A színfalak mögött nagyon megdicsérték a magyar migránspolitikát

Forrás: mno.hu

Nógrádi György az orosz-amerikai viszonyról és egy németországi konferencián tapasztaltakról mondta el a véleményét a 180 percben.

Az ENSZ-közgyűlés arra jó, hogy mindenki mindenkivel leülhessen, két év elteltével az amerikai elnök és az orosz államfő is, de ha a testbeszédet nézzük, az előjelek nagyon rosszak, hiszen Putyin nem volt hajlandó meghallgatni Obama beszédét, Obama pedig nem volt hajlandó Putyin felé fordulni – hangsúlyozta a biztonságpolitikai szakértő a 180 percben.

Mindkét fél célja egyértelmű: az oroszok azt akarják, hogy ne lehessen őket kinyomni a térségből, a terrorizmus pedig ne jelenjék meg orosz területen, a nyugati cél pedig Oroszország visszaszorítása. A két fél most is alaposan elbeszélt egymás mellett: az amerikaiak engedményeket várnak Oroszországtól az ukrán térségben, feleslegesen, Moszkva pedig továbbra is azt nehezményezi, hogy az Iszlám Állam ellen csak Asszad és a kurdok lépnek fel.

Amiben egyetértés lehet a két fél közt az az orosz légierő (csak a légierő!) részvétele a harcokban, illetve, hogy Asszad elnök rövid és középtávon maradhat. Szakemberek szerint ugyanakkor a szárazföldi beavatkozás elkerülhetetlen lesz, anélkül ugyanis nem lehet szétverni az Iszlám Államot, nem véletlen hogy Belgium és Németország bejelentette, hajlandó ilyen erőket odaküldeni, a választásra készülő Egyesült Államok ugyanakkor óvatos, nélküle pedig nagyon nehéz fellépni. Elvileg ugyanakkor lehetőség van rövid időn belül szárazföldi csapást intézni az Iszlám Állam ellen, de ahogy látszik, Moszkva és Washington álláspontja egyelőre itt sem találkozik – tette hozzá Nógrádi.

A migráció ügyéről szólva a Németországban egy konferencián tartózkodó biztonságpolitikai szakértő beszámolt arról is: tegnap német és belga szociáldemokrata politikusok mentek oda hozzá, és négyszemközt azt közölték: amit Magyarország csinál, tökéletes, csinálja is tovább, de hivatalosan ezt nem mondhatják. A belga delegáció vezetője azt is hozzátette: 15 év múlva megtudjuk, kinek volt igaza a migránskérdésben, Nógrádi pedig úgy válaszolt, szerinte ez jóval hamarabb kiderül majd.

hirado.hu

Pálos 70 – Ötödik alkalommal hívnak zarándokolni a pálosok

A budapesti Sziklatemplom és Márianosztra között vezető „Pálos 70” elnevezésű gyalogút megtétele egyszerre jelenthet zarándoklást, teljesítménytúrát és kirándulást. Az október 2. és 4. közötti program a lelki elmélyülésre ad lehetőséget, találkozásra hívva keresőket és hívőket egyaránt.

Idén ötödik éve indulnak el a zarándokok a Pálos 70 elnevezésű gyalogos teljesítménytúrán és zarándoklaton a budapesti Sziklatemplom és Márianosztra között. A Pálos 70 lelki üzenettel gazdagított természetjárás, lehetőség a lelki elmélyülésre, a találkozásra, de egyben misszió és pre-evangelizáció is.

Az esemény eddig több mint 700 embert mozgatott meg évente. A túra egyik legfontosabb feladata a lelki megnyugvásra vágyók, az önmagukat és életük értelmét keresők missziós jellegű megszólítása és közösségbe való bekapcsolása. A hívők számára pedig egy újabb találkozási pontot, a közös ima lehetőségét és a keresztény közösség élményét kívánja nyújtani a gyalogos zarándoklat – fogalmazzák meg a szervezők a Pálos 70 célját.


A zarándoklat nyolcféle útváltozatot kínál. Maga a Pálos 70 egy teljesítménytúra, amelynek keretében a 74 kilométert egy nap alatt járják végig. A hétvége során egy két és fél napra bontott zarándoktúrát is terveznek pálos testvérek vezetésével Fehér barátok nyomában címmel. Három rövidebb távú túrát is kínálnak Virág Benedek, Boldog Özséb és Vezér Ferenc elnevezésekkel, egy délutáni-esti kirándulást Remete Szent Pál névvel, valamint egy könnyű kirándulást gyermekes családoknak Pálos gyermekzarándoklat címmel. A hagyományos, pálos vezetésű énekes-imádságos Magyarok Nagyasszonya búcsújáró zarándoklat hét kilométeres távval október 4-én, vasárnap reggel indul.
A Pálos 70-re egyének és csoportok jelentkezését is várják. A rendezvény Márianosztrán szentmisével zárul: a kegytemplom búcsús szentmiséjét Vizi András márianosztrai plébános, pálos szerzetes mutatja be.
Részletes információ a Palos70.hu oldalon érhető el.
Fotó: Teró Veronika, Thaler Tamás
Magyar Kurír

Márton Áron püspök életéről rendeztek vetélkedőt Lakiteleken

Márton Áron, a XX. század püspöke címmel Kárpát-medencei vetélkedőt rendeznek pénteken a Lakiteleki Népfőiskolán.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a verseny védnöke a megnyitó után az MTI-nek elmondta: a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum, a Lakitelek Népfőiskola, a Székelyföld Alapítvány és a Magyarország csíkszeredai főkonzulátusa által meghirdetett versenyen 63 csapat indult, amelyek közül 24 jutott a lakiteleki döntőbe. Hozzátette, hogy a Felvidéktől Erdélyig, a Kárpát-medence minden szegletéből volt jelentkező a versenyre.

A vetélkedő célja az, hogy ismerjék meg az erdélyi püspök életpéldáját és tanítását a Kárpát-medencében, mert Márton Áron tevékenysége az összmagyarság számára is példaadó - fogalmazott Lezsák Sándor.

A 3 fős csapatok versenyének győztese egy római utat nyer, amelyre a felkészítő tanáruk is elkíséri őket - tájékoztatott a verseny védnöke, hozzátéve, hogy ez meglepetés lesz, mert a kiírásban nem szerepelt.

A díjakat szombaton adják át a Parlamentben, a Márton Áron-emlékülésen. 

A győztesek részt vehetnek egy a püspök életútjának helyszíneit végigkövető erdélyi zarándoklaton. Szombaton szintén a Parlamentben fogják átadni a Székelyföld című folyóirat esszépályázatának díjait is.

A csíkszentdomokosi múzeum a honlapján kifejtette: Márton Áron a gyulafehérvári (erdélyi) római katolikus egyházmegye püspöke volt 1939-től 1980-ig. Csíkszentdomokoson született 1896-ban. Kortársai vélekedése szerint szent életű, karizmatikus, "katedrális méretű személyiség" volt. Ez a vélekedés egybecseng a jelenkori történelemmel, vallástörténelemmel, társadalomtörténettel foglalkozó szakmunkák következtetéseivel, amelyek szerint Márton Áron nemcsak az erdélyi katolicizmusnak, de a huszadik századi összmagyar történelemnek is megkerülhetetlen egyénisége - írták.

(Forrás: MTI)

 **

A vetélkedő döntőszakaszába jutott 12 csapat bármelyike lehetett volna első díjas ismereteik alapján ítélve. Végül is a kreativitás terén szerzett pontok állították be a végső rangsort. 

Az elsők 134 pontja és a 12. csapat 120 pontja között szoros küzdelem volt. Ebből a megmérettetésből mindenki győztesként került ki. A legfontosabb, hogy a részt vevők kövesék Istenszolgája Márton Áron példáját!

Az év legnagyobb korrupciós botránya robbant ki Romániában

A Bukarest vízellátásáról gondoskodó vállalat francia tulajdonosai kormánytisztviselők megvesztegetésével tettek szert jelentős haszonra.

Az év legnagyobb korrupciós botránya robbant ki Romániában - a Romania Insider beszámolója szerint a Bukarest vízellátásáért és csatornahálózatáért felelős, 25 évre monopóliumot szerzett Apa Nova vállalat francia tulajdonosa, a Veolia csoport magas rangú városi vezetők megvesztegetésével érte el, hogy engedélyezzék szolgáltatásaik árainak emelését - és mellesleg kémkedett saját alkalmazottai után, hogy azok ne árulják el illegális tevékenységüket.

Az ügyben a Nemzeti Antikorrupciós Igazgatóság (DNA) folytat nyomozást a dokumentumok szerint, amelyekhez hozzájutott a Profit.ro és a Mediafax. Az Apa Nova 2000 óta tizenötszörösére emelte az ivóvíz árát a román fővárosban, jelentősen növelve ezzel árbevételét és nyereségét egyaránt.
A botrány három napja robbant ki, amikor túlságosan látványossá vált: a DNA ugyanis házkutatást tartott az Apa Nova bukaresti székházában, a városházán és az első kerületi önkormányzatnál, ahol iratokat foglaltak le. Az akciót még aznap letartóztatások követték: őrizetbe vették a volt polgármester tanácsadóját, Costin Berevoianut, a Nemzeti Liberális Párt volt kincstárnokát, Vlad Moisescut és Ovidiu Semenescu helyi üzletembert, akik közvetítő szerepet játszottak a vesztegetésekben. A csúszópénzek összegét 12,4 millió euróra becsülik.

Napi.hu

100 milliárd forint jön Brüsszelből

Fellélegezhet a költségvetés, feloldotta az uniós gazdaságfejlesztési pénzek kifizetésének tilalmát az Európai Bizottság - írja szombati számában a Magyar Idők.

Az április óta tartó vita lezárultával több mint 100 milliárd forint érkezhet Magyarország számlájára. Piaci szakértők szerint a költségvetési egyenleg mellett az államadósságra is érezhető hatást gyakorolhat az újranyíló brüsszeli pénzcsap - írja a lap.

A lap úgy tudja, az Európai Bizottság a Gazda­ság­fejlesztés operatív program (GOP) első, második és harmadik prioritásának felfüggesztését oldotta fel, a szerdai határozattal körülbelül 700 milliárd forint támogatást érintő vizsgálat zárult le.
A felfüggesztés előtt az illetékes hatóság a teljes összeg nyolcvan százalékát már kifizette a kedvezményezetteknek, és tavaly decemberig 557 milliárd forintot elszámolt Brüsszellel. Most több mint 100 milliárd forint kifizetése előtt nyílik meg az út, írja a Magyar idők.
A lap a Miniszterelnökségtől kapott információkra hivatkozva azt írja, "a bizottság által javasolt korrekció mértékét a hosszadalmas tárgyalások eredményeként sikerült mérsékelnie a kormánynak″. A jelenlegi megállapodás 66,4 millió eurós (20 milliárd forint) átalánykorrekcióról és projektenként további 720 eurós (220 ezer forintos) korrekcióról szól. Brüsszel emellett egy 4,271 millió eurós tételes elvonást is kér, ezzel kapcsolatban azonban még nem született egyezség a felek között. Egyelőre úgy tűnik, hogy a szankció mértéke a GOP forráskeretének mindösszesen két százalékát teszi majd ki.
A Miniszterelnökség szerint a felfüggesztés forrásvesztési kockázattal nem járt, pénzügyi veszteség pedig nem érte Magyarországot. Csupán egy technikai vita zajlott hazánk és a bizottság között, amely az előző kifizetési ciklus kiválasztási gyakorlatáról szólt.

napi.hu

Ifjaknak a hét lépcsős módszerről

A Szentírásból megtudhatjuk, hogy hogyan kell Isten szándéka szerint élni (vö. Róm 13,13-14). 

A Szentírást csak úgy tudjuk értékelni, ha magunk is olvassuk.

A Biblia megértésében segítségünkre van az Egyház, ha azt közösségben olvassuk. Olvashatjuk Biblia-órákon vagy pap által irányított kisebb közösségben. 

A bibliaolvasás sok módszere közül most „a hét lépcsős” módszert ajánlom.

Még a kiválasztott szentírási rész elolvasása előtt hívjuk segítségül a Szentlelket. 

1. Egy valaki olvassa fel a kiválasztott szöveget.   
2. A felolvasás után 3-5 perces csendben figyelünk arra, hogy a felolvasott szövegben melyik az a gondolat vagy mondat, ami megérintett.
3. Ezután megosztjuk a gondolatot vagy mondatot, röviden, minden magyarázkodás nélkül.
4. Amikor befejeződött a megosztás, akkor újra elolvassuk hangosan a választott szövegrészt. Másképpen fogjuk hallani.
5. Ekkor 5 perces csendben vizsgáljuk meg, hogy milyen viszony van az előbb megragadott üzenet és az én életem között.
6. Ezután, amit elmondhatunk a közösségben arról személyesen beszámolunk, így mindenki gazdagodik és gyarapodik Isten igéjének ismeretében. 
7. Végül újra felolvassuk a választott szakaszt. Most már egészen személyesen fog hangzani. Befejezésül vállaljunk valamilyen apostoli munkát, és zárjuk imádsággal a találkozót.

 Például:

Amin áll vagy bukik… Amikor Ő eljön 

(Mt 25,31-46)

³¹Amikor eljön dicsőségében az Emberfia és vele minden angyal, helyet foglal fönséges trónján.  

³²Elébe gyűlnek mind a nemzetek, ő pedig különválasztja őket egymástól, ahogy a pásztor különválasztja a juhokat a kosoktól.

³³A juhokat jobbjára állítja, a kosokat pedig baljára.  

³⁴Aztán így szól a király a jobbján állókhoz: Jöjjetek, Atyám áldottai, vegyétek birtokba a világ kezdetétől nektek készített országot!  

³⁵Éhes voltam, és adtatok ennem. Szomjas voltam, és adtatok innom. Idegen voltam, és befogadtatok. 

³⁶Nem volt ruhám, és felruháztatok. Beteg voltam, és meglátogat-tatok. Börtönben voltam, és fölkerestetek.  

³⁷Erre megkérdezik az igazak: Uram, mikor láttunk éhesen, hogy enned adtunk volna, vagy szomjasan, hogy innod adtunk volna?

³⁸Mikor láttunk idegenként, hogy befogadtunk volna?  

³⁹Mikor láttunk betegen vagy börtönben, hogy meglátogathattunk volna?  

⁴⁰A király így felel: Bizony mondom nektek, amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek.  

⁴¹Ezután a balján állókhoz is szól: Távozzatok színem elől, ti átkozottak, az örök tűzre, amely az ördögnek és angyalainak készült.  

⁴²Mert éhes voltam, s nem adtatok ennem. Szomjas voltam, s nem adtatok innom.  

⁴³Idegen voltam, s nem fogadtatok be. Nem volt ruhám, s nem ruháztatok fel. Beteg és fogoly voltam, s nem jöttetek el meglátogatni.  

⁴⁴Ekkor ezek is megkérdezik: Uram, mikor láttunk éhesen vagy szomjasan, idegenként vagy ruhátlanul, betegen vagy börtönben, s nem voltunk szolgálatodra?  

⁴⁵Erre majd ezt feleli: Bizony mondom nektek, amit a legkisebbek valamelyikével nem tettetek, velem nem tettétek.  

⁴⁶Ezek örök büntetésre mennek, az igazak meg örök életre.”

• Az utolsó ítélet – ijesztgetés? 

„Egy népmisszión, gyerekként hallottam először az utolsó ítélet történetét. Borzasztó képek cikáztak át gyermeki fantáziámon. Az igehirdető szemléletesen beszélt a bűnösök elítéléséről, és a pokol végtelen kínjairól.” (Juan Peter Miranda) 

Számos nemzedék igehirdetői, teológusai, költői és művészei rajzolták meg az utolsó ítélet félelmetes vonásait. Az utolsó ítélet képei templomokat, katedrálisokat díszítenek. Dante Isteni színjátéka leírja a pokol különböző szintjeit; a pokolkapun meg ez a felirat áll: „Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel!” 

Szövegünk egy súlyos mondattal fejeződik be: „És elmennek majd ezek (itt a Jézus balján állókra gondol) az örök gyötrelemre, az igazak pedig az örök életre.” Valóban a félelemkeltés, a reményvesztettség lenne a szentírási szöveg üzenete? 

Segíthet a szöveg megértésében, ha megfontoljuk, hogy irodalmi műfajának megfelelően, szövegünk a mostani életünket tartja szem előtt, nem annyira a jövőről szól, hanem sokkal inkább a jelenről. Fontos, hogy most hogyan cselekszünk. A mi világunk számunkra próbaidős tér.

 

• Az örök élet – A gyógyító Isten célja 

Az égben, amely bírósági tárgyalóteremmé változott, ott trónol Jézus, az ítélő király, aki ugyanakkor az én testvérem, a te testvéred, és mindannyiunk testvére. Máté gyakran használja az ítélőszék metaforáját, hogy kiemelje a döntésünk komolyságát. (Mt 8,12; 13,42.49b; 22,13; 24,51) Az „örök tűzről” is szó esik, ez Máté egyik sajátossága (Mt 18,8). Mégis, a 46. versben a sorrendet épp fordítva állítja fel (ellentétben Dán 12,2-vel), a szöveg végkicsengésében az örök élet ígérete áll. Ezért nemcsak érthető, hanem logikus is, amikor Charles Péguy így ír híres művében Mystere de la charité de Jeanne d’ Arc: „Mindnyájan együtt kell megmentenünk egymást! Együtt kell megérkeznünk a szeretett Istenhez! Együtt lépünk elébe! Nem jöhet egyik a másik nélkül. Mindannyian együtt kell haza érkeznünk, Atyánk házába. Egy kicsit a többiekre is kell gondolnunk, egyik a másikért dolgoznunk. Vajon mit gondolna Ő rólunk, ha egymás nélkül jönnénk haza!”

   

• A szeretetteljes cselekedet – és nem a keresztlevél számít! 

Mennyire felszabadító lehet sokak számára az a felismerés, hogy az Emberfia, mint bíró, a döntő pillanatban nem a helyes tanítást, a hitigazságok ismeretét, az egyházi és felekezeti hovatartozást nézi, csupán csak a szeretetből és együttérzésből fakadó tetteinket. Krisztus ünnepélyesen szolidaritást vállal minden szükséget szenvedővel, egyenként, mindegyikükkel. Ha elkerüljük a szükséget szenvedőket, elmulasztjuk a találkozást Krisztussal. 

Ugyanakkor bosszúságot és csalódottságot is okoz azok számára, akik kereszténységük fejében jutalmat vagy előnyt reméltek: én, aki keresztény vagyok, – gondoltam – előnyeim vannak a többiekkel szemben keresztény voltomnál fogva. Most fel kell ismernem, hogy nem a keresztlevelem szerint, hanem szeretet-teljes cselekedeteim szerint ítélnek meg. Sőt ez utóbbiak jelentik a hitelesítését kereszt-levelemnek. 

Az is bosszúságot okozhat, ha rájövünk, hogy ez a rész egyáltalán nem a jutalmazásról szól. Ellenkezőleg, a jutalom gondolata el van utasítva: A Jézus jobbján állók csodálkozásából (37-39) kiderül, hogy egyáltalán eszükbe sem jutott a mennyei jutalom, hanem puszta együttérzésből, felebaráti szeretetből segítettek a szükséget szenvedőkön. Az eltaszítottak csodálkozása, és ellenvetései mutatják meg (44), hogy mi emberek mennyire hajlunk arra, hogy inkább egy szükséget szenvedő „királyt”, vagy magas beosztású személyt segítsünk, mint egy szegény koldust (egy „senkit” karoljunk fel).

 

Ezrek ismerik Roman Grzegorz Majewski pálost

A megszentelt élet évében meghirdettük „Az én szerzetesem” kampányunkat. Azt kérjük olvasóinktól, osszák meg velünk, ki a kedvenc szerzetesük vagy más megszentelt életet élő ismerősük, és mit jelent ő számukra. Borsos Krisztián Roman Majewski lengyel pálost mutatja be.

Roman Grzegorz Majewski az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendnek, Első Remete Szent Pál Rendjének, vagyis a pálos rendnek tagja.
Tavaly, 2014 szeptemberében ismertem meg Márianosztrán, ahol szabadságát töltötte. Elsőre hihetetlen alázata, szinte sugárzó jósága, vidámsága és kedvessége ragadott meg. Jó humora van, és nagy szíve!
Hozzá kapcsolódó első élményem egy esti misén történt szeptember 1-jén. A mise elején rögtön azzal kezdte, hogy bocsánatot kért, azért mert nem beszéli tökéletesen a magyart, egyben megkérte a híveket, hogy segítsenek neki az olvasmányokban és könyörgésekben. Megszólította a híveket! Annak ellenére, hogy törte a magyart kicsit, hihetetlenül megragadó beszédet mondott!
Mindig vidámnak láttuk, a templomon végighaladva szinte mindenkihez volt egy-két jó szava. Személyisége nagy hatást gyakorolt rám. A hívek nagyon hamar megkedvelték, bármerre is járt.
Később beszélgettem is vele, mesélt az életéről, de a komolyabb ismereteket az internetről szereztem róla, merő véletlenségből. Annyit addig is tudtam, hogy lengyel, és Częstochowából jött.
1995 és 1999 között a Jasna Góra Rádió műsorigazgatója, majd igazgatója volt.
2008-tól 2014-ig volt házfőnök két ciklusban a częstochowai pálos kolostorban,  a rend jelenlegi központjában. Lelkiismeretesen ápolta a magyar pálos szerzetesek által alapított Jasna Góra-i pálos kolostor magyar vonatkozású emlékeit. A kezdetektől támogatta azt a kezdeményezést, hogy a két nép barátságát is kifejező zarándokvonat induljon Budapestről Częstochowába.
A Roman Majewski házfőnök atya vezette Jasna Góra-i pálos kolostor adományát, a częstochowai Fekete Madonna-kegykép másolatát ünnepélyes keretek között helyezték el a budapesti Szent István-bazilikában. Egy másik másolatot pedig a csíksomlyói kegyhely számára ajándékoztak 2012-ben.
Roman Majewski 2012. október 23-án Áder János köztársasági elnöktől vehette át a Parlamentben a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést Kövér László házelnök és Orbán Viktor miniszterelnök, valamint Beer Miklós váci megyéspüspök, Cserháti Ferenc esztergom-budapesti segédpüspök, Bátor Botond akkori pálos tartományfőnök és Borsos József pálos atya jelenlétében. A kitüntetéssel elismerték kiemelkedő hozzájárulását a lengyel–magyar történelmi és szociális kapcsolatok ápolásához.
Roman Majewski atya kitüntetése elismerés azoknak a lengyel pálos szerzeteseknek is, akik nagyon sokat tettek és tesznek azért, hogy a lengyel–magyar barátság eleven maradjon.
Ezzel az írással szeretnék köszönetet mondani én is a lengyel–magyar barátság megőrzéséért végzett áldozatos munkájáért, valamint azért a tevékenységéért, amit az elmúlt egy évben Magyarországon végzett! Itt-tartózkodása alatt bejárta kolostorainkat, hazánk szebb helyeit, besegített a lelkipásztori munkába Márianosztrán és Zsana községben is.
Borsós Krisztián
MK

Márton Áron-emlékülést tartottak a Parlamentben

Márton Áron egykori erdélyi püspök emlékére tartottak konferenciát szeptember 26-án a Parlament felsőházi üléstermében, az Országgyűlés Hivatala, a csíkszeredai magyar főkonzulátus, a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum, a Székelyföld folyóirat és a Lakitelek Népfőiskola közös szervezésében.

A rendezvényen részt vett Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, illetve Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke is.

Jakubinyi György gyulafehérvári érsek Márton Áron püspöki jelmondatáról tartott előadásában arról beszélt, hogy a Szent Márton-i mondat: „non recuso laborem” elsődlegesen azt jelenti, hogy „nem vonakodom a munkától”, a labor szó azonban nemcsak munkát, hanem szenvedést is jelent. Márton Áronról pedig elmondható, hogy jelmondatát teljesen megélte, „mind a munka, mind a szenvedés irányában” – méltatta az érsek.

Jakubinyi György szólt arról is, hogy a trianoni békeszerződés után a román állam tíz évig tárgyalt a Szentszékkel, amely a 22 román követelésből hármat végül kénytelen volt elfogadni. Ezek közül a legsúlyosabb, hogy az erdélyi magyarságot „erővel elmagyarosított románoknak és németeknek kellett tekinteni”. Mivel a „visszarománosításuk” nem lehetséges, temesvári német kanonokokat lehet csak kinevezni az egyházmegyéik élére.

1938-ban azonban, amikor megüresedett a püspöki szék, a bukaresti pápai nuncius, Andrea Cassulo – akit a székelyek nagyon szerettek – arra kérte a Szentszéket, „ne próbálkozzanak ismét német püspököt küldeni Gyulafehérvárra, mert az egyházmegye színmagyar, ráadásul kétharmada székely magyar, akik nehezen viselnének más nemzetiségű főpásztort”. Ő maga ajánlotta Márton Áront a Szentszék figyelmébe, garantálva, hogy a román kormány is el fogja fogadni, hiszen „soha nem exponálta magát szélsőséges magyar nacionalista tüntetéseken” – mondta Jakubinyi György.

Andrea Cassulo ezután gyorsan kineveztette Márton Áront apostoli kormányzóvá, ahhoz ugyanis nem kellett a román kormány engedélye. Az pedig már nemzetközi diplomáciai bonyodalmat okozott volna, ha a román állam nem fogadja el egy apostoli kormányzó megyés püspöki kinevezését. Így történhetett, hogy 1938 karácsonyán ismét székely püspöke lett Erdélynek – idézte fel az érsek.

Az ülést vezető Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke arra emlékeztetett, hogy Márton Áron már egyetemi lelkészként hatalmas népszerűségnek örvendett. Kolozsváron az egyetemi ifjúság hitszónokának szentbeszédeire özönlött a nép, olyannyira, hogy a korabeli lapok arról írtak: „Erdélynek új apostola támadt” – idézte fel. Hozzátette, hogy prédikációit nemcsak a katolikus diákok hallgatták, hanem a református és unitárius teológia növendékei is.

Kiemelte, hogy Erdély püspöke szilárdan védelmezte az „emberi méltóság és a magyarság érdekeit”, és „szembeszállt a mind a barna mind pedig a vörös diktatúrával”. Hozzátette: hívei féltették életét, ezért 1949 pünkösdjén a csíksomlyói búcsú előtt fehér lóra ültették, és „a csángó magyarok tízsoros védőgyűrűvel oltalmazták”. Ezért írta róla a L’Osservatore Romano szentszéki napilap, hogy „Áron püspök fehér lován bevonult már a székely nép legendáiba”.

Nagy Mihály Zoltán történész, a Román Kulturális Intézet alelnöke előadásában kifejtette: Márton Áronnak egyházpolitikusként sikerült megőriznie az erdélyi katolikus egyházmegyéket és a romániai római katolikus egyházrészt is.

Szólt arról is, hogy a püspöknek börtönből való szabadulása után „jozefinista” egyházpolitikai modellel kellett szembesülnie. Az állam 1955 után már nem az egyházak felszámolására törekedett, hanem arra, hogy érvényesítse akaratát az egyházak fölött. Éppen ezért Márton Áront folyamatosan megfigyelték, 1964-ben például a Securitate ügynökeinek közel 2200 embert kellett megfigyelniük csak azért, hogy az ő működését nyomon követhessék.

Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke előadásában hangsúlyozta Márton Áron feladatvállalását a modern magyar katolicizmus megfogalmazásában és megjelenítésében, a hétköznapi pasztorális, szociális munka során.

A Márton Áronról szóló munkák alapján egy nagy szervezőerejű, hatalmas teherbírású és igen erős akaratú felelős egyházi vezető képe rajzolódik ki, olyan emberé, aki következetes szembenállásával két totális diktatúra árnyékában is példát tudott mutatni – mondta.

További kutatási lehetőségként említette Márton Áron életpályájának összevetését Ravasz László református, Ordas Lajos evangélikus püspök és Mindszenty József bíboros életével. Ezek a párhuzamos életrajzok, a hasonlóságok megmutatása és a különbségek felfedezése szerinte segít mélyebben megérteni a kereszténység és az ateista diktatúra viszonyát.
Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy a román médiában Márton Áron személyére teljes tiltást rendelt a román állam és a Securitate, így az akkori úgynevezett közszolgálati média anyagaiban alig maradt róla valami. Féltve őrzött magánarchívumokból azonban kerültek elő anyagok, és „cinikus módon a román állambiztonsági szervek fotósainak jóvoltából is maradtak ránk” emlékek.

Amikor viszont 1990-ben lehetőség nyílt rá, a kolozsvári első független film- és televíziós műhely, a Xantus Film munkatársai azonnal elkezdték egy Márton Áronról szóló dokumentumfilm készítését. E film jelentősége éppen az, hogy alkotói felismerték, késlekedés nélkül neki kell állniuk a munkának, így még meg tudták szólaltatni a filmben mások mellett Márton Áron húgát, valamint Sztojka Ferencet, a püspök bizalmasát is – tette hozzá.

Az emlékülésen Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek Emberkatedrális címmel méltatta Márton Áront, Virt László szociológus Németh László és Márton Áron munkásságát hasonlította össze. Denisa Bodeanu történész a román titkosszolgálat Márton Áronra vonatkozó dokumentumait mutatta be, felszólalt továbbá Kányádi Sándor költő, valamint Kovács Gergely vatikáni posztulátor és Nagy Zoltán hittantanár.
Fotó: MTI
MTI/Magyar Kurír

Botrány

Megbotránkoztatni annyit jelent, mint elbuk­tatni valakit, oka lenni elesésének. A botrány konkréten nem más, mint az a kelepce, amelyet az ellenség útjába helyezünk, hogy az elbukjék. Valójában az erkölcsi vagy a vallásos életben többfajta módon buktathatunk el valakit:  a) botrány a Sátán vagy az emberek kísértése; b) botrány az a próbatétel is, amely elé Isten népét vagy gyermekét állítja. De mindig az Is­tenbe vetett hitről van szó.

Krisztus botrány az embereknek

Már az Ószövetség megmutatja, hogy Isten botrány oka lehet Izrael szemében: „Ő a botlás köve és botrány sziklája lesz Izrael két házának... sokan megbotlanak benne, elesnek és összezúz­zák magukat” (Iz 8,14kk). Isten tehát eljá­rásmódjával próbára teszi népének hitét. – Hasonlóan Jézus is úgy jelent meg az em­berek szemében, mint az ellentmondás jele (Lk 2,34). Azt gondolják róla, hogy ismerik származását (Jn 1,46; 6,42; 7,27); de nem tudják megérteni a Kereszt (6,52) és a Mennybemenetel (6,62) által megvalósuló meg­váltó szándékát. Míg egyesek Jézus által talpra állnak, mások elbotlanak rajta; bűnükre nincs mentség (15,22kk). Krisztus egy személyben az élet forrása és a halál oka (vö. 2Kor 2,16). – Pálnak a zsidó és a görög világban egyformán szembe kellett néznie ezzel a botránnyal. Felfedezte, hogy Krisztus, a kereszt, „oktalanság (esztelenség) azoknak, akik elvesznek, de nekünk, akik üdvözülünk, Isten ereje” (hatalom) (lKor 1,18). Az emberi bölcsesség nem képes azt felfogni, hogy Isten a világot egy megalázott, szenvedő és keresztrefeszített Krisztus által akarja üdvözí­teni. Csak Isten Lelke adja meg az embernek, hogy felülemelkedjék a kereszt botrányán, job­ban mondva hogy felismerje benne a legfőbb bölcsességet (lKor 1,25; 2,11-16). – Ugyanez a botrány, a hitnek ugyanez a megpróbáltatása folytatódik az Egyház egész története során (Mt 13 24,10), bár Jézus ezeket előre megmondta, hogy tanítványai el ne bukjanak (Jn 16,1).

Az ember botrány az ember számára

Az ember is botrány testvére számára, amikor eltávolítani igyekszik az Isten iránti hűségtől. Aki visszaél testvére gyengeségével vagy az Istentől kapott testvére feletti hatalommal, hogy eltávolítsa őt Istentől, bűnt követ el testvére és Isten ellen. – Jézus, bár ő maga az ellentmondás jele, a Szövetség beteljesítése által mégis véget vet az ember és az Isten közötti szakadás nagy botrá­nyának. Ugyanakkor könyörtelen a botrány okozóival szemben: „Aki pedig megbotrán­koztat egyet e kicsinyek közül, akik bennem hisznek, jobb lenne annak, ha malomkövet köt­nének a nyakába és a mély tengerbe dobnák!” (Mt 18,6). Jézus azt is tudja, hogy a botrányok kikerülhetetlenek: hamis tanítók (2Pét 2,1) vagy a régi Jezabelhez hasonló csábítók (Jel 2,20), mindig működnek. Jézus erélyesen és irgalmatlanul megköveteli a lemondást mindarról, ami Isten országának akadálya lehet: „Ha pedig a jobb szemed botránkoztat meg téged, vájd ki és dobd el” (Mt 5,29k; 18,8k). Szent Pál azt akarja, hogy ne botránkoztassuk meg a gyenge és kevéssé képzett lelkiismeretűeket: „Ügyeljetek arra, hogy szabadságtokkal az aggályosokat meg ne botránkoztassátok” (lKor 8,9; Róm 14,13-15.20).