A betlehemes játék Jézus születésének, a Betlehemben
történteknek megjelenítése, a karácsony előtti napok közelmúltig legnépszerűbb
dramatikus játéka. Sok településünkön máig él. Eredete a középkori
misztériumdrámákra vezethető vissza, amely kikerült a kolostorok és a templomok
falai közül, ám azok ösztönző hatásait mindig befogadta. A nép között számos
változata alakult ki. Már a 11. századból maradt ránk egy vízkereszti latin
nyelvű liturgikus játék. A betlehemezésben jelentős mozzanat az
egyszerű pásztorok hódolata az Megváltó előtt, ennek mintegy folytatása a
vízkereszti csillagozás, ahol a Háromkirályok hódolatát jeleníti meg. Ez az
önálló játék később bekerült a betlehemezésbe.
A középkori magyar nyelvű
betlehemes játék egy része a Csordapásztorok kezdetű karácsonyi énekünk, amely
1651-ben régi ének megjelöléssel jelent meg Lőcsén, Szőlősy Benedek: Cantus
Catholicijében. A párbeszédekből fölépülő ének dramatikus karácsonyi
játékot sejtet. Szereplői: az angyal, a pásztorok, Szűz Mária, a narrátor. A
Csordapásztorok kezdetű ének változatai legtöbb betlehemes játékunkban
megtalálhatók. A 15. századi adatok említik karácsonyi játékok előadását. Legrégibb
betlehemes játékaink a 17. századtól maradtak fönn latin és magyar nyelven,
iskolai előadások számára készültek.
A betlehemezés több játékrészből
tevődhet össze, amelyek az egyes változatokban együtt, de önálló játékként is
szerepelhetnek. Főbb jelenetei: a paradicsomjáték, amely Ádám és Éva bűnbeesésének
történetét beszéli el, s hírül adja a megígért Megváltó eljövetelét; a szálláskeresés, amelyben a
népszámlálásra Betlehembe érkezett várandós Mária és József szállást keresnek,
de sehol sem kapnak. E változat szereplői Mária, József a gazdag ember (király,
gazdag kovács stb.), aki nem ad szállást, de az istállóba utasítja őket.
A
következő betlehemi jelenet főszereplői a pásztorok, akiknek
az angyal hírül adta a Megváltó születését, akik elmentek az újszülött
Jézushoz, s neki ajándékot vittek. Sok helyütt a pásztorok jelenete önálló
játékká alakult, pásztorjátékká vált.
Helyenként része a karácsonyi
betlehemezésnek a Heródesjáték,
azaz a zsidó király és a bibliai háromkirályok, bölcsek találkozása, s a királyok
imádása, másutt ezt külön vízkereszti játékként adják elő. A betlehemes
játékban prózai vagy verses párbeszédek, karácsonyi énekek váltják egymást. Az
énekek nagy része helyet kap a karácsonyi kántálásoknál is. A betlehemest
szereplő csoportok általában templom formájú ún. betlehemet hordanak magukkal,
amely szerepet kap a játékban is, a játék után pedig meg lehet szemlélni. Ennek
eredete részben Rómába, részben a középkori templomokba nyúlik vissza,
amelyekben karácsony tájékán fölállították a betlehemi oltárokat, bábokkal
személyesítve meg a történteket.
A szálláskeresés,
a betlehemes játék sajátos, kései változata. Adventi gyakorlat, amely a
családok közös imájára ad lehetőséget. A Szent Családot ábrázoló kép vándorol a
programban családról családra.1. este a képet váró család a képet hozó
családdal közös imát tart.
2. este a
családtagok gyűlnek össze imára a kép körül, illetve meghívnak erre a családi
imára másokat is. 3. este továbbviszik a képet adott címre, ahol a fogadó
családdal együtt imádkoznak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése