Rendkívüli értekezletet tartott Orbán Viktor miniszterelnök Magyarország
nagyköveteinek a Külgazdasági és Külügyminisztérium épületében. Az
eseményen szó esett a déli nyitásról, az orosz–ukrán konfliktusról,
Közép-Európa fontosságáról és az új világrendről is, ahol a gazdasági
erő lehet Magyarország legfőbb külpolitikai fegyvere.
A világban zajló, felgyorsuló változások miatt évenkénti egy helyett két
misszióvezetői értekezlet lesz – jelentette be nyitóbeszédében
Szijjártó. Az egyeztetésben, közös pontok kijelölésében fontos feladata
lesz a misszióvezetőknek, azaz a nagyköveteknek.
Vonjunk mérleget
Orbán Viktor miniszterelnök támogatását fejezte ki az újítás kapcsán,
mondván, a magyar külpolitikai gondolkodásmód meghirdetése után, amely
augusztusban történt, érdemes fél év után „kasszát csinálni”, miben
voltunk sikeresek, hol sikerült megvalósítani a doktrínaváltást és hol
nem.
Egységes szervezetirányítási rendszert vezettünk be, minden
külképviseletben megpróbáltuk elérni, hogy egyértelmű legyen, egy
helyről jöjjön utasítás, a nagyköveti szintről – mondta. Szakmai
konzultációra természetesen szükség van, de az irány megszabása,
munkáltatói jogok és koordinálás – ez a nagykövet dolga, ennek a
kialakításnak a sikerességét is fel kell mérni.
Jön az új világrend
Önálló külpolitikát folytatni egy más logikájú külpolitikát követően egy
kényelmetlen dolog – van, ahol ellenérzéseket szül például egyes
nagykövetekkel szemben, hiszen az előző kapcsolatépítési logikához
képest – amikor úgy tűntünk fel sok helyütt, mintha egyetértenénk
mindenkivel – most más vonalat viszünk, és ezt meg is kell tudni mondani
úgy, hogy ne romboljuk le az együttműködést azzal az országgal. Ehhez
persze sajátos lelkialkat is kell – fejtette ki a miniszterelnök.
Mint mondta, a nemzeti érdekekre alapuló doktrínát amiatt a helyzet
miatt állítottuk fel, mert lényegében egy új világrend kialakulását
éljük, amikor a gazdaság a világkereskedelem Ázsia erősödő szerepe miatt
valóban világméretűvé tétele miatt elkezdett megváltozni a világrend,
változnak az erőviszonyok. Ehhez pedig gyorsan kell alkalmazkodni, a
lehető leggyorsabban – ez a kormány elvárása a magyar külüggyel szemben.
Dörzsöltség kell
A magyar hajlamos arra, hogy magát nagyon dörzsöltnek gondolja, közben ő
az első balek – mondta –, aztán váratlanul érnek minket a hirtelen
változások. Ilyen az orosz reláció is, erre példaként hozta fel az
orosz–olasz egymilliárdos gazdasági együttműködést, vagy a német–orosz
megállapodást. Nem értelmiségi, hanem kereskedelmi dörzsöltség kell,
ebben el vagyunk maradva. Egyszerre elvileg tartható álláspontot
fenntartani, ami közben az ország gazdasági érdekeit szolgálja, ez a
feladat – mutatott rá.
A magyar külpolitikának mindig volt egy arisztokratikus, elitista
jellege, ami minőségi külpolitikát jelentett, de ma már más természetű,
gyakorlatiasabb minőségi tudásra van szükség, ezzel is szembe kell
néznünk.
Jupiter és a kis ökör
Ami jól mutatja a mozgásteret, például hogy a többiek mit tesznek: az
olasz miniszterelnök például autonómiát követel Kelet-Ukrajnának
dél-tiroli mintára. Gondolkodni még a kis ökörnek is szabad, még ha nem
is teheti meg ugyanazt, mint Jupiter.
Nyugati nyitás nincs
Magyarország maga a Nyugat, ide nem tudunk semmit sem kinyitni, mert ott
vagyunk. Erről pedig nem a kormányzat vagy a parlament dönt, ez két
népszavazással valósult meg: a NATO- és az EU-tagság is ilyen, ezt
semmilyen kormányzati politika nem tudja felülírni, ezért értelmetlen
szembeállítani a keleti vagy akármilyen nyitással, egyezménnyel. A
nyugati integrációt ezért senkinek sincs joga megkérdőjelezni – közölte.
Ugyanakkor a Nyugat részének lenni felelősséggel is jár – mondta,
hozzátéve: ennek egyik legfontosabb része a közös katonai koalícióban
való részvétel; ezért küldtünk gyakorlatozni magyar katonákat például
Litvániába, ezért kell részt vennünk az Iszlám Állam elleni katonai
fellépésben. Ma ez mutatja meg a leginkább a nyugati
elkötelezettségünket.
Közép-Európa mindig az első
Nincsenek barátok és ellenségek, csak érdekek, szokták idézgetni hol De
Gaulle-t, hol Churchillt, ezt nem kéne teljesen magunkévá tenni, mert
nekünk van egy közép-európai sorsközösségünk a lengyelektől a
horvátokig, akikkel közösen szenvedtünk, ez pedig kötelez. Ezért a
közép-európai elkötelezettséget mindenképpen figyelembe kell venni az
érdekeink mellett – szögezte le.
Volt egy ilyen elképzelés, hogy a mi érdekeink automatikusan egybeesnek
azzal az aktuális nagyhatalom érdekeivel, amelynek az érdekszférájába
tartozunk, ez nincs így és nem lehet így a jövőben. Természetes, hogy
nem esik egybe a németekével, az amerikaiakéval; ezért nem kell kiélezni
a konfliktusokat, csak tudatában kell lenni, hogy ez nem ördögtől való.
Hogy ezt mikor kell kimondani, és mikor elfedni, ennek Önök a mesterei –
mondta a nagyköveteknek.
Ilyen kapcsolatrendszer kell
Keressük azt a politikát, amellyel a számunkra meghatározó országot
érdekeltté tudjuk tenni Magyarország sikerességében, hogy Berlinnek,
Washingtonnak, Pekingnek, Moszkvának is érdeke legyen, hogy Magyarország
sikeres legyen, ezt kell megmutatni nekik, hogy miért van így.
Németországnak elemi érdeke, hogy Magyarország sikeres legyen, hiszen
akkor lesz sikeres az ide befektetett 20 milliárd eurójuk, mert
összekötöttük a magyar ipart a délnémet ipari zónával. Amerikával ezt a
hi-tech ipar kapcsán, stratégiai megállapodásokkal tettük meg, cél volt,
hogy nagy amerikai vállalatok alkalmazzák a mérnökeinket. Fontos az
oroszoknál is: világossá kell tenni, hogy nem vagyunk ellenséges ország,
másrészt pontosan kell fizetnünk, mert mi vagyunk a vevők.
Hogy megvan a véleményünk az orosz tevékenységgel kapcsolatban, hogy
Ukrajna integritása és a nemzetközi jog számunkra fontos, de ebből nem
következik oroszellenes politika, mert akkor elveszti az érdekeltségét
Moszkva hazánk sikerességében – sorolta Orbán.
Kínának van stratégiája, és ebben Közép-Európának van szerepe a
méretkülönbségek ellenére – mutatott rá a miniszterelnök –, mert ezen
keresztül tud erős európai pozíciókat kiépíteni. Itt a miniszterelnök a
Bank of Chinát és a magyarországi központú közép-európai kínai turizmust
említette.
Egy kis geopolitika
A török reláció nagyon fontos – mutatott rá Orbán. Mint mondta: minden
világpolitikai változásnál három dolgot néz: hogy milyen hatással jár a
német–magyar, az orosz–magyar és a török–magyar relációban; ez határoz
meg minket ezer éve, ezt csak kiegészítette az angolszász felemelkedés.
Nem véletlenül fogadtuk idén az orosz elnököt, a német kancellárt és a
török miniszterelnököt – mutatott rá a miniszterelnök.
Nem könnyű nemzeti érdekeket szolgáló külpolitikát folytatni egy olyan
országban, ahol nincs nagy hadsereg, tömegpusztító fegyver vagy
nyersanyagkészlet. Tehát a gazdaságban kell megkeresni az elrugaszkodási
pontot, innen meríthetünk magabiztosságot – mondta. Példaként hozta fel
a lengyeleket: az ő gazdaságuk a saját lábán áll és sikeres, amikor az
egész EU zsugorodott, ők akkor is növekedtek. Magyarország is a
legsikeresebb országok közé fog tartozni – mondta –, ebben 2014 a minta,
ilyen évek következnek majd – közölte, említette még a javuló
külkereskedelmi mérleget a gazdasági növekedés mellett, amely nem
hitelfelvétellel, hanem beruházásokon keresztül történt, ez pedig óriási
teljesítmény, ehhez pedig jó külpolitika, egy kétharmados összefogás
kellett az összehangolt gazdaságpolitikához.
Mértéktartás mellett egy megalapozott önbizalom az alapja annak, hogy
miért „ugrálnak”, miért gondolnak mást a magyarok, mert a gazdasági
teljesítményünk mellett ezt megtehetjük – mondta, arra kérve a
nagyköveteket, hogy ezt mindig tartsák szem előtt.
A keleti nyitás sikere
– 2009-ben a teljes magyar export 80 százaléka ment, most 75 százaléka
megy az EU-n belülre, tehát az azon kívüli országok részesedése ebben
megnőtt. 2018-ra tervezzük elérni az egyharmadot ebben a tekintetben –
ismertette a miniszterelnök, aki szerint ez az alapja a diverzifikáltabb
külkereskedelemnek, amelyre szükség van.
A keleti nyitás sikeres volt, ugyanakkor nemcsak az export makroszámai,
hanem annak szerkezete is fontos – figyelmeztetett a miniszterelnök,
felhívva a figyelmet arra, hogy az itt működő multinacionális cégeknek
végzett munka adta az export nagy részét, ennek a szerkezetnek is meg
kell változnia a magyar vállalatok javára. A kapu nyitva van keleti
irányba, csak közlekedni kell rajta.
Az új irány a déli nyitás
Ugyanakkor kelet mellett délen tűnnek jelentősnek a magyar lehetőségek;
ha sikerül stabilizálni, Afrikában lesz várhatóan a legnagyobb növekedés
tíz év múlva, Ázsia némiképp le fog lassulni – ismertette Orbán.
Emellett Latin-Amerika feltörekvő, nagy gazdaságaival is foglalkozni
kell. A súlypont év végéig még ott marad Ázsiában – Szingapúr,
Indonézia, Malajzia – ezt még be kell fejezni, a külügyminiszter pedig
megkezdi a déli úttörést, 2016-ban pedig már ez a térség kap nagyobb
hangsúlyt, nyílnak majd a nagykövetségek, kereskedőházak – mondta.
Nem akarunk orosz szomszédot
Háború zajlik a szomszédban, erre korábban senki sem számított;
Ukrajnában elhúzódó konfliktus zajlik – hangsúlyozta a miniszterelnök –,
bár a tűzszünet nagyon fontos dolog. A háborús események messze
zajlanak, de egész Ukrajnát destabilizálják, ez pedig ellentétes hazánk
érdekével. Ugyanakkor fontos, hogy nem akarunk közös határt az
oroszokkal: minél nagyobb ország van közöttünk, annál jobb –
fogalmazott. Ukrajna megmaradása elemi magyar érdek. Különösen fontos az
ott élő 150-200 ezer magyar.
Nemzeti elkötelezettségű külügy kell
A mi térképeinken Magyarország a világ közepe, a saját problémáinkat
kell megoldanunk. Egy diplomata nem lehet világpolgár, ugyanis aki nem
magyarként tekint a világra, arra a világ sem tekint magyarként; ez nem
provincializmus, hanem nemzeti identitás: lehet magyarként is elegánsnak
lenni, magyarként is lehet késsel-villával enni és részt venni
nemzetközi diskurzusban – foglalta össze a miniszterelnök, aki ennek
megvalósítását kérte a nagykövetektől. Nem délibábos eszméket, hanem a
magyar állam és a tíz-egynéhány milliós magyar világnemzet érdekeit kell
képviselni.
Nem tudjuk, hogy kifizetődő-e ez, vannak történetek, amikor az okos
aláhelyezkedés előnyöket hoz, de hosszabb távon csak a nemzeti szuverén
külpolitika fizetődik ki. A nemzetek között vagy vazallusi, vagy
partneri viszony létezik; a vazallus attitűdöket háttérbe kell
szorítani, a partnerit pedig előtérbe; sok minden hiányzik, és ha ebből a
szempontból nézzük, az elmúlt fél évben jól teljesítettünk, az elért
eredmények biztatóak – zárta mondandóját Orbán.
Veczán Zoltán
mno.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése