Az EU intézményei alkalmatlanok arra, hogy az
Európa előtt álló történelmi kihívásokra válaszokat fogalmazzanak meg –
állapította meg szombaton a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és
Diáktáborban Orbán Viktor.
Orbán Viktor: a Magyarországon megtermelt értékeknek helyben kell maradniuk
A fórum nyitómozzanatát egyébként egy – a közönség java része által
észre sem vett – apróbb botránykeltő próbálkozás is tarkította, a
közönség soraiból ugyanis valaki a színpadra dobott paradicsommal
próbált hangot adni véleményének. A paradicsom az emelvényen
elhelyezett asztal bal oldalán, Németh Zsolt moderátori szerepben
jelenlévő államtitkár lábainak közelében landolt. A történtek nem
befolyásolták a felszólalások menetét.A 2014 tavaszán esedékes parlamenti választások előtti utolsó tusnádfürdői szabadegyetemen Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke „rögtön a dolgok közepébe vágva” elmondta, ezúttal arra kívánja felhasználni az alkalmat, hogy megfelelő értelmezési keretbe helyezze mindazt, amit a magyar kormány Magyarországon és a Kárpát-medencében tesz. „A világon kétfajta gondolkodásmód és az ezekhez kapcsolódó embertípus létezik. Az egyik a dolgok okára tekint, a másik a célokra figyel. Mi itt évről évre azért jövünk össze, hogy a célokról gondolkodva közösen szabjunk irányt a tetteinknek” – kezdte előadását a miniszterelnök. Hozzátette, huszonöt év távlata jogosít fel minket arra, hogy megpróbáljunk szembenézni a politikai átalakulással – amilyennel a múlt század folyamán ezidáig háromszor, az I. és II. világháború, valamint az 1990-es rendszerváltás során is találkozhattunk.
„Mai előadásom első állítása az, hogy ma egy ugyanolyan súlyú, ugyanannyira radikális negyedik átrendeződés időszakát éljük. Ismét megkérdőjeleződtek a világpolitikai pozíciók, Európa súlya és szerepe. Reális veszélyként kell szembenézzünk azzal, hogy a kontinens elveszítheti azt a kulturális, gazdasági és civilizációs pozíciókat, amelyeket hosszú évszázadokon keresztül birtokolt. Az egyik kérdés az, hogy van-e erre Európának ellenszere?” – szólt a közönséghez, majd rámutatott, sokan gondolják azt, hogy ezt az ellenszert az EU intézményeinek kell megtalálnia, holott – véleménye szerint – az EU intézményei alkalmatlanok arra, hogy az Európa előtt álló történelmi kihívásokra válaszokat fogalmazzanak meg. „Ilyen válaszok kizárólag nemzetállami szinten fogalmazódhatnak meg” – hangsúlyozta ki.
Orbán rámutatott, ha végigtekintünk azon, hogy mit szoktak célként kijelölni maguknak a nagyhatalmak, akkor érdekes módon van valami, ami állandó: a világban fellelhető erőforrások – mint a nyersanyag, az ember a maga biológiai létezésében, ugyanakkor az emberek fejében lévő és a pénzben kifejezettek – maguk fele irányítása. „A nagyhatalmak szándéka világos. Az a kérdés, hogy mivel Magyarország nem nagyhatalom, vajon a mi törekvéseinkben van-e egy ugyanilyen állandó erő? Nyugodtan mondhatom, hogy van: nem más, mint a nagyhatalmi törekvésekkel szembeni ellenállás” – közölte.
A miniszterelnök második állítása szerint ez a nemzetstratégia első számú kérdése Magyarország számára – hogy haszonélvezője vagy kárvallotja lesz az ország annak az átalakulásnak, amelyről az első állításában beszélt. „Ha ebből a szempontból tekintünk Magyarországra, akkor elmondhatjuk, hogy az elmúlt ötszáz év során nagyon ritkán és rövid ideig állt fenn az a helyzet, hogy az ország képes volt rendelkezni a saját erőforrásai fölött. Megtörtént a rendszerváltás, de egy újabb kérdés, hogy sikerült-e felépítenünk egy olyan gazdasági és politikai rendszert, amely alkalmas arra, hogy a saját erőforrásai fölött rendelkezzen?” – tette fel a kérést.
Válaszában – és egyben harmadik állításában – kifejtette, hogy nem sikerült, mert 1990 után mind gazdasági, mind pénzügyi értelemben a politikai szabadság ellenére Magyarország egy kiszolgáltatott és kihasznált ország maradt. „Kiszolgáltatott országnak lenni annyit tesz, hogy a belföldön megtermelt javak kikerülnek a rendelkezésed alól és máshol hasznosulnak” – magyarázta Orbán.
Zárójeles okfejtés a javak kikerüléséről
Harmadik állításával kapcsolatban a miniszterlnök egyfajta „zárójeles” okfejtésbe kezdett. Elmondta, egy-egy ország gazdasági teljesítményét abban mérik, hogy milyen eredményt tud felmutatni az úgynevezett nemzeti össztermék tekintetében. A dolog azonban úgy fest, hogy ez a szám figyelmen kívül hagyja, hogy az így előállított termékből és értékből mennyi marad bent az adott országban. Mert az éremnek csak az egyik oldala, hogy mennyit állítódik elő, míg a másik oldala, hogy mennyi fölött rendelkeznek. „Az a helyzet, hogy a két dolog – a nemzeti össztermék és a rendelkezésünkre álló felhasználható érték – között igen jelentős, mintegy kétezer milliárd forint a különbség.
Az összeggel kapcsolatban rámutatott, például azáltal, hogy Audit vagy Mercedes-Benzt gyártanak, rengeteg munkahely teremtődik, de az előállított profit tekintélyes része a nem magyarországi székhelyű gyáré lesz. „A másik része a jövedelmeinknek, ami távozik, és a rendszer, amin keresztül kiemelik az országból, az a bankok profitja. A bank Magyarországon hitelez, az ebből keletkező profit nagy részét kiviszi, ezért indokolt volt a bankadót bevezetni annak érdekében, hogy ez az erőforrás nálunk maradjon” – részletezte. Szerinte ugyanakkor hasonló pénzszivattyú működik akkor is, amikor a forint árfolyamát mesterségesen lerontják, míg a Nemzeti Bank alapkamatát magasan tartják. Mindezek mellett a monopolpozícióban lévő multinacionális cégek ármeghatározását is előtérbe helyezte, ami – elmondása szerint – fölötte van az indokolt profitnak, amit szintén kivisznek az országból, de a devizahiteles konstrukció – amibe emberek százezreit csalták bele –, ugyancsak ilyen típusú. „Ezek mind olyan pénzszivattyúk, amelyeket ha egyenként beazonosítunk és az összegeiket összeadjuk, megkapjuk azt a kétezer milliárd forintot évente, ami a magyarok által előállított értékből másoknak jut” – összegzett Orbán. Hozzátette, Magyarország 2010 után nemzeti gazdaságpolitikát kezdett folytatni az helyzet megfékezése érdekében.
Válságkezelés helyett nemzeti összefogás
Miközben minden ország a gazdaságpolitikáról szóló nyilatkozataiban arról beszél, hogy miként akarja kezelni a válságot, Magyarország nem erre, hanem arra figyel, hogy olyan gazdasági rendszert építsen fel, amelynek lényege a teremtett érték megmaradása – mondta el Orbán a gazdasági válság kapcsán. „Aki mögött nemzeti összefogás van, az hatékonyan tud dolgozni. 2010-ben az emberek ösztönösen ráéreztek arra, hogy ha nem alakul ki egy soha korábban nem létezett összefogás, akkor nem tudunk kikerülni ebből a helyzetből” – emelte ki.
Ezen logika mentén a kormány pontokban szedte össze azokat a feladatokat, amelyek a magyarok által megtermelt értékek fölötti nemzeti rendelkezés kiterjesztését szolgálja. A miniszterelnök beszámolt, első az új rendszer létrehozása, ami a közjót szolgálja, míg második az államadósság csökkentése. „Tegnap utasítottam Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert, hogy bár később járna le a Nemzetközi Valutaalapnak visszafizetendő kölcsönünk, még a nyár folyamán végtörlesztést hajtsunk végre és a teljes összeget fizessük vissza” – tájékoztatta a közönséget. A harmadik a nagy nemzetközi cégekkel való stratégiai megállapodás, amit a magyar nemzeti tőke kis- és középvállalkozásokon keresztüli megerősítését célzó törekvés követ. Ugyanakkor fontos, hogy közép-európai tekintetben számottevő, nemzeti kézben lévő vállalatai legyenek Magyarországnak. A következő a korábban igazságtalanul szétosztott közterhek igazságos szétosztása, megszüntetve a pénzügyi szektor és a nagy multik kiváltságait. Emellett a demográfiai programot is hangsúlyos pontként említette, akárcsak a devizahitelek magyar pénzügyi rendszerből való kivezetését. A haladást szolgálja a közmunkára irányuló stratégiai pont is.
„A válságkezelő országok szerint amikor kijutnak a gazdasági hanyatlásból, akkor majd lesznek munkahelyek. Mi azt mondjuk, ez fordítva van: ha lesz mindenkinek munkája, akkor jutunk ki a válságból” – jegyezte meg. Végezetül Orbán a rendelkezésre álló emberi erőforrások újraszervezését említette, amiért létrehozták az Emberi Erőfforások Minisztériumát. „Hogy az állami felelősséget jól vagy rosszul tudjuk érvényesíteni, az a jövő zenéje, de legalább esélyt kaptunk” – mondta el.
A kettős állampolgárság kérdése
„A XX. századi történelem Magyarországot egy szétszórt nemzetté tette. Egyes nemzetrészeket úgy szórtak szét, hogy csak választóvonalakat húztak. A kérdés az, hogy van-e értelme és lehet-e egy szétrótatott nemzetből erős világnemzetet építeni? Márpedig ha magyarok egy erős nemzet akarnak lenni, akkor csak világnemzetként tudnak azzá válni” – hangsúlyozta a miniszterelnök. Hozzátette, a dolgok jelenlegi állása szerint közjogi kapcsolatokat létrehozni a világon élő magyarok között nem területi alapon, hanem az állampolgárság kötelékén keresztül lehet. „Ez az a dimenzió, amikor az országpolitika átlép nemzetpolitikába. Mert Magyarországnak nem csak az a fontos, hogy a belföldi magyarok gyarapodjanak, hanem azt az egyensúlyt kell megtalálnunk, ahol minden magyar egy olyan rendszerhez tud kapcsolódni, ahonnan erőforrásokat kaphat. Ennek a módjait kell kidolgoznunk, de mindennek az alapja az a kötelék, amit a világban szétszórva élő magyarok és Magyarország között az állampolgárságon keresztül fennáll” – fejtette ki.
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/tusvanyos
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése