Örök evangélium – Mint a pásztor nélküli juhok –
Belon Gellért püspök elmélkedése Mt 9,36 alapján. A mi korunk az individualizmus
kora, vagyis az a kor, amiben az emberek nemcsak igénylik, de ki is követelik,
hogy senki ne szóljon bele dolgaikba, és szeretnek mindent a maguk gusztusa és felfogása
szerint intézni. Ebből a háttérből tűnik elő annak különleges érdekessége, hogy
az Úr Jézus a megváltatlanságnak egyik legfontosabb ismérvéül a
pásztortalanságot jelöli meg. És már nem csodálkozunk azon, hogy az általa
alapított egyházban szinte a működése kezdetén elindította pásztor-elv
beépítését. Ezzel az Úr Jézus csak hangsúlyozta azt, hogy az ember nem tud
embertársai nélkül meglenni. Jézus a teljes emberséget vette föl, és a
csonkított és hiányos emberség ellen küzdött. Ezért sürgette az egyéni
megszentelődést es megtérést, de ugyanúgy gondoskodott egyházában pásztorokról,
s hogy senki ne maradjon magára élete döntő fordulóiban,
Könyvismertető – P. Urbán Erik
ferences tartományfőnöktől: Pünkösdi ajándék számunkra a Hiterősítő A év, B év és C év
sorozat, ami a vasár- és ünnepnapi szent olvasmányok alapján készült homíliás
könyv. A trilógia – 256 önálló szentbeszéd – szerzője, Darvas-Kozma
József csíkszeredai plébános. Az atya két évtizedet szórványban dolgozott és
ismeri, hogy a leányegyházak hívei közösségre és Isten Igéjére vágynak.
Papoknak és híveknek e munka segítség, főleg ott, ahol nincsen minden vasár- és
ünnepnap szentmise, mert akkor is össze tudnak jönni a hívek egy-egy megbízott
vezetésével, és e trilógia révén az Egyházzal együtt tudnak lélegezni és
ünnepelni. Legyen valóban Hiterősítő e három kötet, és a Szentlélek erősítse
meg a szent hitben azokat, akik elmélkedve olvassák, és sarjadjon általa Isten
akaratával megegyező szent és virágzó élet. (4-5. oldal)
A keresztút mellékszereplői. IX. Állomás: Jézus harmadszor esik el a kereszt alatt – Jakubinyi
érsek atya írása. Most arra a kérdésre
szeretnék választ keresni, hogy az Úr Jézus rokonai hogyan viselkedtek a szenvedéstörténet
idején? Most folytatjuk a testvérek részletezésével. A mai nyelvhasználatunkban
is a testvér szó több jelentéssel bír: „édestestvérek” = egy szülőpárnak a gyermekei,
„félétestvérek” = csak apáról vagy anyáról testvérek, tágabb értelemben véve
„unokatestvérek”, akiknek a szülei testvérek, sőt távolabbi rokonokat is olykor
egyszerűen testvéreknek nevezzük. Az Úr Jézus testvéreit kétszer említik az
evangéliumok: Jézus Názáretben (Mt 13,54-58) és Jézus igazi rokonai (Mt 12,46-50)
részben. Miután a két részt megismertük, bátorítólag szól: Ne sajnáljuk hát,
hogy nem éltünk az Úr Jézus idején, nem vagyunk az Úr Jézus földi rokonságából,
de keresztény mivoltunk ennél több: „Aki teljesíti mennyei Atyám akaratát, az
nekem mind testvérem, nővérem és anyám.” Ez ami keresztrény kiváltságunk és
örök boldogságunk is.(6-7. oldal).
Exc. Bálint Lajos érsek 30 évvel ezelőtti
írása –
A kisebbségi jogok megsértése a Gyulafehérvári Érsekség területén. A II.
világháború után az új rendszer mindent megtett az egyházak felszámolására. Szól
iskoláinak államosításáról, a teológiáról, a kisszemináriumról, a
szerzetesrendek és zárdákról, az anyakönyvekről és műkincsekről,
Batthyaneumról, a Státusról, a kántoriskoláról és a földtörvényről (8-9).
KRISZTUS VILÁGA – Erdélyi katolikus családok
lelkiségi havilapja – rólunk és nekünk szól. Megrendelhető a plébániákon,
a kézbesítőknél és a szerkesztőségben: 530230 – Csíkszereda (M-Ciuc),
Kossuth L. u. 38. sz., Hargita megye, tel/fax: +40-266-311-726, email:
krisztusvilaga@yahoo.com. Bankszámlaszám: RO65 RNCB 0159 0154 1927 0001, BCR Agentia Miercurea Ciuc. ISSN: 2558-8389.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése