A hagyományőrző találkozóra 42 településről jöttek el Csíkszeredába.
1932-ben a mozgalomhoz új emberek is csatlakoztak, köztük Domokos Pál
Péter gimnáziumi tanár, aki a konferanszié szerepét vállalta és P. Lukács
Manszvét ferences szónok. 1935-ben megtartott ötödik rendezvény után a román
hatóság betiltotta.
Újraéledése 1940. október elején volt, amikor Csíkszeredába
látogatott vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó. Az impérium változást
követően ismét beszüntették. A szociális testvérek 1990-ben újra indították. Az
emberek hamar felejtenek. Ezért történt meg, hogy az Ezer Székely
Leány Napja rendezvény első szervezőjének, P. Takács A.
Gábor atya nevét elfelejtették, és tévesen Domokos Pál Pétert
emlegetik. Takács
Gábort, a rendezvény lelkes kezdeményezőjét a világháború szele
Amerikába
sodorta. Ott csatlakozott a Youngstownben
(Ohio állam, USA) működő
magyar ferences kolostorhoz, amelyet a 20. század elején Erdélyből
kivándorolt katolikusok lelkipásztori ellátására 23 ferences páter és 2 testvér
alapított 1923-ban.
A rend 1948-ban újabb magyarokkal megerősödve megalapította
az Amerikai Szent István Ferences Kusztodiát, mint az erdélyi rendtartomány filiáját. 1923 és 1992
között 17 plébániát vezettek, 3 rendházat, templomokat építettek, Clevelandben
és Youngstownban nyomdájuk volt. 1941 és 1992 között kiadták a Katolikus
Magyarok Vasárnapja című hetilapot. A kusztódia nevesebb alakjai: András Jeromos, Bíró Lőrinc, Bíró Benedek, Deésy
Ipoly, Hegyi Péter, Kafka Szergiusz, Kovács Atanáz, Kukla Tarziciusz, Szőcs Dénes és Takács Gábor. Az Ezer Székely Leány Napja megálmodója és elindítója 1974. január
1-jén hunyt el.
E
sorokkal szeretnék igazsággal szolgálni emléke előtt, remélve,
hogy kortársaink kijavítják nagy tévedésüket. Az Ezer Székely Leány
Napja rendezvényre 2013. július 6-án, szombaton kerül sor Csíksomlyón,
és a
Salvator-hegyi Hármashalom-oltárnál.
D-K. J.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése