Házasság és családi élet 5.

5) Fel kell készülni a házasságra, ha ez még távolinak tűnik is. 

Nem gondoltunk még komolyan a családalkotásra, de jó ezeket ismerni, hogy majd, amikor az ideje eljön, mindenki komolyan és felelősségteljesen tegye meg ezt a nagy lépést. Aki el akar valahová jutni, tudnia kell, hogy hová megy és tudnia kell, hogy melyik oda a legalkalmasabb út.

a) Hogy kell tehát a házasságra felkészülni? - Mert a családalapításra is készülni kell. Senki sem mer egy mesterség, foglalkozás gyakorlására vállalkozni, aki azt nem tanulta. A legmodernebb gépek kezeléséhez is előre a használati utasítást kell tanulmányozni. Hitvestársnak, szülőnek lenni sem megy magától. Az első készület a szentségi házasságra a tiszta élet.

b) Aki a házasságra vállalkozik, elsősorban nevelnie kell magát – XI. Pius pápa mondta, hogy a boldog vagy boldogtalan házasság szilárd alapja vagy romjai már a gyermekkorban és az ifjúság éveiben épülnek a fiúk és lányok lelkében. Aki egy életre akar valakit vállalni, abban meg kell legyen a komoly megfontoltság, a megbízhatóság, őszinteség, önzetlenség, áldozatkészség. Aki szülő akar lenni, olyan legyen, hogy gyermeke előtt ne kelljen szégyenkeznie. Gyermeke hamar meglátja a valóságot, hogy a szülő szólamokkal, üres hazugságokkal takargatja hibáit.

c) Aki családot alapít, el kell tartania családját. Legyen tehát foglalkozása, fizetése, amiből ezt meg tudja tenni. Még az egybekelés előtt szerezzék meg a legszükségesebb házfelszereléseket. A leendő feleségnek értenie kell nemcsak a háztartáshoz, hanem a beosztáshoz is, hogy a rendelkezésére álló jövedelemből minden szükségesre jusson.

d) Legyen egészséges legalább is olyan mértékben, hogy családját ne fertőzze meg valamilyen fertőzés vagy átörökölhető betegséggel. Ha egyéb fogyatékossága van, amivel a másiknak terhet okoz, ezt őszintén tárja fel a házassági ígéret előtt, hogy az tudja, mire vállalkozik.

e) Ne legyen káros szenvedélye, főképpen ne legyen megrögzött szerencsejátékos, alkoholista, drogos, stb. Nemcsak folytonos veszekedésre, elégedetlenségre vezet, de a családi élet felbomlásának is egyik gyakori oka.

f) Amikor eljön az ideje, gondosan válassza meg hitvestársát. Ehhez elsősorban szeretet kell. Csak a kölcsönös szeretet ad erőt a közös élet terheinek viseléséhez. „Ha valaki háza egész vagyonát felkínálná is a szerelemért, azt is kevesellnék.” (Én 8,7). Ez a szeretet kezdetben zavaros, érzékies szerelem, a jegyesség ideje alatt, s majd a házaséletben tisztulnia kell.

g) Szükséges azután a házasulandók közti harmónia, találnak egymáshoz, és így reményük legyen a kitartásra. Akadály a nagy korkülönbség, amely féltékenységre vezethet, s nehezen tudják szórakozási, pihenési, társaság iránti igényeiket összeegyeztetni, mert ez más az idősebbeknél és más a fiataloknál. Szemrehányásokhoz és megalázó függőségre vezethet, ha egyik semmit sem hoz magával, s a családban sem járul a háztartáshoz: én tartalak el, én parancsolok. Ne legyen köztük túlságos műveltségbeli különbség, mert akkor nem tudják egymás problémáit megérteni. Találjon a vallási felfogásuk és életfelfogásuk, hogy ne képezzen később ütközési felületet.

h) Nem szabad elhirtelenkedni a döntést, törekedni kell lehetőleg megismerni a másikat. A felületesség, meggondolatlanság a mai ember hibája. A hívő ember a döntő elhatározás előtt Istenhez fordul, mutassa meg kit, hogyan válasszon. Szép példát ad a Szentírás Izsák házasságával kapcsolatban. Eliezer, akit Ábrahám hazájába küld, hogy onnan rokonságából hozzon fiának feleséget a városszéli kútnál várja a vízért jövő lányokat és Istenhez fohászkodik. Uram, uramnak Ábrahámnak Istene, rendezd el ma szerencsésen a dolgot és légy kegyes uramhoz, Istenemhez! (vö. Ter 24,12-27).

i) Végül igen fontos a házasság előtti önfegyelem. Amikor a fiatalok már határoztak, olykor még a jegyesség előtt, még inkább a jegyességben bizalmasabb viszony alakul ki közöttük. Úgy érzik, hogy már egymáshoz tartoznak, s olyant is megengedhetnek maguknak, ami a házasságba tartozik.

Nemcsak Isten törvénye tiltja, aki a Tóbiás könyve szerint (főként 8) az önfegyelmezéshez köti áldását, de a családi életre is kihat. Amit valaki könnyen kap meg, azt nem becsüli meg, s könnyelműség rontja az egymás iránti tiszteletet. De oka lehet egy kényszerű házasságnak is, amelytől már súlyos következmények miatt nem lehet visszalépni. Ezért is fontos tehát a fegyelem, hogy a fiatalok megtartsák szabadságukat, s hogy gyakorolják ezt az önfegyelmet, amelyre sokszor a házaséletben is szükség van.

Bárdos Lajos ezt nyilatkozta: Sohasem bántam meg, hogy megtartottam a felebaráti szeretet parancsát. Így van a házasság és családi életre vonatkozó krisztusi parancsokkal is. Nem valljuk kárát, ha mindenben magunkévá tesszük őket. Nem kerüljük el a nehézségeket, csalódásokat, mert azok megtartása vagy meg nem tartása kettőn áll. De ha megtartjuk őket, azok is megtartanak minket. 

Az előző részek:  

Házasság és családi élet 1.  

Házasság és családi élet 2. 
Házasság és családi élet 3.
Házasság és családi élet 4.

Robert Burns:

 John Anderson, szívem, John

John Anderson, szívem, John,

kezdetben, valaha

hajad koromsötét volt

s a homlokod sima.

Ráncos ma homlokod, John,

hajad leng deresen,

de áldás ősz fejedre,

John Anderson, szívem.

John Anderson, szívem, John

együtt vágtunk a hegynek,

volt víg napunk elég, John,

szép emlék két öregnek.

Lefelé ballagunk már

kéz-kézben csöndesen,

s lent együtt pihenünk majd,

John Anderson, szívem. (Szabó Lőrinc fordítása)