Hetvenöt évvel ezelőtt,
1940. szeptember 11-én, egy szerdai napon vonultak be a magyar honvédség
csapatai Csíkszeredába. A második bécsi döntés értelmében Észak-Erdély,
ezzel együtt pedig Csíkszereda is visszatért az anyaországhoz.
1940. szeptember 11, Csíkszereda: a csomortániak várják a bevonuló honvédeket (Becze Zoltán archívuma)
Hetvenöt évvel ezelőtt, 1940. augusztus 30-án
született meg a második bécsi döntés, amelynek értelmében Magyarország
visszaszerezte Romániától a trianoni békével elcsatolt területek egy
részét, Észak-Erdélyt. A román és a magyar történetírás egymástól eltérő
módon értékelte és értékeli ma is a második bécsi döntést. Míg a román
szerzők túlnyomó többsége a „bécsi diktátum” megjelölést használja – a
döntés Bukarestre erőszakolt kényszerítő jellegét hangsúlyozva –, addig a
magyar historiográfiába a „döntőbíráskodás”, a „második bécsi döntés”
semlegesebb fogalma vonult be.
A döntés kihirdetése a bécsi
Belvedere palota aranytermében történt meg. Annak értelmében
visszakerült Magyarországhoz a trianoni békeszerződés által 1920-ban
Romániának ítélt 103 093 négyzetkilométernyi terület közel fele, azaz
43104 négyzetkilométer, az úgynevezett Észak-Erdély. 1940 szeptemberében
Észak-Erdélybe bevonultak a Magyar Királyi Honvédség egységei, ezzel
megkezdődött a „kis magyar világ” négyéves időszaka.
Megérkeznek
a magyar katonák Csíkszeredába. Székely ruhába öltözött asszonyok és
lányok köszöntötték őket (forrás: erdelyvisszatert.uw.hu)
Öt esztendővel ezelőtt új könyvvel jelentkezett a baróti Tortoma
Könyvkiadó. A kordokumentumban a II. bécsi döntést követő erdélyi
bevonulást elevenítette fel két neves magyarországi hadtörténész,
Illésfalvy Péter és Szabó Péter az Erdélyi bevonulás, 1940 című
kötetben. A könyvről megjelenésekor a Háromszék napilap készített
recenziót, az alábbiakban abból idézünk.Horthy Miklós magyar kormányzó 1940. szeptember 3-án kiadott hadparancsában útnak indítja a Magyar Királyi Honvédséget: „A trianoni igazságtalanság egy újabb része jóvátételt nyert. Indulunk, hogy újból birtokba vegyük ezer esztendős jussunk egy újabb részét. Felszabadulást viszünk 22 év óta rabbilincsben élő erdélyi magyar testvéreinknek és szeretetet a határainkon belül élő hozzánk hű nemzetiségeknek. Ezt tartsátok szemeitek előtt, amikor elindultok Isten és a Haza nevében: Előre a Keleti Kárpátok gerincéig!”
Útlevél a kicsi magyar világból (Becze Zoltán archívuma)
Csíkszeredába szeptember 11-ére érkeztek meg a
magyar csapatok. A csíkszeredaiak, illetve Csík lakossága a
vasútállomáson várta Horthy Miklós kormányzót. A korabeli fényképekből
és beszámolókból tudjuk, hogy a csíkiak nagy örömmel fogadták a bevonuló
magyar honvédeket, „Isten hozott honvédek!” feliratú és ahhoz hasonló
táblákat tartva a kezükben. Több fénykép is megörökítette, ahogy a
csíkszeredai, illetve a csíki asszonyok és lányok székely népviseletben
integettek a városba bevonuló magyar honvédeknek.A boldogság azonban nem tartott sokáig: a második világháborúban vesztesnek kikiáltott Magyarországot újabb csonkítással sújtották, az 1947-es párizsi békeszerződés ismét a trianoni határok közé szorította.
székelyhon.ro
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése