7. Ne várj soha semmit másoktól, hanem mindent önmagadtól.
Ha semmit se vársz az emberektől, sohasem fogsz
csalódni, vagy ha igen, akkor kellemesen.
Sohase csüggedj önmagad irányában, bizalmadat egyesegyedül önlelked
segélyforrásaiba helyezd, mert az életben tökéletesen csak egy valakire számíthatsz
- saját magadra. Te kell döntsél, ezért légy nyitott a Gondviselő sugallataira.
Akarod látni a legjobb
barátodat? Nézz tükörbe... Ha önmagadba bízni tudsz, már élni is tudsz. Tűzzél
tehát magad elé határozott célt, és ne engedd, hogy bármi vagy bárki eltérítsen
attól.
A határozatlan és ingadozó emberek, de azok is, akik
elaprózzák magukat ahelyett, hogy egyetlen dologra központosítanák erejüket:
mindig üres kézzel maradnak.
Az élet szépsége attól függ, van-e erőnk azt széppé
tenni. Igenis, építs magadnak légvárakat, más szóval tervezzél, mert azokból
lesznek az igazi várak, a sikertelenségeket pedig tekintsd a siker oszlopainak.
Napóleon
szerint a lehetetlent szót ki kell törülni a szótárból.
A szárnyaló lelkeké a világ.
Aki soha életében nem mer valami nagyot, aki nem mer kitörni sorsa börtönéből,
az élete végéig megmarad az élelmesek rosszul fizetett napszámosának. Éppen
ezért, ha előnyöket, támogatást, előre jutást akarsz az életben, olyan
helyzetet, amelyről úgy érzed, hogy családodnak, embertársaidnak hasznára
lehetsz - ne rettenj vissza!
Ha a siker felé vezető utat ezer és ezer tüskével találod
teleszórva, ha lépéseket ismételni vagy kénytelen, ha tűrnöd kell önérzeted
megsértését, vagy a fagyos közönyt, amellyel fogadnak – ne rettenj vissza!
Arra éppenséggel ne számíts,
hogy az emberek - hacsak föltétlenül szükségük nincs rád -, önként ajánlanak
fel valamit, vagy felkéretlenül járnak el érdekedben, még az esetben sem, ha
érdemeid és képességeid hangosan bizonyítanak is melletted.
**
9. Minden erőfeszítés árán sem egyedül
rajtunk múlik, hogy fényes helyzetbe jussunk, de azért senki sem akadályozhat
meg minket abban, hogy nemesen érzők, nagylelkűek, bölcsek, megértőek,
fennkölten gondolkozók legyünk. Ne engedjük ezért magunkat a rossztól úgy
befolyásolni, hogy lelkünket elhanyagoljuk és a rosszakhoz hasonuljunk. 
