Ferenc pápa karácsonyi látogatása XVI. Benedeknél

Ferenc pápa december 23-án pénteken délután látogatást tett XVI. Benedeknél a Vatikáni Kertekben fekvő Mater Ecclesiae monostorban.

Ferenc pápa a találkozás során karácsonyi jókívánságait fejezte ki elődjének, aki lemondása után a II. János Pál pápa által építtetett Mater Ecclesiae monostorban kapott egy lakrészt, ahol visszavonultan él és idejét az imádságnak és a teológia művelésének szenteli.

Ferenc pápa már a megválasztása évében rögtön karácsonykor meglátogatta az akkor még „frissen nyugalmazott” pápát. A későbbi karácsonyi találkozók is hasonlóképpen történtek: XVI. Benedek a monostor ajtajában fogadta Ferenc pápát, majd a köszöntés után a házikápolnában együtt imádkoztak. Imádság után került sor kettejük között a félórás baráti magánbeszélgetésre a monostor egyik vendégszobájában. Ferenc pápát a találkozóra elkísérték a titkárai is, akikkel együtt köszöntötte a nyugalmazott pápa úgymond „lelki családját”, köztük Georg Gänswein érseket és a szerzetesnővéreket.
Forrás és fotó: Vatikáni Rádió
Magyar Kurír

Ferenc pápa jókívánságai XVI. Benedek születésnapjára

Ferenc pápa, aki április 16-án reggel hétkor indult Leszbosz szigetére, útközben, a repülőgép fedélzetéről üzenetet küldött az emeritus Benedek pápának, aki 1927. április 16-án, 89 évvel ezelőtt született.

„Ferenc pápa – együtt mindazokkal, aki elkísérik őt leszboszi látogatására, a kísérete és az újságírók – XVI. Benedek emeritus pápának szeretettel teli és szívélyes jókívánságait küldi 89. születésnapja alkalmából és kéri az Urat, hogy továbbra is áldja meg közelsége és imádsága szolgálatát, melyet az egész egyház javára végez”.
Forrás és fotó: Vatikáni Rádió
Magyar Kurír

Ferenc pápa XVI. Benedek pápáról

Ferenc pápa beszédet mondott XVI. Benedek mellszobrának felavatása alkalmából a Pápai Tudományos Akadémia plenáris ülésén, a Vatikáni Kertekben lévő, IV. Piusról elnevezett épületben október 27-én délelőtt.

XVI. Benedek nagy pápa

Mialatt lehullt a lepel a mellszoborról, örömteli érzés töltötte be a szívemet. E mellszobor mindenkiben feleleveníti a szeretett Ratzinger pápa személyét és arcát, és emlékeztet lelkületére is: tanítása, példája, munkássága, az egyház iránti buzgalma és jelenlegi „monasztikus” élete lelkületére. XVI. Benedek nagy pápa: nagy éleselméjűsége miatt, nagy a teológia alakulásához való jelentős hozzájárulása miatt, nagy az egyház és minden ember iránt tanúsított szeretete miatt, és nagy erényessége és vallásossága miatt – emelte ki beszédében Ferenc pápa.

A tudomány szeretete a tudósok iránti megkülönböztetés nélküli figyelmességében nyilvánul meg. A tudomány, a bölcsesség és az imádság kitágították szívét és lelkét – mutatott rá a Szentatya. – Hálát adunk Istennek azért, hogy megajándékozta az egyházat és a világot Benedek pápa létezésével és pontifikátusával.

Ferenc pápa a plenáris ülés végén köszönetet mondott az akadémikusoknak a tudomány fejlődése és a népek életkörülményeinek javulása érdekében végzett munkájukért. „A természet fogalma fejlődésének végtelenül bonyolult témáját elemzitek. Hangsúlyozni szeretném, hogy Isten és Krisztus velünk járják utunkat, és jelen vannak a természetben, ahogy Pál areopagoszi beszédében kijelenti: »mert benne [Istenben] élünk, mozgunk és vagyunk« (ApCsel 17,28a)” – fogalmazott a Szentatya, és kiemelte, hogy Isten megteremtette az élőlényeket, és hagyta, hogy azok a szintén Istentől származó belső törvényeik szerint fejlődjenek, és elérjék saját teljességüket. Isten autonómiát ad teremtményeinek, és ezzel egy időben biztosítja őket folyamatos jelenlétéről, amely minden valóságnak életet ad.

Az ősrobbanás, avagy „Nagy Bumm”, amelyet ma a világ kezdeteként tartanak számon, nem áll ellentmondásban egy isteni teremtő beavatkozással, sőt megkívánja azt. Az evolúció nem áll szemben a teremtéssel, hiszen az evolúció olyan élőlények teremtését feltételezi, amelyek fejlődnek – mutatott rá a pápa. – Isten az embernek másfajta autonómiát adott, mint a természet többi részének, mégpedig szabadságot: a teremtés felelősévé teszi, hogy uralkodjon a teremtények fölött, és támogassa fejlődésüket az idők végezetéig. Az ember cselekedeteivel részesedik Isten teremtőerejéből, és így képes arra, hogy létrehozzon egy emberséges világot minden ember számára, nem pedig csak kiváltságosok egy csoportja részére.

Igaz azonban az is, hogy amikor az ember szabadsága autonómiává válik – és ez nem szabadság, csak autonómia –, akkor cselekedetei elpusztítják a teremtést, és az ember a Teremtő helyére lép. És ez a súlyos bűn a teremtő Isten ellen – hangsúlyozta a Pápai Tudományos Akadémia plenáris ülésén mondott beszédében Ferenc pápa.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: ANSA
Magyar Kurír