Június 8-án éjfélkor beállt Erdélyben a kampánycsend. A
helyhatósági választások 10-én országszerte lezajlottak. Hétfőre már minden
közismert lett. Ilyenkor a vesztesek gratulálnak a nyertesnek, ezek pedig
békejobbot nyújtanak a versenyben lemaradtaknak. Minden esetre értékelendő,
hogy mindnyájan a közjó szolgálatáért szálltak versenybe. Mindez tiszteletet
érdemel. A szavazatok ismeretében a kampány véget ért, és mégis amolyan
földrengést követő utórezgés, durva kommentek jelennek meg, ami nagyon ártalmas
a közösségünknek. Az elszabadult emberi indulatok, sértegetések, rágalmazások
emberi életek megkeserítői, az összefogás sírásói.
Most a középkor
világát szeretném megidézni, hogy egy kicsit gondolkodjunk el ezen, mert
bizonyára segíthet a megromlott emberi kapcsolatok gyógyításában. A Treuga Dei
és a Pax Dei-ről van szó. Elsőként a 10. század végén a Treuga Dei-t
vezették be Közép-Franciaországban, aminek jelentése Isten békéje. Ezt az elvet
a katolikus egyház indította el, hogy a feudális urak magánháborúit ilyen módon
is korlátozza.
Wido puy-i püspök 990 körül összehívta a környékbeli
nemességet, és megeskette őket, hogy fölhagynak az erőszakoskodással.
Példájukat követte Aquitania, Burgundia és II. Róbert francia
király (996–1031) is támogatta. 1027-ben az elnei zsinaton
határozták meg a Treuga Dei idejét (szombat délután 3-tól hétfő 9 óráig),
melyen belül minden hadakozást megtiltottak. Megszegőit az egyház fenyítette.
1041-ben a montriondi zsinaton a Treuga Deit az adventre és a
nagyböjtre is kiterjesztették. 1095-ben a clermont-i zsinat szerda
estétől hétfő reggelig, 1123-ban a lateráni egyetemes zsinat Advent
első vasárnapjától Vízkereszt nyolcadáig és Hetvenedvasárnaptól Pünkösd
nyolcadáig az egész keresztény világra kiterjesztette. A fegyvernyugvás nyomán
a papság, szerzetesek, zarándokok, nők, földművelők és állataik, kereskedők
állandó békét élveztek. Az 1140-es években alakult ki a Pax Dei mozgalom,
amelynek tagjai – a katonai erővel rendelkező feudális urak – esküt tettek
arra, hogy megvédik az önvédelemre képteleneket. A béke betartásáról egyrészt
maga az egyház gondoskodott, másrészt a komoly katonai erővel rendelkező
királyok. Az egyház a keresztény béke eszkatológiai fogalmából indult ki, a
királyok pedig a központi kormányzást elősegítő gyakorlati szükségességnek
tekintették a béke megteremtését. Isten messiási távlatokat tárt fel a
hozzá hűségeseknek (Ez 17, 22-24).
Jézus mustármagnyi műve által képes
megújulni a világ (Mk 4,26-34). Az egyház elsősorban szellemi ország,
kicsinyben kezdődik, de az evangélium áthatja az emberiséget. Ez nem mentesít
az élet terheinek hordozásától, de Isten országáért vállalt küzdelem és hűség
értékessé teszi életünket (2Kor 5,6-10). Jézus nem ígért követőinek könnyű
életet, csak örök életet. Azt kéri, hogy keresztünket naponta vegyük fel és
kövessük. Keressük az Ő országát és igazságát, a többi majd meg fogjuk kapni.
Éppen ezért fogjunk össze.
„Igaz az Isten, ő a menedékem.” Zsolt 91,16
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése