Egy huszonéves fiú izgatottan bámult ki a vonat ablakán, s mindegyre apjára nézett és megszólalt:- Apa, nézd, azok ott hátul a fák!
Az apja pedig rá mosolygott és fejével bólintott.
Egy fiatal házaspár ült mellettük és figyelték a nagyfiú gyerekes viselkedését.
A fiú ismét csodálkozva és lelkesedve mondta: - Apa, nézd, a felhők olyanok, mintha velünk jönnének!
Az apa csak mosolygott és bólintott.
A fiatal párt nagyon nyugtalanította az eset és megkérdezték az apát:
- Miért nem viszi el gyerekét egy jó elmeorvoshoz?
Az édesapa szelíden rájuk mosolygott és ezt válaszolta:
- A kórházból jövünk. A fiam vakon született, és csak pár napja telt el szemműtétje óta. Ma van az első napja, hogy tisztán láthatja a világot maga körül.
**
Minden embernek megvan a maga története. Ne ítélkezzünk felettük, mert nem tudhatjuk, hogy mit éltek át, vagy mi történt velük. Az igazság néha megdöbbent.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése