A Nemzeti Összetartozás Napja
1920.
június 4-én egész Magyarországon gyászoltak az emberek. Az iskolákban és a
hivatalokban szünetet rendeltek el, az újságok gyászkeretben jelentek meg, a
zászlókat félárbocra eresztették. De. 10 órakor, mielőtt az ünnepi
istentisztelet megkezdődött volna, megkondult a főváros összes harangja,
megálltak a villamosok és öt percre a vonatok is az egész országban. Budapesten
fekete szalaggal vagy zöld gallyas jelvénnyel a kabátjukon az emberek már a
kora reggeli óráktól gyülekeztek a Hősök terén. A tömeg csak a Himnuszt
énekelte. Innen sokan a Bazilika felé vették útjukat, ahol a program szerint 10
órakor Páter Zadravecz, a Nemzeti Hadsereg tábori püspöke prédikált. Az
istentisztelet után, 11 óra 5 perckor
összeült a nemzetgyűlés. Rakovszky István házelnök rövid beszédet mondott. Beszéde
végén az elszakított országrészek
lakóinak ezt üzente: „Ezerévi együttlét után válnunk kell, de nem
örökre. E pillanattól kezdve minden gondolatunk, éjjel-nappal minden
szívdobbanásunk arra fog irányulni, hogy régi dicsőségben, régi nagyságban
egyesülhessünk velük. És amikor őket a búcsúnál még egyszer szívünkhöz
szorítjuk, szíveink úgy egybeforrnak, hogy azokat semmi ármány, semmiféle
erőszak, semmi hatalom elválasztani nem tudja.” A képviselők felállva és
tapsolva fejezték ki egyetértésüket az elnökkel, aki Nagy-Magyarország utolsó
nemzetgyűlését 11 óra 15 perckor berekesztette. Délután 4 óra 30 perckor a
magyar delegáció aláírta az un. „békediktátumot” a versailles-i kastély Kis
Trianon épületében és elsőnek távozott.
Az
első hivatalos elszakítás 20 évig tartott.
A második már 68 éve tart, de a
határok már átjárhatók. A Magyar Országgyűlés 2010. évi XLV. törvénye a Nemzeti
Összetartozás melletti tanúságtételről, a trianoni tragédiára emlékezve, június
4-ét a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította. A sebek gyógyulnak, közben soraink
ritkulnak. A lármafák égnek, maradjunk együtt, sokasodjunk és érdekvédelmi
szövetségünkkel küzdjünk jogainkért, hogy megvalósuljon:
1.) A magyar nyelv, mint
regionálisan hivatalos nyelv használata Erdélyben.
2.) Oktatási és a kulturális
életünk saját magunk által való igazgatása.
3.) A területi, közigazgatási
beosztás befolyásolása, hogy minél kisebb arányban legyenek regionális
kisebbségek.
4.) Gazdaság- és
területfejlesztési esélyegyenlőség.
5.) A magyar kisebbség
szimbólumainak hivatalos elismertetése.
6.) Folyamatos önkormányzati,
parlamenti, …kormányzati képviselet igénye.
7.) A jó szomszédság az
együttélőkkel és a magyarországi egyéni emancipáció.
E
célok egyetemes emberi jogok, amiért egységben, közösen és céltudatosan nemcsak
dolgozni, hanem imádkozni is kell.
Mindenható
örök Atya, a Te kezedben van az emberek sorsa és Te szabod meg a népek jogait:
tekints kegyesen reánk, akiknek jövőjét és boldogságát első szent királyunk a
te Szent Fiad édesanyjának, a mi
Nagyasszonyunknak kezébe tette le.
Tekints reánk, válságos időket élő népedre, és áraszd
ránk Szentlelkedet, hogy segítségével mindnyájan meglássuk az igazság útját,
építsük nemzetünk egységét és szolgáljuk javát.
Adj,
Urunk, vezetőinknek kellő bölcsességet és elszánt, erős akaratot, hogy a te
szíved szándéka szerint előmozdítsák a szociális igazságosságot és az emberhez
méltó életet.
Világosíts
meg és támogass minket, hogy szentjeink és nagyjaink példája nyomán
felelősséget érezzünk szülőföldünkért és a szükséget szenvedőkért. Kérünk, áldd
meg mindennapi fáradozásunkat, hogy az a Te dicsőségedre és ami boldogulásunkra
váljék.
Magyarok
Nagyasszonya Csíksomlyói Boldogasszony, Szent Mihály arkangyal, Szent István
király, Szent László király -
könyörögjetek érettünk a mi Urunk, Jézus Krisztusnál.
Ránk bűnösökre, nagy irgalmad
ránk fér,
Hogy lelkesedjünk Isten
országáért.
Hadd legyünk mi is: tiszták,
hősök, szentek.
Népünket így mentsd meg!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése