Irakban hálával fogadtákFerenc pápa békefelhívását

Október 30-án, szerdán, az általános pápai kihallgatás végén Ferenc pápa arra kérte a híveket, hogy imádkozzanak a kedves iraki nemzetért, amelyet sajnos naponta sújtanak az erőszak tragikus epizódjai. Giorgio Lingua érsek, iraki és jordániai nuncius rádiónknak adott interjújában elmondta, hogy az iraki hívek nagy hálával fogadták a Szentatya szavait.

Nem hivatalos statisztikai adatok szerint ebben az évben idáig mintegy hétezren veszítették életüket terrortámadások következtében. Az elmúlt napok öngyilkos merényleteiben mintegy 24-en haltak meg. A nuncius szerint valóban csak Isten segítségében lehet bízni, mivel az ország ki van szolgáltatva a különféle terrorista csoportoknak. Mindenekelőtt fontos lenne a lakosság lefegyverzése, hiszen csak így tudnák biztosítani az állampolgárok biztonságát – tette hozzá Lingua érsek.

Az általános kihallgatás után Ferenc pápa fogadta a különböző vallások képviselőiből álló iraki delegációt, akik részt vettek a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsa által szervezett római összejövetelen. Az iraki vallásügyi minisztérium főfelügyelősége küldöttségének tagjai között jelen voltak a síiták, a szunniták, a keresztények képviselői, illetve a yazidi és a shabak vallás követői.

„Ti az ország gazdagsága vagytok” – mondta Ferenc pápa az iraki delegációnak, amelyet Jean-Louis Tauran bíboros, a vatikáni dikasztérium elnöke vezetett.

A bíboros rádiónknak adott nyilatkozatában elmondta: a vatikáni összejövetel célja az volt, hogy létrehozzanak egy bizottságot, amelynek még nem adtak nevet. Feladata az lesz, hogy tagjai rendszeres vallásközi párbeszédet folytassanak, hangsúlyozva a közös értékeket, mint a család, az oktatás, az igazságosság és a béke. A vallásoktól nem kell félni, mert gazdagságot jelentenek az egész társadalom számára. A tervek szerint a bizottság évente ül majd össze felváltva Rómában illetve Irakban. A bíboros hozzátette: az iraki fél többször is kifejtette, hogy az országban nem üldözik a keresztényeket. Az erőszakos cselekedetek elkövetői külföldről fizetett bérencek.

(vm) VR

A szíriai Krisztus szobor a béke reménye a muszlimoknak is

© A fényképet a Szent Pál és Szent György Alapítvány bocsátotta rendelkezésre

A szíriai Szednaja városának hegyére állították fel a hatalmas Krisztus szobrot „Eljöttem, hogy megmentsem a világot” címmel. A bronzból készült 32 méter magas szobor a béke reményének szimbóluma nem csak Szíriában, de az egész közel-keleti térségben.

A szoborkompozíció ötlete akkor született, amikor Szíria még messze állt azoktól a tragikus eseményektől, amelyek ma az országban dúlnak. Ez egy hatalmas vállalkozás volt a több évszázados szellemi kapcsolatok megerősítésére Oroszország és a Közel-Kelet országai között.

A nem mindennapi projekt munkálatai 8 évet vettek igénybe a szíriai papság, az orosz Szentháromság kolostor teológusai és egy örmény építész részvételével. A legnehezebb az utolsó szakasz volt, a szobor elhelyezése ugyanis a szíriai harcok közben ment végbe – meséli a szobor felállításának egyik kezdeményezője, a Szent Pál és Szent György Alapítvány igazgatója Szamir Sakib el-Gadban:

A szobor elhelyezése volt a legnehezebb feladat, mivel a technikai eszközöket nem lehetett felvinni a hegyre. Az összes oda vezető út le volt zárva, amelyeknek egyik részét a fegyveresek, a másikat a szíriai hadsereg tartotta ellenőrzése alatt. Meg kellett egyezni mindkét féllel, hogy a szobor elhelyezésének idejére egyetlen lövés se dördüljön el. És valóban, három napon keresztül egyik fél sem lőtt.

Semmi meglepő és szokatlan nincs abban, hogy Jézus Krisztus szobrot állítottak fel egy olyan országban, ahol a lakosság többsége muzulmán vallású – mondja Szamir:

A hiedelem szerint az iszlám tagadja a szobrokat. Mi azonban tanulmányoztuk az iszlám hozzáállását a szobrokhoz valamint a keresztény festészethez és megállapítottuk, hogy a Koránban egy szó sem esik erről.

Szamir el-Gadban kihangsúlyozta, hogy az „Eljöttem, hogy megmentsem a világot” c. kompozíció mély lelki jelentőséggel bír nem csak a keresztények, de a muszlim hívők valamint a zsidók számára is. Ez a szobor lehet a béke reményének szimbóluma az egész közel-keleti térségben:

Krisztus mindenkiért meghalt a kereszten. Az egész muzulmán világ ugyanúgy várja a második eljövetelt. Az iszlám úgy tartja, hogy éppen Krisztus ereszkedik le a mecset fehér minaretjére és akkor jön el az emberiség megmentése. A második eljövetel mindhárom monoteista vallás szimbóluma. Azt szeretnénk, ha Krisztus neve megállítaná a vérontást, amely jelenleg Szíriában folyik. A szobor a Krisztus-várást testesíti meg. A reményünk Krisztusban, és nem valamiféle politikai döntésben van.

Szimbolikus, hogy a szobrot azon a napon állították fel Szíriában, amikor a világ muzulmánjai a mekkai zarándoklat részeként az Arafát-hegyén gyűltek össze.

Forrás: Oroszország Hangja

50 ezer szír keresztény orosz állampolgár akar lenni

Fotó: EPA

A szíriai keresztények szerint „a Nyugat által támogatott terroristák a keresztények ezeréves szíriai jelenléte felszámolására törekszenek”, ennélfogva készek orosz állampolgárságért folyamodni – olvasható abban a levélben, amely amelyet az orosz külügyi tárcának juttattak el diplomáciai csatornákon. „Minden egyes szíriai keresztény számára megtiszteltetés lenne az orosz állampolgárság megszerzése” – hangsúlyozza a levél.

„A levelet aláírni hajlandó 50 ezer személy – orvosok, mérnökök, ügyvédek, üzletemberek – közül senki sem kívánja elhagyni otthonát. Rendelkezünk mindennel, ami szükséges, nem kérünk pénzt” – olvasható a szíriai keresztények levelében.

 

Forrás: Oroszország Hangja

Budavári Nagyboldogasszony templom megáldása

Ünnepi örömmel áldottuk meg ezt a teljesen felújított, gyönyörű templomot. Vallásos tisztelettel szenteljük fel az új oltárt, mely igazán méltó a mai Egyház liturgikus életéhez – mondta homíliájában Erdő Péter bíboros a felújított Mátyás-templom megáldása és új szembemiséző oltárának felszentelése alkalmából tartott, vasárnap esti, ünnepi szentmisén.

Erdő Péter hangsúlyozta: „Hazánk kormányának több éven át tartó áldozatvállalása nélkül nem újulhatott volna meg hazánknak ez a jeles temploma. Elismerés illeti a szakemberek kiváló munkáját, akik hozzáértésükkel, művészetükkel a szépség nyelvén szólaltatták meg azt a krisztusi örömhírt, amit ez a templom kifejez.”
Az evangéliumról szólva a bíboros kifejtette: „Ez a földi élet rövid és nyomás alatt zajlik. Nyomás alatt, hiszen maghatároznak bennünket a körülmények, meghatároz az egészségi állapotunk, meghatároz az a korszak, amelyben élünk, szóval nagyon sok minden. És ennek az életnek néhány évtized után mégiscsak vége szokott lenni. De ez az élet nem önmagáért van, mert nekünk kötelességünk, hogy arra gondoljunk, ami utána következik. Tehát gyorsan, sietve, a pillanatnak és a kezünkön átmenő értékeknek, helyzeteknek és anyagi javaknak a nagyon szenvedélyes megragadásával kell élni az életünket, hogy az utána valókat – ha tetszik – ne bebiztosítsuk, de kikönyörögjük a magunk számára. Kikönyörögjük az Istentől. Mit is kérünk tőle? Kérjük tőle az irgalmat, kérjük tőle azt, amit Jézus a Mennyek Országának nevez. És ebben az összefüggésben felelősek vagyunk azért, hogy hogyan bánunk az időnkkel, mire fordítjuk.”
Erdő Péter rámutatott: „Mindannyiunknak, katolikus keresztényeknek lehetőségünk van arra, hogy a legértékesebbet is megszerezzük az életünkben, s a legértékesebbet is felajánljuk másokért. Ez a legértékesebb pedig maga az Eucharisztia, amelyben Jézus Krisztus áldozata válik jelenvalóvá. Ez az az áldozat, amely megszerezte az emberiség számára az örök üdvösség lehetőségét. Ez az az áldozat, amelyet az oltáron újít meg újra és újra a pap átváltoztató szava. Ez az az áldozat, amelyben Krisztus testéből és véréből részesedhetünk.”

A szentbeszédet követően került sor az új főoltár felszentelésére. A Mindenszentek litániája - a szentek segítségül hívása után a bíboros felszentelő imádságot mondott az oltár felett, majd elhelyezte az ereklyéket az oltárban, megkente azt krizmával, tömjént égetett az oltáron. A főpásztor ezután bemutatta az első szentmiseáldozatot az újonnan felszentelt oltáron. 

A Mátyás-templomnak eddig csak egy 1964 óta használt, ideiglenes szembemiséző oltára volt, s most a felújítás során elkészült az előírásoknak megfelelő, állandó kőoltár. Az oltárba Szent István, Szent Imre, Boldog Gizella, valamint két vértanú, Szent Gellért és Szent Adalbert ereklyéit helyezték el. A két mellékoltárra is helyeztek ereklyét: Boldog IV. Károly királyét, akit itt koronáztak meg és Boldog Meszlényi Zoltán vértanú püspökét.
A tömbszerű, haraszti mészkőből készült oltár Deák Zoltán építész tervei alapján készült, egyszerre hangsúlyozza a szentmise áldozat- és vendégség-mivoltát. A lapján látható, öt tardosi mészkőből készült kereszt-berakás Krisztus öt sebét jelképezi. Az oltár lapján két vésett egyenes látható, amelyek a középpontban, az ereklyék helyén metszik egymást. Ezek a vonalak a hit két vonatkoztatási pontját jelzik: Róma és Jeruzsálem irányába mutatnak. Az oltár lapja egy központi pilléren és tizenkét oszlopon áll, amelyek Jézust és az apostolokat jelképezik.
Az ünnepi liturgián koncelebrált Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius, és részt vett rajta Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Tarlós István főpolgármester, Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, Nagy Gábor Tamás, az I. kerület főpolgármestere és a közélet számos más szereplője is. A szentmise elején Mátéffy Balázs művészettörténész, a felújítás plébániai koordinátora, majd Semjén Zsolt köszöntötte az egybegyűlteket.
A Mátyás-templomot az előző hét év folyamán újította fel az épületet a Katolikus Egyház tulajdonába adó állam. A munkálatok folyamán a templomot kívülről és belülről is megújították. Szükség volt statikai megerősítésekre, kicserélték az épület közműveit, restaurálták a műtárgyakat; a térszint alatt látogatóközpontot hoztak létre, új díszkivilágítást kapott a templom, a tetőt új Zsolnay-cserepek fedik.
Honlapunk a szentmisét 18 órától élőben, online közvetítette, mely mérföldkő a Magyar Kurír történetében. Honlapunk segítségével első alkalommal kísérhették figyelemmel, kapcsolódhattak be az Egyház szentmise-ünneplésébe.
Kapcsolódó:
A megújult templomról az Ars Sacra Alapítvány videójában a felújításban résztvevő mesterek vallanak.
Megújult a Mátyás-templom - KÉPGALÉRIÁVAL
SzG/Magyar Kurír

Székelyek, kövessük a Skótokat!

Skócia zászlója

Székelyföld zászlója

A Magyar Hírlap okt. 12. (5.o.) Keresztény kampány a skót függetlenségért címmel közli, hogy közös kampányt indít Skóciában több keresztény egyház:
a jövőre esedékes függetlenségi népszavazás időpontjáig egy éven keresztül fognak imádkozni azért, hogy Isten terve jusson érvényre a voksolásnál.
A kampány egészen 2014. szeptember 18-áig, a népszavazás időpontjáig tart.


Ima népünkért

Mindenható örök Atya, a Te kezedben van az emberek sorsa és Te szabod meg a népek jogait: tekints kegyesen reánk, akiknek jövőjét és boldogságát első szent királyunk a te Szent Fiad édesanyjának,  a mi Nagyasszonyunknak kezébe tette le.

Tekints reánk, válságos időket élő népedre  és áraszd ránk Szentlelkedet, hogy segítségével mindnyájan meglássuk az igazság útját, építsük nemzetünk egységét és szolgáljuk javát.

Adj, Urunk, vezetőinknek kellő bölcsességet és elszánt, erős akaratot, hogy a te szíved szándéka szerint előmozdítsák a szociális igazságosságot és az emberhez méltó életet.

Világosíts meg és támogass minket, hogy szentjeink és nagyjaink példája nyomán felelősséget érezzünk szülőföldünkért és a szükséget szenvedőkért. Kérünk, áldd meg mindennapi fáradozásunkat, hogy az a Te dicsőségedre és ami boldogulásunkra váljék.

Magyarok Nagyasszonya Csíksomlyói Boldogasszony, Szent Mihály arkangyal, Szent István király, Szent László király -  könyörögjetek érettünk a mi Urunk, Jézus Krisztusnál. Ámen.

 

Lázadás Stockholm szegény negyedében

A keresztény egyházak állásfoglalása

P. Fredrik Emanuelson (OMI – Oblati di Maria Immacolata) a stockholmi egyházmegye püspöki helynöke próbált magyarázatot adni a keresztény egyházak nevében arra a lázadásra, amely a svéd főváros Husby nevű külnegyedében robbant ki egy héttel ezelőtt. A püspök szavai szerint e szegény negyed fiataljainak lázongása egy nagyobb európai folyamatba illeszkedik, melynek fő oka a munkahelyek hiánya. A 11 ezer lakost számláló Husby a svéd főváros egyik szegénynegyede.
Egy hét óta minden éjszaka tüntetések vannak, a fiatalok törnek, zúznak, autókat, üzleteket rongálnak és támadást intéznek épületek ellen. „A tüntetésnek nem könnyű nevet és arcot adni, de annyi bizonyos, hogy a perifériák lázadásáról van szó” – mondta a SIR olasz katolikus hírügynökségnek Fredrik Emanuelson püspöki helynök.
A munkanélküliség ebben az egykor jóléti országban is elérte az európai szintet és ez főként a szegényebb negyedeket érinti. A fiatalok úgy érzik, hogy elszigeteltségben élnek, vagy legalábbis, hogy nem veszik számba őket. A lázongás eredetileg egy éjszakai gyilkossággal kezdődött, a rendőrség megölt egy 67 éves férfit. Ez az eset lobbantotta lángra a lázadást, amely ma már Svédország más területeire is kiterjedt. Letartóztattak néhány fiatalt, de valamennyien büntetlen előéletűek. Ugyanakkor más fiatalok azon fáradoznak, hogy békét teremtsenek, párbeszéd és konkrét kezdeményezések által.
A katolikus püspöki helynök elmondta, hogy Svédországban rendkívül tevékeny a Keresztény Egyházak Tanácsa, melyhez 30 egyház tartozik, a katolikus egyház is tagja. „Mi próbálunk jelen lenni a lázadó szegény negyedben – mondta a helynök – morális támaszt adunk, vagy egyszerűen láthatóan ott vagyunk az emberek között, az ökumenikus törekvés jegyében. Mi állandóan integrációról beszélünk, de ehelyett inkább azt látjuk, hogy az emberek szegregációban élnek.
A püspöki helynök végül arra a kérdésre keresett választ, hogy Stockholm és egész Svédország számára milyen üzenetet tartalmaz a Husby peremvárosban kirobbant lázadás. Az országban jövőre lesznek a választások és a pártok most vázolják fel terveiket, melyek között első helyen szerepel a munkahelyek teremtése – mondta a svéd egyházi ember. A munkanélküliség miatt egyre szembetűnőbb a fiatalok közötti kétségbeesés. A jelenlegi helyzetben a politikusok személyesen felkeresik a lázadó negyedeket, beszélgetnek az emberekkel és megkísérlik, hogy közösen találjanak megoldást arra a rossz közérzetre, amely ugyan nem volt váratlan, de amely most mégis meglepte a politikai, polgári élet vezetőit.

(ik) VR

Ferenc pápa fogadja Ban Ki-moon, ENSZ Főtitkárt

A Szentatya április 9-én, kedden a Vatikánban fogadja Ban Ki-moon-t, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkárát – tájékoztat a Szentszék Sajtóterme.
Ban Ki-moon európai körútjának utolsó állomásaként érkezik Rómába, miután látogatást tett San Marino-ban, Andorrában, Monaco-ban, Spanyolországban és Hollandiában. A pápai audiencia jelentőségét tükrözi a tény, hogy a világ vezetői közül Ferenc pápa az elsők között fogadja az ENSZ Főtitkárt. A találkozó során a két Korea közötti növekvő feszültség, a szíriai, a közel-keleti és az afrikai konfliktusok témáival foglalkoznak – adja hírül az ANSA olasz hírügynökség.
A pápai audiencia hírét a National Catholic Register amerikai katolikus lap tette közzé. A Szentszék az új pápa vezetése alatt is tovább folytatja az ENSZ-nél a közös érdeklődést jelentő témák előmozdítását, mint a szegénység csökkentése, a kábítószer és az emberkereskedelem elleni küzdelem. Ugyanakkor ezután is elítéli majd az ENSZ egyes álláspontjait, amelyek ellentmondanak az élethez való jognak, mint pl. az abortusz, vagy a homoszexuálisok jogainak előmozdítása.
Április 9-én Mario Monti olasz ügyvezető miniszterelnök is fogadja az ENSZ Főtitkárt.

(sv)