Feszült helyzet a Dnyesztermenti Köztársaságban

Lenin

Moldova és Ukrajna részéről a Dnyesztermente gyakorlatilag blokád alá van véve.

A Dnyesztermenti Köztársaságban kialakult helyzet valóban aggasztó, a moldovai migrációs őrhelyek nem engedik át a térségből a Chisinau által ellenőrzött területre a teherszállítmányokat, de még a dnyesztermenti lakosságot sem, különösen az orosz útlevelek birtokosait. Ukrajna annak ürügyén, hogy a Dnyeszteren „nyugtalanság ütötte fel fejét”, lezárta a határt Ukrajna részéről.

A helyzet egyre feszültebbé válik és már nemcsak Chisinaut és Tiraszpolt aggasztja, hanem Washingtont és Moszkvát is, igaz, minden egyes félt a maga módjára. A dnyesztermenti probléma megoldásának orosz receptje a föderalizálásra épül – mutat rá Alekszandr Subin professzor.

A dnyesztermenti probléma megoldásának létezik egy optimális változata: Moldova föderalizálása, Dnyesztermentével és Gagauzfölddel együtt. A gagauzok megőrzik autonómiájukat Moldova keretében, Dnyesztermente problémáját szintén széleskörű autonómia jogán lehetne rendezni.
**
A Dnyesztermenti  Köztársaság, röviden Transznisztria a Szovjetunió felbomlása után az önállósodó Moldovától elszakadt keskeny földsáv a Dnyeszter folyótól keletre. A négyezer négyzetkilométeres területen félmillióan élnek. Nemzetiségei (2004-es becslések alapján) moldáv (román): 31,9%, orosz: 30,3%, ukrán: 28,8%, bolgár: 2%, gagauz: 2%, egyéb: 2%. A moldovai román, az orosz és az ukrán nyelv egyaránt hivatalos nyelv. Legnagyobb városai: Tiraszpol (lakossága 2005-ben 159 163 fő), Bender (97 027), Rîbnița (56 988).

Keletről Ukrajna, nyugatról Moldova határolja. Az ország nagyrészt a Dnyesztertől keletre fekszik, kisebb része nyúlik át a nyugati oldalra. Felszínét kisebb dombokkal és völgyekkel tarkított síkság alkotja. A terület 80%-át termékeny csernozjom borítja. A területet a Dnyeszter bal oldali mellékfolyója, a Jagorlik folyó osztja két részre.

Transznisztria függetlenségét orosz katonai segítséggel 1990-ben nyilvánította ki, de a világ egyetlen országa sem ismeri el önállóságát. Napjainkban 11 000 orosz katona állomásozik ott. A de facto országot - melynek fővárosa Tiraszpol - gyakran a kommunizmus utolsó bástyájaként szokás emlegetni Európában. Az ex-szovjet rendszerbe konzervált emberek az évtizedekkel ezelőtt megbukott rendszerben lebegve élik mindennapjaikat Európa határán egy országban, ami van és ami nem létezik.

1992 áprilisában a volt Szovjetunió fegyverzetének szétosztása során Moldávia fegyverekhez jutott, és felállította önálló hadseregét. Azonnal megtámadták a Dnyeszter mellékét, de vereséget szenvedtek. A háborút az 1992. július 21-ei béke zárta le, amelynek értelmében Moldávia mindennemű beleszólási jogról lemondott az állam a Dnyeszteren túli területein, de függetlenségét nem ismeri el, továbbra is Moldávia részének tekinti azt. Ma mintegy 2600 orosz békefenntartó katona állomásozik ott.

A békekötés után a Dnyeszter mellékén szovjet mintára újjászervezték a közigazgatást, saját pénznemet vezettek be (transznisztriai rubel), tovább használták a szovjet jelképeket, betiltották a latin ábécé használatát és a helyi kormány élére az orosz származású Igor Szmirnov került. Az új alkotmányt 2000. június 22-én fogadták el. Szmirnov 2011-ig maradt hatalmon, azóta a független Jevgenyij Sevcsuk az ország vezetője. A Dnyesztermenti Köztársaság többször kérte az ENSZ-től függetlensége elismerését, eddig hiába.

F: oroszország hangja

Ajánló: Sztálin halála kapcsán
Hej Szaniszló! Hej Kissinger! S jaj nekem?