Az USA mindent lángba borít?

Afganisztán: miért ég itt minden, amihez nyúl az USA Külügyminisztériuma?

Archívum © Fotó: AP/Rahmat Gul

Afganisztánban ismét elhalasztották az elnökválasztás második fordulója eredményeinek közzétételét.

Az előzetes eredményeket július 2. helyett július 7-én, a végleges eredményeket viszont 24-én teszik közzé. Az egyik fő esélyes Abdullah Abdullah volt afgán külügyminiszter bejelentette, hogy nem ismeri el az eredményeket, és hogy több mint 2 millió szavazatot meghamisítottak. Az előzetes becslések szerint a második fordulóban Ashraf Ghani Ahmadzai volt pénzügyminiszter győzött. Bár az első fordulóban körülbelül 11 százalékkal maradt el Abdullah-tól. Most Kabulban erőfeszítéseket teszenek, hogy a tárgyalóasztalhoz ültessék a két riválist.

A legmeglepőbb az, hogy Abdullah Abdullah és Ashraf Ghani Ahmadzai között nem olyan nagy a politikai különbség. Mindketten a Talibán mozgalom meggyőződéses ellenzője. Mindketten hajlandók aláírni megállapodást az USA-val a biztonsági szférában. Talán mondható, hogy Abdullah határozottabban lép fel bármilyen külföldi csapatok jelenléte ellen Afganisztánban. Ashraf Hamid-ot inkább Amerika-barátnak tartják, mert több amerikai egyetemen tanult, és Washingtonban funkcionárius volt a Világbankban.

Azóta, hogy Washington katonai eszközökkel kezdett „demokrácia-injekciókat” beadni Afganisztánnak, az elnök- és a parlamenti választások soha nem értek véget itt botrányok és újraszámlálás nélkül. Az ország sikeresen „előresántikálhatna”, ha nem tervezték volna az amerikai csapatok visszavonását. Ezután a helyzet gyökeresen (és veszélyesen) változni fog.

Orosz szakértők elmondása szerint a következő hónapokban Afganisztán lángra lobbanhat ugyanúgy, ahogyan jelenleg ég Irak, Líbia és Szíria. Hiszen amerikai „kísérletek” következtében az ország valójában már szétesett több független „koronabirtokra”.

Meglepő, milyen stratégiai vaksághoz vezetnek amerikai ideológiai dogmák, amelyek az ország kizárólagosságát hirdetik - mondja Vlagyimir Iszajev politikai elemző. Az USA most kénytelen ugyazokkal a csoportokkal harcolni, amelyeket maga hozott létre és felfegyverzett Afganisztánban, Líbiában, Irakban, Szíriában és Egyiptomban – tette hozzá Iszajev:

Az új rezsimeknek nyújtott segítség ellenére, ezekben az országokban csak folytatódik a szakadás, sokasodnak a problémák. Líbia legalább három részre esik szét. Feltételezhető, hogy Irak is három vagy négy részre bomlik fel. Afganisztán létezik de jure, azonban de facto több afgán emirátusból áll.

A csapatok kivonulása után, amire az év végén kerül sor, Afganisztán Irak pontos másolatává válhat, ahol a radikális iszlám erők már az ország egyharmadát ellenőrzés alatt tartják.
OH