2013. 11. 22.

Az ember diadalútja

Gyulafehérvári székesegyház
100 évvel ezelőtt Csíkvármegyében szenzációnak számított, hogy X. Szent Pius pápa dr. Színi Jánosnét, a szárhegyi Oltáregylet elnökét az egyház és hitélet terén szerzett elismeréséül a „Pro Ecclesia et Pontifice” aranyérdemkereszttel  tüntette ki. Az érdemkeresztet 1913. április 6-án Takó János főesperes adta át a kitüntetettnek, a pápai áldással (Csíki Lapok 15, 1913. ápr. 9. 2). 1913. november 26-án a Csíki Lapok által értesítette a csíkszeredai üzemvezetőség a lakókat, hogy december 15-től kezdődően nappali villamos áramot is fog szolgáltatni, melynek bizonyára örvendeni fog a közönség. – Nagy megtiszteltetés volt egy falun élő, közösségét odaadóan szolgáló asszonynak a pápai érdemkereszt. Még ma is az. Városunkban nagy győzelemnek számított a nappali villanyáram szolgáltatás elindítása, akár csak a diktatúra éveiben. Az apró győzelmeknek, elismeréseknek örülni szoktunk, mert vannak szívünk. Az egyháznak is van szíve, az Rómában dobog. Az első világháború után, mikor az emberek kibűnözték magukat, a béke után vágytak. XI. Piusz pápa Krisztust, a mindenség királyát állította a szenvedő népek elé, aki vigasztal, aki békét ad nekünk, aki ítéletre jön és aki által részesülünk a szeretet végső győzelmében. Prohászka Ottokár püspök lelkesen vetette papírra Krisztus szeretetben fennálló uralmának hitvallását: „Hiszek Jézus szentséges szívében / És mindent átölelő nagy szeretetében. / Hiszek a lelkeknek szent közösségében, / Hiszek a szeretet végső győzelmében”. Mindannyian e misztérium megünneplésére jövünk szentmisére, és Krisztus előtti hódolatunkat fejezzük ki: „Áldott, aki jön az Úr nevében. Hozsanna a magasságban”. 
Áldó Krisztus 1750
Krisztus királysága a kereszttel kezdődött, amely a megaláztatásának helye, ugyanakkor megdicsőülésének kezdete is volt. Ezért ígér mennyei boldogságot a benne hívő, bűnbánó gonosztevőnek.
Az is Jézus megdicsőülésének kezdete, hogy hitet tudott kelteni megalázott voltában is a keresztrefeszített bűnözőben, aki saját bevallása szerint is megérdemelte sorsát. A gonosztevő felismerte és elismerte Jézusban a királyt. Felismerte, hogy amit gúnynak szántak Jézussal szemben, az valóság, bár tökéletesebb, mint amilyent a gúnyolódók gondoltak (Lk 23,35-43). Saját hamis messiás-eszményüket gúnyolták ki és juttatták keresztre. Nem veszik észre, hogy Jézus megszabadításukért szenved, hogy most menti ki őket az örök halálból és a bűn rabságából. Itt valójában minden más, mint aminek látszik. A szentmisében Krisztus alattvalóiként jelenünk meg, aki igéjét ülteti szívünkbe és testével-vérével táplál. Egyesülünk vele, Egyházának tagjai és Atyjától kapott királyságának örökösei vagyunk (2Sám 5,1-3). Az Atya általa békít ki magával mindent a földön és a mennyben (Kol 1,12-20). A győztes Ő, aki a kereszten meghalt és feltámadt, s aki vele tart.

„Ő a kereszten vérével békességet szerzett.” 1Kol 1,20.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése