 |
| Pálosvörösmarti templom, mennyezeti freskó. |
Özséb felkereste a Pécs környéki, a bakonyi, a pilisi, a mátrai rengetegben élő remetéket, és megszerezte a többi remete közösség támogatását is. Buzgósága mellett meg volt a kellő tudása, hogy társait együttlakó társasággá szervezze, szerzetbe egyesítse. Pilisen káptalant tartottak, ahol a remeték tekintettel Özséb korábbi tapasztalatára, rendfőnökükké választották. Ilyen értelemben a pálos rend alapítójának tekintjük. Kicsi vagyonából hat remetével a „hármas barlang” mellett, Klastrompusztán felépítette Sancta Crux–Keresztúr monostort és 1250-ben a kicsi templomot. Ez lett a pálos rend bölcsője. A regulát, amit Bertalan pécsi püspök adott a közös életre vonatkozóan, továbbá a mindennapi munkát és az alázatos magatartást komolyan vette. Isten segedelmével és kétkezi munkával tartották el magukat.
Az 1256. évi esztergomi zsinaton Özséb, mint „első remete Szent Pál rendjének prior provincialis”-a vett részt. Első teendőjének tartotta rendje megerősítése végett IV. Orbán pápához fordulni. Keresztúrról, ahol káptalanjaikat tartották, az oklevelekben keresztúri remete barátoknak, máskor ágostonos barátoknak is nevezték őket. Özséb élete végéig tanította, vezette közösségben élő remete társait. Segítette a kánonok és a szentatyák határozatainak megtartásában. Gyorsan terjedtek. 1308-ban megkapták a pápai elismerést.
A királyoktól és főuraktól kapott területeken az imádságnak kápolnát, kolostort építettek. Az 1400-as években Magyarországon 170 rendházában több mint 3000 remete élt. Erdélyben és Kárpátalján 40 monostoruk volt.
 |
| Klastrompuszta emlékhely. |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése