Románia szerencsétlen döntése

Forrás: hir.ma

Kelemen Hunor, a román kormány miniszterelnök-helyettese szerencsétlen döntésnek tartja, hogy Románia is kérte belépését abba a perbe, amelyet Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke és Dabis Attila, az SZNT külügyi titkára indított az Európai Unió luxemburgi bíróságán az Európai Bizottság ellen.

Az SZNT képviselői azt kifogásolják, hogy a bizottság elutasította a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezésük bejegyzését.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöki tisztségét is betöltő politikus az MTI-nek elmondta, amióta az RMDSZ is tagja a kormánynak, sem a kormányüléseken, sem a koalíciós egyeztetéseken nem került szóba a perbe való esetleges belépés kérdése. Hozzátette, tudomása szerint ehhez nem volt szükség a kormány döntésére. Erre az államelnök, a miniszterelnök vagy a külügyminiszter is utasítást adhatott.
Kelemen Hunor elmondta, Korodi Attila jelenlegi környezetvédelmi miniszter az RMDSZ megbízásából van jelen abban a kezdeményező bizottságban, amelyik ügye a luxemburgi bíróságra került. Hozzátette, a kezdeményezők semmi olyat nem kértek, ami nem lenne normális, ésszerű, európai szellemű.

A kormányfőhelyettes megjegyezte, ha Románia elkésett a beadványával, az egész ügy okafogyottá válik. Hozzátette, a hétfői koalíciós egyeztetésen rá fog kérdezni a perbe való belépés hátterére. Arra is emlékeztetett, hogy maga is kezdeményezője a Minority SafePack elnevezésű polgári kezdeményezésnek, amely bejegyzését szintén elutasította az Európai Bizottság. Ezt az elutasító határozatot is megtámadták a kezdeményezők az EU luxemburgi bíróságán.

Az EU luxemburgi bíróságán zajló perbe Szlovákia, Görögország és Románia a bizottság oldalán, Magyarország a kezdeményezők oldalán kérte belépését. Izsák Balázs úgy vélte, Románia március 12-én keltezett belépési kérése megkésett, az ország március 10-ig kérhette volna belépését.

A Székely Nemzeti Tanács és partnerei azt kezdeményezték, hogy az EU kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. A kezdeményezés elfogadása a székelyföldi autonómiatörekvéseket erősítette volna.

Az Európai Bizottság 2013. július 25-én tájékoztatta a beterjesztőket, hogy úgy ítéli meg, a kezdeményezés nem tartozik a hatáskörébe. Így a kezdeményezők el sem kezdhették az egymillió aláírás összegyűjtését, amellyel jogalkotást kezdeményező lépésre késztethették volna az Európai Bizottságot a nemzeti régiók kérdésében.

MTI