Ferenc pápa videoüzenettel fordult Rio de Janeiro lakosaihoz az új esztendő és a város alapításának 450. évfordulója alkalmából. A videofelvételt a város Copacabana strandja mentén felállított óriáskivetítőkön sugározták szilveszter éjszaka.
„Kedves brazil nép, nagy örömmel fordulok hozzátok újév előestéjén, mely a Rio de Janeiró-i Szent Sebestyén Város alapításának 450. évfordulója megünneplésének kezdetét jelzi. Örömmel üdvözöllek titeket, akik tárt karral fogadtatok engem a 2013-as ifjúsági világtalálkozó idején. Azért vagyok most köztetek hogy meggyújtsam a corcovadói Krisztus-szobor új fényét, amiként ezt tette Boldog VI. Pál pápa is ötven évvel ezelőtt. Ez a gesztus egyúttal jelképezi azt a fényt, melyet az Úr lobbant fel a mi életünkben.
Amire a történelem kötelez
Ez a 450 év immár tiszteletreméltó történelem, egy bátor és örömteli nép története, mely soha nem hagyta, hogy legyűrjék a nehézségek, védőszentje, a római vértanú Sebestyén példája nyomán, akit hiába is nyilaztak agyon, meg nem szűnt tanúságot tenni Krisztusról. A város történetét kezdettől fogva megjelölte a hit. Kedves brazil nép! Higgy az Istenben, Ő melletted áll, egyenesen tartja lépteidet. Remélj benne! Akik félitek az Urat, várjátok az irgalmát! (Sir 2,6).
Csodálatos és egyenlőtlenséggel teli város
Ha napjainkban a Megváltó Krisztus távlatába helyeznénk magunkat, aki a Corcovado szikla magasából uralja a város fekvését, ugyan mi tűnne a szemünkbe? Kétségtelenül első helyen a természet szépsége, mely igazolja a »Csodálatos Város« jelzőjét, mindazonáltal tagadhatatlan, hogy a Corcovado magasából észrevehetjük az ellentmondásokat is, melyek ezt a szépséget veszélyeztetik.
Egyfelől a nagy társadalmi egyenlőtlenség szülte ellentmondás: dúsgazdagság és nyomor, igazságtalanság és erőszak… Nem feledkezhetünk el ugyanakkor az ún. »láthatatlan városokról« sem, amelyeket csoportoknak vagy emberi élettereknek hívhatnánk. Olyan csoportok és terek ezek, melyek különleges kulturális sajátosságokkal rendelkeznek. Néha úgy tűnik, hogy különféle városok léteznek itt, melyek együttélése nem is olyan könnyű ebben a multikulturális és összetett valóságban. De a kép láttán ne veszítsük el a reménységet! Isten itt lakik ebben a városban. Jézus, a Megváltó nem hagyja figyelmen kívül azoknak a szükségleteit és szenvedéseit, akik itt élnek ezen a földön! Kitárt karjai arra hívnak, hogy győzzük le ezeket a megosztottságokat, és építsünk egy olyan várost, melyet a szolidaritás, az igazságosság és a béke fűz egybe.
A párbeszéd és szolidaritás útján
Milyen utat kövessünk ehhez? Nem maradhatunk ölbe tett kézzel, hanem ki kell tárni a karjainkat, ahogy a Megváltó Krisztus teszi! Így az út az építő párbeszéddel kezdődik. Mert az önző közömbösség és az erőszakos szembenállás között mindig van lehetséges választás: a párbeszéd. Párbeszéd a nemzedékek között, párbeszéd a nép soraiban. Hiszen mindnyájan egy nép vagyunk. Ebben az értelemben jó felismerni, hogy a tanultságtól és a gazdagságtól függetlenül mindenkinek van valami sajátos dolga, amivel hozzájárulhat az igazabb és testvéribb civilizáció építéséhez. Egészen konkrétan hiszem, hogy sokat tanulhatunk az egyszerű emberektől, a között tapasztalható nagylelkűség, szolidaritás és bölcsesség által, mely képes a keveset is megosztani másokkal, és amelyre a mi világunknak nagy szüksége van.
Kedves barátaim, meggyőződésem, hogy a »Csodálatos Város« sok mindent nyújthat Brazíliának és a világnak. Éppen ezért, amikor meggyújtom a Corcovado fényeit, Boldog VI. Pál pápa szavaival élek, amelyeket 1965. január 1-jén mondott itt: »Ez a fény, miközben megvilágítja Rio de Janierót, áradjon ki egész Brazíliára!«
Az Aparecidai Miasszonyunk lábaihoz térdelve, jókívánságaimat fejezem ki az egész brazil népnek ezen évforduló alkalmából, boldog új évet kívánok nektek, és apostoli áldásomat adom mindenkire. Köszönöm!”
Forrás: Vatikáni Rádió
Magyar Kurír
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése