Hosszabb, mélyebb és szélesebb lenne a
Panama-csatornánál, azonban szakértők megkérdőjelezik annak hasznát
Moszkvára nézve. A projekt elsődleges célja vélhetően politikai, hiszen a
panamai átjáró gyakorlatilag az USA ellenőrzése alatt áll, így egy
alternatív térségbeli útvonal komoly borsot törne Washington orra alá.
Szergej Lavrov, orosz külügyminiszter az
elmúlt hetekben tárgyalt a beruházásról a közép-amerikai országban -
írja a Russia Beyond The Headlines. Nicaragua reményei szerint már idén
elkezdődnek az építkezések, legalábbis a Kína bevonásával aláírt
szerződésben lévő időkeret alapján erre következtetnek.
A Panama-csatorna 81,5 kilométeres
hosszához képest az Óceánközi Nagy Csatorna 286 kilométeres lenne és
keresztül haladna a Nicaragua-tavon. A 83 méter széles és 27 méter mély
vízi útvonal pedig jóval nagyobb hajók közlekedését is lehetővé tenné.
Sőt olajvezetéket, repteret és egyéb szükséges létesítményeket is
építenének a 40 milliárd dolláros beruházás során.
A fő beruházó a kínai HKND vállalat
lenne, mely száz évre megkapná a csatorna működtetési jogát is. Kínai és
latin-amerikai munkaerővel folyna az építkezés, Oroszországnak mindezek
mellett főleg katonai és politikai támogatásban kell részesítenie a
beruházást. A katonai jelenlét már 2015 első felében megvalósulna,
hiszen Nicaragua szeretné, ha orosz hadihajók és a légierő biztosítaná a
Csendes-óceán és a Karib-tenger partvidékét.
A közép-amerikai ország tavaly vetette
fel először a csatorna megépítésének ötletét. Elemzések szerint hatalmas
gazdasági növekedést jelentene ez számára. Ezzel egy időben azonban
elkezdik a panamai létesítménybővítését is, melyet 2016-ra kívánnak
befejezni.
Az orosz érdekek
Moszkva szempontjából elsődleges
jelentőséggel bír az, hogy egy alternatív útvonalat hozzanak létre a
Panama-csatorna helyett, utóbbi ugyani washingtoni befolyás alatt áll.
Ezzel nem gazdasági, hanem geopolitikai előnyöktre tenne szert és
gyengítené az USA befolyását.
Más vélemények szerint ez nem
Oroszország, hanem Kína érdekeit szolgálja, leginkább az ázsiai ország
gazdasága látná hasznát a beruházásnak. Moszkvának inkább a saját
arktiszi kereskedelmi útvonalát lenne érdemes fejleszteni, hiszen az
Óceánközi Nagy Csatorna csupán 2019-től működne, teljesen viszont csak
2029-re lenne kész.
eurazsiaport.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése