22.C. - Jézus a VIP-es helyről

Az Úr Jézus mielőtt önmagáról beszélne, előtte mindig az Atyához intézi dicsérő imáját, aki a gyermekded lelkületűek, kicsinyek számára nyitva tartja titkait, de a világ okosai nem tudnak oda bepillantani (vö. Mt 11,25sk). Mivel „senki sem ismeri a Fiút, csak az Atya, s az Atyát sem ismeri senki, csak a Fiú, és az, akinek a Fiú kinyilatkoztatja” – ezért Jézus magához hív, hogy megkönnyítse terheinket és tanítson, mert Ő szelíd és alázatos szívű, s lelkünknek nyugalmat ád. Most arra hív, hogy tőle tanuljunk alázatot, és legyünk kedvesek az Atya előtt. Az alázat vagy alázatosság erény, mely képessé tesz minket arra, hogy ember voltunknak, teremtettségünknek megfelelően és törékenységünknek tudatában éljünk.

Az alázat igaz önismeretből fakad, mely megóv az elbizakodottságtól, a gőgtől. Az alázatról azt tartják, hogy a tökéletesség fokmérője, mely megszerzi az embertársak szeretetét. Az ószövetségi Sirák fia így beszél erről: „Fiam, alázattal vidd végbe tetteidet, és jobban szeretnek majd, mintha adakoznál.” (Sir 3,19-21. 30-31) A hívő ember számára az alázatosság nem csupán egy az erények között, hanem alapmagatartás ez az Istennel és az embertársakkal való kapcsolatban. Aki gyakorolja az alázatot, vagyis aki megalázza magát, az kegyelmet talál Istennél, és őt Isten felmagasztalja. Az alázatosság megszerzi Isten és az emberek szeretetét, s az életet mindig családiassá és boldoggá teszi. Lásd Szűz Mária hálaadó énekét, a Magnificatot. Jézust egy vezető farizeus meghívta, hogy szombaton nála egyen. (Lk 14,1.7-14) Lukács evangélista sajátja a történet. Jézus észrevette, hogy a meghívottak hogyan válogatják az első helyeket. Példabeszédében tanítást ad Isten országáról. Az első részben a szerénységet, az alázatot ajánlja, mert ezek az emberek tudatában voltak értékeiknek, amit Istentől kaptak, de nem vezették vissza Istenre. Sikereiket önmaguknak tulajdonították, így életükben nem maradt hely sem Istennek, sem embereknek. Az önző önmagát keresi, és az üdvösséget is a saját erejéből akarja elérni. 

A példabeszéd második részében Jézus azt ajánlja, hogy olyanokat hívjanak meg lakomára, akik nem tudják viszonozni. Ezek a segítségre szorulók, a viszonzásra képtelenek meghívása azért jó, mert akkor Istent utánozzuk, és megtapasztaljuk, milyen öröm úgy adni, hogy nem valamiért, valami reményében, hanem önmagáért a jó Istenért teszünk jót. „Boldog leszel, mert ők nem tudják neked viszonozni. Te azonban az igazak feltámadásakor megkapod jutalmadat.” Jézus, aki az Atyának tetsző magatartást élte, tanít és jövőnket húsvétjával kinyilatkoztatta. Mi ezért az újszövetség közvetítőjéhez, Jézushoz járulunk. (Zsid 12,18-19. 22-24a) Ő segít megismerni önmagunkat, lelkünk tisztaságát megőrizni, és kegyelmi kapcsolatban tart az Atyával, Fiúval és Szentlélekkel.

 

„Boldogok, akik meghivást kaptak a Bárány lakomájára”

A keresztény Jób - akit az irigyei meggyötörtek

Kalazanci Szent József az aragóniai Peralta de la Sal helységben született 1556 körül. A kisnemesi család 8. gyermeke. Iskolai alapképzés után, 1570 körül Leridában filozófiát és jogot tanult. 1573-ban fölvette a tonzúrát, és hittudományt Valenciában, majd alcalai egyetemen tanult. Tanulmányait Leridában fejezte be, és 1583. XII. 17:-én Sanahújában pappá szentelték. Néhány évig segédlelkész, majd az egyházmegye helynöke. 1592-ben lemondott állásáról, atyjától örökölt vagyonát szétosztotta a szegények között és Colonna bíboros vendégeként Rómába ment. 1595-ben a járvány idején Lellisi Szent Kamillal enyhítették a nyomorúságot. 1596-ban belépett a Szent Apostolok testvérületbe, mely a szegények és betegek látogatását, különösen a lecsúszott nemesek támogatását tűzte ki célul. Figyelme ekkor fordult az elhagyott fiúgyermekek felé. A Trastevere negyed Szent Dorottya-templomának plébánosa József rendelkezésére bocsátott 2 termett, ahol 1597. XI-ben megnyitotta a Szegény Gyermekek Ingyenes Iskoláját, Európa első ingyenes népiskoláját. Az iskola később a scholae piae, 'kegyes iskola' nevet kapta, mert alapítvány híján alamizsnából tartották fönn. 1599-ben házat béreltek, 1601-ben már 700 diákot okattak, József a Colonna-palotából átköltözött az iskolaépületbe. Eleinte csak írást, olvasást és számolást tanítottak a hitoktatás mellett, majd középfokú osztályok is indultak a latin nyelv és a matematika oktatására. Arra is törekedtek, hogy a fiúk a gyakorlati életben használható ismeretekre tegyenek szert, s ezáltal az életben megállhassák helyüket. - Az iskola jelszava: Pietas et litterae, 'vallás és műveltség, hit és tudomány'. A tantestület magvát a Kegyes Iskola világi kongregációja alkotta 8 taggal. VIII. Kelemen pápa (ur. 1423-29) átvállalta az iskolaépület bérleti díját, és engedélyezte az alamizsnagyűjtést házaknál. Glicerio Landriani milánói pap jótállásával 1612-ben megvásárolták a Torres-palotát (volt idő, amikor ez 1200 fiút is befogadott), majd hamarosan a mellette lévő Szent Pantaleon-templomot is megkapták örökös használatra.

Állandó gondot jelentett a tanítók állhatatlansága, akik a szegényes körülmények miatt sorra hagytak föl hivatásukkal. 1604-12 között 73 munkatársból 54 hagyta el az iskolát. Miután József kapcsolatba lépett a Leonardi (Szent) János által alapított luccai kongregációval, mely a pápai jóváhagyás reményében vállalta az iskola fönntartását, 1614. január 14-én létrejött a Congregatio Matris Dei, 'Isten Anyjának kongregációja'. Assisiben kapott látomása (Szt Ferenc eljegyezte az engedelmesség, tisztaság és szegénység fogadalmait jelképező 3 hajadonnal) megerősítette Józsefet abban, hogy hivatása a szerzetesi életre szól. Mivel a luccai kongregáció tartósan nem vállalta a tanítást, Józsefben megfogant egy saját szerzetesi közösség alapításának gondolata. A szétválás után a kongregáció néhány tagja Józseffel maradt, és V. Pál p. (ur. 1605-21) 1617. III. 6-án Ad ea per quae bullájával létrehozta a Congregatio Paulina, 'Az Istenanya szegényeinek Kegyes Iskolák Pálos Kongregációját' (a Pál nevet a pápa iránti tiszteletből tartalmazza). III. 25:-én első 14 társával (Pietro Casani pap, 6 klerikus és 7 testvér) együtt beöltözött, és fölvette az Isten Anyjáról nevezett József nevet. 1621-ig 153-an léptek be a noviciátusba, s bár 66-an távoztak és 22-en meghaltak, a rendházak száma Róma környékén 11-re növekedett.  József 1621. februárjában elkészítette a szerzet konstitúcióit. XV. Gergely pápa 1621. november 28-án jóváhagyta az Ordo Scholarum Piarumot, a 'Kegyes Iskolák Rendjét'. 1622. I. 31-én a Szentszék jóváhagyta a konstitúciót is, s 9 évre kinevezte Józsefet praepositus generalisnak.

A rend tagjai 4. fogadalommal vállalták a különleges gondoskodást a gyermekek neveléséről. Az iskolák címerében Mária neve jelzi, hogy József az Istenanya oltalmába ajánlotta közösségét és működését.

József fáradhatatlanul hirdette alapeszméjét: az ember megmentésére menteni kell a gyermeket, Isten fényével és a világ fényével. Közösségében nem volt merev társadalmi elkülönülés: főként a szegényekről gondoskodott, de nem zárta ki a nemeseket sem; keresztény nevelést adott, de járhattak iskolájába zsidók is. Fontos szerepet szánt a matematikának és a népnyelvnek. Szorgalmazta a rövidséget, egyszerűséget és világosságot, ami szokatlan volt a barokk kor közgondolkodása számára. Az erkölcsi nevelésben a megelőzést hirdette: az imának és a szentségeknek nagyobb hatása van a bűn elleni küzdelemben, mint a fizikai fenyítésnek, verésnek.

Barátságot ápolt Néri (Szent) Fülöppel, Leonardi (Szent) Jánossal, Lellisi (Szent) Kamillal, a frascati rendházban vendégül látta az inkvizíció börtönéből szabadult Campanellát, akihez rendi növendékeket is küldött filozófiát tanulni. Firenzei rendtársait Galileihez irányította. 

Az 1630-as évektől egyre több rágalom érte (elsősorban Mario Sozzi piarista részéről), a 40-es években egymást érték a megalázó vizitációk és a bíborosi bizottságok vizsgálatai. 

József 1642. VIII. 7-én az inkvizíció előtt tisztázni tudta a személyével kapcsolatos vádakat, de a hatalmat át kellett engednie Sozzinak, majd annak halála után Stefano Cherubininek. 

1646 tavaszán X. Ince pápa (ur. 1644-55) fogadalom nélküli kongregációvá fokozta le a rendet, megtiltotta a tagfölvételt, engedélyt adott a szerzeteseknek a távozásra, s megszüntette József joghatóságát. József példamutató nyugalommal fogadta életművének tönkretételét: „Az Úr adta, az Úr elvette. Amint az Úrnak tetszett, úgy is tett. Áldott legyen az ő neve.” 

Az utókor méltán nevezte keresztény Jóbnak. Halálát 1648 nyarán szerzett lábsérülése okozta augusztus 25-én. A Szent Pantaleon-templomában, a rend római anyaháza mellett temették el. Nyelve és szíve épen megmaradt; szobáját és használati tárgyait megőrizték. 

A szentté avatási eljárás halála után megkezdődött. 1748-ban boldoggá, 1767-ben szentté avatták. XII. Pius pápa 1948-ban a keresztény népiskolák védőszentjévé nyilvánította.

Ünnepe 1969 óta augusztus 25-én van.

A piaristékról:

https://www.magyarkurir.hu/hirek/piaristak-erdelyben

Ahová nem megy be a migráns... 21.C. - 2025

Isten országában nem megy be a "migráns" - Orbán Viktor Tusványoson tett kijelentése már szállóige: „Az államnak vannak határai, a nemzetnek nincsenek.” Kifejtette, nemzetben gondolkodni azt jelenti, hogy nagyobb összefüggésben tekintjük a magyarság sorsát. Minden anyaállam gondját viseli a nemzetéhez tartozóknak, mint Isten a népeknek. Isten »kezdettől« létezik (Ter 1,1; Jn 1,1), léte a mindent megelőző tény erejével hat ránk, nincs szüksége semmi magyarázatra. Istennek nincs eredete, Isten nem alakul. Minthogy ő az egyedül »első és utolsó« (Iz 44,6), a világ mindenestül az ő műve, az ő teremtése. Megismerni őt annyi, mint ismertnek lenni előtte (Ám 3,2) és saját létünk forrását ismerjük fel: én vagyok, mert ő Van!; ha menekülünk előle, akkor is érezzük, hogy tekintete üldöz (Ter 3,10; Zsolt 139,7). Isten kinyilatkoztatta magát az ősszülőknek és utódaiknak. A gyöngéd és irgalmas Isten szólt a próféták által és párbeszédben állt népével. Az idők teljében saját Fiában, Jézusban adott kinyilatkoztatást. Őelőtte ítélet megy végbe, a szívek megoszlanak. Azok, akik visszautasítják a Jézusban való hitet, hiába mondják Atyjáról: »Ő a mi Istenünk«, mert nem ismerik és csak hazugságot mondanak (Jn 8,54k). Vagy: »Veled ettünk és ittunk, a mi utcánkban tanítottál«. (Lk 13,22-30) Az Isten országában helye van mindenkinek napkelettől napnyugatig – hírdeti Izajás. (Iz 66,18-21)

Mindaz, aki hisz Jézusban és tanítása szerint él, bár megpróbáltatásban van része, de vigasztalódik, hogy »Isten úgy bánik veletek, mint fiaival«. Jézus által megismertük Isten misztériumát: az egy Isten Szent Háromság, szeretetközösség és a keresztségben övéi vagyunk. Aki hisz és megkeresztelkedik, részesedik a szentáromságos Isten életében. Jézus által megismertük az Atyát és megkaptuk a Szentlelket, és kettejük által járulhatunk az Atyához. Jézus Krisztus felhívása nekünk szól: »Törekedjetek bemenni a szűk kapun, mert sokan próbálnak majd bejutni, de nem tudnak«. Nem tudnak bejutni, mert a világ dolgaira figyeltek és nem követték Jézust. A világ urai ideig-óráig birodalmakat, uniókat hoztak létre, de senkit nem boldogítottak. A második világháború után a szovjet érdekszférába került Közép- és Kelet-Európa országait elszigetelték, vasfüggönnyel vették körül. Ennek egyik jelképe a Berlini-fal volt, melyet 1961. augusztus 13-án kezdték építeni. 1989. augusztus 26-án a magyar külügyminiszter átvágta Sopronnál a „vasfüggönyt” és ennek nyomán 1989. november 9-én elkezdődött a Berlini-fal lebontása. A kelet-európai diktatúrák halálos sebet kaptak, és a népeket elnyomó Szovjetunió megingott. Az évvégére a román drótkerítés építés és diktatúra is véget ért. Az EU új diktátorai 2015-ben a védelmi határokat felnyították és a felkészületlen emberekkel árasztották el. Viszont Isten országába csak a felkészültek mehetnek be.

„Én vagyok az út, az igazság és az élet, senki sem jut Atyámhoz, csak általam.” Jn 14,6.

 

Hirdetés: 2025. augusztus 24.

1. Plébániai irodai szolgálat: Augusztus 25-én, hétfőn 15 - 17 óráig.

26-án, kedden 9 - 12 óráig,

27-én, szerdán szabadnap.

28-án, csütörtökön 15 - 17 óráig,

29-én, pénteken szabadnap.

2. Pénteken keresztelői felkészítőt tartunk 18 órakor. 

Az egyházi hozzájárulást a kegytárgyboltban is ki lehet fizetni.

3. Kapható a Krisztus világa július-augusztusi összevont száma, aminek témája a család. Szent II. János Pál pápa a '80-as években prófétai módon hirdette:

- A gyermek, a család tavasza a demográfiai téllel szemben!

- A család, az emberi és keresztény értékek iskolája!

- A keresztény család a III. évezred örömhíre, evangéliuma!

Ma az EU-ban egyedül Magyarország a III. évezred apostola! És ez a keresztény házasok hivatása! A házasságra készülni kell. A családban pedig tovább fejlődni, ahol nemzedékek vesznek részt abban a történetben, amely az ősszülőktől napjainkig zajlik. A tartalomból: A földi apák példaképe a mennyei Atya; - a nagyszülők, idősek reményéről; - a serdülők önismeretéről; - a fiatalok esküvőjéről; - Szűz Mária ünnepéről; - az 1700 éve tartott Nicea-i zsinatról; - humor; - keresztrejtvény és a vers – ezek mind segítenek a család szépségének meglátásában és a hivatások kivirágzásában. A lap ára 7 lej. Jó olvasását kívánunk.

4. Ma, augusztus 24-én Hargitafürdőn Szent István búcsú, a szentmise 12:30 órakor kezdődik.

5. A Szent Ágoston templom búcsúja augusztus 31-én, vasárnap 12:30 órakor lesz.

6. XII. alkalommal kerül megszervezésre az 1Úton Nemzetközi Zarándoknap a romániai és a magyarországi Mária Út Egyesület által. 2025. szeptember 6-án induljunk tehát el örömmel – egy úton, egy szívvel, a remény zarándokaként!

Ismerni a pásztort

Egy társadalmi rendezvényen Anglia egyik, akkoriban híres színészét megkérték, hogy szavaljon valamit az ott jelen lévő vendégek kedvéért. A színész bele is egyezett, és megkérdezte a közönséget, van-e valamilyen különleges kívánságuk, amit hallani szeretnének. Egy kis szünet után egy idős pap felállt, és ezt kérdezte: - Uram, el tudná nekünk szavalni a 23. zsoltárt?

Az ünnepelt színész arcán egy különös kifejezés suhant át. Egy pillanatig hallgatott, majd így felelt: „Igen, de csak egy feltétellel – hogy miután elszavaltam, kedves barátom, ön is ugyanezt fogja tenni.” 

„Én? – kérdezte meglepetten a pap. De hiszen én nem vagyok előadóművész. Mindazonáltal, ha ön így kívánja, megteszem.” Ezután a színész hatásosan, nagy pátosszal elkezdte szavalni a zsoltárt. A hangja és a hanglejtése tökéletes volt. Teljesen elbűvölte hallgatóságát, és ahogy befejezte, a vendégek óriási tapsviharban törtek ki.

Majd, ahogyan a taps elhalkult, az idős pap is kiállt, és ő is elkezdte mondani a zsoltárt. A hangja, mint az idős emberek hangja; a hanglejtésében volt valami gyermeki. Amikor befejezte, a csendet ugyan nem törte meg semmilyen tetszésnyilvánítás, de szem nem maradt szárazon a helyiségben, és a hallgatók közül sokan tiszteletteljes áhítattal hajtották meg fejüket és szívüket Isten előtt!

A nagy színész felállt. Kezét az idős pap vállára tette, és érzelemtől remegő hangon ezt mondta a közönségnek: „Barátaim, én el tudtam érni a szemeteket és a fületeket. Ez a férfi azonban elérte a szíveteket! A különbség csupán ennyi: én ismerem a 23. Zsoltárt –, de ő ismeri a Pásztort!”

23. Zsoltár - A jó pásztor

Az Úr az én pásztorom, nem szenvedek hiányt,  

zöldellő réteken legeltet. 

A nyugalom vizéhez terel és felüdíti lelkemet. 

Az igaz úton vezérel, nevéhez híven. 

Ha sötét völgyben járok is, 

nem félek a bajtól, hisz te velem vagy. 

Botod, pásztorbotod biztonságot ad.

Számomra asztalt terítettél, 

ellenségeimnek szeme láttára. 

Fejemet megkented olajjal, 

s a poharam színültig töltötted.

Kegyelmed és jóságod vezet 

életemnek minden napján, 

s az Úr házában lakhatom örök időkön át.

Szent István király élete 12 részben - 2025 -

2025. augusztus 20. Szent István ünnepi szentmise 19 órakor a Millenniumi templomban és utána koszorúzás a Szent István domborműnél .

Török József - Szent István király élete 1. A kereszténység arculata az ezredfordulót körülölelő évszázad alatt döntőmódon megváltozott. A népvándorlás harmadik szakaszának hullámai lassan lecsillapodtak, ám ennél fontosabb a bekövetkezett „minőségi változás”. Nyugat császárai, az Ottók alatt a „birodalom-eszme” új lendületet kapott, a latin kereszténység határai kelet és észak felé jelentős mértékben kitágultak. A cseh, a lengyel, a magyar nép kereszténnyé lett, s példájuk hamarosan követőkre talált a Balti-tenger és a Skandináv-félsziget térségében. A Keleti Birodalom szívében, Bizáncban a művelt. ún. „humanista” császárok sorát felváltotta a katonacsászárok sorozata, akik hódításaikkal tünékeny dicsőséget adtak sok ellentéttől feszülő impériumuknak. A pápaság a burgundiai monostorból, Cluny-ből kisugárzó szerzetesi megújulás haszonélvezőjeként végre elindulhatott a gregorián reformok felé vezető, emelkedő úton. Az ezredfordulót – minden téves vélekedés ellenére – nem a rémület, félelem és világvégevárás jellemezte, hanem a remény és bizakodás. A magyarság történelmének legdöntőbb fordulója ebbe a mozgalmas korba illeszkedik. S mert a népek, nemzetek történelme csak papíron lehet gazdasági-társadalmi erők személytelen változása és küzdelme, de nem a valóságban; a magyar történelem e döntő századában ott található az a kiemelkedő személyiség, aki a történelmi változások tevékeny részese, sőt irányítója: Szent István király. Miközben feladatát teljesítette, túlnőtt téren és időn, „odafönt” gyűjtött kincseket. Ezzel kiérdemelte a szent jelzőt, melynek tartalma az isteni szentség fölragyogása az emberi életen át. Az, hogy ki lesz szent, nem az utókor jámbor vélekedésétől vagy egy kis hatalmi csoport ügyeskedésétől függ, hanem az isteni meghívottságtól és a kapott kegyelmek felhasználásától. Az Egyház csak kimondja valakiről, hogy szentéletű volt, az életszentség tényét maga Isten adja. Szent István életének története úgy, ahogy a történelem tudományának leghivatottabb művelői az utókor elé tárják, minderre a legfényesebb bizonyíték. A korabeli és későbbi forrásokban fennmaradt tudósítások kritikai egybevetése, az érvek és ellenérvek gondos mérlegelése csak azt támasztja alá, amit az Egyház kimondott és folyamatosan állít a magyarok első királyáról: szent volt. Ez a tény nem Szent László király és munkatársai utólagos, politikai és ideológiai belemagyarázása, hanem egy életmű igaz, minden próbát kiálló összegzése még akkor is, ha az  1083-as szentté avatásnak megvolt a maga politikai és társadalmi hatása, jelentősége. De ez utóbbi csak következmény és nem kiindulópont. Árpád vezér unokája, Taksony (931?-972) fejedelemsége alatt kezdődött meg a magyarok térítése. Bizáncból térítőpüspök érkezett az ország délkeleti vidékére (953), de rövid munkássága folytatás nélkül maradt. Egy évtizeddel később Taksony Rómából kért térítőt, ám az útnak indított Zacheus püspök nem jöhetett a magyarok közé, mert Ottó császár elfogatta. A sikertelen kezdet újabb évtized múltán sikeres folytatásra talált, mert Géza (fejedelem: 972-997) követséget küldött Quedlinburgba a császárhoz (973), és hittérítőket kért. A követjárás céljából szükségtelen arra következtetni, hogy Géza komolyan érdeklődött a kereszténység iránt és valóban elindult a megtérés útján. Ennek ismerete már Szent István személyiségének, munkásságának, életszentségének jobb megértését készíti elő.

Török József - Szent István király élete 2.

Sok szent életrajza a vallásos, jámbor szülők említésével kezdődik. Szent Istvánnál azonban nem ez a helyzet, mert a különböző források egybehangzóan más képet festenek apja, Géza alakjáról. A kortárs Thietmár szerint „nagyon kegyetlen volt”, „hirtelen felindulásában sokakat megölt”. A kereszténységet erőszakkal terjesztette: „Keményen és hatalmaskodva bánt népével, … szerfölött szorgoskodott, hogy a lázadókat letörje és a szentségtelen szertartásokat eltörölje”. Híres válasza jól megvilágítja gondolkodásmódját, mert „a mindenható Istennek és különféle képzelt isteneknek áldozott. Amikor főpapja emiatt szemrehányást tett neki, azt felelte: Elég gazdag és hatalmas ahhoz. hogy meg tegye.” A nagyapa, Taksony fejedelem pogányként halt meg. A feltevések szerint Géza a pajzsra emelése után hamarosan, még a követküldés előtt megkeresztelkedett. Mi volt ennek az oka?

A Keleti és a Nyugati Birodalom 971-72-ben szövetségre lépett, és Gézának döntenie kellett, melyik nagyhatalom felé tájékozódik. Bizánc terjeszkedő politikájával szemben állt a Nyugattal 955 óta tartó fegyvernyugvás. Ez indokolta, hogy Géza a kereszténység latin formáját választotta, bár felesége, Sarolt még gyermekként görög térítőpüspök által részesült a keresztségben. Ez azonban őt sem tette meggyőződéses hívővé. Erőszakos természetét ritkán fékezte. Querfurti Brunó tudósítása szerint „vezetése alatt a kereszténység terjesztése megkezdődött, de pogánysággal vegyült a megfertőzött vallás és rosszabb kezdett lenni a barbárságnál.”

Géza és Sarolt fia, Vajk az első térítési hullám idején született a 970-es években. Sem a 969-es, sem a 975-ös évszám nem biztos. Nemzeti neve Vajk vagy Vajka, újszülöttként vagy kisgyermekként István névre keresztelték. Apja is az első vértanú nevét kapta. Szülei csak névleg voltak keresztények, így Szent István gyermek és ifjú korában tőlük nem kapott olyan példát, ami benne a krisztusi hit növekedését segítette volna. Géza azzal, hogy nem ment idegenbe a keresztség fölvételéért, a szomszédos hatalmaktól való függetlenségét nyilvánította ki. Ez megkönnyítette a politikai látókörrel rendelkező vezető réteg számára a keresztség felvételén túl az új hitnek meggyőződés alapján történő elfogadását, mert eloszlott annak gyanúja, hogy a térítés csak ürügy a birodalmi egyház terjeszkedésére és a német befolyás érvényesítésére. A passaui egyház feje, Piligrim szerette volna joghatósága alá vonni hazánk területét, azonban kísérlete sikertelennek bizonyult. Szent Wolfgang einsiedelni szerzetes vállalkozott először a magyarok térítésére, de a határról vissza kellett fordulnia. Az első hittérítő Sankt Gallen szerzetese, Szent Brunó volt, aki bajorkarantán papok segítségével és tolmácsolásával hirdette a krisztusi hitet. Ha helyes a becslés, két-három év alatt a vezető rétegből 5000 embert keresztelt meg, az idegenből ideszármazott keresztény rabszolgák gyermekeinek sokaságát nem számítva. Géza udvarában egy missziós püspök tartózkodott, aki bizonyára hatással volt a gyermek Istvánra. (Helytelen az a régebben hangoztatott nézet, miszerint csak Szent István felesége, Gizella és kísérete, a bajor papok hazánkba érkeztével kezdődött a térítés. Az a vélekedés is, amely Szent Adalbert személyéhez igyekezett kötni minden missziós ténykedést.) A térítés Géza uralkodása kezdetén indult meg, ám az uralkodó felől jövő kényszer és az őszinte meggyőződés sokszor kibogozhatatlanul összefonódott. Fontos tette volt Gézának, hogy állandó székhelyet választott, és Esztergomban, az új központban Szent István első vértanú tiszteletére templomot emeltetett. Sok szent életrajza a vallásos, jámbor szülők említésével kezdődik. Szent Istvánnál azonban nem ez a helyzet, mert a különböző források egybehangzóan más képet festenek apja, Géza alakjáról. A kortárs Thietmár szerint „nagyon kegyetlen volt”, „hirtelen felindulásában sokakat megölt”. A kereszténységet erőszakkal terjesztette: „Keményen és hatalmaskodva bánt népével, … szerfölött szorgoskodott, hogy a lázadókat letörje és a szentségtelen szertartásokat eltörölje”. Híres válasza jól megvilágítja gondolkodásmódját, mert „a mindenható Istennek és különféle képzelt isteneknek áldozott. Amikor főpapja emiatt szemrehányást tett neki, azt felelte: Elég gazdag és hatalmas ahhoz. hogy meg tegye.” 

A nagyapa, Taksony fejedelem pogányként halt meg. A feltevések szerint Géza a pajzsra emelése után hamarosan, még a követküldés előtt megkeresztelkedett. Mi volt ennek az oka? A Keleti és a Nyugati Birodalom 971-72-ben szövetségre lépett, és Gézának döntenie kellett, melyik nagyhatalom felé tájékozódik. Bizánc terjeszkedő politikájával szemben állt a Nyugattal 955 óta tartó fegyvernyugvás. Ez indokolta, hogy Géza a kereszténység latin formáját választotta, bár felesége, Sarolt még gyermekként görög térítőpüspök által részesült a keresztségben. Ez azonban őt sem tette meggyőződéses hívővé. Erőszakos természetét ritkán fékezte. Querfurti Brunó tudósítása szerint „vezetése alatt a kereszténység terjesztése megkezdődött, de pogánysággal vegyült a megfertőzött vallás és rosszabb kezdett lenni a barbárságnál.”

Géza és Sarolt fia, Vajk az első térítési hullám idején született a 970-es években. Sem a 969-es, sem a 975-ös évszám nem biztos. Nemzeti neve Vajk vagy Vajka, újszülöttként vagy kisgyermekként István névre keresztelték. Apja is az első vértanú nevét kapta. Szülei csak névleg voltak keresztények, így Szent István gyermek és ifjú korában tőlük nem kapott olyan példát, ami benne a krisztusi hit növekedését segítette volna. Géza azzal, hogy nem ment idegenbe a keresztség fölvételéért, a szomszédos hatalmaktól való függetlenségét nyilvánította ki. Ez megkönnyítette a politikai látókörrel rendelkező vezető réteg számára a keresztség felvételén túl az új hitnek meggyőződés alapján történő elfogadását, mert eloszlott annak gyanúja, hogy a térítés csak ürügy a birodalmi egyház terjeszkedésére és a német befolyás érvényesítésére. A passaui egyház feje, Piligrim szerette volna joghatósága alá vonni hazánk területét, azonban kísérlete sikertelennek bizonyult. Szent Wolfgang einsiedelni szerzetes vállalkozott először a magyarok térítésére, de a határról vissza kellett fordulnia. Az első hittérítő Sankt Gallen szerzetese, Szent Brunó volt, aki bajorkarantán papok segítségével és tolmácsolásával hirdette a krisztusi hitet. Ha helyes a becslés, két-három év alatt a vezető rétegből 5000 embert keresztelt meg, az idegenből ideszármazott keresztény rabszolgák gyermekeinek sokaságát nem számítva. Géza udvarában egy missziós püspök tartózkodott, aki bizonyára hatással volt a gyermek Istvánra. (Helytelen az a régebben hangoztatott nézet, miszerint csak Szent István felesége, Gizella és kísérete, a bajor papok hazánkba érkeztével kezdődött a térítés. Az a vélekedés is, amely Szent Adalbert személyéhez igyekezett kötni minden missziós ténykedést.) A térítés Géza uralkodása kezdetén indult meg, ám az uralkodó felől jövő kényszer és az őszinte meggyőződés sokszor kibogozhatatlanul összefonódott. Fontos tette volt Gézának, hogy állandó székhelyet választott, és Esztergomban, az új központban Szent István első vértanú tiszteletére templomot emeltetett.

Folytatás:

Szent István király élete 3.

Szent István király élete 4. rész

Szent István király élete 5-6. rész

Török József - Szent István király élete 7. - 8. rész

Szent István király élete 9-10.

 Szent István király élete 11.

Szent István király élete 12.