Isten szent népe vagyunk - Az
ószövetségi hithez Isten nagy szeretete és tettei szolgáltattak alapot. Isten szabadon választotta ki Izraelt
a népek közül, és vezette ki Egyiptomból. A Sínai pusztában szövetségét kínálta
fel, amit Izrael elfogadott. A nép vállalta, hogy a többi néptől Isten
szolgálatára elkülönült nép lesz, olyan lesz, mint a pap, aki szolgálatot
teljesít. Isten tulajdona, kincsei lesznek. Ehhez az egyetemes hívatáshoz Izraelnek
fokozatosan fel kell nőnie. Az Úrnak szentelt ünnepeken, Isten tetteire és
hivatásukra kellett emlékezniük, s kiolvasni azokból, hogy Isten
„sasszárnyakon” hordozza őket. (Kiv 19,2-6a) Viszonzásul Isten megkívánta, hogy
engedelmességükkel szolgálják dicsőségét. A kijelentés, hogy „papi királyságom
és szent népem lesztek”, éppen azt jelenti, hogy a világ színe előtt az egy
igaz Isten (Jahve) mellett tanúskodnak. A világban jelen kell lenniük, de nem
keveredve a pogányokkal, hogy a Messiáshoz csatlakozva az egyetemes üdvösséget hirdessék
és szolgálják.
Abban az időben Jézus meglátta a tömeget, és megesett rajta a
szíve, mert olyan kimerültek és levertek voltak, mint a juhok, amelyeknek
nincsen pásztoruk. Jézus a problémát lehetőséggé alakítja. Azon kevesekből,
akik hallgattak szavára, 12 apostolt választott Isten országának hirdetésére. (Mt 9,36-10,8) Az egyszerű emberek segítségével
betakarítja az ószövetség termését, ezért apostolait felkészíti a bel-misszióra
és hatalommal felruházva, csak Izrael elveszett juhaihoz küldi. Az egyetemes
küldetést majd feltámadása után adja, amikor testében kiengesztelt bennünket az
Atyával, s az „embereket elválasztó falakat” is ledöntötte. Ezzel véget ért
Izrael küldetése, és Isten új Izraele, Krisztus egyetemes Egyháza lett a papi
királyság és szent nemzet hordozója a világ végéig. Jézus, látja a sok
aratnivalót, az emberek Isten utáni vágyakozását. Szívükben ott van az éhség
valami többre, amit a föld adhat: vágy az élő Isten után. Krisztus az embereket
Egyháza tanúságtételével vezeti hitre és bűnbánatra, a megigazulás és a
Szentlélek által pedig az Atyához. Jézus az egy, szent, katolikus és apostoli
Egyház által mindenkinek felkínálja – a hallgatók fizetőképességétől
függetlenül – az üdvösség isteni igazságait és szenttétevő szentségeit. Mindaz,
aki hisz és megkeresztelkedik, elfogadja és követi meghívóját, Isten szent népe
lesz. Abban jelen lesz maga az Isten, részesül Krisztus prófétai, papi és
királyi küldetésében.
A keresztény ember ezért a remény embere, aki Isten
szeretetében dicsekszik. (Róm 5,6-11) A megváltást nem emberi jóságunkkal vagy
tetteinkkel érdemeltük ki, hanem Krisztus szeretetéből, aki vállalta a
kereszthalált, amikor még Isten ellenségei voltunk. Már kiengesztelődtünk
Istennel, de az üdvösséget, ami a feltámadott Krisztus életében való osztozást
jelent, el kell érni szent életünkkel.
„Tartsatok bűnbánatot és higgyetek az evangéliumban.” Mt 1,15.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése