Az iskolai ballagások és találkozások ideje
érkezett el. Valóban közös ünnep ez diák és tanár, szülő és család számára. S
mint ünnepi alkalom a számvetés és az egészre tekintés nagyszerű lehetőségét
nyújtja mindegyikünknek. Mi is volt a célotok, mi vezérelt titeket az együtt
töltött évek során vagy az eltelt 10, 20, 25, 50 és 55 év után? Azt kívánjuk a
most ballagóknak és a találkozót tartóknak, hogy beérkezett emberek legyetek.
Mit is jelent a beérkezettség? Nem a befutott, a sikeres ember a beérkezett,
mert ezek sokszor az emberséget félre tolják vagy el is felejtik. Beérkezett
ember az, aki Jézus célját, mértékét tekinti, követi. A célt és mértéket Jézus
elénk állította a hegyi beszédben: „Legyetek tökéletesek, amint mennyei Atyátok
tökéletes!” (Mt 5,48). S idézhetjük hozzá József Attila szavát: „A mindenséggel
mérd magad!” Az abszolúthoz mérd magad: ne középszerű légy, hanem az egész
része. Azt jelenti, hogy az egész részének tekintem magam: felelősséget
vállalok az egészért és mindenkiért. Nem
azt tekintem célnak, hogy sikerüljön elsőként célba érnem, hamarabb mint
másoknak, hanem az a célom, hogy mindnyájan megérkezzünk.
Rendkívüli látvány
volt, ami 2002-ben a Salt Lake City-i paralimpián a fogyatékos gyerekek
futóversenyén történt. Mindjárt a rajt után az egyik gyerek felbukott és sírni
kezdett, erre társai mind visszamentek hozzá, felsegítették, vigasztalták és
összeölelkezve együtt mentek át a célvonalon. A közönség könnyekig meghatódva,
állva tapsolta meg a szeretet kis olimpikonjait. Vállaljatok hát felelősséget
az egészért és mindenkiért, hogy szabad, beérkezett emberré váljatok, és
átélhessétek az együtt és időben érkezés örömét!
A beérkezett emberségről tehetünk
tanúságot ma, május 25-én, amikor az EP-i választásokat komolyan vesszük, ha
hallgatunk Orbán Viktor és Kelemen Hunor intésére: „Közös üzenetünk az, hogy a
magyar emberek menjenek el minél nagyobb számban szavazni vasárnap.” Mert
figyelemmel követjük mindazt, ami körülöttünk történik, ezért a célokhoz,
vállalásokhoz kívánok mindenkinek bátorságot, örömöt és kitartást, és ígérem
közösségünk támogatását és imáit.
Az apostolok is figyelemmel kísérték és
ellenőrizték a Jeruzsálemen kívül alakuló egyházközségeket, bérmálni is ők
mentek, ezzel a helyi egyházak integrálódtak az egy Egyház egészébe (ApCsel
8,5-8. 14-17). A szamariaiak a keresztség által Jézussal kerültek közösségbe,
és a nagykorúság szentségében megkapták a segítő, védő, szószóló Szentlelket,
aki az ember érdekében szót emel és cselekszik. Ő az aki az Egyházzal marad,
imára ösztönöz, bátorságot és bizalmat önt belénk, segít megőrizni és egyre
jobban megérteni a Krisztustól kapott tanítást (Jn 14,15-21).
A hitünk alapját
képező tényt ünnepeljük minden szentmisében, de meg is jelenítjük és belőle
táplálkozunk, aki reményünk alap ténye: a feltámadt és megdicsőült Krisztus
(1Pt 3,15-18). Magatartásunk ténye hitelesítse hitvalló szavainkat és másokat
is késztessen beérkezett emberré lenni.
„Rájuk tették kezüket és megkapták a
Szentlelket.” ApCsel 8,17
Darvas-Kozma
József
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése