6.
Székelyek a Csigla mezején


![]() | |
Szarvasi késő avar kori csont tűtartó |
Az avarok országát 802 és 815 között dél felől több hullámú halálos csapás
éri. Krum bolgár kán hadai jelennek meg a Tiszavidéken, elűzte a kagánt,
fogságba hurcoljta a fegyverbíró avar férfiakat. Elhódította a Nagy-Alföldet is
a Duna vonaláig.
„Egy
görög író beszéli, hogy miután az avarok birodalmát Nagy Károly
megsemmisítette, a híres bolgár király, Krum, tudni óhajtván azt, mely okok
voltak azok, melyek a bolgárokkal szövetséges avar nép felbomlását előidézték,
a táborában őrzött foglyok közül négy vén avart hozatott maga elé s ezeknek e
kérdést tevé föl: «Mely okoknak kell tulajdonítani fejedelmetek és nemzetetek
bukását?» A foglyok közül a legtekintélyesebb így válaszolt: «Óh király, annak
sok és különféle oka van. Legelsőbben az áskálódás, mely kagánunktól a hű és
igaz tanácsosokat eltávolítván, a kormányt gazemberek kezére juttatta. Azután
jött a birák romlottsága, a kiknek ez lett volna tisztjök, hogy a népnek
igazságot szolgáltassanak, a képmutatókkal és tolvajokkal cimboráltak; továbbá
a bor bősége részegeskedést szült: az avarok, midőn testüket elgyengítették,
egyszersmind eszöket is elvesztették. Utoljára következett a kereskedés
szenvedélye, hogy romlásunkat teljessé tegye: az avarok kalmárokká lettek,
egyik csalta a másikat s a testvér testvérét is áruba bocsátotta. Ezek voltak,
uram, szerencsétlenségünk siralmas forrásai.» Bármily mesésnek lássék is ez
elbeszélés, annyi mégis kiviláglik belőle, hogy a henyeség egészen megrontotta az
avar nép erkölcseit s teljesen alkalmatlanná tette azt arra, hogy országát
megerősítse és biztosítsa. A kormány renyhesége, a bírák romlottsága,
részegeskedés és fényűzés voltak Avarország sírásói.” (Marczali
Henrik: Nagy Képes Világtörténet IV.)
Az Alföldön lakó székelyek a bolgár támadás elől húzodhattak a
Tiszától keletre eső részre, a Kórogy – Körös – Tekerő folyók völgyén a Meszes
felé. Így Erdélyben a székelység szervezettségének régi kötelékeit megőrizve
tömören megmaradt, jobban megtudta őrizni egyéniségét, mint a kisebb
csoportocskák szétszórt települési területén. Amikor Árpád megjelent a héthadú
magyarokkal s a hozzájuk csatlakozott kabarokkal, akkor a székelyek, akik előbb
Attila király népe voltak, követséget küldtek Ruténiába az érkező magyarok elé
(Kézai). Majd a Biharország elleni hadjárat idején, a Tiszába ömlő Kórógy vize
mellett csatlakoztak a magyarokhoz (Anonymus).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése