár hallatán nyugodtságot mutattunk, pedig elhűltünk a 220 millió lej hallatán. Igaz, milliós világ volt, csak utána kellett négy nullát levágni, hogy „új lej” legyen belőle. Egy másik tájegységen is kopogtunk, ahol 120 millió lejre konstatálták a munkát. Tudomásul vettük, köszöntünk és eljöttünk. Városunkhoz közelebb kerülve, egy régről ismerőshöz mentünk. A székelykapu-tervét látva, ő 80 millió lejre taksálta munkáját. Végül felkerestük Molnár Gyuri bácsit Csíkszentgyörgyön. Már idős ember volt és felhagyott a faragással. Meghallgatott minket és megfontoltan következőket mondta: ma egy kaszás napszáma 500 ezer lej. Egy kapu elkészítése nekem egy hónap és néhány napba beletelik. 18 millió lejért sok lesz-e maguknak? – Jött, hogy megcsókoljuk! Gyuri bácsi, mondtuk, 20 milliót adunk érte. Isten segedelméből azóta áll a székelykapunk, faragóját az Úr már haza szólította. Úgy gondolom, hogy e tisztességes ember érkezésére az angyalok kitárták a mennyország kapuját. 

Világunkban sok mindenre figyel az EU, mi is figyelünk rá, s még sem érezzük államunknak, mert csak pénzben számolnak és gondolkoznak. A látszatra adnak, pedig nem a látszat a fontos, hanem a lelkület, az ember tisztelete. A liberalizáció jelszava alatt majdnem minden szabad, ami eddig rossz és bűn volt. Az élet már nem szent, mivel sokan vagyunk, ezért szabad a magzatgyilkosság, az idősek és betegek halálba segítése, a fajtalankodás, szabadon járhatnak az őrültek, szabadon támadnak a gyilkos migránsok, szabadon tüntetnek és fenyegetőznek, hogy nemsokára legyilkolnak. A lelki rombolás súlyos, a környezet rombolásról ne is szóljunk. Fájó, hogy Európa vesztébe rohan. Valamit elszúrtak Brüsszelben! Ezen változtatni kéne, mindnyájan így gondoljuk. 

Fel kell ébrednünk arra, hogy a technikai civilizációt egyfajta spirituális gondolkodásmód váltsa fel. Erre kellene törekedni. Erre vannak már törekvések, még közgazdászok is gondolkodnak ezen, de úgy tűnik, hogy a változtatás csak akkor következhet be, ha valamilyen nagyobb katasztrófa jobban megrázza a világot és az emberiséget, és rádöbbenti, hogy ez az irány, ami felé jelenleg haladunk, nem jó. Vagyis Isten törvényét komolyan kell venni (MTörv 4,1-2. 6-8). Isten, aki létbe hívott, a törvénnyel is ő ajándékozott meg, azt be kell tartani. A törvény megtartása a szövetségi hűség jele, Isten barátságában gyökerező élet. A törvény igazi szellemét tárta fel Jézus (Mk 7,1-8. 14-15. 21-23). Rámutat, hogy az embert Istentől elszakítottá csak a bűn teszi. Ez nem más, mint az ember értelmi és szabad akarati elfordulása Istentől és rendetlen odafordulás a teremtményekhez. Szívünkben életnormaként áramoljon az igazság szava, vagyis Jézus (Jak 1,17-18. 21b.-22. 27). Feladatunk meghallgatni Isten szavát és a szerint élni.

„Ez a sok rossz mind belülről származik...” Mk 7,23

Darvas-Kozma József

Vlagyivosztokban lesz a világ legnagyobb Krisztus szobra

A Rio de Janeiro-i Megváltó Krisztus és a lisszaboni Krisztus király szobrokat akarja felülmúlni Vlagyivosztok. A tervek szerint 80 méter magas lesz a Krisztus a mester című alkotás.
Többször feltűnt már a hírekben Zurab Cereteli grúz-orosz szobrász. Ő alkotta például a moszkvai Nagy Péter szobrot, ami eredetileg Kolombusz tiszteletére készült. Szintén övé az a franciaországi II. János Pál pápa szobor, amelyet a francia alkotmány világi jellege miatt lebontásra ítéltek, ugyanakkor felvetődött, hogy esetleg Budapesten kapjon új helyet.
A Krisztus a mestert már jó két éve elkészítette Cereteli. Lehetséges sorsáról a The Siberian Times számolt be.
A tervek szerint Vlagyivosztokban egy 50 méter magas kápolna-talapzatra állítanák fel a 33 méteres szobrot. Így a monstrum 50 méterrel lenne magasabb a Rio de Janeiro-i Megváltó Krisztusnál és kettővel a lisszaboni Krisztus királynál.
A projektet egy vlagyivosztoki üzletember, Alekszej Scsepin vette szárnyai alá, aki a Csurkin-félszigeten kéthektárnyi területet adományozott a szobor felállítására. Jelenleg 15,3 millió dollárra becsülik a megvalósításhoz szükséges összeget. A szervezők nem titkolt szándéka, hogy az ortodox egyházat, a turizmust, illetve az Orosz Távol-Kelet felvirágzását támogassák a mesterrel.

globoport.hu

UNESCO: Keresztény műemlékeket pusztít az Iszlám Állam

A Napi Gazdaság (2015.08.24., 7. o.) Keresztény műemlékeket pusztít az Iszlám Állam című tudósítása szerint felháborodva reagált a hét végén az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) arra, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet egy 1500 éves keresztény kolostort rombolt le Szíriában. (Lásd a Lerombolták az egyik legfontosabb katolikus központot Szíriában című hírt) Irina Bokova, a szervezet főigazgatója állítja: hosszú idő óta nem volt példa történelmi műemlékek ilyen brutális és módszeres lerombolására. „Nem láttunk hasonlót a második világháború óta.”

A napilap emlékeztet rá: az el-Karjatein-i Szent Elian kolostor elpusztítása néhány nappal azután történt, hogy a dzsihadisták nyilvánosan lefejeztek a szintén Homsz tartománybeli Palmürában egy 81 éves neves archeológust, Háled Aszaádot, aki több mint ötven évig vezette a palmürai régészeti munkálatokat. Szakértők szerint az Iszlám Állam arra törekszik, hogy minél hamarabb elpusztítson minden olyan történelmi emlékművet és emlékhelyet Irakban és Szíriában, amely nem az iszlám valláshoz köthető.

VR

Lerombolták az egyik legfontosabb katolikus központot Szíriában

Az Iszlám Állam fegyveresei augusztus 21-én a szíriai Homsz közelében romba döntötték a Mar Elian-i katolikus kolostort, amely a Kr. u. 5. században épült – tájékoztat a Vatikáni Rádió.

A terrorszervezet tette közzé a videót, amelyben buldózerek dolgoznak a szíriai sivatagban, Qaryqatayn településen található történelmi épületegyüttes romjai között.
A fotósorozatból álló videóban látható a templom megszentségtelenítése és Szent Elián maradványainak exhumálása, akit Kr. u. 285-ben öltek meg a rómaiak, és akiről a kolostort elnevezték.

A kolostor tekinthető az egyik legfontosabb szíriai katolikus központnak, az évszázadok során több alkalommal újjáépítették. Minden év szeptember 9-én, a szent emléknapján zarándokok ezreit fogadta az épület. A kolostor vezetőjét, Jacques Mouraud atyát májusban rabolták el, feltehetőleg szintén az Iszlám Állam fegyveresei.
Forrás és fotó: Vatikáni Rádió
Magyar Kurír

Az Iszlám Állam eszköz?

Az Iszlám Állam (IS) terrorszervezet a Líbia nyugati részén fekvő Sabratából elrabolta a Bonatti-konszern négy olasz keresztény munkatársát. Az IS által korábban elrabolt nyolcvanhat eritreai keresztény sorsa továbbra is ismeretlen. ”Az úgynevezett Iszlám Állam eszköz a nagyhatalmak kezében, amelyet ők hoztak létre, ők fegyvereztek fel és támogatnak. Ahelyett, hogy küzdenének a terroristák ellen, kőolajat és erről a területről elrabolt régészeti emlékeket vásárolnak tőlük.” Így nyilatkozott Georges Abou Khazen püspök, latin szertartású aleppói apostoli helynök az olasz TV 2000 híradójának július 28-án. A püspök említést tett a Szíriával határos országokban, köztük Törökországban található kiképzőtáborokról is. Az Iszlám Állam emberei elfoglalták azokat a területeket, ahol kőolaj található. Először tíz dollárért, most pedig már hordónként 30 dollárért árulják az olajat. Az aleppói püspök feltette a kérdést: „Vajon kik vásárolják tőlük a kőolajat és a régészeti leleteket? Bizonyára nem a szomáliaiak vagy a mauritániaiak.”

Riasztó a szíriai helyzet – Mario Zenari érsek, damaszkuszi apostoli nuncius tájékoztatása szerint. Mára négymillióra emelkedett a szomszédos országokba menekültek száma. Hét és fél millióra tehető az országon belüli menekültek, áttelepítettek száma. Szinte mindenki fenyegetettségben él. A lakosság hatvan százaléka munkanélküli, az árak folyamatosan emelkednek.

Luma Khuder iraki domonkos nővér szerint 2,8 millió iraki polgárnak kellett elhagynia eredeti lakhelyét. Közülük háromszázezeren keresztények. Karakosz város lakósai túlnyomórészt keresztények. A települést muszlim falvak veszik körül. A muszlimok szabadon igénybe vehették a városi kórházakat és más lehetőségeket, ám az Iszlám Állam betörése után e muszlim települések lakói szétverték a keresztények házait és a kórházakat. A karakosi keresztények kurd területre menekültek…  A kurd területeket pedig a törökök bombázzák.

(KAP/VR)

Seszták: Kolozsvár a magyarság bástyája

MTI-fotó: Krizsán Csaba

A nemzeti fejlesztési miniszter a Kolozsvári Magyar Napok zárógáláján mondott ünnepi beszédében fogalmazott így vasárnap este több tízezres tömeg előtt.

„Bármennyire is fontos népeink identitásának az ápolása és kölcsönös tisztelete, itt a Kárpát-medencében mindannyiunknak egy a sorsunk" – jelentette ki Seszták Miklós. Hozzátette, Kolozsvár az 50 ezer főnyi magyar lakosságával, oktatási, kulturális és művészeti intézményeivel a magyarság egyik legfontosabb bástyája.

„Kolozsvár Erdély kulturális fővárosa, és ez a legméltóbb hely arra, hogy 2021-ben Európa kulturális fővárosa legyen" – jelentette ki a miniszter. Felidézte, hogy augusztus 20. körül az összetartás, összetartozás, identitás, közösség és nemzet fogalmakat szokás sorolni, s mint fogalmazott, ezeknek a szavaknak az ereje soha nem kopik el. Külön szólt a város fiataljaihoz. „Ők jelentik a garanciát arra, hogy a magyar szó még sokáig hallatszik Kolozsvár utcáin" – állapította meg Seszták Miklós.

Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere arra figyelmeztetett, hogy a magyar napok megszervezése „akkor vált lehetségessé, amint volt összefogás, amint a kolozsvári magyar emberek hinni kezdtek közösségük erejében". „Együtt, közösen bármit, amiben őszintén hiszünk, amit igazán akarunk, képesek vagyunk sikerre vinni, és ennek valóra váltása rajtunk, csakis rajtunk áll" – fogalmazott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben megválasztott elöljáró.

Gergely Balázs, a magyar napokat szervező Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke arra figyelmeztetett, hogy Kolozsvár 2016. augusztus 19-én ünnepli szabad királyi várossá nyilvánításának 700. évfordulóját. „Kiáltsuk ki 1016-ot +Kolozsvár 700+ név alatt a város születésnapi évének" – kezdeményezte. „Ez a dátum világszerte bármely városnak büszkesége lenne. Nincs sok belőlük. De olyan városról nem tudok, amelyik egy ilyen dátumot ne ünnepelne meg méltóképpen (...) Idén ifjúsági főváros voltunk, 2021-ben, ha minden jól megy, kulturális főváros leszünk, a 2016-os év csak a miénk lesz" – fogalmazott az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöki tisztségét is betöltő Gergely Balázs.

Mihai Seplecan, a Kolozs megyei önkormányzat elnöke azt ígérte, az általa vezetett intézmény jövőre hathatósabban segíti a magyar napok szervezését.

A gálaműsoron a város főterét teljesen megtöltő több tízezres közönség Koncz Zsuzsával és meghívottjaival együtt énekelt közkedvelt dalokat.

MTI
erdély ma

Kihez menjünk?

Korunkban nagy ereje van a divatnak, még nagyobb az emberi gondolkodásban megindult vallástalanság felé sodró áramlásoknak. Hatással van ránk, senki alóluk egészen ki nem vonhatja magát. Érezzük magunkban is a kor sodró erejét, ilyenkor nem elég a sodródás még Isten felé sem, hanem döntenünk kell: kinek akarunk szolgálni? Életünk a folyamatos döntések sorozatában bontakozik ki. Nem az a döntés: Isten vagy nem Isten. Arról kell határozni, hogy ki vagy mi legyen fölöttünk való. Mert arra születtünk, hogy odaajándékozzuk magunkat, de nem kényszerből, hanem szabadon és szeretettel. Szolgáljuk családunkat, népünket, szülőföldünket és legyünk embertársaink javára. A szeretet gesztusok által történt megtapasztaláson alapul. Igényünk, hogy visszatekintsünk bizonyos alkalmakkor: születés-, névnapon, családi és egyházi ünnepeken és újra kifejezzük életünk értelmét. A népek életében is így van. Vissza kell tekinteni, azaz emlékezni. Az Ígéret földjének elfoglalása után Józsue szükségét érzi annak, hogy a Sinai-szövetséget megújítsa, mivel az emberek hamar elfelejtik a jótéteményeket, amelyekben Isten részesítette őket. Józsue döntés elé állítja népét: Kit szolgáljunk és hogyan? (Józs 24,1-2a. 15-17,18b). A negyven éves vándorlás alatt bizonyos mértékig összeszoktak, egymás iránt figyelmesek voltak. A mostani „országgyűlés” célja, hogy ennek az egységnek a kötelékét, az Istennel kötött szövetséget megerősítsék, amely hitbeli és vallásos jellegű. Józsue világosan tudja, hogy a népnek nagykorúvá kell érnie. Istenhez kell igazítania életét, akkor rendre beteljesednek az Úr ígéretei. Mielőtt bárki is megszólalna, ő családja nevében hitvallást tesz: „Mi, én és házam népe az Úrnak szolgálunk.” A nép megújítja szövetségét: „Mi is az Úrnak akarunk hát szolgálni, ő a mi Istenünk.”

Jézus az új választott néphez szól, őket radikális döntés elé állítja (Jn 6,60-69). Az ő személye, mint az étel és ital, minden embert életben tart. Aki örök életet akar, annak hinnie kell őbenne. Hinnie kell, hogy Isten több mint a világ, s ő többet nyújthat nekünk, mint amit a természetből megértünk. Aki hittel elfogadja, hogy Isten örök Igéje emberré lett, az személyes kapcsolatra lép vele. Engedi, hogy Isten hatalmába és szeretetébe szövődjön élete. Itt kezdődik a keresztény hit, ami személyes, szerető viszony az önmagát nekünk adó Fiúistennel. 

Jézus nekünk is felteszi a kérdést: Ti is el akartok menni? 

Akik hajlandóak magasabb dimenzióba kerülni Istennel, Jézus azokkal tovább foglalkozik, és azt Egyházzá téve, elvezeti az Atyához. 

A Krisztussal járás életszövetség Istennel (Ef 5,21-32). Itt a földön csak a házastársi szeretet képes ezt az Isten-ember személyes szeretetet valamiképpen megjeleníteni. Amit a kis családban a kegyelem által láttunk, tapasztaltunk, azt kell a nagycsaládban, az egyházban is a kegyelem segítségével megélnünk.

„Mi is az Úrnak akarunk szolgálni.” (Józs 24,16)

Darvas-Kozma József