Gyanús a magyar - Háromszék
A hazai politikai uborkaszezon nagy híre: Ráduly Róbert, Csíkszereda
polgármestere nyakon csípett egy szekust, ki hetek óta azzal vegzálta,
hogy bárhol megfordult, elkattintotta maroktelefonjába szerelt
fényképezőgépét. Megkergette, utolérte, s átadta a rendőrségnek.
Ahogyan Romániának ebben a szegletében gyakorta megesett, megesik –
most bűnvádi eljárást készülnek indítani, no nem a pimasz és szakmailag
pancser szekus, hanem amatörizmusának áldozata, a polgármester ellen.
S hogy ne mondhassuk, az égadta világon semmi nem változott e
tekintetben kies hazánkban, e fülledt nyáron csoda történt: a Román
Hírszerző Szolgálat kis habozás után elismerte, hogy a fényképező ember
kötelékeibe tartozik. Igaz, azt állították közleményükben, hogy emberük
fotózási szenvedélyét szabadidejében gyakorolta, azaz nem a „cég”
megrendelésére dolgozott. Hiszi a pimasz piszi. S ahogyan az már
köreikben szokásos, mentik, ahogy tudják, emberük irháját. Először is a
megyei törvényszéki orvostani intézet hat-hét napon belül gyógyuló
traumákat állapított meg, s most a brassói katonai kórházban ápolják
szédülés, fejfájás s egyéb panaszok miatt. Hogy egy hasra esés a
szégyenen kívül milyen traumákat okozhat egy derék és titkos hadfinak,
kérdéses, de tény: kórházuk már sok egyenruhást mosott tisztára.
Az igazságszolgáltatás malmai tehát nem a buzgómócsing hírszerzőt
készülnek megregulázni, hanem az emberüket nyilvánosan megszégyenítő
magyar polgármestert.
Arra egyelőre kevés szót vesztegetnek, hogy mennyire demokrácia- és
természetellenes, irritáló, mi több, sértő, hogy ez az intézmény –
akárcsak a rendszerváltás előtt – pimasz, provokáló jelenlétével
igyekszik félelmet kelteni, miközben hülyeségekkel foglalkoznak. A
két-háromszorosára növelt testületnek elegendő pénze és ideje van arra,
hogy ne csak megfigyelje, de riogassa is az embereket. Hogy egy árva
magyar polgármester sakkban tartására ezreket költenek, a román
demokrácia minőségét mutatja, s jelzi: a költségvetés kiegészítésekor
számukra kiutalt pluszpénzre egyebek közt a székelyföldiek
pontosabb-szigorúbb megfigyelése miatt is szükség volt.
E művelet mögül a székelyföldi erőszakszervezetek erőfitogtatása
kandikál ránk: lám, itt vagyunk, bármerre léptek, szemmel tartjuk
minden szusszanásotokat – valahogy úgy, mint a rendszerváltás előtt,
mikor még a Securitatén a magyarság megfigyelésére külön szakosztályt
működtettek, s nem volt olyan megfigyeltjük, kire legalább a
nacionalizmus és revizionizmus vádját rá ne húzták volna.
A jelek szerint cseberből vederbe estünk: az úgynevezett új román demokráciában is gyanús a magyar.
Simó Erzsébet
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése