Johannis kiment a tüntetők közé Bukarestben

MTI/Mediafax/Andreea Alexandru

A televíziós közvetítésekben csak egyes mondatfoszlányok hallatszottak az elnök által folytatott beszélgetésekből. Iohannis az egyik tüntetőnek ezt mondta: „Most már nem hajlok az előrehozott választásokra". Bukarestben és az ország nagyvárosaiban kedden kezdődött tüntetéssorozat, amelynek résztvevői a közélet megtisztulását, a kompromittálódott politikusok eltávolítását, a korrupció megfékezését követelik.

A bukaresti tüntetők – és az eseményeket kommentáló román újságírók – a hét folyamán több ízben számon kérték, miért nem jelent meg választói között Klaus Iohannis államfő, az egyedüli olyan politikus, akinek a legitimitását a tiltakozók sem kérdőjelezték meg.

Az elnök ehelyett előbb az elnöki palotába invitálta a tüntetők küldötteit, majd mikor azok elutasították, hogy képviselőket válasszanak maguk közül, pénteken megígérte, hogy felkeresi őket. A hét végére a tüntetéssorozaton résztvevők száma a kezdeti több tízezerről néhány ezerre csökkent.
Klaus Iohannis kevesebb mint félórát töltött a téren, de a lökdösődést kivédeni próbáló testőrök és az operatőrök vastag gyűrűjében, a hátsó sorokból kiabálók hangzavara közepette nem sok lehetősége volt elmélyültebb eszmecserét folytatni a demonstrálókkal. Közben a „Korrupció öl", „Háromszázat, nem hatszázat (törvényhozót) akarunk", „Szabadíts meg a tolvajoktól" skandálás hallatszott.

A televíziós közvetítésekben csak egyes mondatfoszlányok hallatszottak az elnök által folytatott beszélgetésekből. Iohannis az egyik tüntetőnek ezt mondta: „Most már nem hajlok az előrehozott választásokra".

Az államfő nem mondott beszédet, annak ellenére, hogy a többen azt skandálták, hogy adjanak neki hangosbeszélőt. Később Facebook-bejegyzésben összegezte az eseményt, miszerint sok „lázadást és reményt" látott a téren, és azt tanácsolta a jelenlévőknek, maradjanak aktív alakítói a közéletnek, mert csak összefogással tehetik olyanná Romániát, amilyennek mindannyian látni szeretnék.

Victor Ponta eddigi kormányfő szerdai lemondása után az államfő egyeztetéseket kezdett a parlamenti pártokkal egy új kormány megalakításáról. A pártok a konzultációsorozat első fordulójában előre hozott választásokat, vagy szakértői kormányt javasoltak, de nem akarnak politikusokból álló kormányt, és senki sem nevezett meg kormányfőjelöltet.

MTI

erdely ma

Johannis játszmája

Forrás: www.paginadepolitica.ro

Ha Traian Băsescu mandátuma idején történik, hogy a miniszterelnök lemond, az államfő még aznap a Cotroceni-palotába rendeli a pártokat, az éjszakába nyúló egyeztetések után nevesíti a kijelölt kormányfőt, a sajtónak ideje sincs, hogy túl sok leendő miniszternevet meglebegtessen, egy-két nap múlva már a parlament elé állt volna az új kormány.

Ha Băsescu idején történik, hogy a szociáldemokraták még csak javasolni sem merészelik, hogy folytatnák a kormányzást, a játékos államfő azonnal kapott volna az alkalmon, magához ragadja a kezdeményezést, az események szemlélője helyett azok legfőbb irányítójává válik, ellenfeleit a földbe tiporja, s néhány nap múlva arra ébredünk: az ellenzék megsemmisítve, s de facto az elnök a kormányfő is.

Klaus Johannis azonban tanár volt, nem hajóskapitány, származása szász, és nem Bukarest, hanem az erdélyi Nagyszeben polgármesteri székéből került a Cotroceni-palotába, habitusa, megnyilvánulása gyökeresen eltér elődje stílusától. Nem siet el semmit, lassan, megfontoltan hoz döntéseket, inkább kivár, mint cselekszik, még a népszerűsége növelésére alkalmas, tálcán kínálkozó lehetőségekre is csak késve reagál. Az események hevében ki sem ment Bukarestben a tüntetők közé, inkább meghívta őket magához.

A pártokkal folytatott konzultációt eleve kétnaposra tervezte, markáns következtetések megfogalmazása helyett pedig tegnap újabb tanácskozásokat ígért a jövő hét elejére. Azt is megígérte, kimegy majd a tüntetők közé – mindeddig ezen kijelentése a legárulkodóbb az államfő terveinek vonatkozásában. Ugyanis azt sejteti, hogy Johannis számít az utcai megmozdulások folytatására, sőt, mintha fontosnak is tartaná ezeket terve megvalósításához.

Alighanem ezzel magyarázható, hogy meghívta a Cotroceni-palotába a tüntető civileket, jóllehet, mindenki számára világos volt: a tetszetős kezdeményezés a gyakorlatban szinte kivitelezhetetlen, elvégre spontán tüntetésekről van szó, amelyeknek nincs szervezője, vezetője.

Johannis azonban makacsul ragaszkodik ahhoz, hogy az utca támogatását felmutassa, ami arra enged következtetni, hogy terve nem feltétlenül azonos a parlamenti pártok akaratával. Ez utóbbiak számára – talán a liberálisokat leszámítva – a legelőnyösebb kétségkívül a szakértői kormány felállása volna: ezzel a tüntetők lecsillapodnának, a honatyák még egy évig megőrizhetnék mandátumukat, s mivel választások csak egy év múlva esedékesek, addig talán a nép haragja is enyhül. Johannis viszont alighanem az előrehozott választásokat részesítené előnyben.

Csakhogy ez kockázatosabb, hosszabb idő alatt megvalósítható, jóval bonyolultabb, és több érdeket sértő megoldás. Ha mégis sikerül véghezvinni, az Johannis és a tüntetők közös sikere lesz. S bár csodát, nyilván, az esetleges előrehozott választásoktól sem remélhetünk, azért jó lecke lehet az fennhéjázó, hatalmaskodó, korrupt politikusainknak.

Farcádi Botond
Háromszék

Johannis hallgatása

Forrás: www.dw.de

Két és fél hónapja foglalta el a Cotroceni-palotát Klaus Johannis, s bizony ránk, magyarokra mindeddig nem volt sok ideje. Bár igen magas arányban szavaztak rá közösségünk tagjai, gondjaink még nem érték el ingerküszöbét.

A valóság talaján lépdelők számára egyértelmű volt: Johannis elnökké választása nem hoz azonnali, radikális változást az erdélyi magyarság számára, de sokan bíztak benne, hogy kisebbségi sorból származván, talán nagyobb empátiával viszonyul bajainkhoz, jobban érti, érzi majd mindennapi küzdelmeinket. Ellenzői – mert sorainkban is akadtak szép számban – azért aggódtak, hogy románabb próbál lenni majd a legelszántabb hazafiaknál, s ezt bizonyítandó egyetlen mozdulattal söpri majd le minden óhajunkat, a látszatát is kerülve annak, hogy a magyarokat pártolná.

Egyelőre sem ezt, sem azt nem tapasztalhattuk. Elnöksége első két hónapjában Johannis elsősorban lábát próbálja megvetni, hatalma hátterét erősíteni, biztosítani. Érthető, ám lassan szembesülnie kell azzal is, hogy az általa irányított országban él egy majd másfél milliós népcsoport, melyet sorozatosan érnek a jogsértések. Ha igazi liberális és demokrata, nem hunyhat szemet ezek fölött.

Sokan, sokféleképpen értelmezték múlt heti berlini kijelentését, miszerint Romá­niában nincs magyarkérdés. Akadt, aki problémáink szőnyeg alá söprésének látta, más éppen ellenkezőleg, úgy vélte: védelmünkre kelt, azt jelezte, sem mi, sem anyaországunk nem jelent veszélyt Romá­niára. Csak­hogy a magyarság 70 százalékának a szavazatával, bizalmával a háta mögött ennél sokkal egyértelműbb kiállásra volna szükség. Egy megkerülhetetlen újságírói kérdésre adott sokértelmű válasz édeskevés, amikor az elmúlt hetek történései is jelzik, gond bizony van: a székely szabadság napján tervezett felvonulásunkat nem engedélyezik, nemcsak ki­sebbségi, de emberi jogaink is sérülnek, és amikor jól látható módon próbálják felszámolni a magyar gyógyszerészképzést, a MOGYE vezetői minden lépésükkel azt sugallják, másodrendű állampolgárnak tekintenek bennünket. Mindkét történés már elnöki mandátuma idejére datálható.

Klaus Johannis igazságos, tisztességes, jó elnök kíván lenni – ezt hirdette kampányában, ezt üzenték első gyakorlati lépései. Felszámolná a korrupciót, rendet kíván teremteni, a jól végzett munka becsületében hisz. Csakhogy tetszik, nem tetszik, ehhez a magyarkérdés is hozzátartozik, a minket ért igaz­ságtalanságok éppen úgy megkérdőjelezik a demokratikus román jogállam létét, mint a titkosszolgálatok uralma vagy az országban zajló szabadrablás, a mindent behálózó korrupció. Ha valóban jó államfő akar lenni, és minden itt élő állampolgár elnöke, meg kell szólalnia, állást kell foglalnia. Hall­gatása immár túl kevés...

Farkas Réka
Háromszék

Johannis nem összeférhetetlen!

Forrás: www.antena3.ro

A Legfelső Semmítő- és Ítélőszék tegnap elutasította az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) fellebbezését Klaus Johannis összeférhetetlenségi ügyében, miután a Gyulafehérvári Táblabíróság is korábban Nagyszeben volt polgármesterének adott igazat, és az ANI határozatának eltörlését rendelte el.

A Legfelsőbb Bíróság döntése, amellyel kimondja, hogy Klaus Johannis nem volt összeférhetetlenségi állapotban abban az időszakban, amikor a Nagyszebeni Polgármesteri Hivatalt képviselte a Víz- és csatornavállalat, illetve a piacokat működtető vállalat részvényeseinek közgyűlésein, végérvényes és jogerős.

Az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) 2013. április 24-én jelentette be: megállapította, hogy Klaus Johannis nagyszebeni polgármester összeférhetetlenségi helyzetben van, mivel a Városháza képviselője volt a Víz- és csatorna vállalat, illetve és a piacokat működtető vállalat részvényeseinek közgyűlésein. Erre az ügyre került most végérvényesen pont.

nyugatijelen.com / Mediafax

Változtatni akar Klaus Johannis, az új államfő

A politikai és a szociális ellátó rendszerek reformját, valamint a korrupcióellenes küzdelem fontosságát, az ezekről való konzultációt emelte ki legfőbb céljai közül vasárnap ünnepélyes eskütételét követően Klaus Johannis, Románia új államfője.

A novemberi államfőválasztást a jobbközép erők jelöltjeként megnyerő politikus a parlamentben, a törvényhozás két házának tagjai előtt, ünnepi ülésen esküdött fel az alkotmányra, miután Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság elnöke felolvasta a taláros testület határozatát, amellyel hivatalossá nyilvánította a november 16-ai elnökválasztás eredményét.
Az eskütételt követően, amely során Johannis megesküdött az ország szuverenitásának és területi egységének megvédésére, Daniel ortodox pátriárka is megáldotta az új – egyébként evangélikus vallású – államfőt.
Johannis – aki mind a parlamentben, mind a Cotroceni-palotában, az államfői mandátum hivatalos átvételekor szívére tett kézzel hallgatta végig a román himnuszt – a továbbiakban programbeszédben vázolta ötéves mandátumának legfőbb prioritásait.
Elöljáróban leszögezte: minden román állampolgár elnöke kíván lenni, és egyik legfőbb célja az, hogy leküzdje a kétkedést. „A nagy elvárások nagy eredményeket hoznak” – mutatott rá. Leszögezte: a politikai osztály nem késlekedhet azzal, hogy végre felnőjön a polgárok elvárásaihoz.
„Az első lépés a politikai intézmények megújítása, hogy azok valóban a polgárokat képviseljék” – mutatott rá.
Hozzátette: a 2015-ös év egyik legfőbb feladata annak kidolgozása, hogy a reform nyomán a politikai rendszer nem csupán öt, hanem ötven évig szolgálja a polgárokat.
A legfőbb prioritások között az alkotmány és a választási törvény módosítását, a parlament létszámának csökkentését, a levélben és elektronikus úton történő szavazás bevezetését, valamint a párttörvény módosítását nevezte meg. Figyelmeztette a pártokat: a reformokat hosszú távra tervezve, nem pedig konjunkturális pártérdekek alapján kell kidolgozni.

Azt is leszögezte, hogy Románia számára az egyetlen járható út az, hogy megszabaduljon a korrupciótól. Ezért célul tűzte ki, hogy mandátuma végére az országban már ne jelentsen gondot a korrupció. „A politikusoknak meg kell érteniük, hogy a közérdeket kell szolgálniuk, nem pedig a saját érdeküket” – mutatott rá.
A második fontos tennivalóként a nagy ellátó rendszerek reformját nevezte meg. „Meg kell vizsgálnunk, hogyan teremthető meg az eredményes és versenyképes oktatás, a hatékony és korrekt egészségügy, hogyan fizethetők méltányos nyugdíjak hosszú távon, és hogyan kezelje Románia a demográfiai problémát” – sorolta Johannis.
Hozzátette: a pártoknak konszenzusra kell jutniuk ezen kérdésekben, ezért hamarosan találkozót kezdeményez a pártok vezetőivel arról, hogy megvitassák a célokat, illetve azt, hogy azok hogyan valósíthatók meg. Kiemelte: az fontos, hogy a polgárok ne külföldön keressék a boldogulást, azok pedig, akik kimentek, jöjjenek haza.
Johannis fölvázolta az ország külpolitikai prioritásait is. Mint kifejtette, az ország külpolitikájának három fő pillére az Egyesült Államokkal való stratégiai partnerség, a NATO-, illetve az EU-tagság. Rámutatott: a kulcsszó a folytonosság és a kiszámíthatóság, az ország a továbbiakban is teljesíti korábban vállalt nemzetközi kötelezettségeit.

Véleménye szerint mivel Románia nem csupán haszonélvezője, hanem megteremtője is kell hogy legyen a biztonságnak, növelni kell a védelmi kiadásokat. Emellett növelné Románia befolyását az egyesült Európa építési folyamatában, és támogatná Moldova EU-integrációját.
Zárásként elmondta: a nagy rendszerek reformja mellett a mentalitásnak is meg kell változnia. „Mindenekelőtt erős nemzetet akarok. A román nemzet több, mint az egyének érdekeinek, sikereinek és cselekedeteinek összessége. Egyetlen nemzet vagyunk értékekkel, célokkal, olyan nemzet, aki tudja, mit akar Európában. Megtiszteltetés számomra, hogy e nemzet elnöke lehetek” – jelentette ki Johannis, hozzátéve: azt akarja, hogy mindenki számára megtiszteltetés és büszkeség forrása legyen az, hogy a román nemzethez tartozik.
Az új államfő ezt követően az államfői hivatalnak otthont adó Cotroceni-palotába ment, ahol rövid ceremónián átvette az elnöki mandátumot a hivatalából tíz év után távozó Traian Băsescutól.
Traian Băsescu államfő szerint egy biztonságos, a teljes európai uniós integrációhoz közel álló jogállamot ad át utódjának, akinek „vesszőt, nem pedig pontot” kell tennie az ő tízéves tevékenysége után.

székelyhon.ro

Klaus Johannis december 21-én teszi le az esküt

Forrás: nyugatijelen.com

A parlament két házának a vezetősége tegnap együttes ülésen úgy döntött, hogy Klaus Johannis megválasztott államelnök december 21-én, vasárnap 12 órakor tegye le az őt tisztségbe beiktató esküt a parlamentben, egy ünnepi ülésen – jelentette be Nicolae Mircovici, az alsóház titkára.

„Az alkotmány értelmében az új elnök átveszi hatáskörét, mihelyt a parlament előtt leteszi az esküt” – hangsúlyozta Mircovici. Megemlítette, a PNL frakciói kérték egy levélben, hogy az eskütételre december 21-én kerüljön sor, és ezt a javaslatot mindenki elfogadta.
„Volt egy vita arról, hogy esetleg az Alkotmánybíróságnak is állást kellene foglalnia. Azonban az álláspont világos volt: a parlament a román nép legfőbb képviselője, a megválasztott elnök a parlament előtt teszi le az esküt, és a parlament dönti el a két házán keresztül, hogy mikor” – tette hozzá Mircovici.

nyugatijelen.com

Változást akar a nép!

Le kell vonnia minden politikai szereplőnek a következtetéseket választások eredményeiből – jelentette ki hétfőn Klaus Johannis megválasztott román államelnök.

Johannis egyebek mellett a választási törvény módosítását kérte. Az elektronikus és a levélben történő voksolás bevezetésére szólított fel, hogy ne fordulhasson elő többet a vasárnapihoz hasonló helyzet, amikor külföldön több ezer román állampolgár nem tudott élni szavazati jogával.
Johannis szerint a tisztségükkel kell felelniük a kormányban azoknak, akik hibásak a külföldi szavazás „katasztrofális” megszervezéséért.  
A helyzetet nem megfelelően kezelő nagykövetek és konzulok visszahívását is kérte a még hivatalában lévő Traian Băsescu államelnöktől. 
A kormányhoz intézett kérései között szerepelt a 2015-ös állami költségvetési törvénytervezet mielőbbi beterjesztését parlamentben.
Johannis a vasárnapi választással kapcsolatban úgy értékelte, hogy számára a 64 százalékos, magas részvétel volt a legkellemesebb meglepetés. Úgy vélte, a választók mélyreható változást akarnak, és felszólított minden politikai szereplőt, hogy ők vegyék tudomásul a választók akaratát.
A parlamenttől azt kérte, mielőbb utasítsa el a korrupt politikusoknak kedvező amnesztiatörvény tervezetét, és tegye lehetővé valamennyi törvényhozó esetében, hogy az igazságszolgáltatás vizsgálódhasson ellenük. Korábban a parlament elutasította az ügyészség erre vonatkozó kéréseinek egy részét.
Kijelentette: folytatni fogja Románia külpolitikájának alappilléreit jelentő stratégiai partnerségi kapcsolatokat, így az Egyesült Államokkal való együttműködést, és erősíteni fogja Romániának a NATO-ban és az Európai Unióban elfoglalt helyét és szerepét. „Be fogom bizonyítani, hogy Románia hiteles, megbízható partner, amelyre hosszú távon lehet számítani” – mondta Johannis.

székelyhon.ro

Véget ért a húzd meg, erezd meg politika?

Ajánló:
http://kolozsvaros.ro/-/sabin-gherman-meghuztak-a-hatart-erdely-es-romania-kozott-?inheritRedirect=true

Egy gerinces államfőjelölt Romániában?

Klaus Johannis nem akar szavazatokról alkudozni a választási versenyből kiesett jelöltekkel – erősítette meg kedden a Keresztény-liberális Szövetség (ACL) államfőjelöltje, aki november 16-án Victor Ponta szociáldemokrata kormányfővel fog megmérkőzni a romániai elnökválasztás második fordulójában.

Johannis, aki a voksok 30 százalékát szerezte vasárnap, arra reagált, hogy – az első fordulót a szavazatok 40 százalékával megnyerő – baloldali ellenfele kedden három kiesett elnökjelölt támogatását is megszerezte, akik együttesen a voksok mintegy tíz százalékát kapták.

Ponta kedden közölte, hogy legszívesebben az első fordulóban harmadik helyen végzett Calin Popescu Tariceanu szenátusi elnököt bízná meg kormányalakítással, ha két hét múlva elnökké választják. Tariceanu mellett kedden a szélsőségesen nacionalista Nagy Románia Párt (PRM) alapítója, Corneliu Vadim Tudor is támogatásáról biztosította a szociáldemokrata államfőjelöltet. Pontát támogatja a román Külföldi Hírszerző Szolgálat nemrég lemondott igazgatója, Teodor Melescanu is, akinek az elnöki hivatal nemzetbiztonsági tanácsadói tisztségét ígérte Ponta.
Johannis rámutatott: a szavazatuk felett a választók rendelkeznek, őket akarja megnyerni. A jobbközép pártszövetség jelöltje elfogadhatatlannak nevezte a szavazatokkal való üzletelést, és kizárta azt, hogy támogatásukért tisztségeket ígérjen volt versenytársainak.

Johannis hazugságnak nevezte azokat a – szociáldemokrata kampánystáb által terjesztett – vádakat, miszerint Erdély elszakítására törne, illetve a nyugdíjak csökkentését tervezné. Szerinte a róla terjesztett hazugságok ellenfele kétségbeesését jelzik, miképpen azt is elgondolkodtatónak tartotta, hogy Ponta a PRM-vel készül a – választási kampányában ígért – „nagy egyesülésre".

Az ACL elnökjelöltjét keddi sajtóértekezletén arról is kérdezték, mit szól ahhoz, hogy Tőkés László és pártja (az EP-képviselő védnökségével alakult Erdélyi Magyar Néppárt – EMNP) állítólag őt támogatja a második fordulóban, annak reményében, hogy megválasztása esetén segítene nekik etnikai autonómiát kialakítani Erdélyben.

Johannis rámutatott: ő minden szavazatnak örül a választó nemzetiségétől és vallásától függetlenül. Hozzátette: olyan regionalizáció híve, amely a közigazgatás korszerűsítését eredményezi és gazdasági fejlődést hoz. „Márpedig az etikai alapú regionalizáció nem hoz ilyen eredményt" – vélekedett Johannis.

A PSD több vezető politikusa is kedden az EMNP-vel riogatta a román választókat. Victor Ponta azt állította: a versenyből kiesett elnökjelöltek közül Johannist egyedül Szilágyi Zsolt, EMNP jelöltje támogatja, „aki el akarja szakítani Erdélyt Romániától". Ponta hozzátette: ő nem is szeretné, hogy ilyen támogatója legyen.

MTI
erdély ma

Johannist támogatja az EU Néppárt, Angela Merkel. Éppen ezért, ha Johannis nyer, a német beruházás felgyorsul Romániában. Ez előny mindenkinek.
Viszont a kormányon is kell maradni, hogy megfelelő támogatást kapjon a magyarság.
Fráter György és Bethlen Gábor politikáját kell követni, hogy fennmaradjunk.
Ezért álljon itt a Dodona-i jósda szövege:
Ibis redibis nunquam per bella peribis - csak hová tegyük az írásjelet?
Ibis redibis, nunquam per bella peribis, vagyis: Elmégy, visszajössz, sohasem veszel el a háborúban.
Így téve pedig az írásjelet: Ibis, redibis nunquam, per bella peribis. Azaz: Elmégy, sohasem jössz vissza, elveszel a háborúban.

Morus Tamás bölcsessége