Élményeim a Szenvedő Lelkekkel 18.

Mely bűnöknek a legsúlyosabb a büntetése a tisztítótűzben? - A szeretetlenséget, a becsületsértést, a rágalmazást, az engesztelhetetlenséget, a kapzsiság és irigység szülte háborúskodást az örökkeéalóságban súlyosan felróják az embernek. Gondoljunk például valakire, akit mihasznának, naplopónak tartunk: ő rendes ember is lehetne, ha jól bánnánk vele, szeretettel fordulnánk felé. Óvakodjunk attól, hogy az ilyen embereknek nekitámadjunk vagy nevessünk rajtuk: ez nagyon sokat árt a lelkünknek.

Milyen gyakran hallani egyedülállóktól a panaszt, hogy alig segít nekik valaki! Pedig a szomszédban, alig tíz méterre tőle esetleg erős fiatal emberek laknak, akiknek eszükbe sem jut, hogy az idős, gyenge szomszéd háza előtt ellapátolják a havat. Pedig a szeretet cselekedetek az örökkévalóságban nyerik el a legnagyobb jutalmat.

És milyen gyakran vétkezünk szeretetlen beszéddel és ítélkezéssel! Erről külön könyvet lehetne írni. Ha követnénk a Szűzanya intését, hogy „Legyetek jók és szeretettel teljesek mindenkihez!” - akkor sokakat meg tudnánk téríteni, és nem kellene félnünk a kommunizmustól. (Ez a ’60-as évek eleljén) Egy szó ölni is tud, de gyógyítani is. A szeretet elfedi a bűnök sokaságát. Különösen az ellenségeinkhez közeledjünk szeretettel! Hogy jót cselekedjünk azokkal, akik velünk is jót cselekedtek: erre a pogányok is képesek, mondja Krisztus. De hogy azokhoz legyünk jók, akik ellenségesek velünk, ez az igazi keresztény magatartás, ezt kívánja tőlünk az Üdvözítő. Ezáltal néha még az ellenségből is barát lehet, és hosszan tartó tisztítótűztől menekülhetünk meg.

Hogyan szenvednek a lelkek a tisztítótűzben?

Ezerféle módon: annyiféle formája van a tisztítótűznek, ahány lélek van. Mindegyikük vágyakozik Istenre: és talán ez a legégetőbb fájdalmuk. Egyébként pedig minden lélek annak megfelelő büntetést kap, amiben és ahogyan vétkezett. Egy kicsit hasonló ez ahhoz, ahogy már itt a földön is megvannak a következményei bizonyos tetteknek. Aki például mértéktelenül eszik, fájni fog a hasa vagy elhízik; aki sokat dohányzik, nikotinmérgezést kap, vagy tüdőrákot stb. Egyetlen lélek sem térne vissza a tisztítótűzből, hogy úgy éljen tovább, ahogy addig tette, amíg a sötétségben járt, ahol most mi is vagyunk; ugyanis olyan felismerésre tesz szert ott, amilyenről nekünk itt fogalmunk sincs. Akarják a tisztítótüzet, a megtisztulás folyamatát, ahogy az arany is szeretne megszabadulni a tűzben a salakanyagoktól.

El tudnánk képzelni, hogy egy fiatal lány piszkos ruhában, kócosán szeretne elmenni az első báljára? A megtisztulás helyén a lelkek is hasonló várakozással készülnek Isten ragyogó színe elé. Isten olyan leírhatatlan szépségű, vakító fényben jelenik meg, hogy nem lenne az az erő sem égen, sem földön, amely rábírhatná arra a lelkeket, hogy akárcsak a legparányibb folttal beszennyezve lépjenek a színe elé. Csak egy kristályosán áttetsző, makulátlan lélek veszi magának a bátorságot, hogy színről színre nézzen szembe az Úrral.

Miért tartok előadásokat?

„Menj el mindenhová, ahová hívnak – mondják a Szenvedő Lelkek – ez a te küldetésed.” A II. Vatikáni Zsinat is azt kéri, hogy a világiak több apostoli küldetést vállaljanak. Minden katolikus megkapta a bérmáláskor azt a feladatot, hogy a hitért és az igazságért munkálkodjon a kegyelmi ajándékok mértéke szerint. Ezért nekem is kötelességem, hogy előadásokat tartsak, még ha néhány pap nem is akarja ezt elfogadni, mert nem érti. Némely esetben akkor sem engedik, hogy beszéljek, ha a hívek kívánják. Imádkozzunk az ilyen papokért. Az előadásokért és a beszélgetésekért nem kérek fizetséget, csak az útiköltséget és az ellátást szeretném, ha megtérítenék.

 

- folytatjuk - 

  Előző részek:

Élményeim a Szenvedő Lelkekkel 1.

Élményeim a Szenvedő Lelkekkel 2.

Élményeim a szenvedő lelkekkel 3.

Élményeim a szenvedő lelkekkel 4.

Élményeim a Szenvedő Lelkekkel 5.

Élményeim a Szenvedő Lelkekkel 6.

Élményeim a Szenvedő Lelkekkel 7-8

Élményeim a Szenvedő Lelkekkel 9.

 Élményeim a Szenvedő Lelkekkel 10.

Élményeim a Szenvedő Lelkekkel 11.

Élményeim a Szenvedő Lelkekkel 12.

Élményeim a Szenvedő Lelkekkel 13.

Élményeim a Szenvedő Lelkekkel 14.

Élményeim a Szenvedő Lelkekkel 15.

Élményeim a Szenvedő Lelkekkel 16.

Élményeim a Szenvedő Lelkekkel 17.

Az egyetlen érték - 17.A.

Egy nagyszentmiklósi szőlősgazda 1799-ben árkot ásott udvarán, és munkája közben 23 darab színaranyból készült korsókat, tálakat és poharakat talált. Ez a kincs, a késő avar-kori kultúra szerves része. Az elásástól a megtalálásáig 1000 év telt el. És hány ember lépdelt az elrejtett kincsek fölött? Helyzetünk hasonló a szőlősgazdához. Sokféle érték vesz körül. Mind Isten ajándékai, de ezek között van egy boldogító érték is. Ezt megtalálni maga a boldogság. Olvasmányunk Dávid király fiának, Salamonnak trónralépéséről szól. (1Kir 3,5. 7-12) A király uralkodása kezdetén Jeruzsálemtől 11 km-re fekvő Gibeonba ment és nagylelkű áldozatot mutatott be az Úrnak, az egy igaz Istennek. Még azon éjszaka az Úr megjelent Salamonnak álmában és így szól: „Bármit kérsz, megadom neked!” Salamon imájában felváltva összpontosít a múltra: apjának Dávidnak hűségére és az Úr áldásaira; a jelenre, hogy királlyá tette őt az Úr, bár fiatal még, hogy hatalmat gyakoroljon; és a jövőre vonatkozóan Salamon az Úrtól “éber szívet” kér, hogy meg tudja különböztetni a jót meg a rosszat. Vagyis megértse Isten akaratát, és legyen benne engedelmesség annak teljesítésére. Az Úr válasza négy részből áll: az Úr dicséretében részesül Salamon, mert nem hosszú életet, gazdagságot és hatalmat kért. Ezért  el is nyeri amit kért: bölcs és értő szívet. Ráadásul megkapja amit nem kért: a gazdagságot és minden más királynál nagyobb hírnevet. A harmadik ajándékra, a hosszú életre is kap ígéretet, hogy Dávid hűségének példáját fogja követni. 

Isten az idők teljességében Jézus által kinyilatkoztatta, hogy örök életet ad nekünk. Jézus eljövetelével elérkezett hozzánk Isten országa, véget ér a Sátán, a bűn és a halál hatalma az emberek felett. Jézus örömhírét kísérő csodák már az Istenország jelenlétének a jelei. A tanítványok befogadják, a kívülállók bezárják szívüket. Jézus e misztériumot példabeszédekben mondta el. A szántóföldbe rejtett kincshez és a nagyon értékes gyöngyhöz hasonlítja Istenországát. (Mt 13,44-46) A kincset találó és a gyöngyöt kereső ember örömében eladja mindenét, hogy övé legyen a kincs és az igaz gyöngy. Az Ország a legkiválóbb isteni adomány, az a legfontosabb érték, egész életre szóló lehetőség, amelyet az embernek minden kincse árán, örömmel kell megszereznie. Ez Isten ajándéka, kegyelme, amire válaszolni kell. 

Szent Pál vallja, hogy Isten mindenben együtt munkálkodik azokkal, akik szeretik, és minden dolgot úgy irányít, hogy az őt szeretők javát szolgálják. (Róm 8,28-30) Minden mögött, ami a keresztényekkel történik, Isten terve van, hiszen ő irányítja a dolgokat. Pál apostol hangsúlyozza, hogy Isten tervének (elhívással, kiválasztással, üdvösségre rendeléssel, igazzátétellel) végső célja az elrendelt dicsőség, ami mindenkié, aki bizalmát Jézus Krisztusba vetette. 

„Akik Istent szeretik, azoknak minden javukra válik.” Róm 8,28.

 

Hirdetés: 2023. július 30.

1. Köszönjük mindazoknak, akik részt vettek szombat délkor Szécsenyi Deszkatemplom, Szent Kinga búcsúján.

2. A Mária Rádió július 31-től szentrmisét közvetít augusztus 6-ig. Reggel 7 és este 7 órától. Augusztus 6-án 9:30 órától vasárnapi misét.

3. A 2023-as Psallite gitártábor aug. 1-5-ig, helyszíne a szelterszfürdői Boldog Özseb Ifjúsági Ház. Még 7 hely van, jelentkezni lehet a Psallite együttes honlapján.

A Csíki Kamarazenekar Városnapi nyitóhangversenyére, 2023. augusztus 3-án kerül sor a Szent Ágoston templomban este fél 8-tól. Mindenkit szeretettel várnak.

4. Figyelmükbe ajánljuk az Egyházközségi Apostol mai számát és a Krisztus világa július-augusztus összevont számát. A lap tartalmából: Ki Isten dicsősége? - A székely kapu megjeleníti népünk világnézetét a családról és az életről.  Szerkezete a földet, az eget és a mennyet ábrázolja. Eleink az evangéliummal szívták magukba mindazt, amit Lyoni Szent Ireneusz (+202) így mondott: „Isten dicsősége az élő ember.”

Szent Joákim és Szent Anna életéről ír Barsi Balázs atya.

Ferenc pápa üzenete a nagyszülők és idősek 3. világnapjára – Isten cselekvésének stílusát, Mária látogatása Erzsébetnél példával mutatja be. Itt Isten szeretetprojektje átfogja a múltat, a jelent és a jövőt, átöleli és összeköti a nemzedékeket. Ezzel a fiataloknak és időseknek programot ad, Isten a jövőjét adja nekünk. 

A Keresztút mellékszereplői. X. állomás: Jézust megfosztják ruhájától. Jakubinyi érsek atya a meztelenség többféle értelmét a Szentírás alapján, és az első század kivégzésének szokásait mutatja be.

A kereszttől a pálos kolostorig – Hargitafürdő a gyulafehérvári érsekség legmagasabban fekvő plébániája (1360 m), ahol 2013-ban  a pálos szerzetesek otthonra találtak. Ismertető időutazáson vezet 1890-től 2014-ig, a pálosrend hivatalos visszatéréséig. (8-11. )

Hargitafürdői pálos élet – címmel a pálosok visszatérésétől, a kezdeti időszakon át napjainkig számol be - Bátor Botond perjel. És bemitatja az új kolostort, melynek megáldása augusztus 20-án 12:30 órakor lesz.

Szent István – „Az okos ember sziklára építette házát.” Szent István király élete, országfelajánlása és halála a katolikus, a protestáns, a nem keresztény, de Istent hívő vagy nem hívő, de kereső emberének is van mondanivalója. Csak a megrögzött ateistának nem tudunk mit mondani, őértük még buzgóbban kell imádkoznunk, és saját maguk elől is eltagadott reménytelenségükre gyógyírül felajánlanunk azt a reménységet, amely kisarjad ünneplő szívünkből. (14. oldal).

120 éve született Szervátiusz Jenő – Alkotásai rendet és szelídséget tükröznek. Hol kőbe, de leginkább fába véste saját és népe világát – bemutatja Virt László. Szent Anna – kvíz Bakó Mária Hajnalkától. A különös kincsesláda – A tízenegyedik kincs. Derűs oldal. Keresztrejtvény – Batsányi János idézetet rejt. Az összevont lap Radnóti Miklós: Augusztus és Gérecz Attila: Boldog Özséb himnusz c. versével zárul. A duplaszám ára 7 lej.

5. A Hiterősítő három kötetes homiliás könyv, 256 önálló szentbeszédet tartalmaz az A, B és C évre. Ára 150 lej.

6. Augusztus első péntekén meglátogatjuk betegeinket. Pénteken keresztelői felkészítő 18 órakor a felső hittanteremben.

7. 1 Úton nemzetközi zarándoknap augusztus 12-én a fiatalokért. Indulás 13:30 órakor a Szent Kereszt templomtól a Szent Ágostonhoz és onnan Csíksomlyóra, keresztút és 18 órától szentmise.

8. Ifjúságunk készüljün a közelgő CSIT-re, ami augusztus 15. és 19. között fog zajlani Csíksomlyón. 

 

Köszönetet mondok...

Hálatelt szívvel köszönöm a kedves híveknek, jóakaróknak, ismerősöknek, a kedves gyerekeknek, a hozzám közelállóknak, határon innen és túlról születésnapomra küldött sok-sok jó kívánságot, felajánlott imát, virágot és levelet. 

Különösen köszönöm - ami igazi meglepetés volt számomra -, hogy az esti szentmisén megjelentek az elsőáldozó fiúk és lányok, akik énekükkel, virágcsokorral és rajzokkal felköszöntöttek. A legszebb ajándék a hálás gyermekszív! Isten fizesse!

Az Erdélyi Mária Rádió nagycsaládja is köszöntött, Isten hallgassa meg imádságukat, és kívánom, hogy Istenünk gazdag tárházából jutalmazza meg mindnyájukat. 

Szívből köszönöm szeretetüket, mert úgy érzem, hogy nem éltem hiába, és öröm nekem papnak lenni ennyi jó ember között.

Ígérem, hogy a a jövőben is az Úr elé viszem mindnyájukat

szentmiséimben és imáimban. 

Isten adjon minden kedves köszöntőmnek jó egészséget, sok-sok örömet és boldogságot!

Szeretettel,

                  Darvas-Kozma József

Csíkszereda, 2023. július 27-én.

Krisztus világa 2023. július – augusztus. Szemle

Ki Isten dicsősége? - A székely kapu megjeleníti népünk világnézetét a családról és az életről.  Szerkezete a földet, az eget és a mennyet ábrázolja. A házasságok az égben köttetnek szólás utal a Nap és Hold szimbólumra. Ha úgy tesznek mint a két égitest, akkor közösen művelik a földet, tartanak állatokat és nevelik a gyermekeket, vagyis szolgálják az életet. A mennyet jelképező galambbúg, az Istenhez költözött ősökre utal: ők is ide tartoznak, hisz értékeket vettek át, gyarapítottak és adtak tovább.

A munka, a föld és a dolgok az élethez voltak igazítva. Eleink az evangéliummal szívták magukba mindazt, amit Lyoni Szent Ireneusz (+202) így mondott: „Isten dicsősége az élő ember.” Mi, az Isten képére teremtett emberek, Krisztusban a Lélek által elnyertük a Krisztus-képiséget, és kötelességünk megőrizni ezt, hogy üdvözüljünk.

Szent Joákim és Szent Anna napján, Ferenc pápa a nagyszülőkre és idősekre irányítja figyelmünket. A 3. Világnapra írt üzenetével a nagyszülők és idősek megbecsülését sűrgeti. Ezért is közöljük, hogy egy éven át gyakoroljuk. E lapszám legyen a kedves Olvasó lelki megnyugvására, hogy Isten dicsősége az élő ember! – Egészséges nyaralást kíván, a főszerkesztő.

Szent Joákim és Szent Anna – A Boldogságos Szűz Mária szülei az evangélium szavai szerinti igaz emberek, akik kívánták látni a Messiást, vagyis reménységben éltek. A Szenthagyomány őrizte meg számunkra nevüket. A leghatásosabb nevelés az a példaadás, amely nem pusztán pedagógiai eszköz, hanem élet, ahol őszintén megnyilatkozik az ember szíve mélyéről fakadó elementáris vágy az Isten után. Enélkül a vallásos nevelés mit sem érő képmutatás. És még valami nagyon fontos: a szüntelen imádság. Szűz Mária olyan családban nőtt fel, amelyet Isten imádása és a jelenlétében való járás fogott össze. Ki tudja, milyen kincset bízott rád az Isten gyermekeidben, unokáidban! – írja Barsi Balázs atya.

Ferenc pápa üzenete a nagyszülők és idősek világnapjára – Isten cselekvésének stílusát, Mária látogatása Erzsébetnél példával mutatja be. Itt Isten szeretetprojektje átfogja a múltat, a jelent és a jövőt, átöleli és összeköti a nemzedékeket. Ez fiataloknak és időseknek programot ad. Máriának és Erzsébetnek, a fiatalnak és az idősnek a találkozásában Isten a jövőjét adja nekünk. A fiataloknak a lisszaboni ifjúsági világnap előtt azt szeretném mondani: mielőtt elindultok, látogassátok meg nagyszüleiteket, látogassatok meg egy magányos idős embert! Az ő imája védelmez majd benneteket, és szívetekben magatokkal viszitek majd annak a találkozásnak az áldását. Nagyszülők és idősek, Mária és Erzsébet ölelésének áldása áradjon rátok, és töltse el szíveteket békével! E szeretettel teljes levél és ima, olvasható a 4-6. oldalon.

A Keresztút mellékszereplői. X. állomás: Jézust megfosztják ruhájától. Jakubinyi érsek atya a meztelenség többféle értelmét a Szentírás alapján, és az első század kivégzésének szokásait mutatja be. Párhúzamot von a Lourdes-i keresztút X. állomását állító magyarok és korunk emberei között, és azzal zárja írását: A X. állomás örök figyelmeztetés, hogy tartsuk be a VI. parancsot is, minden szempontból, mert korunkban a keresztény múltját elhagyó Európa éppen ezen a téren vét a legtöbbet. (7. oldal)

A kereszttől a pálos kolostorig – Hargitafürdő a gyulafehérvári érsekség legmagasabban fekvő plébániája (1360 m), ahol 2013-ban  a pálos szerzetesek otthonra találtak. A kedves Olvasókat, Darvas-Kozma József időutazásra hívja az 1890-ben felállított kereszttől a helyi egyházközség kialakulásáig, valamint az 1786-ban feloszlatott pálos szerzetesek Erdélyben történt hivatalos visszatéréséig. (8-11. oldal)

Hargitafürdői pálos élet – címmel a pálosok visszatérésétől, a kezdeti időszakon át napjainkig számol be - Bátor Botond perjel. A Pálos Rend Boldog Özség halála 750. évfordulójára a Magyar Kormánytól jelentős támogatásban részesült, így tudták elindítani a hargitafürdői új pálos kolostor tervezését és építését. Az új kolostor megáldása augusztus 20-án lesz. (12-13. oldal)

Szent István – „Az okos ember sziklára építette házát.” Napjaink identitászavarral küszködő magyarjainak és talajt vesztett keresztényeinek ezért is közvetít igen-igen aktuális üzenetet Szent István ünnepén a mai Evangélium (Mt 7,24-29). A mai nap egyszerre egyházi és állami ünnep. Barsi Balázs atya rámutat, hogy Szent István király élete, országfelajánlása és halála a katolikus, a protestáns, a nem keresztény, de Istent hívő vagy nem hívő, de kereső emberének van mondanivalója. Csak a megrögzött ateistának nem tudunk mit mondani, őértük még buzgóbban kell imádkoznunk, és saját maguk alől is eltagadott reménytelenségükre gyógyírül felajánlanunk azt a reménységet, amely kisarjad ünneplő szívünkből. (14. oldal).

120 éve született Szervátiusz Jenő – Alkotásai rendet és szelídséget tükröznek. Dolgozott kővel is, de leginkább fába faragott, ebbe a barátságot árasztó anyagba véste saját és népe világát. A Kolozsváron maradt alkotások a kolozsvári Szent Mihály plébánia udvarán láthatók – Virt László cikke.

Szent Anna – kvíz Bakó Mária Hajnalkától. A különös kincsesláda – A tízenegyedik kincs. Derűs oldal – A plébános vizsgáztatja a hittanosait: Milyen bűnt követett el Ádám? - Evett a tiltott fa gyümölcséből! – mondta Pistike. – És hogyan büntette meg ezért Ádámot a Jóisten? - Feleségül kellett vennie Évát – válaszolta Pistike. Keresztrejtvény – Batsányi János idézetet rejt. Az összevont lap Radnóti Miklós: Augusztus és Gérecz Attila: Boldog Özséb himnusz c. versével zárul.

KRISZTUS VILÁGA – Erdélyi katolikus családok lelkiségi havilapja – rólunk és nekünk szól. Megrendelhető a plébániákon, a kézbesítőknél és a szerkesztőségben: 530230 – Csíkszereda (M-Ciuc), Kossuth L. u. 38. sz., Hargita megye, tel/fax: +40-266-311-726, email: krisztusvilaga@yahoo.com. Bankszámlaszám: RO65 RNCB 0159  0154 1927 0001, BCR Agentia Miercurea Ciuc. ISSN: 2558-8389.

A Szent Anna-tó kápolnáiról

Az újszövetségi szent könyvek semmit nem mondanak a Boldogságos Szűz Mária szüleiről. Egy 2. századi apokrif könyv mondja, hogy Mária édesanyját Annának, apját Joachimnak hívták, és a két név jelentése figyelmet érdemel, mert Anna annyit jelent: kegyelemmel áldott, Joachim pedig: Isten megvigasztal. Az ünnep a 13–14. században terjedt el Magyarországon, a keresztes háborúkból visszatért lovagok elbeszélései nyomán. Az ünnep napja a jeruzsálemi Szent Anna templom fölszenteléséhez, július 26.-hoz fűződik. Bálint Sándor a következőket írja: Szent Annát kiváltságos patrónájaként tisztelte sok ügyében-bajában az asszonynép, továbbá akiknek foglalkozása valamiképpen az asszonyi gondoskodással függ össze. Védőszentje volt a bányászoknak is, nyilvánvalóan azért, mert ünnepének evangéliuma a szántóföldön elrejtett kincsről, a drágagyöngyöt kereső kalmárról szólt, és e hasonlatokat Szent Annára is lehetett vonatkoztatni. A barokk korban Szent Anna külön tisztelt patrónája volt a várandós asszonyoknak és a haldoklóknak. Tiszteletének napja a keddi nap volt. Csíkszeredában a második világháború után is tartották, majd Szent Antal tisztelete került előtérbe. A Szent Anna-tó közelében levő torjai Büdös-hegynél folytatott kénbányászattal van kapcsolatba Szent Anna tisztelete.

Szent Anna-tói kápolnát már 1349-ben kelt oklevélben említik. A festői szépségű környezetben épült a Szent Anna és a Szent Joáchim kápolna. Az első Szent Anna kápolna valószínű fából készült. A néphagyomány szerint tatárok, majd törökök pusztították el.

A Szent Anna tiszteletére kőből épült kápolna javításáról szól egy 1562-ben készült feljegyzés. Ezt a kőkápolnát 1764-ben a kozmási Tompos Péter plébános újraépíttette kozmási Kozma Ferenc kőművessel és fiaival, Ferenccel és Tamással. Rendszerint két búcsút tartottak itt: Szent Anna és Kisasszony napján. A leghíresebb a Szent Anna búcsú volt, ahol számos katona mellett a Csíkból és Háromszékről jött 20-30000 zarándok találkozott. A szép erdő szegélye közé vágott út folyja körül a tavat. Ezen az úton kerülték a búcsúmenetek a tavat, szent énekeket zengve, száz meg száz lobogót lengetve. Ez úton bizonyos távolra keresztek voltak, ahol a nép térdre borult és imádkozott. A szentmise után zenekarok muzsikáltak, a nép ezután múlatott, és ilyenkor véres verekedések is történtek. Éppen a durva kihágások miatt gróf Batthyány Ignác erdélyi püspök 1786-ban betiltotta a búcsút. Nagytusnádi születésű Kovács Miklós püspök 1830-ban újra engedélyezte a búcsújárást, majd 1844-ben ő is kénytelen volt betiltani a visszaélések miatt. Az elhagyatott kápolnát 1860-ban egy kászoni mondó-ember saját kezűleg kijavította, s a búcsújárást ismét elindította. A honfoglalás millenniumán a Szent Anna búcsút újra felélesztették. Az első világháború idején feldúlták a Szent Anna kápolnát. Javítására 1927-ben a csíkszentmártoni erdészet főmérnöke, Rákosi István segítségével került sor, amikor a turistaszállót építették. A kozmási születésű Balázs András Sándor plébános szerint is az 1920-as években a Szent Anna búcsúsok száma elérte a húsz-harminc ezret.

A kápolnát a második világháborút követő időben mindegyre feltörték, rongálták. A lázárfalvi és kozmási egyházközség 1948-ban kijavíttatta, majd nagyobb munkálatokat 1976-1977-ben végeztek. Legutóbb 2007-ben javíttatta ki a lázárfalvi plébánia és a közbirtokossággal együtt pódiumot készítettek kulturális rendezvények számára. A Szent Anna-tóhoz látogató hívek számára szentmisét tartanak június első vasárnapjától szeptember első vasárnapjáig, minden vasárnap 14 órakor. Azóta minden évben gyalog és autóbusszal zarándokolnak oda a hívek és megtartják az ünnepélyes Szent Anna búcsút. A kápolna hétköznapi ügyeletét a Szent Anna-tó felügyelősége látja el.

A Szent Joákim kápolna 1562-ben a tó északi oldalán már létezett. Később a  bükszádi Mikes földbirtokos kijavíttatta, ahová a somlyói ferences kolostorból hoztak egy kis oltárt, melyre P.E. 1664 volt felmetszve. Valószínű, hogy ezt a kápolnát báró Bajtay József Antal (1760-1772) erdélyi püspök jóváhagyásával építette újra Tusnádi Demeter és Kecskés Pál. A búcsúk betiltása, a természeti csapások és az emberi kíméletlenség miatt ez a kápolna Orbán Balázs ottjártakor már összeomlott, csakis igen jelentéktelen maradványai látszottak. Köveit széthordták, valószínű utoljára 1927-ben a turista szálló megépítésekor használták fel. Orbán Balázs feljegyzése arra ösztökélte e sorok íróját és néhány kispapot, hogy 1976 és 1977 nyarán kutassák fel a Szent Joákim (népiesen Jováki) kápolna romjait. A többszöri keresés 1977 nyarán sikerrel járt. Éppen mikor a keresést feladni készültek, akkor bukkant rá a csoportvezető a míves kápolnaajtó szemöldökkövének földből kiálló részére. Kivették a követ, ami a szemöldökkő kétharmad része lehetett. Innen már könnyen be tudták azonosítani a kápolna helyét. Kis munka után meg is találták a kápolna fundamentumát. A szemöldökkő közepén egy domborított lángoló nap volt kifaragva és attól jobbra két sorban szabályosan és jó mélyen bevésve e két szó volt: PAX VOBIS. A megtalált követ a Szent Anna kápolnába vittük. Az ott dolgozó munkások a sekrestyében helyezték el. A szemöldökkő törésvonala olyan volt, mint a csíki templomok oldalbejáróinak és sekrestyeajtóink szemöldök törése. Ezért megalapozott a feltevésünk, hogy a Szent Joákim kápolna pusztulását földrengés okozta. 1802-ben Háromszéket és Csíkot olyan nagy erejű földrengés rázta meg, hogy a templomtornyok leomoltak és megszakadoztak az épületek. Kászonfeltíz jegyzője, Mihálcz József ezt irta le örök emlékezetül: „1802. esztendő Mindszent hava 26. napján Háromszék teritóriumán ép úgy Kászonszékben is nappal 12 órakor oly szörnyű földingás volt, hogy a tornyok földig leromlottak, - a templomoknak boltozatai lehullottak, a kőházak szörnyűképpen megrepedeztek, a vizek folyamai megszaporodtak, az emberek alig hallhattak még ilyen földingást.” 
A Szent Anna-tónál, 2012 július 21-én tartott búcsús mise után, emlék-keresztet állítottak a Szent Joákim kápolna romjai és a tó közti területen. 

Élményeim a Szenvedő Lelkekkel 16.

Az első jelenések

1940-ben jött az első Szenvedő Lélek. Felébredtem, mert úgy hallottam, valaki járkál a szobámban, és gondoltam, ennek utánanézek. Nem voltam ijedős: előbb támadtam volna neki valakinek, mintsem hogy megijedjek tőle. Egy idegen férfit pillantottam meg, aki lassan, lebegve mozgott ide-oda. Ráripakodtam: – Mit keresel itt, hogy jöttél be ide?  – Úgy tett, mint aki nem hallotta, némán mozgott tovább fel-alá. – Ki vagy te? – kérdeztem, és mivel megint nem kaptam választ, kiugrottam az ágyból, és felé kaptam. De csak a levegőbe markoltam, nem volt ott semmi. Visszabújtam az ágyba, és ekkor megint meghallottam. „Most már teljesen ébren vagyok – gondoltam –, látom és hallom ezt az embert, de akkor miért nem tudom megérinteni?” Újra felkeltem, odaléptem hozzá, meg akartam érinteni, de megint csak a semmibe nyúltam. Egyszerűen nem volt ott semmi. Ez azért már egy kicsit nyomasztó volt: visszafeküdtem. Hajnali 4 óra körül járt az idő. Többet nem jelent meg ez a furcsa ember, de én már nem tudtam elaludni.

A szentmise után odamentem a lelki vezetőmhöz, és elmeséltem neki mindent. – Ha ez még egyszer előfordul, ne azt kérdezd, hogy „ki vagy te?”, hanem hogy „mit akarsz tőlem?” – tanácsolta. A következő éjszakán újra jött a jelenés, ugyanaz az ember, aki előzőleg. Megkérdeztem: – Mit akarsz tőlem?  – Most már válaszolt: – Mondass értem három szentmisét, akkor meg leszek váltva!

Ebből már tudtam, hogy egy Szenvedő Lélekről van szó. Elmondtam mindezt a gyóntatóatyámnak, aki megerősített ebben a meggyőződésemben. 1940-től 1953-ig évente csak két-három lélek jött hozzám, többnyire novemberben. Nem láttam ebben semmi különösebb feladatot, de azért jelentettem a helybéli plébánosnak, Alfons Mattnak, aki a lelki vezetőm is volt. Azt tanácsolta, soha ne küldjek el egyetlen lelket sem, vállaljak mindent készségesen.

Helyettesítő szenvedés

Végül arra is megkértek a Szenvedő Lelkek, hogy vezekeljek helyettük. Súlyos szenvedések voltak ezek. Ha jön egy lélek, akkor vagy megszólít, vagy kopog, vagy megráncigál, és akkor rögtön megkérdezem: „Mit kívánsz? Mit tegyek érted?” Csak ekkor tudja elmondani, hogy mi a baja. Így történt egyszer, hogy megkérdezte egy lélek: „Vezekelnél helyettem?” Ez különös volt, ilyesmit még egyikük sem kért. „Igen, de mit tegyek?” – kérdeztem. „Három óra hosszáig erős fájdalmakat fogsz érezni az egész testedben, de a három óra elteltével felkelhetsz, és végezheted tovább a munkádat, mintha mi sem történt volna. Ezzel 20 év tisztítótűztől szabadítasz meg.”

Beleegyeztem, és ekkor olyan fájdalom fogott el, hogy azt sem tudtam, hol vagyok – bár az világos volt, hogy ezeket a fájdalmakat vezeklésül kell elviselnem egy lélekért, és hogy három óra hosszáig fog tartani. Aztán arra gondoltam, hogy de hiszen a három óra már rég letelt, ez inkább három nap, ha ugyan nem három hét. Amikor már mindenen túl voltam, ellenőriztem: valójában tényleg csak három óra telt el. Néha csak öt perc szenvedést kellett elviselnem, de milyen hosszúnak tűnt az is!

Megbízatásokat kaptam a Szenvedő Lelkektől  

1954-ben – ez volt a Mária-év – minden éjjel meglátogattak a lelkek. Elmondták, kik ők, mi a nevük, mikor és hol haltak meg. Megbíztak, hogy jelezzem ezt a hozzátartozóiknak. Így lassan a nyilvánosság elé került a dolog, ami egyáltalán nem volt a kedvemre, mert ha rajtam múlt volna, tőlem a lelki gondozómon kívül senki nem tudott volna meg semmit. Ilyen megbízásokat aztán egészen ismeretlen helyekre is kellett közvetítenem. Például olyanokat is, hogy a hozzátartozók adjanak vissza valami jogtalanul bitorolt tulajdont – és meg is nevezték pontosan, hogy mit. Volt, hogy még a családtagok sem tudtak a dologról – és mégis igaznak bizonyult az üzenet.

Szenvedő Lelkek érkeztek nappal is, nem csak éjjel. Amikor letelt a Mária-év, már nem jöttek minden nap, hanem átlagosan csak kétszer-háromszor egy héten. Volt, hogy egy egész hétig is elmaradtak. A leggyakrabban a hónap első szombatján jelentek meg vagy egy Mária-ünnepen, de jöttek böjti időszakban is. Különösen sokan érkeztek a nagyhéten, aztán novemberben és ádventkor.

 

-          folytatjuk -

Előző részek:

Élményeim a Szenvedő Lelkekkel 1.

Élményeim a Szenvedő Lelkekkel 2.

Élményeim a szenvedő lelkekkel 3.

Élményeim a szenvedő lelkekkel 4.

Élményeim a Szenvedő Lelkekkel 5.

Élményeim a Szenvedő Lelkekkel 6.

Élményeim a Szenvedő Lelkekkel 7-8

Élményeim a Szenvedő Lelkekkel 9.

 Élményeim a Szenvedő Lelkekkel 10.

Élményeim a Szenvedő Lelkekkel 11.

Élményeim a Szenvedő Lelkekkel 12.

Élményeim a Szenvedő Lelkekkel 13.

Élményeim a Szenvedő Lelkekkel 14.

Élményeim a Szenvedő Lelkekkel 15.

Élményeim a Szenvedő Lelkekkel 17.

Különböző kérdések 

Hogy ismerem-e a Szenvedő Lelkeket? – Azokat, akiket ismertem valamikor, azonnal felismerem, másokat nem, hacsak nem mondják meg a nevüket. Többnyire egyszerű, hétköznapi ruhában mutatkoznak.

Tovább lehet-e küldeni egy Szenvedő Lelket valaki máshoz? – Nem, ezt nem lehet, bár sokszor én is szívesen megtettem volna. Főleg olyanokhoz küldtem volna őket szívesen, akik gúnyolódnak az ilyen dolgokon, és nem hiszik, hogy a Szenvedő Lelkek meg tudnak jelenni.

Azt is kérdezték már tőlem, hogy hívni lehet-e a Lelkeket? – Nem, azt sem lehet, egyszerűen csak jönnek, ha Istentől engedélyt kapnak, hogy enyhítsenek a szenvedésükön.

Bűn-e, ha valaki nem hisz a Szenvedő Lelkek megjelenésében? – Nem, ez nem hittétel, senkinek sem kötelező, hogy higgyen benne. Csak gúnyolódnia nem kéne rajta senkinek.

Mit tudnak rólunk a szenvedő lelkek?

Sokkal többet, mint hinnénk. Tudják például, hogy ki vesz részt a temetésükön, és hogy valaki egyszerűen csak ott van, vagy imádkozik is – az utóbbi egyre ritkábban fordul elő. Hogy valaki elmegy-e a temetés után, anélkül hogy részt venne a szentmisén, ami pedig a Szenvedő Lelkeknek nagy segítség lenne. Ha valaki nem kísérné ki a halottat a temetőbe, „csak” a szentmisén venne részt igaz áhítattal, ezzel többet tudna segíteni. Sokan ugyanis csak azért mennek ki, hogy lássák őket – ez pedig nem sokat segít a Szenvedő Lelkeknek. A lelkek azt is tudják, mit beszélünk róluk és mit teszünk értük. Sokkal-sokkal közelebb vannak hozzánk, mint gondolnánk.

Mi segít a Szenvedő Lelkeken?

A legértékesebb segítség kétségkívül a szentmiseáldozat, de csak annyiban, amilyen mértékben az elhunytak életük során ezt értékesnek tartották. Itt is érvényes az a mondás, hogy ki mint vet, úgy arat. Egyébként a hétköznapi misék is beszámítanak, nemcsak a kötelezők, amelyeket vasárnap és ünnepnapokon tartanak.

Természetesen nem mindenki tud hétköznap szentmisére járni; az embereknek van munkája, egyéb feladatai is, és első a kötelesség.

De van, aki el tudna menni hétköznap is, anélkül, hogy emiatt elmulasztaná egy másik kötelességét: például egy nyugdíjas, aki egészséges, időben fel tud kelni, közel lakik a templomhoz, de azt mondja: „Vasárnap kötelességem templomba menni, hétközben nem, tehát nem megyek.” – Aki így gondolkodik, és ennek megfelelően cselekszik, annak a halála után sokáig kell várnia, amíg egy érte mondott szentmise a hasznára válik – hiszen életében sem tartotta sokra a szentmisét.

Ha viszont magunk valamiért nem tudunk menni, küldjük a gyerekeket, amilyen gyakran csak lehet! A hétközi szentmiséken sok helyütt nem lehet látni gyereket. Ha mindenki tudná, hogy milyen értékes lehet egyetlen szentmise az örökkévalóság szempontjából, akkor a templomok hétköznapon is tele lennének.

Halálunk órájában azok a szentmisék, amelyeken szívbéli áhítattal vettünk részt, a legnagyobb kincsünkké válhatnak. Nagyobb kincsek ezek, mint a halálunk után értünk mondottak.

A szülők és nevelők állandóan panaszkodnak, hogy a fiatalok manapság milyen pimaszok és engedetlenek. Ez nem véletlen: azelőtt a gyerekek jártak a szentmisére, az ima és áldozás erőt adott nekik, hogy szófogadóak és kötelességtudóak legyenek. Nincs az a szülő vagy hittanár, aki ugyanazt tudná véghezvinni a gyermek szívében, mint az Üdvözítő által a szentmisén és az áldozás alkalmával ajándékozott kegyelem.

Azt is gyakra kérdezték már tőlem, hogy a gyertyák vagy mécsesek gyújtásának van-e értelme? – Persze hogy van – főleg, ha szentelt gyertyákról van szó. De még ha nincsenek is megszentelve, gondoljunk arra, hogy gyertyát és mécsesbe az olajat a halottunk kedvéért vettük, A szeretet minden egyes megnyilvánulása értékes. A szenteltvíz is fontos, ha hittel és bizalommal élünk vele, a Szenvedő Lelkekért mondott rövid fohász kíséretében!

-         folytatjuk -

Előző részek:

Élményeim a Szenvedő Lelkekkel 1.

Élményeim a Szenvedő Lelkekkel 2.

Élményeim a szenvedő lelkekkel 3.

Élményeim a szenvedő lelkekkel 4.

Élményeim a Szenvedő Lelkekkel 5.

Élményeim a Szenvedő Lelkekkel 6.

Élményeim a Szenvedő Lelkekkel 7-8

Élményeim a Szenvedő Lelkekkel 9.

 Élményeim a Szenvedő Lelkekkel 10.

Élményeim a Szenvedő Lelkekkel 11.

Élményeim a Szenvedő Lelkekkel 12.

Élményeim a Szenvedő Lelkekkel 13.

Élményeim a Szenvedő Lelkekkel 14.

Élményeim a Szenvedő Lelkekkel 15.

Élményeim a Szenvedő Lelkekkel 16.

Isten szerető üdvterve megvalósul - 16.A.

Az ószövetségi szentírás legfiatalabb könyve, a Bölcsesség könyve nevet viseli. Keletkezését a biblikusok Kr. e. az I. század második felére teszik. Megírásának helye minden bizonnyal Egyiptom, valószínűleg Alexandria városa, amely nemcsak a mediterrán világ messzesugárzó szellemi és tudományos csomópontja, hanem a zsidó diaszpóra legnagyobb központja is volt ekkoriban. A könyv műfaja részben apologetikus, részben didaktikus buzdító szónoklat. Hangsúlyozza, hogy tudásunknak hatással kell lennie erkölcsi életünkre. A szerző célja, hogy a szórványban élők hitét erősítse, mert a hellenizmus hatására, a zsidókban új kozmopolita és individualista gondolkodás mód alakult ki, amely sokszor a hagyományos értékek tagadásába hajlott. A hit válságának korszaka ez, nem véletlen, hogy a zsidók közül néhányan hitehagyók lettek. Az intellektuális problémák mellé egy másik ősi probléma is társult, az utolsó ítélet gondolata: hogyan lehetséges, hogy a gonoszok jól élnek, míg az igazaknak szendedniük kell? Hogyan és hol fog majd Isten igazságot szolgáltatni? Isten igazságát és könyörületességét, azzal indokolja a szentíró, hogy Isten ura a hatalmának. (Bölcs 12,13. 16-19) Mivel mindent Isten teremtett, minden az övé, mindent és mindenkit szeret, így türelmes és megbocsátó. Arra tanít, hogy az igazságot irgalommal mérsékeljük és az ő irgalmában is reménykedjünk. Ezt a témát bontotta ki Jézus, a mennyek országáról, a búzáról és konkolyról szóló példabeszédében. (Mt 13,24-43) A korabeli zsidók olyan messiást vátak, aki kiűzi a rómaiakat és jólétet biztosít. A szolgák megbotránkoznak a gyomok láttán, de a gazdán is, aki azt mondja: hadd nőjjön mindkettő az aratásig. Ez a válasz rámutat, hogy a végső szétválasztásig tart Isten türelme és irgalma. A mustármagról szóló példabeszéd lényege a mennyek országának hirtelen, meglepő változása a szinte láthatatlanságból a teljes ragyogásba, és egyetemes, mindenkire kiterjedő vendégszeretetben. A kovász hasonlat ismerős háztartási tapasztalat volt, a belekevert kis darab élesztő hatására megkelő tészta látványa. Jézus Isten erejének szimbólumaként haszálja a kovászt. Itt arra a meglepő hatásra utal, amelyet egy kis mozgalom tehet a társadalom egészére. Így van Isten tervével is, mely láthatatlanul működve éri el célját, és eztcsak Jézus ismeri. A tanítványok kérésére megmagyarázta a konkolyról szóló példabeszédet: lesz végső ítélet és szétválasztás, van pokol és mennyország. Az ország itt a földön szentekből és bűnösökből áll. Az ítéletre az egyháznak készülnie kell, meg kell újulnia és az ítéletet Istenre bíznia. A Szentlélek nemcsak új életet ad, hanem közbenjárásával segít, hogy Isten gyermekeként tudjunk élni. (Róm 8,26-27) Isten érti meg a Lélek által megsegített imádságot, és Isten együtt munkálkodik azokkal, akik őt szeretik.

 

„Urunk, édes Istenünk, mennyire jó vagy hozzánk!” Zsolt 85,5.