Hirdetés: 2016. május 1.

1. Ma elsőáldozási szentmise 10 órakor (I. csoportban 57 gyerek – 25 lány és 32 fiú - járul szentáldozáshoz), ezért a 11 órás szentmise kimarad.

2. Május első vasárnapja, a munkás Szent József napja, szentségimádást tartunk ¼2-től 4,40-ig. Utána májusi vecsernye.

Az édesanyák napja, szeretettel köszöntjük az édesanyákat,

3. Májusi ájtatosságot hétköznap este 6,40-kor végzünk, utána szentmisét.

4. Kedden Szent Antal kilenced.

5. Szerdán du. 6 órakor jegyes kurzus az altemplomban.

6. Áldozócsütörtök, Urunk mennybemenetelét ünnepeljük.

Szentmisét végzünk 6,30; 7,00; 11,00 és este 7 órakor.

7. A plébániai hittanórákat kedden, csütörtökön és pénteken tartjuk.

8. A bérmálkozó ifjaknak péntek este 7 órakor felkészítő.

A bérmálás pünkösdvasárnapján 11 órakor lesz.

9. Pénteken délután 6 órától Nagy Gyöngyvér: Mezei József megtalálása című könyvénnek bemutatója lesz a  Városháza  gyűléstermében.

10. Érsek atyánk új segédlelkészt nevezett ki plébániánkra, Scheianu Cipián Józsefet, aki a brassó-bolonyai plébániáról érkezett. Fogadjuk szeretettel és foglaljuk imádságainkba.

11. A misék után aláírást gyűjtünk a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban kialakítandó kápolna ügyében.

12. Figyelmükbe ajánljuk a katolikus újságokat, könyveket.

Elmélkedés a mai napra:

A május újra száz csodát ígér

Isten nem akarja!

Elsőáldozásra készülünk 2.

Az édesanyák napjára

Szeretett nagyanyámról és dédanyámról

 

 

 

A május újra száz csodát ígér

A Kedves Olvasónak bizonyára ez a cím az első erdélyi magyar slágert juttatja eszébe, amely az 1950-es évek derekán keletkezett: A Donát úton nyílnak már az orgonák. Szövegét Imrédy Géza színművész, zenéjét George Sbârcea írta, de a dal országszerte csak az 1970-es években, Tamás Gábor által vált ismertté.

A természet kibontakozása mellett a május hónap egyházi értelemben is a leggazdagabb, lelki kultúránkat tekintve talán ez a hónap lehet leghatékonyabb számunkra. Elseje Szent József, a munkás ünnepe, s mivel vasárnapra esik, ezért az édesanyák napja, de az elsőáldozások kezdete is. Május 5-én Áldozócsütörtök, 8-án Kommunikációs világnap, 14-én a csíksomlyói pünkösdszombati búcsú, 15-én Pünkösd – Csíkszeredában bérmálás és a Márton Áron-szoborcsoport felavatása, 22-én Szentháromság vasárnap, 26-án Úrnapja, 30-án Szent István király ereklyéinek átvitele. A Kárpát-medence katolikus hívei a hónap minden estéjén elimádkozzák a Boldogságos Szűz Máriát köszöntő és segítségül hívó imádságot. Mivel a litánia az Egyházban eleven valóság, újabb és újabb invokációi születnek: a II. Vatikáni Zsinat után pl. Az Egyház anyja! Családok királynője!

A Szent Szüzet a Boldogasszony anyánk c. énekben üdvtörténetei hivatása alapján a Szentlélek mátkája! néven szólítjuk. A mi hivatásunk hasonlít a Szűzanyáéhoz, vagyis legyünk a Szentlélek emberei, Krisztus tanúi a világban. 

Ehhez pedig négy feladatnak kell megfelelni, amit négy betűből (ÉÖTÁ) formált bérmálkozó EMBERKE jelenít meg, aki a Szentlélek segítségével: 

Érteni akarja az evangéliumot, 

Öntudatossá akar válni, 

Tanúságot akar tenni Krisztusról és

Áldássá akar lenni az emberek számára.

A fiatalt szerre mindez foglalkoztatja. Főleg az, hogyan szeretheti jól az életet, és hogyan lehet része Isten szentháromságos életében? Hogyan érheti el a keresztény nagykorúságot?

Ahhoz, hogy a Lélek szerint nagykorúvá érjen valaki, ne sajnálja magától a legjobb befektetést. Ehhez nem pénz, hanem másféle tőke szükséges. Ezzel a tőkével viszont rendelkezik. Úgy hívjuk, hogy jóakarat, értelem és idő. Ha valaki vagy valami, számodra érték, tőle semmit sem sajnálsz. 

Lehet-e valami fontosabb ezen a világon, mint az élet, amely örök? Egy kenyai néger mondta: „Ti európaiak, értékes órákat viseltek kezeteken, de soha sincs időtök semmire. Nekünk nincsenek drága, tetszetős óráink, de van időnk mindenre.” (Hitélet 1999, 12)

Aki megismeri Jézust, az megtapasztalja az igazi életérzést, az életgazdagságot. Aki megmarad szeretetében, az megismeri élete célját, tökéletesedik és boldog lesz. Csak Őáltala, Ővele és Őbenne találja meg életvágyunk kifutóját az örök Szeretet felé. Ezért a bérmálás szentségében kapott lelki adományokkal éljünk úgy, hogy boldogok legyünk, és környezetünk számára legyünk Jézus Krisztus levele (vö. 2Kor 3,3), amelyet az élő Isten Lelkével írt egyházunk, nem kőtáblára, hanem szívünk lapjaira.

Kedves Olvasók! A Donát úton nyílnak már az orgonák... s a május sok csodát ígér, de meglátni, megtapasztalni csak a Szeretet Lelkével lehet.  

Őt kívánom mindannyiuknak szeretettel, a főszerkesztő 

Krisztus világa, 2016. május - (2. oldal) 

Hungarikum lett a IX-XI. századi Magyar íj

Múlt hónap végén újabb értékes tétellel bővült a hungarikumok sora. A magyar hagyományőrzőknek kedves, Őseink által félelmetes fegyverként használt merevszarvú visszacsapó – más néven – szarus reflex íj bekerült a hungarikumok becses körébe. A magyarok által használt íj a korszak legkiemelkedőbb fegyvere volt, mely a lovas-íjász haditechnika alkalmazásával sokáig szinte legyőzhetetlennek bizonyult Európában.

Az eurázsiai sztyeppéken élt népek összetett reflexíjai – közismert nevén a „merevszarvú visszacsapó” íjak – családjába tartozó IX-XI. századi összetett (szarus) magyar íj (a továbbiakban: magyar íj) jól megkülönböztethető az „íjcsalád” többi tagjától. A Kárpát-medence területén eddig feltárt IX-XI. századi sírokból, közel 300 sír tartalmazott merev íj-applikációkat (agancsból faragott szarv és markolatlemezeket), mely sírszám jelentős mennyiségnek számít egész Eurázsiában. A IX-XI. századi leletanyag ezáltal világviszonylatban is egyedülálló lehetőséget biztosít a magyar íjak kutatására, illetve azok egyedi jellemzőjének meghatározására.

A merev íjmaradványok anyagának, formájának, szerkezetének és sírbeli helyzetének aprólékos elemzésével nyert információk képezik azt a szilárd bázist, amely alapján egy magyar íjrekonstrukció elkészíthető.

A magyar íj elkészítéshez szükséges közvetett információk – melyek a régészeti leletanyagból közvetlenül nem ismerhetők meg – az egykorú épen fennmaradt íjak vizsgálatával, recens néprajzi párhuzamok felhasználásával, a ma is élő különböző eurázsiai íjkészítő tradíciók vizsgálatával, illetve a XIV. századtól e témában megsokasodó írott források kiaknázásával figyelembe vehető és felhasználható, azonban a fenti (közvetett) információk nem írhatják felül a konkrét magyar régészeti leletanyagból származó elsődleges információkat.

Magyar Íj-nak tehát csak és kizárólag olyan íj nevezhető, amely

1. vagy egy konkrét IX-XI. századi magyar íjmaradvány alapján készül, vagy

2. amelyet a IX-XI. századi magyar íjmaradványok elemzése során megállapított és meghatározott paraméterek (alak, arány, méret) szerint készítenek el.

Mindezekhez kötött forma, alapanyag és készítéstechnika párosul.

A fenti kritériumok maradéktalan betartásával – nemzetközi szinten is – egyértelműen beazonosíthatóvá válik ez az eleink életmódjához szorosan kötődő, azokra rendkívül jellemző eszköz.

A magyar íj szimbólum. Elválaszthatatlanul kötődik a Kárpát-medencében letelepedett elődeink életmódjához. Mindezt határainkon innen és határainktól távol jól tudják mindazok, akik Európa és a népvándorlás korának történelmével egy kicsit is foglalkoztak. Volt idő, amikor ezt a fegyvert mindenki másnál jobban, eredményesebben használtuk akár vadászaton, akár harcban. Nagy bizonyossággal kijelenthető, hogy nemzetünk megmaradását köszönhetjük „neki”.

Elfogultság nélkül állítjuk, hogy a nemzetközi hagyományőrzésben és a világ íjkészítőinek körében kiemelt rangja van a Magyar Íjnak. Annak a formának és szerkezetnek, melyet mindenütt a világon magyarnak tartanak illetve neveznek, és velünk, magyarokkal azonosítanak.

hungarikum.hu

Isten nem akarja!

Mit nem akar Isten? - kérdezhetné bárki. Nyugodtan válaszolhatjuk, Isten nem akarja, hogy kicsinyesek legyünk! A maga szentháromságos életébe akar bevonni az Egyház által. Az üdvösségünk szempontjából két beteljesült ígéret hangzott el. Az egyik az éden kapujában, kifele jövet, hogy majd elküldi a Megváltót. A másik, amikor a Megváltó visszatérőben van az Atyához, a Szentlelket ígéri meg. A Szentlélek, a harmadik isteni személy, valóságos Isten az Atyával és a Fiúval együtt, az Egyházzal van és az Egyházban munkálkodik, hogy tagjai az egészséges testnek egészséges tagjaiként együtt dolgozzanak szeretetben, értsék meg egymást, tanúságot tegyek Krisztusról és szolgálják a közjót. 

Ne legyenek kicsinyesek és ne rakjanak egymás vállára fölösleges terheket. Az Apostolok Cselekedetei könyvben találjuk: Isten nem akarja, hogy a szükségesnél nagyobb teher nehezedjék a hívek vállára. (ApCsel 15,1-2. 22-29) 

Az egyháznak mindig megvannak a maga problémái. Nem is lehet azt várni, hogy Jézus minden jövendő problémára előre választ adjon. Probléma már Jézus mennybemenetele után jelentkezett, nem is egy. Ezek közül az egyik legfontosabb az volt, hogy ha pogány keresztelkedik meg, arra is kötelezőek-e a zsidó vallási törvények. Nem volt könnyű kérdés. Jézus gondolt erre, ezért úgy alapította egyházát, hogy annak pásztorai legyenek, Péter és az apostoli kollégium. Most a viták fellángolásával kitűnt, hogy mennyire jó intézkedés volt ez. A vitában egyik oldalon Pál és Barnabás állt, a másik oldalon néhány zsidókeresztény. Az apostolok döntését az egyház el is fogadta és írásba foglalva megküldték az érdekelteknek. A Szentlélek vezette őket tanácskozásukban, hogy életük kudarcba ne fulladjon. 

Jézus megígérte a Szentlelket „akit majd a nevemben küld az Atya, megtanít titeket mindenre, és eszetekbe juttat mindent, amit mondtam nektek.” (Jn 14,23-29) A Szentlélek megtanít, hogy szentháromságos módon éljünk: tudjunk kezdeményezők lenni mint az Atya, tudjunk befogadók lenni mint a Fiú és tudjunk szerető viszonyban dolgozni mint a Szentlélek. 

Ahol nem a Szentlélek munkálkodik, ott kicsinyessé tudnak lenni az emberek, sőt ellenséggé válhatnak.  

Ő eszünkbe juttatja a mindennapi élet által Jézus tanítását, hogy aminek elfelejtése életünk kudarcát jelentené. 

Segít, hogy belássuk a földi értékek mulandó voltát, hogy a célt össze ne tévesszük az eszközökkel. A tanítás megértése mellett megadja a békét és elvezet a mennyországba, mint az Istentől alászállt városba. (Jel 21.10-14. 22-23) Az igazi valóság tárul fel benne, de változatlanul megmarad „a város alapfalának tizenkét köve, rajtuk a Bárány tizenkét apostolának tizenkét neve.” 

Anyák napja, munkás Szent József napja, a gyerekek elsőáldozása napja, csak el ne felejtsük azt, hogy a mennyország lakói lehessünk!

“Aki szeret engem, megtartja tanításomat!” Jn14,23

Elsőáldozásra készülünk 2.

Andrásfalvi Bertalan néprajzkutató Kallós Zoltánt idézte nemrég egy ünnepség alkalmával Kolozsvárt: „Addig maradhatunk meg magyarnak, amíg táncolunk, és magyarul énekelünk. Hozzá fűzte, hogy az tud szépen táncolni, énekelni, aki ezzel a szeretetét mutatja ki. Ha az édesanya csak szereti a gyermekét, de nem öleli, akkor a gyermek elárvul. Mindannyian elárvulunk, ha nem táncolunk, nem énekelünk, nem szeretünk.” Ez a gondolat nyomban emlékezetembe idézte az Isteni Irgalmasság Rendkívüli Szentévének logóját: „Legyetek tehát irgalmasok, amint a ti Atyátok is irgalmas.” (Lk 6,36) A logó, az irgalmasság egyfajta teológiai összegzéseként, a Fiút mutatja, aki vállára veszi az eltévedt embert, felhasználva az ősegyház egyik nagyon kedvelt Jó Pásztor ábrázolását: Krisztus szeretete teljességre viszi a megtestesülés titkát a megváltással.    

A logó kiemeli, hogy a Jó Pásztor az ember testét érinti meg mélységben, és szeretettel teszi ezt, hogy megváltoztassa az életét. Azonnal szembetűnik egy érdekes mozzanat: a Jó Pásztor végtelen irgalmassággal magára veszi az emberiséget és összesimuló arcuk egyik szeme összekapcsolódik, ezzel a „közös szemmel” együtt látnak: Krisztus Ádám szemével lát, az pedig Krisztus szemével. Így minden ember felfedezheti Krisztusban, az új Ádámban a saját emberségét és a jövőt, mely reá vár, Krisztus tekintetében szemlélve az Atya szeretetét. Krisztus kezein és lábain a sebhelyek az értünk szeretetből vállalt szenvedése nyomai. Ez a Krisztus erős, képes megtartani a vállán az elesett emberiséget, nyugodtan rábízhatjuk magunkat. Lépteit az Útra helyezi, mert Ő és egyedül Ő ismeri a hazafelé, az irgalmas atyai Ház felé vezető utat.

Elsőáldozáskor Jézus iránti szeretetünket mutatjuk meg. Mindenki áldozhat, aki szereti Jézust és felkészült. Kétféle előkészületet tartunk, az egyik a lelki, a másik a testi előkészület. Minden egyes alkalommal megvizsgáljuk a lelkiismeretünket, azaz magunkba nézünk, hogy milyen bűnök terhelik a lelkünket, milyen bűnöket követtünk el. Felindítjuk a bánatot és elvégezzük a szentgyónásunkat. Azért gyónunk, hogy Jézus visszafogadjon szeretetébe. Ezért a bűnbánat szentsége, a gyónás alaptémája Isten szeretete. Isten úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte. E szeretet kifejezője a bűnök bocsánata, amikor személyesen találkozunk a minket szerető Istennel és bűnbevallást teszünk. Istent a gyónásban a pap vagy püspök képviseli, mert a papszentelésben megkapták Jézus Krisztus oldó-kötő hatalmát.

Alaphivatásunk, hogy szeressünk. Minden, ami megszegi a szeretetet, ami megalkuvás, az bűn. Ha egy szeretetteljes kapcsolatról van szó, akkor minden bűn megzavarja, meggyengíti. Jézus azért rendelte a bűnbocsánat szentségét, hogy vissza tudjunk kapcsolódni a szeretetbe. A megbánás azt jelenti, hogy jobban szeretném ha nem történt volna meg, és a jövőben nem akarom elkövetni. 

A megbocsátás a bűn szándékos elengedése. Amikor békét és Isten szeretetét kívánom a másiknak. A megbékélés nyelvezete: kérlek, bocsáss meg ...ért. A válasz: "megbocsátok." A bocsánat, nem az emlékezetünkön múlik,  hogy emlékszem vagy sem, hanem az akaraton. Nem az ok és okozat útját választjuk (bűn és bűnhődés), hanem a szeretetet.  Sőt, akárhányszor szem előtt van az esemény, akkor újra és újra részt vehetünk a bocsánat erejében. 

Ha kiengesztelődtünk Istennel és egymással, akkor a testi előkészület már könnyű. A szentáldozáshoz illő megjelenés, valamint az áldozás előtti egy órás böjtöt kell megtartani. Az elsőgyónás és áldozás, a szerető Isten világába való tudatos belépést jelenti. Az első idézetet megértjük: „Ha az édesanya csak szereti a gyermekét, de nem öleli, akkor a gyermek elárvul. Mindannyian elárvulunk, ha nem táncolunk, nem énekelünk, nem szeretünk.” 

A világon van-e nagyobb a bűnbocsánatnál, mikor a minket szerető Krisztus ölelését érezzük?

D-K. József 

Elsőáldozásra készülünk 1.