Isten irgalmát és szeretetét
Jézus Krisztus hozta a világba. Az ő megváltó kegyelme által, azok akik hisznek
benne gyökeres lelki változáson mennek át. Ennek a keresztmetszetét és
kibontakozását olvassuk az Apostolok Cselekedetében: megtérés, beoltódás
Krisztus szentségébe és kibontakozás az ő szeretetében. (ApCsel
9,26-31) Jézus
a jó pásztor kijelentette: „más juhaim is
vannak, amelyek nem ebből az akolból valók. Ezeket is vezetnem kell.”
Az
olvasmány közli, hogy Jézus más akolból vezette Sault az Egyházba. A keresztény
üldözőből, a kegyelem hatására Krisztus lánglelkű apostola lett. A római
polgársággal rendelkező tarzuszi Saul, hivatásos írástudónak tanult
Jeruzsálemben Gamáliel rabbinál. Képzett farizeusként a mózesi törvény szigorát
követte. István vértanú megkövezésekor a gyilkosok ruháit őrzte. Majd a Nagytanács
megbízólevelével kezében, fegyveres kísérők társaságában „dühtől lihegve” szándékszik
lecsapni a damaszkuszi krisztuskövetőkre. A város déli kapujához közeledve,
Krisztus jött érte. Az isteni kegyelem műve, hogy Saul ebben a teofániában
teljesen Krisztusé lett. Majd három év után, Kr.u. 40-ben Damaszkuszban
tanúságot tett Krisztusról, majd Jeruzsálembe az apostolokhoz látogatott. Nem akart
külön utakon járni, hanem türelemmel az Egyház közösségébe illeszkedett. Ebben
segítette őt egykori tanulótársa, Barnabás apostol.
Sokféle megtérés volt és van. Van ilyen
Saul-Pál fordulás és kisebb megtérés. Minden megtérés a szellem és értelem
megtisztításával kezdődik. Ez abban áll, hogy az illető a megismert vagy
kinyilatkoztatott hitigazságokat mélységes hittel fogadja; más emberi
okoskodással össze nem vegyíti, és egész egzisztenciájával elfogadja Krisztus
istenségét, megtestesülét, halálát és feltámadását, a Szentlélek kiáradását, a
holtak feltámadását és megkeresztelkedik. Csak ekkor kezd kibontakozni Jézus élete
benne.
Jézus az utolsó
vacsorán önmagát szőlőtőnek mondta, az
apostolokat és a tanítványokat szőlővesszőknek. (Jn 15,1-8) Ezzel a vele való
teljes egyesülést, a vele való titkos egyesülést írja le. Ezzel a képpel Jézus
ki akarja fejezni azt, hogy az apostoloknak és a tanítványoknak egész a világ
végéig bele kell nőniük, egy élő növénnyé kell válniuk Mesterükkel, amint a
szőlővesszők egy élő testet alkotnak a szőlőtővel. A tanítványok közössége az
Egyház, Krisztus titokzatos teste, mert a keresztséggel Krisztusba oltódtunk és
egybenőttünk vele. A test tagjai csak addig maradnak életben, amíg az egész élő
szervezet részei maradnak: „aki bennem marad, és én őbenne, az bőtermést
hoz.”
A termés pedig a
tökéletes szeretet, amit embertársainkért hozunk Krisztus példája szerint. (1Jn
3,18-24) A tökéletes szeretet példája a keresztre feszített Krisztus, ő pedig életünk feláldozását is
megkövetelheti.
„Aki énbennem marad, bőséges termést hoz.” Jn 15,5.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése