Politikusok és püspök a szentté avatásról

A világegyház immár szentként tiszteli XXIII. János és II. János Pál pápákat. Fényes tanúságtételük példa minden hívő és jóakaratú ember számára. A szentté avatás előestéjén, április 26-án Rómában Mindszenty bíboros egykori címtemplomában gyűlt össze a magyar közösség, hogy szentmisével adjon hálát a nagy eseményért.

A Santo Stefano Rotondo bazilikában a szertartást Erdő Péter bíboros vezette, koncelebrált számos magyarországi és határon túlról érkezett főpásztor, jelen volt több közjogi méltóság. Megkérdeztük Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest, Balog Zoltán emberi erőforrás minisztert, illetve Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspököt, hogy mit jelent számukra a két szent pápa tanúságtétele?

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a két szent pápa tanúságtételéről: II. János Pál pápának köszönhetjük spirituálisan, hogy Magyarország ma szabad, szuverén állam. XXIII. János prófétai érdeme, hogy a mai egyház képes az örök igazságokat a mai ember nyelvén megfogalmazni.

Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter II. János Pálról: A hit bátorságát jeleníti meg számomra. Ha hiszünk abban, amit az Úristen ránk bízott, akkor az meg fog valósulni. XXIII. János a hit nyitottságát, fejlődőképességét szimbolizálja, ami által még közelebb kerülhet a keresztény örökség az emberekhez.

Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök is felidézte személyes emlékeit II. János Pálról, amikor látta a már nagy beteg pápát a magánkápolnájában imádkozni. Legyünk az imádság emberei, legyünk elkötelezettek a világ dolgai iránt – ezt üzeni nekünk a két szent pápa tanúságtétele.
(gá) VR

A szentté avatás végén, a Regina Coeli előtt

Kedves Testvéreim! Mielőtt lezárnánk a hitnek ezt az ünnepét, szeretnélek mindnyájatokat köszönteni, s mindannyiótoknak köszönetet mondani!

Köszönetet mondok a bíboros testvéreknek s a nagyszámú püspöknek és papnak a világ minden részéből.

Hálámat fejezem ki a számos országból érkezett hivatalos küldöttségeknek, akik azért jöttek, hogy tisztelegjenek a két pápa előtt, akik elvitathatatlan szerepet játszottak a népek fejlődésének és a békének az ügyében. Külön köszönet illeti az olasz hatóságokat az értékes közreműködésükért.

Nagy szeretettel köszöntöm a Bergamói és a Krakkói Egyházmegyék zarándokait! Kedveseim, azzal tiszteljétek a két szent pápa emlékét, hogy hűségesen követitek a tanításaikat!

Hálás vagyok mindazoknak, akik nagylelkűen előkészítették ezeket az emlékezetes napokat: a Római Egyházmegyének, Vallini bíborossal, Róma városának, Ignazio Marino polgármesterrel, a rendfenntartó erőknek és a különböző szervezeteknek, társulatoknak és a számos önkéntesnek. Köszönet mindenkinek!

Üdvözlöm az összes zarándokot – itt, a Szent Péter téren, a szomszédos utcákon és Róma más helyein –, ahogyan mindazokat is, akik a rádió és a televízió által kapcsolódnak hozzánk; és köszönet a média vezetőinek és munkatársainak, akik oly sok ember számára lehetővé tették, hogy részt vegyenek [ezen az ünnepen]. A betegek és idősek felé, akikhez különösen is közel állt a két új szent, külön üdvözletet intézek.

Most pedig forduljunk imádságban Szűz Máriához, akit XXIII. János és II. János Pál valódi fiaiként szerettek.

Regina coeli…

(tcs) VR

Ferenc pápa a Szent pápákról

Ferenc pápa homíliája XXIII. János és II. János Pál szentté avatásának szertartásán, 2014. április 27-én.

Ennek a vasárnapnak a középpontjában, amely lezárja Húsvét nyolcadát, s amelyet II. János Pál az Isteni Irgalmasságnak kívánt szentelni, a feltámadt Jézus dicsőséges sebhelyei állnak.
Ő már megmutatta azokat az első alkalommal, amikor megjelent az apostoloknak, annak a szombat utáni napnak az estéjén, a Feltámadás napján. De aznap este nem volt ott Tamás; és amikor a többiek mondták neki, hogy látták az Urat, ő azt válaszolta: hacsak nem látja és nem érinti azokat a sebeket, akkor nem hisz. Nyolc nappal később Jézus ismét megjelent az utolsó vacsora termében a tanítványok között, és ott volt Tamás is; Jézus hozzá fordult és meghívta, hogy érintse meg sebeit. És akkor az az őszinte ember, az az ember, aki hozzászokott ahhoz, hogy személyesen ellenőrizze a dolgokat, letérdelt Jézus előtt és ezt mondta: „Én Uram, én Istenem!” (Jn 20,28).

Magyar zarándokok a téren

Jézus sebei botrányt jelentenek a hit számára, de egyben a hit igazolásai is. Ezért a feltámadt Krisztus testéről nem tűnnek el a sebhelyek, ott maradnak, mert azok a sebhelyek Isten irántunk való szeretetének el nem múló jelei, és nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy higgyünk Istenben. Nem azért, hogy higgyük: Isten van, hanem hogy higgyük: Isten szeretet, irgalmasság, hűség. Szent Péter, Izajás szavait idézve ezt írja a keresztényeknek: „Sebei szereztek számotokra gyógyulást” (1 Pét 2,24; vö. Iz 53,5).

XXIII. Jánosban és II. János Pálban megvolt a bátorság ahhoz, hogy Krisztus sebeire nézzenek, megérintsék átszegett kezeit és átszúrt oldalát. Nem szégyenkeztek Krisztus teste miatt, nem botránkoztak meg Őbenne, a keresztjében; nem éreztek szégyent a testvér teste miatt (vö. Iz 58,7), mivel minden szenvedő emberben Jézust látták. Mindketten bátor emberek voltak, telve a Szentlélek parrésziá-jával, nyílt, világos beszédével, s tanúságot tettek az Egyház és a világ előtt Isten jóságáról, irgalmasságáról.

XX. századi papok, püspökök és pápák voltak. Ismerték e kor tragédiáit, de ezek nem gyűrték maguk alá őket. Erősebb volt bennük Isten, erősebb volt a Jézus Krisztusba, az ember Megváltójába és a történelem Urába vetett hitük; erősebb volt bennük Isten irgalmassága, amely ebben az öt sebhelyben megmutatkozik; erősebb volt Mária anyai közelsége.

Ebben a két, Krisztus sebhelyeit szemlélő emberben és az Ő irgalmasságának e két tanújában „élő remény” lakozott, együtt a „kimondhatatlan dicsőséges örömmel” (1Pt 1,3.8). Olyan remény és öröm volt ez, amelyet a feltámadott Krisztus ad a tanítványainak, és amelytől senki sem foszthatja meg őket. A húsvéti remény és öröm áthaladt a lecsupaszítás, a kiüresedés, a bűnösökhöz való, végsőkig elmenő közelség olvasztótégelyén, egészen ennek a kehelynek a csömöréig. Ez az a remény és öröm, amelyet a két szent pápa ajándékba kapott a feltámadott Úrtól, s a maguk részéről bőséggel ajándékoztak Isten népének, örök elismerést nyerve ezáltal.

Ezt a reményt és örömet lélegezték be a hívők első közösségében, Jeruzsálemben, amelyről az Apostolok cselekedeteinek könyve szól (vö. 2,42–47). Olyan közösség volt ez, amelyben megélték az Evangélium lényegét, vagyis a szeretetet, az irgalmasságot, egyszerűségben és testvériességben.

Ez az Egyháznak az a képe, amelyet a II. Vatikáni Zsinat maga előtt tartott. XXIII. János és II. János Pál együttműködtek a Szentlélekkel, hogy helyreállítsák és naprakésszé tegyék az Egyházat eredeti alkatának megfelelően, azon alkat szerint, amelyet a szentek kölcsönöztek az Egyháznak az évszázadok során. Ne feledjük el, hogy pontosan a szentek azok, akik előreviszik és növelik az Egyházat. A Zsinat összehívásában XXIII. János kifinomult, Szentlélektől való tanulékonyságról tanúskodott, engedte vezetni magát, és pásztor volt az Egyház számára, egy vezetett vezető, a Szentlélek által vezetett vezető. Ez volt az ő nagy szolgálata az Egyház számára; ő volt a Szentlélektől való tanulékonyság pápája.

Gemelli Klinika

Az Isten népéért végzett ezen szolgálatban II. János Pál volt a család pápája.  Ő maga mondta egy alkalommal: azt szeretné, hogy a család pápájaként emlékezzenek rá. Szívesen hangsúlyozom ezt, miközben szinódusi utat járunk be a családokról és a családokkal. Ezt az utat ő bizonnyal nyomon kíséri és támogatja a mennyből.

Isten népének ez a két új szent pásztora járjon közben az Egyházért, hogy a szinódusi úton levés e két éve alatt mutasson a Szentlélektől való tanulékonyságot a család lelkipásztori szolgálatában. Mindketten tanítsanak minket arra, hogy ne botránkozzunk meg Krisztus sebhelyein, hatoljunk be az isteni irgalmasság misztériumába, amely mindig remél, mindig megbocsát, mert mindig szeret.
Török Csaba fordítása
Fotó: Europress/AFP
Magyar Kurír

Ferenc pápa a szentek sorába iktatta XXIII. János és II. János Pál pápákat

Ferenc pápa délelőtt 10 órakor kezdte meg az ünnepélyes szentté avatási szentmisét, amelyen XVI. Benedek emeritus pápa is koncelebrál. A világ minden részéről több mint 120 hivatalos delegáció érkezett, közöttük 24 államfő és uralkodó, 10 kormányfő.

A pápával együtt misézik 150 bíboros, 1000 püspök és pap. A hívek áldoztatását 870 pap és diakónus végzi a Szent Péter téren és a környező utcákban.

A szentté avatási szertartáson részt vesz egy 20 fős zsidó küldöttség, amelynek tagjai az Egyesült Államokból, Izraelből, Argentínából, Lengyelországból érkeztek, illetve a római zsidó közösséget képviselik. Közöttük van Ferenc pápa két személyes barátja: Abraham Skorka, a Buenos Aires-ből, valamint Claudio Epelman, a Latin-Amerikai Zsidó Kongresszus főigazgatója.

A Via della Conciliazione már éjszaka tele volt zarándokokkal, akik hálózsákban aludva várták a hajnalt, amikor megnyitották térhez vezető utakat. Az éjszakát a hívek nagy része a nyitott templomokban töltötte imával, az Oltáriszentség imádásával, gyónással, rózsafüzér-imával.

Természetesen a sok-sok nemzetiség közül számban a legtöbben Lengyelországból és Bergamo környékéről, a két új szent, II. János Pál és XXIII. János földjéről érkeztek, de a világ minden részének zászlója lengedezik az Örök Város szívében, a Szent Péter bazilika térségében.

P. Lombardi április 24-i tájékoztatója szerint nagyszámú ortodox, anglikán továbbá muzulmán vendégre lehet számítani, azonban nincs hivatalos lista részvételüket illetően.
26 ezer önkéntes és 10 ezer rendfenntartó vigyáz a zarándokok biztonságára, 77 mentőautó áll készen, hogy segítséget nyújtson az arra rászorulóknak.

A földrész minden táját 2000 újságíró tájékoztatja a történelmi eseményről.

(vm) VR

XVI. Benedek emeritus pápa jelen lesz a szentté avatáson

Amint arról P. Federico Lombardi szombaton délelőtt tájékoztatta a sajtó képviselőit, XVI. Benedek elfogadta a meghívást, és jelezte Ferenc pápának, hogy jelen lesz XXIII. János és II. János Pál szentté avatási szertartásán - közli a Vatikáni Rádió.

Az emeritus pápa is koncelebrál a szentté avatási szentmisén. Ez nem jelenti azt, hogy az oltárnál lesz (ott valószínűleg Sodano és Re bíborosok állnak majd, a püspöki rend két első bíborosa, majd Stanislaw Dziwisz, krakkói bíboros érsek és Agostino Vallini bíboros, a pápa római helynöke és a bergamói püspök, Francesco Beschi), hanem a bazilika előtti emelvény bal oldalán a bíborosokkal és a püspökökkel együtt foglal helyet.
Magyar Kurír

Olvasd el és derülj: A jókedvű pápa

Hangulatjelentés az Örök Városból

Róma már a szentté avatás előtt két nappal megtelt zarándokokkal. A világ minden részéből érkeztek hívők XXIII. János és II. János Pál pápa vasárnapi szentté avatására.

A Szent Péter téren pénteken délelőtt kígyózó sorokban vártak az emberek a bazilikába való bejutásra. A délutáni órákra a teret több tízezer zarándok töltötte meg, a tér látványa és a hangulat a szerdai általános kihallgatásokat és vasárnapi Úrangyala-imádságokat idézte. A bazilika homlokzatára kihelyezték a két boldog pápa óriás portréit.
A Szent Péter tér felé vezető úton éneklő zarándokcsoportok vonulnak, a téren türelemmel, imádkozva, énekelve várakoznak a világ minden részéből, többek között Argentínából, az Egyesült Államokból, Libanonból, a Távol-Keletről, és szerte Európából érkezett csoportok. A zarándokok között sok a fiatal, gyerekcsoportokat is hoztak a szentté avatásra.
Az olasz mellett leggyakrabban lengyel szó hallható az utcákon és tereken, de megérkeztek a magyar csoportok is, akik pénteken és szombaton sorra látogatják Róma nagy bazilikáit.
Nem csak a Vatikánt és környékét árasztották el a zarándokok. A római templomokon a pápákat ábrázoló óriás képek láthatók, a templom előtti tereken fiatalok imádkoznak. Ma éjjel pedig virrasztásokat tartanak, imádsággal készülnek a holnapi nagy ünnepre a római belvárosi templomokban.
A Vatikán környékén és Róma belvárosában a pénteki olaszországi nemzeti ünnepen is nyitva tartottak a boltok. A szuvenírárusok a boltokban és az utcákon egyaránt XXIII. János és II. János Pál képével díszített emléktárgyakat árulnak (különböző méretű szobrokat, képeket, rózsafüzéreket, ikonokat, kulcstartókat, kirakót, hűtőmágneseket, stb.), és különösen népszerűek azok a tárgyak is, amelyeken Ferenc pápa képe látható. Az ajándéktárgyak ára a szentté avatásra megugrott, a vendéglátóhelyek azonban nem emelték látványosan áraikat.

Az egyébként is nehézkes és olykor akadozó római tömegközlekedés óráról órára egyre zsúfoltabb, különösen nehéz a belvárosban felférni a buszokra és a villamosokra. Már csütörtökön elkezdték lezárni a Szent Péter tér környéki utakat és utcákat, a szentté avatás napján sok járat módosított útvonalon közlekedik majd, a metrók azonban egész nap közlekednek.
Az utcákat járva egyre több szerzetessel, pappal és számos püspökkel, illetve bíborossal is könnyen össze lehet találkozni.
Magyar Kurír
(bh)

Virrasztással, imádsággal a szentté avatásra

Virrasztással és imádsággal készülnek XXIII. János és II. János Pál szentté avatására

Egymást követő szentmisék és a zarándokok közös imája előzi meg Rómában a vasárnapi szentté avatást – közli az MTI. Ez lesz a szentté avatásra való felkészülés fehér éjszakája – mondta a vatikáni püspökség munkatársa a csütörtöki sajtótájékoztatón.

A brazil és más dél-amerikai hívők érkeztek meg az elsők között Rómába, hogy részt vegyenek a José de Anchieta brazíliai jezsuita misszionárius idén júniusban esedékes kanonizációja alkalmából csütörtökön, a Róma központjában levő Szent Ignác jezsuita rendi templomban bemutatott hálaadó szentmisén, amelyen Ferenc pápa és Odilo Pedro Scherer a brazil Sao Paulo érseke is jelen volt.
A francia zarándokok péntektől két napon át Róma francia templomaiban imádkoznak. Szombaton délután öt órától a Róma városfalain kívüli Szent Pál-bazilikában kezdődik az egész éjszaka tartó virrasztás. Hat órától a lateráni Szent János-bazilikában a XXIII. János szülőhelyéről, az észak-olaszországi Bergamóból és környékéről érkező zarándokok gyűlnek össze. Hét órától a Popolo téren levő templom nyitja meg kapuit. Imádkoznak a római Santa Maria Montesanto-templomban is, ahol 1904-ben Angelo Giuseppe Roncallit, a későbbi XXIII. János pápát pappá szentelték. Este kilenc órától Róma városközpontjában további 14 templomban kezdődik virrasztás olasz, angol, francia, lengyel, portugál és arab nyelven. Szombat éjszaka az Actio Catholica katolikus mozgalom tagjai is imával virrasztanak Rómában.
Ez lesz a szentté avatásra való felkészülés „fehér éjszakája” – mondta Walter Insero atya, a római püspökség munkatársa a Vatikánban csütörtökön tartott sajtótájékoztatón. Hozzátette, hogy a virrasztásokra kiválasztott imádságokat a papok és hívők a 2papisanti.org honlapon is megtalálják.
Amint arról már korábban is tájékoztatást adtunk, a Rómába érkező mintegy ezer magyar zarándokot szombaton a Santo Stefano Rotondo a mártír Szent Istvánról elnevezett római körtemplomban bemutatott magyar nyelvű szentmisére várják. A koncelebrációt Erdő Péter bíboros vezeti.
Magyar Kurír

Magyar egyházi és állami zarándokok

A Rómába érkező mintegy ezer magyar zarándokot szombaton a Santo Stefano Rotondo a mártír Szent Istvánról elnevezett római körtemplomban bemutatott magyar nyelvű szentmisére várják. A koncelebrációt Erdő Péter bíboros vezeti – írja az MTI.

Egymást követő szentmisék és a zarándokok közös imája előzi meg Rómában a vasárnapi szentté avatást. Csütörtökön sajtótájékoztatón számoltak meg a Vatikánban az előkészületekről.

A brazil és más dél-amerikai hívők érkeztek meg az elsők között Rómába, mivel csütörtökön hálaadó szentmisén vesznek részt José de Anchieta brazíliai jezsuita misszionárius idén júniusban esedékes kanonizációja alkalmából. A Róma központjában levő Szent Ignác jezsuita rendi templomban bemutatott misén jelen lesz Ferenc pápa és Odilo Pedro Scherer a brazil Sao Paulo érseke is.

A francia zarándokok péntektől két napon át Róma francia templomaiban imádkoznak. Szombaton délután öt órától a Róma városfalain kívüli Szent Pál bazilikában kezdődik az egész éjszaka tartó virrasztás. Hat órától a lateráni Szent János bazilikában a XXIII. János szülőhelyéről, az észak-olaszországi Bergamóból és környékéről érkező zarándokok gyűlnek össze. Hét órától a Popolo téren levő templom nyitja meg kapuit. Imádkoznak a római Santa Maria Montesanto templomban is, ahol 1904-ben Angelo Giuseppe Roncallit, a későbbi XXIII. János pápát pappá szentelték. Este kilenc órától pedig Róma városközpontjában további 14 templomban kezdődik virrasztás olasz, angol, francia, lengyel, portugál és arab nyelven. Szombat éjszaka az Actio Catholica katolikus mozgalom tagjai is imával virrasztanak Rómában.

Ez lesz a szentté avatásra való felkészülés „fehér éjszakája” - mondta Walter Insero atya a római püspökség munkatársa a Vatikánban csütörtökön tartott sajtótájékoztatón. Hozzátette, hogy a virrasztásokra kiválasztott imádságokat a papok és hívők a 2papisanti.org honlapon megtalálják.
**


A Magyar Nemzet (2014.04.26., 14.o.) Magánzarándokként Rómába címmel az Origo.hu-ra hivatkozva számol be arról, hogy Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője közölte: Orbán Viktor miniszterelnök magánzarándokként megy Rómába XXIII. János és II. János Pál pápák vasárnapi szentté avatására, az állami delegációt Áder János köztársasági elnök vezeti.

Magyar Kurír

A kettős szentté avatás számokban

Nemcsak egyházi jelentőségénél fogva, hanem a résztvevők és a szervezés számait tekintve is rendkívüli esemény lesz XXIII. János és II. János Pál vasárnapi szentté avatása április 27-én, vasárnap – fogalmaz az MTI.

800 ezer – egymillió zarándokot várnak vasárnap Rómába, a szentté avatásra. Mintegy 250 ezren férnek majd be a Szent Péter térre, a tér és az Angyalvár közötti területre és a Vatikán környéki utcákba. Körülbelül ezer magyar zarándok vesz részt a szentté avatáson. Lengyelországból 300 ezer hívőt várnak, összesen ötezer autóbusz érkezik egész Európából.
A zarándokoknak 1,2 millió szentképet osztanak ki XXIII. János és II. János Pál arcképével, a szentté avatási szentmise 150 ezer példányban nyomtatott szövegét, továbbá négymillió palack vizet.
A Szent Péter téren mintegy hatezer pap lesz jelen és ugyanekkora lesz a több mint kilencven hivatalos állami delegáció összlétszáma is. 150 bíboros, hetven diakónus és több mint 800 áldoztató pap lesz a szentmisén, valamint 24 uralkodó és államfő.
Rómában 14 óriás vetítőn közvetítik a szentmisét: az egyik a Colosseum oldalán lóg. Kivetítő áll a római Leonardo Da Vinci repülőtéren és a milánói dóm terén is, továbbá számos más olasz város és település terein. A szentté avatást az egész világon 2,5 milliárdan követik majd. Ötszáz olasz és külföldi moziteremben is élőben közvetítik az eseményt.
A zarándokok biztonságát az olasz hatóságok közel tízezer tagja felügyeli. Közöttük háromezer rendőr, csendőr, pénzügyőr s a polgári védelem több mint 2500 tagja. 16 egészségügyi pont működik szombattól a Vatikánnál és Róma központjában, valamint nyolcvan elsősegély-csapat. 77 mentőautó áll készenlétben, és egy tábori kórházat is felállítanak a Vatikánhoz közel. Öt mama-ponton várják a kisgyermekkel érkező édesanyákat.
A római köztisztasági hivatal (Ama) ezer dolgozója tisztítja az utcákat a szentmise előtt és után. 980 vegyi vécét állítottak fel. A szentté avatás napjaira érvényes G-evento parkolókártya 50 euróba kerül. A római szállodaszobák ára 250 százalékkal drágult az utóbbi héten.
Képek: news.va
Magyar Kurír

Három millió zarándokot várnak Rómában

A római polgármesteri hivatal becslései szerint nagyhéttől május elsejéig hárommillió zarándok fordul meg a városban, ez félmillióval több, mint Róma lakossága – tájékoztat a Vatikáni Rádió honlapja.

Még alig léptünk be a nagyhétbe, de tudjuk, hogy a világ figyelme már előbbre irányul, április 27-ére, amikor Rómában, a Szent Péter téren két, korban hozzánk nagyon közel álló pápa szentté avatása lesz. XXIII. János pápáról és II. János Pál pápáról van szó. Mindkét pápa a rendkívül szeretett szentatyák között foglal helyet. János pápát Itáliában egyszerűen úgy emlegetik, mint a „jó pápát”, II. János Pált pedig „Isten atlétájaként”, majd élete utolsó szakaszában a „fájdalmak embereként” tartották számon, aki nem menekült el a legnagyobb szenvedéstől sem, és utolsó leheletéig szolgálta az egyházat.
A szertartáson előreláthatólag részt vesz az emeritus pápa, XVI. Benedek is, bárt ezt nem erősítette meg a szóvivő. „Tudom, hogy nagy várakozás előzi meg ezt a hírt, a lehetőség nyitott, a meghívás természetes, ám még nem tudhatjuk, hogy ezen a fárasztó szertartáson jelen tud-e lenni az emeritus pápa” – mondta P. Federico Lombardi. Ha ez mégis megtörténne, akkor négy pápa lenne egyszerre jelen a Szent Péter téren: kettő, a két szentté avatandó, virtuálisan, kettő pedig fizikai valóságában is.
XXIII. János nevéhez egy imameghallgatás fűződik: Caterina Capitani nápolyi szerzetesnő csodás gyógyulása 1966-ban. II. János Pál esetében két csodát ismertek el hivatalosan: 2005-ben Marie Simon Normand francia szerzetesnő gyógyult meg ugyanabból a betegségből, Pakinson-kórból, amelyben János Pál pápa is szenvedett; Floribeth Mora Diaz pedig 2011. május 1-jén, II. János Pál boldoggá avatása napján kapta meg a gyógyulás kegyelmét. Mindketten jelen lesznek a szentté avatási szertartáson.
Számos közjogi méltóság érkezik Rómába az eseményre, köztük a lengyel miniszterelnök és a köztársasági elnök. A szertartást Olaszországban az olasz közszolgálati televízió első csatornája és a Sky előfizetéses tévécsatorna élő adásban közvetíti reggel fél tíztől kezdődően, amely a déli Mária-imádsággal zárul.
A Szent Péter térre jegyek nélkül léphetnek be azok a szerencsések, akiknek ez sikerül. A Pápai Ház Prefektúrája már közölte, hogy a papok számára fenntartott belépők is elfogytak. A koncelebráló bíborosok, püspökök, papok száma ezer körül mozog; hétszáz pap működik közre a hívek áldoztatásánál. A római polgármesteri hivatal becslései szerint nagyhéttől május elsejéig hárommillió zarándok fordul meg a városban, ez félmillióval több, mint Róma lakossága.
A szertartást a város következő hét pontján felállított kivetítőkön is lehet követni: Santa Maria Maggiore-bazilika, Angyalvár, Popolo tér, Császári Fórumok útja, Colosseum, Navona tér és a Szent Péter tér környéke. A kanonizáció a Nexo Digital szétosztásában a világ több országában filmszínházakban is követhető. Eddig húsz ország iratokozott fel a kérőlistára. A Sky és Sony cégek közreműködésével speciális vetítés lesz XXIII. János pápa szülőhelyén, az észak-olaszországi Sotto il Monte faluban. A pápa egykori magántitkára, a 98 éves Loris Capovilla, akit Ferenc pápa nemrég bíborossá nevezett ki, maga is a jó pápa szülőfalujában követi majd a szertartást. II. János Pál titkára, Stanislaw Dziwisz bíboros jelen lesz a Szent Péter téren. Krakkó érseke, aki negyven éven keresztül szolgált Karol Wojtyla mellett, épp a szentté avatás napján tölti be 75. életévét.
A szentté avatást megelőző éjszaka imavirrasztást tartanak a római templomokban. A János pápa szűkebb hazájából, Bergamóból érkező zarándokok a Lateráni Szent János-bazilikában gyűlnek egybe. Ugyanitt a fiatalok számára is lesz egy esemény, amelyen a két pápa szentté avatási eljárásának posztulátoraival találkozhatnak. A világháló is megmozdult az alkalomból: létrehoztak egy többnyelvű honlapot és egy Twitter-fiókot (@popesaints). A szertartást a You Tube-on és Facebookon is követni lehet.
A római városháza megsokszorozta a tömegközlekedési eszközöket – az A és B metró 26-án és 27-én egész éjjel közlekedik; továbbá ingázó buszok szállítják majd a híveket a Szent Péter térre. Az április 27-ei labdarúgó-mérkőzések időpontjait is megváltoztatták, hogy ne akadályozzák a városba érkező zarándokok, turisták közlekedését.
A főpolgármester szavai szerint a város felkészült az eseményre, és szeretettel vár minden érdeklődőt.
Magyar Kurír

Msgr. Kovács Gergely: II. János Pál és XXIII. János pápa

Msgr. Kovács Gergely: II. János Pál és XXIII. János pápa - 1 rész

 folytatás 2. rész

Gergely atya posztulátorként közelebbről is követ egy boldoggá avatási ügyet, méghozzá Márton Áron püspökét. II. János Pál esetében a boldoggá, majd most a szentté avatás kapcsán is a hagyományos ügymenettől eltérő, rendhagyó eljárásról beszélhetünk, például a szükséges idő eltelte vagy csoda bizonyítottsága terén. Mi ennek a magyarázata?
– A hatályos jog előírása értelmében egy szentté avatási eljárást csak a jelölt halála után öt év elteltével lehet kezdeményezni. Ehhez szükség van egy, a jelölt közbenjárására történt csodára (hitvallók esetében, vagyis akik nem vértanúk, már a boldoggá avatáshoz is). II. János Pál pápa esetében az öt év eltelte alól történt felmentés, míg XXIII. János esetében a második csoda igazolása alól adott felmentést Ferenc pápa. A válasz alapjában véve egyszerű: mint az egyház legfőbb törvényhozója, a Szentatya bármilyen egyházi törvény alól felmentést tehet. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy nem szorul különösebb magyarázatra mindkét eset rendkívülisége.
Áprilisban kettős szentté avatásra kerül sor. Ön szerint miért egyszerre emelik majd e két nagy pápát a szentek sorába? Lehetnek ennek a világgazdasági válság miatti gazdasági szempontjai is?
– E kérdésre Ferenc pápa tudna válaszolni. Nem hiszem, hogy az utóbbiak motiválták volna ezt a döntést. Különben sem nehéz a két pápaságban meglátni a közös vonásokat. Én Közép-Kelet-Európa szülötteként úgy gondolom, hogy XXIII. János pápa az, aki nyitott a párbeszéd felé, a nem hívők, tehát a kommunista országok irányába is. Érezni ezt a Pacem in terris enciklikában is, bár egyszer sem szerepelnek benne olyan szavak, mint ateizmus vagy kommunizmus. Szinte azt mondanám, hogy amit ő megkezdett, az II. János Pál pápa idején érett be, teljesedett ki. Remélem, hogy nem én vagyok az egyedüli, aki így látja.

XXIII. János pápára gondolva mit emelne ki, ami az Ön számára megragadó vagy meghatározó személyében?
– Míg II. János Pálról személyes élményeket, benyomásokat is elmesélhetek, addig az 1963-ban elhunyt XXIII. János pápáról csak közvetett módon beszélhetek a róla olvasottak, hallottak alapján. Közhelynek tűnhet, hiszen általában mindenki ezt mondja, de XXIII. János pápa egyszerűsége és közvetlensége ragad meg engem is. Az a tulajdonsága, amelyben követni igyekszem őt: optimizmusa. Mindenben megtalálni a jót, a pozitívumot. A humorérzékét csak azért nem említem, mert szerintem az adottság. Viszont imáimban szoktam kérni az Úrtól a humorérzék és önirónia ajándékát.
A Kultúra Pápai Tanácsánál milyen emléket őriznek XXIII. János pápaságáról? Kollégáitól hallott-e esetleg érdekes történeteket az ő idejéből?
– Amint említettem, a Kultúra Pápai Tanácsa II. János Pállal született meg 1982-ben. Mivel nincs közvetlen kötődés, XXIII. Jánosról is ritkán esik szó mindennapjainkban tevékenységünk kapcsán. Magunk között sem kerülnek szóba a hozzá fűződő esetek, történetek, hiszen egyikünk sem ismerte. Aminek viszont római tartózkodásom kezdetétől mind a mai napig szemtanúja vagyok: még soha nem fordult elő, hogy a Szent Péter-bazilikában található sírhelye előtt ne láttam volna mindig legalább egy személyt, de leginkább egész csoportot.
XXIII. János nevéről talán elsősorban a II. Vatikáni Zsinat meghirdetése és a hidegháborús időszak miatt a Pacem in terris enciklika jut eszünkbe. A kultúra területén mit emelhetnénk ki pápasága szempontjából?
– Tanácsunk 2003-ban adott ki egy gyűjteményt, amely XIII. Leó pápától kezdve végigköveti a magisztériumban a kultúra hol mindössze rejtetten megtalálható, hol kifejezetten kitapintható fonalát. Nem teljes szövegeket rendeztünk kötetbe, hanem csak azokat a kiemelt részleteket, amelyek kifejezetten a kultúrára vonatkoznak. XXIII. János pápa megnyilatkozásai harmincoldalnyit tesznek ki e könyvben. Maga a Pacem in terris enciklika néhány fejezete is említhető, de a két évvel korábban, 1961-ben kiadott Mater et Magistra kezdetű enciklika is. XXIII. János tanításában talán a kultúra és az igazságosság közti kapcsolat a leginkább visszatérő gondolat. Számára az egyház szociális tanítása nem csak a katolikusokhoz szól: ő minden jóakaratú emberhez beszél. Két meggyőződést találunk meg magisztériumában: amikor az evangéliumot egy nemzet befogadja, akkor ezzel nem „nacionalizálódik” Isten Igéje; az egyháznak nyitottnak kell lennie a nem hívőkkel való párbeszédre, de ehhez jól megalapozott saját keresztény identitás szükséges. A II. Vatikáni Zsinat meghirdetését is tekinthetjük úgy, mint ami magában foglalja azt a „kulturális” csírát, amely a zsinat munkálatai alatt kerül megfogalmazásra, különösen a Gaudium et spesben.
Végül, a 21. század gyorsan változó világában élő emberek számára melyek azok az értékek, amelyeket ez a két pápa elévülhetetlenül képvisel?
– Úgy vélem, erre a kérdésre mindenki csak személyes választ adhat, különben egy hosszú, de száraz felsorolás lesz a felelet. Számomra mindketten a nyitottság, a párbeszéd pápái. XXIII. János rámutatott, hogy az egyház nemcsak a hierarchiából áll, hanem mindannyiunkból. A zsinat után a papok nemcsak szembefordultak a hívekkel az oltárnál, hanem átadtak a felelősségükből is. Ez arra is ösztönöz minden egyes hívőt, hogy ne kívülről és mástól várjon megoldást, hanem maga tegyen érte. II. János Pál olyan időszakban lett az egyház feje, amikor a világ épp csak túl volt a hidegháborún, de még húzta a diktatúrák igáját. Ő tanított meg minket arra, hogy az igazságtalanságra és erőszakra lehet szeretettel, megbocsátással is felelni. II. János Pál pápa a béke és a tisztelet pápája. Amikor megérkezett egy országba, lehajolt és megcsókolta a földet. A tisztelet jele volt ez azok iránt, akiknek az a föld a szülőföldjük. Ez a mély tisztelet adta és adja ma is a szeretet alapját.

Somogyi Viktória/Magyar Kurír

Msgr. Kovács Gergely: II. János Pál és XXIII. János pápa

Gergely atya hosszú évek óta a Kultúra Pápai Tanácsánál dolgozik irodavezetőként, korábban tanulmányai egy részét is Rómában végezte. A kis kihagyással több mint két évtizede az Örök Városban élő erdélyi papot arról kérdeztük, hogy a tágan értelmezett kultúra szempontjából mit jelentett a szentté avatás előtt álló két egyházfő, II. János Pál és XXIII. János pápasága. Emellett a magyarok szempontjából felemás 1999-es romániai pápalátogatás is szóba kerül az interjúban.

II. János Pál pápasága idején érkezett Rómába. Hogyan élte meg ifjú papként, hogy a Szentatyával egy városban, az ő közelében él és dolgozik?
– Ma, amikor globalizált világunkban meglehetősen könnyen utazunk – sok országba nemcsak vízum, hanem útlevél nélkül is – nagyon nehéz megérteni, még kevésbé érezni azt, hogy mit jelentett 1990 nyarán egy 22 éves fiatalembernek megérkezni Rómába, miközben azelőtt még útlevele sem volt, soha nem járt Ceauşescu Romániájának határain túl, és a rendszer elszigeteltségbe kényszerítő kulturális gettójának foglya volt. Azt hiszem, hogy a Kalvero Oberg által használt „kulturális sokk” enyhe kifejezés ahhoz képest, amit akkor megéltem. Amolyan Kicsi Székely Mózsi voltam a nagy Meseországban.
A Szentatyához fűződő első emlékem a vele való találkozásom: a Collegium Germanicum et Hungaricum növendékeként vehettem részt reggeli magánszentmiséjén, elsőéves kollégiumi társaimmal együtt. Két évvel később találkoztam ismét a Szentatyával, amikor diakónussá szenteltek, és a családom is jelen volt, majd a rákövetkező évben, a pappá szentelésem után, újmisés paptestvéreimmel együtt. Azokból az évekből mindössze ennyi emléket őrzök II. János Pál pápáról, ám teljesen megváltozott a helyzet 1997-ben, amikor megkezdtem szolgálatomat a Szentszéknél. Természetesen nem úgy volt, ahogy ezt sokan Erdélyben tréfásan szerették elképzelni, hogy bizonyára több ízben a Szentatyával ebédelek, és a vasárnapi Úrangyalát sem kezdi el, amíg nem látott a Szent Péter téren. De az igaz, hogy általában évi négy-öt alkalommal volt lehetőségem a vele való személyes találkozásra. Meghatározó élmények maradnak a magánkápolnában való koncelebrációk, egy alkalommal az evangéliumot én olvashattam fel, de az is, hogy amikor olaszul mondtam, hogy a Gyulafehérvári Főegyházmegye papja vagyok, a Szentatya erre azonnal magyarul köszönt „Dicsértessék a Jézus Krisztus”-sal.
Összegezve mit jelent Ön számára II. János Pál pápasága?
– Nehéz összegezni, megosztani, de számomra II. János Pál elsősorban olyan marad, amilyennek a személyes találkozások során megéltem. A tekintete, a mosolya, a kézfogása, a gyakran csak félmondatos, de mindig találó szóviccei, tréfái, valamint az, hogy az első találkozástól fogva emlékezett rá, és nem kellett újra elmondanom, hogy erdélyi magyar vagyok. Halála előtt nem sokkal találkoztam vele utoljára dolgozószobájában, a Kultúra Pápai Tanácsa közösségének adott magánkihallgatáson. Szemmel láthatóan szenvedett, de a tiszta és érdeklődő tekintete mindvégig el fog kísérni. Akkor már nem szólt külön egyikünkhöz sem, de úgy éreztem, mintha valami fontosat akart volna mondani, amikor elébe járultam.
II. János Pál romániai látogatása az erdélyi magyarok számára talán kissé fájdalmas emlék maradt, azonban vatikáni nézőpontból érthető annak alakulása. Hogyan látja ezt a pápai utat utólag? Bevonták az út szervezésébe?
– Úgy gondolom, hogy nemcsak kissé, hanem még mindig meglehetősen fájdalmas emlék. Az út konkrét szervezésében semmiféle szerepem vagy megbízatásom nem volt, mégis hónapokon át bizonyos fokig részese voltam a néha óránként változó fejleményeknek. Sajátságos helyzetemben – Erdély szülötteként, de szentszéki szolgálatban – kétszeres keresztként hagyott nyomot bennem ez az út. Két malomkő között őrlődtem. Egyfelől az erdélyi magyarok és katolikusok szerintem is teljesen jogos elvárása feszítette szét szívemet, miközben közülük többen még szinte személyesen engem is hibáztattak, amiért a látogatás kizárólag Bukarestre korlátozódott. Másfelől szentszéki feletteseim és más egyháziak – mint kéznél lévő erdélyire – rám olvasták mindazt a szűklátókörűséget, a csak saját helyi érdek követését és az elzárkózottságot, amely szerintük az adott helyzetben az erdélyi katolikusokat jellemezte. Szerintem ezt még ma, tizenvalahány év elteltével is nehéz tárgyilagosan feldolgozni.
Ha önkritikával szemlélem, különösen a látogatást megelőző hosszas előkészítést, akkor attól tartok, hogy érvényes rá boldog emlékű Márton Áron püspök 1955 novemberében megfogalmazott megállapítása, miszerint bizonyára „mulasztást is követtünk el. Lehet, hogy partikuláris érdekeinket a katolikus érdek fölé helyeztük … az elzárkózást tápláltuk”. Nehéz és kényes dolog ez. Igaz, hogy akinek folyton az identitásáért és a megmaradásáért kell küzdenie, akinek ereje nagy részét önmaga védelmére kell fordítania, annak nehéz nyitottnak és pozitívnak lennie. Viszont néha elgondolkodom azon, hogy mi lenne, ha az akkor készült fényképeket nézve mindenfelé magyar nyelvű transzparenseket látnánk a felvételeken. Vajon van-e, lesz-e súlya a fájdalmában otthon maradt százezer magyar hiányának, vagy inkább a bukaresti szentmisén megjelenő, és láthatóan-hallhatóan érzékelhető akár csak pár száz székely emléke maradt volna meg a történelemben? Ismét boldog emlékű Márton Áron jut eszembe: „Mi feladjuk, mi hallgatunk … gyávaságunk következménye lehet bizonyos fokig, hogy velünk már mindent mernek.” (1935)

II. János Pál pápasága során kezdett dolgozni a Kultúra Pápai Tanácsánál, és azóta immár a harmadik pápa szolgálatában áll. Összevetve a három pápaságot, II. János Pál idején melyek voltak a fő súlypontok a dikasztérium tevékenységében, amelyekkel a pápa által kijelölt irányvonalat kívánta megvalósítani?
– Ahogy a három pápa személyét és munkásságát nem szabad összehasonlítani, tanácsunk tevékenységét sem lehet igazán periódusokra osztani. Néhány dikasztérium munkáján – érthető módon – jobban nyomon követhetőek és azonosíthatóak bizonyos változások, másokén pedig – mint a miénkén is – talán kevésbé. Úgy érzem, hogy esetünkben sokkal meghatározóbb az új elnök, Gianfranco Ravasi bíboros 2007. szeptemberi kinevezése. Leginkább ez helyezett át számos hangsúlyt, jelölt ki teljesen új irányvonalakat. Természetesen vannak konkrét történéseken vagy példákon keresztül kitapintható irányvonalak mindhárom pápasággal kapcsolatban. II. János Pál esetében azért nehezebb ezeket megjelölnöm, mert – ha szabad így fogalmaznom – 1997-ben lettem része egy kész és kiforrottan strukturált szervnek, amelyet 1982-ben hozott létre, majd 1993-ban lényegesen megreformált. XVI. Benedek vagy Ferenc pápa esetében a változásokat konkrétabban érzem, hisz ahhoz már több éves megelőző tapasztalatom van. Ilyen például a XVI. Benedek pápa 2009. decemberi beszéde nyomán megszületett Népek Udvara rendezvényünk, amely a hívők és nem hívők közti párbeszéd eszköze. De Ferenc pápa perifériára irányuló tekintete is tetten érhető tanácsunk tevékenységében.
Mivel Karol Wojtyła Közép-Kelet-Európából jött, a Kultúra Pápai Tanácsa tevékenységében emiatt nagyobb teret kaptak-e a mi régiónk országai? Magyar művészeknek több lehetőségük nyílt-e arra, hogy alkotásaik helyet kapjanak a Vatikánban? Változott-e azóta a helyzet bármilyen irányban?
– Bár saját tapasztalatból csak az 1997 utáni évekről tudok beszélni, az tény, hogy a Kultúra Pápai Tanácsa esetében hangsúlyosan érezhetők az 1989-es változások. Ennek jele a már említett 1993-as reform is. Ekkor, 1993. március 25-én egyesítette ugyanis II. János Pál pápa a Kultúra Pápai Tanácsával a VI. Pál pápa által 1965-ben létrehozott Nem-Hívők Vatikáni Titkárságát. A Közép-Kelet-Európára való odafigyelést maga II. János Pál fogalmazta meg, amikor azt mondta, hogy Európa két tüdővel lélegzik.
A magyar kultúra jeles képviselői, magyar művészek korábban sem voltak ismeretlenek a Szentszék számára – elég Hajnal Jánosra gondolni, akinek római templomokat ábrázoló művei díszítik egyébként tanácsunk folyosóját is. A ’90-es évektől kezdődően a tanács külön odafigyelt arra, hogy nemzetközi rendezvényeinkre Közép-Kelet-Európa képviselői, köztük magyarok is meghívást kapjanak. Számos eseményt sorolhatnék fel, de nagyon hosszú lenne a sor. Itt most nemcsak művészekre gondolok (Makovecz Imre, Kisléghy Ádám), hanem a tudomány, az egyetemi élet, a tömegkommunikáció képviselőire is, hiszen a kultúráról mi mindig egészen tág értelemben beszélünk. Ide sorolhatom azokat a római kulturális rendezvényeket is, amelyeket az évek során Magyarország Szentszéki Nagykövetsége kezdeményezett vagy támogatott, tanácsunk védnökségével: kiállítások, koncertek, filmbemutatók, más kulturális események – ezekből jelenleg kettő van folyamatban. Abban viszont, hogy a Vatikánban vagy a vatikáni múzeumokban kiknek az alkotásai kapnak helyet, tanácsunk nem illetékes.
A Közép-Kelet-Európára való nagyobb odafigyelés abban is megmutatkozik, hogy a régió országai számára egyre sűrűbben szerveztünk rendezvényeket, amelyeken jómagam is részt vettem, Szarajevótól Prágáig, Bécstől Minszkig, Dubrovniktól Bukarestig, Budapesttől Csíksomlyóig. Ezek azért is fontosak voltak, mert a vízumkényszer és a régióbeli fizetések sokszor komoly akadályát jelentették a római meghívások elfogadásának.

- folytatjuk - Msgr. Kovács Gergely: II. János Pál és XXIII. János pápa 2. rész

Somogyi Viktória/Magyar Kurír 

Infók a két pápa szenttéavatásáról

Hétfőn délelőtt a vatikáni sajtóteremben bemutatták az április 27-i szentté avatáshoz kapcsolódó kezdeményezéseket. A tájékoztatón felszólalt Agostino Vallini bíboros, a pápa római helynöke, P. Federico Lombardi SJ, a sajtóterem igazgatója, Giulio Dellavite, a bergamói egyházmegye főtitkára, valamint Walter Insero, a római helynökség médiairodájának megbízottja.
Imavirrasztás előzi meg a szentté avatást április 26-án a római plébániákon, míg április 22-én a fiatalok a római Lateráni Szent János-székesegyházban találkoznak a két boldog pápa posztulátoraival.

Maga a szentté avatás „igazi hitünnep” lesz, ahogy azt Lombardi atya hangsúlyozta a sajtótájékoztató kezdetén. Vallini bíboros pedig így jellemezte a nagy eseményt:
Lényegét tekintve egy spirituális üzenet, mert az életszentség ünnepe. XXIII. János és II. János Pál római püspökök lévén nagyon szoros kapcsolatban álltak Róma egyházával. Szolgálatuk stílusát az emberekhez való közelség, a befogadás, a szerető gondoskodás jellemezte. A szentté avatás Isten kegyelmének jele, amellyel az Úr a keresztény élet modelljeként állítja elénk a hit két emberét. Igyekezzünk tehát a lelkiség ösvényén járni, ebben a szellemben készülve a nagy eseményre.

A bergamói egyházmegye papja elmondta, hogy Roncalli pápa szülőföldje megválik néhány javától, hogy tanúságot tegyen a szeretetről ebben a kegyelmi időszakban. Karitatív kezdeményezésekkel segítenek Haitin, Albániában és Bergamo városában is. A 900 helyi pap ezen túl felajánlja egy havi fizetését a munkagondokkal küzdő embereknek.

A római egyházmegye papja pedig bemutatta a kommunikációs kezdeményezéseket, amelyeken keresztül a hívek, főleg a fiatalok elmélyíthetik a két szent tanúságtételét. Létrehoztak egy többnyelvű honlapot: www.2papisanti.org, és egy Twitter-fiókot @2popesaints. Emellett a szentté avatás megjelenik a YouTube-on és a Facebook-on is. A következő napokban elérhető lesz a Santo Subito elnevezésű alkalmazás is, amelyet Karol Wojtyłának szenteltek.

P. Lombardi újságírói kérdésekre válaszolva leszögezte, hogy vatikáni részről nincs előrejelzés a szentté avatási szertartáson részt vevő hívek számára vonatkozóan. Mindenkit várnak a szentmisére, amelyre a Pápai Ház Prefektúrája nem ad ki jegyeket (mint pl. a szerdai általános audiencia esetében). Tehát a hívek részvételi jegy nélkül követhetik a szertartást a Szent Péter-téren és az oda vezető sugárúton (Via della Conciliazione).

A szentmisére a bazilika előtti emelvényen kerül sor. A szertartást megelőzően eléneklik az Isteni Irgalmasság rózsafüzérét, illetve szövegrészleteket olvasnak fel a két pápától. Mintegy ezer bíboros és püspök koncelebrál, illetve 700 pap áldoztat a Szent Péter-téren.

Arra a kérdésre, hogy az emeritus pápa, XVI. Benedek részt vesz-e majd a szentmisén, Lombardi atya így válaszolt:
Nyilvánvalóan van egy bizonyos várakozás. Természetesnek vehetjük, hogy meg van híva, de még hátra van egy hónap. Meglátjuk, hogy az emeritus pápa úgy érzi-e, hogy jelen kíván lenni egy ilyen nagy igénybevételt kívánó eseményen. A lehetőség tehát nyitva áll, de egyelőre nincs semmi biztos ez ügyben.

A szentszéki sajtóterem vezetője megerősítette, hogy ugyanazokat az óriás gobelin-eket függesztik ki a Szent Péter-bazilika homlokzatára, mint amelyeket a boldoggá avatásokon használnak. II. János Pál ereklyetartója megegyezik a boldoggá avatáson kiállítottal, míg XXIII. János számára egy ugyanolyan ereklyetartót készítenek. A szertartáson jelen lesz az a két személy, akik Karol Wojtyła közbenjárására csodás imameghallgatásban részesültek. A szentmise után a hívek leróhatják tiszteletüket a két új szent sírjánál. Április 28-án a bazilika főpapja, Angelo Comastri bíboros hálaadó szentmisét mutat be a Szent Péter-téren a szentté avatásokért.

(gá) VR

Konzisztórium a két pápa szentté avatásáról

Szeptember 30-án, hétfőn délelőtt 10 órakor a Vatikáni Apostoli Palota Konzisztóriumi termében a napközi imaóra keretében Ferenc pápa rendes nyilvános konzisztóriumot
tartott a következő két boldog szentté avatási ügyében:

XXIII. János pápa és II. János Pál pápa.

A konzisztórium során Ferenc pápa kihirdette:

Boldog XXIII. Jánost és Boldog II. János Pált 2014. április 27-én, Húsvét második vasárnapján, az Isteni Irgalmasság ünnepén iktatják a szentek sorába.