Úrnapja kötelező ünnepünk, Jézus Krisztus jelenlétére, a Jézussal történő szentségi találkozásra figyelmeztet. Arra, hogy képesek és felszólítottak vagyunk úgy találkozni Istennel, mint Atyánkkal. Az embert a jelen üdvrendben semmi más nem juttathatja fel az életnek olyan csúcsára, amelyet a maga sajátos életének érezhet, csak ha úgy tud a szeretet partnerségébe kerülni Istennel, ahogyan a Fiú szereti az Atyát a Szentlélekben. Egyedül az Eukarisztia ünneplésében találkozhatunk valóban úgy Atyánkkal
IV. Orbán pápa nagyon tisztelte az Oltáriszentséget. 1264-ben éppen Orvietóban tartózkodott, amikor hírül vitték neki, hogy a közeli Bolsena városában az ostya a pap kezében átváltoztatás alatt vérezni kezdett. Ismeretes, hogy a csodát egyik vatikáni freskón Rafael is megörökítette. A pápát a csoda most már arra indította, hogy Úrnapjának megünneplését az egész Egyházban elrendelje. Aquinói Szent Tamást megbízta az ünnep miséjének és zsolozsmájának összeállításával.
Ez ünnepet Magyarország a legelsők között karolta fel. Kolozsvárt már 1271-ben ünnepként ülték meg. A fényes, hitvalló körmenetet előbb Budán a királyi udvarban tartottak, majd városokon és falvakon. 1424-ben tartott Úrnapi körmeneten Zsigmond király vendégeként még az öreg II. Mánuel görög császár is megjelent Budán. Városokon az ünnep részeként az Oltáriszentségről szóló iskoladrámákat, misztériumjátékokat adtak elő.
Székelyudvarhelyen 1668 Úrnapján szabad ég alatt, magyar nyelven került előadásra a Melkizedek áldozata misztériumjáték. A nagyszámú nemesség között ott volt István moldvai fejedelem is, aki azért jött át az erdélyi havasokon, hogy e színjátékon jelen lehessen.
1969. július 20-án Amstrong és Aldrin űrhajósok az un. holdkomppal szálltak le a hold felszínére, Jézus pedig az ostyát és a bort használja fel, hogy leereszkedjen földünkre és szívünkbe. Ezt a hitünket valljuk meg minden szentmisében és Úrnapján, amikor körbe hordozzuk utcáinkon.
Minden szentmisében Jézus keresztáldozatába kapcsolódunk, hogy az Ő húsvéti misztériuma köztünk megmaradjon, és Teste s Vére éltető lélekké váljék mindenki számára. Általa egységet alkotunk, eggyé, új emberré válunk. Íme a közös asztal szentsége, a megosztott és mégis el nem fogyó Kenyér bősége, amely Szent Tamás énekeiből árasztja biztató üzenetét:
Aki veszi, meg nem osztja,
Mindenek épen veszik.
Veszi egy és ezrek veszik,
S minden egyenlőn kapja részit,
Mégis: nem fogyatkozik.
A keresztény istentisztelet a szeretet tökéletességében áll, mint annak bemutatására az volt képes, akiben Isten saját szeretete emberi szeretetté vált... Az istentisztelet a helyettesítés új, szeretettől irányított formájában áll: abban, hogy Jézus helyünkbe lépett, s mi engedjük, hogy ő cselekedjék helyettünk. Elfogadjuk Jézus Krisztus megigazulttá tevő szeretetét... A kereszt lényege is a szeretet határtalansága, amely úgy kitágítja Krisztus lényét, hogy egyesíteni képes a végleteket, hogy az istentelen emberiséget Istenhez fűzi. (Joseph Ratzinger)
A csíkszeredai Szent Kereszt Plébánián reggel fél 7, 7, d.e. 11 és este 7 órakor lesz ünnepi szentmise.
Az Úrnapi körmenetet a Millenniumi templomtól a Kossuth utca Főtéri szakaszáig az esti 7 órás szentmise zárórészeként tartjuk.
Vezeti Msgr. Tamás József ny. segédpüspök.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése